Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1989-06-30 / 151. szám

1989. JÚNIUS 30 családi körben Rögzíteni a pillanatot Videózás alapfokon (2.) A videóhoz használt ka­zetták igen nagy választéka kapható Magyarországon is. Nem mindegy, melyik üz­letben vásárolunk, mert ugyanazt a típust lehet kap­ni 500 forintért és 900-ért is. A fantázianevű kazettáktól óvakodjunk, mert rendsze­rint a leggyengébb minősé­get adják így el. Inkább ki­csit drágább, de márkás szalagot vegyünk. így ke­vésbé kell tartani attól, hogy lekopik a szalag emul­ziója, aminek következtében fehér csíkok látszanak a felvételen, s piszkolódik, el is tömődhet a fej rése. A kazetta mechanikája is tö­kéletesebb lesz, azaz csend­ben fut a szalag. Ajánlható a 180 perces hosszúság, a 240 perces ugyan 1 órával több műsort képes rögzíte­ni, de ennek ára, hogy vé­konyabb, így gyűrődésre és más mechanikai sérülésre hajlamosabb. A legjobb videokészülék is csak olyan képet tud ad­ni, amire a monitorként használt tévéképernyő ké­pes. Ezért kell a videóhoz jó minőségű tévékészüléket csatlakoztatni. A videóhoz adott nagyfrekvenciás csat­lakozókábel szinte minden tévékészülékhez használ­ható, s kielégítő minőségű felvételt és visszajátszást tesz lehetővé. Ha azonban a tévékészüléken van audio­­video kimenet (AV-jellel), akkor inkább ezt használ­juk, mert szemmel látható­lag jobb képet nyerünk. (A magyar Orion készülékek egy részén van AV-kimenet, csak az a baj, hogy haszná­latához külső áramforrás, esetünkben a video bekap­csolása kell. Ez pedig azt jelenti, hogy a tévé műso­rát is csak a video bekap­csolt állásában tudjuk néz­ni, hacsak nem cseréljük folyton az antennát a tévé és a video között). Az igazán korszerű AV- kimenetet az Euroscart csatlakoztatási lehetőséggel felszerelt készülékek nyújt­ják, ám ez a magyar ké­szülékek közül csak a leg­korszerűbbeknél található. Schöffer Jenő Gyermekvilág Donkó László: Sarudon Holt-Tiszánál Sarudon az éjt én átaludom... Hajnali eb ha ugat, keresem a sarumat. Habkönnyű a pecabot, halat fogok, vacakot.. . Abban bízom Sarudon, a sarumat kifogom... A huszonegy mozaikdarabkából húsz a vázába illik, csupán egy felesleges található. A kérdés az, melyikről van szó? —---------------------------------------------------------------------------------------------- B. K. 'iQjsa-z * : saxra.-ioaMi ÉRTI A CSÍZIÓT? Kis népi meteorológia — júliusra Egy-egy ünnephez, szen­tek emléknapjához, névün­nephez kötötten máig is fennmaradtak rigmusok, szólások abból a korból, amikor még nem lévén a mindennapokat magába foglaló naptár forgalomban, a csízió, a kalendárium édestestvére foglalta össze a nevezetesebb napokról való, főként gazdasági és időjá­rási tudnivalókat. Júliusról például fennmaradt az aláb­bi mondás: „Igen kaszál Szent Jakab hava horgas kaszákkal, Nagyon siet csépelni Az időben, amikor igen­csak kuLtusza volt a csillag­­olvasásnak, amikor valami­re való uralkodó és hadve­zér nem is lehetett meg ud­vari csillagjós nélkül, már akkoriban is nemegyszer megesett, hogy a balszeren­csés jövendölést tévesnek vélték, és minden intelem ellenére belefogtak terveik­be. Hadat üzentek, békét kö­töttek, családot, államot ala­pítottak, tették, amit józan eszük vagy érzésük diktált. Aztán, ha sikerrel járt a próbálkozásuk, vagy meg­­bocsájtottak a tudatlan jós­nak, vagy fejét vették, és értőbb szakembert fogadtak helyébe. Ha viszont balul végződött a dolog, beletö­rődtek sorsukba, hiszen meg volt írva a csillagok­ban ... Ma, ha kezünkbe kerül egy horoszkóp, akaratlanul is végigböngésszük mind­azt, ami ránk vonatkozik, még akkor is, ha nem hi­szünk benne. Ezúttal a jú­nius 22—július 22. között születettek figyelmébe ajánl­juk: mit üzennek a csilla­gok? A Rák jegyében született ember legállandóbb tulaj­donsága a változás. Egyszer vidám, aztán minden átme­net nélkül depresszióba esik. Kedvessége pillanatok alatt átcsap állhatatlan kötözkö­­désibe. Gyaikran szenved ki­sebbrendűségi érzésektől. Álmodozó. Amíg az Ikrek­nél az ész, addig a Ráknál az érzelmek a meghatáro­zók. Állandó gyengédségre vágyik. földbe vetésért." A névünnepek közül jú­lius 13-a, Margit napja az egyik említésre méltó. Né­piesen „mérges”-nek, sőt „pisis”-nek is nevezik, mert viharokat hozó, tartósan zi­vataros időt jelző negyvenes nap. Július 20.: Illés. Ennek a tüzes szekéren elszáguldó, hosszú szárazságra esőt kö­nyörgő prófétának neve, le­gendája is összefonódik a napjához fűződő zivataros napok megfigyelésével. „Il­lés mögött Jakab Annát kergeti” — mondogatják a A szerelemben kitartó. Áhítattal csügg partnerén. Mindenáron házasságra tö­rekszik, és mielőbb gyer­mekekre vágyik. Kitűnő anya, aki más gyermekeivel is jól tud bánni. Ritkán meddő. Partnerként legin­kább a Bakot fogadja el, de illik hozzá a Halak és a Skorpió is. Ha másik Rák­kal hozná össze a sors, örök bizonytalanságban élné le az életét. Öltözködésében a Rák konzervatív, legkedvesebb színe a zöld. Az év második felében sok kapcsolat kínál­kozik számára, de ne vár­jon sokat egyiktől sem, Dél-all'öldi vidéken, utalva a forgószelekkel járó, viharos nyárközépre. Július 25.: Jakab. A hó­nap névadója a „mennydör­gés fiai"-nak egyike, az idő­sebb Jakab apostol, ö az utolsó zivatarhozó a nép­hiedelem szerint. Még egy különös — és tudományosan természetesen nem igazol­ható — népi megfigyelés fű­ződik a napjához: úgy vél­ték sok helyütt, hogy Jakab napján „virágzik a hó" — ha sok a fehér gomolyfelhö az égen, télen majd sok hó esik. mert szalmaláng lesz vala­mennyi, s mire eljön a tél, elszáll a szerelem, s ha fel­égette régi kapcsolatát, menthetetlenül magára ma­rad. Ha külföldi útra készül, augusztusban vegye ki sza­badságát. Ez a hónap tarto­gat szép élményeket a Rák számára. Aki szívesen kézimunká­zik, leszámolható rajzunk­ból — megfelelő méretre felnagyítva a kockák ará­nyos növelésével — kereszt­­öltéssel, gobelin-, suba­vagy kelimöltéssel, sőt rece­­horgolással is elkészítheti saját csillagképét, a Rákot. Eper-csemegék EPRES SAJTKRÉM Hozzávalók: 4 doboz tej­színes krémsajt, 30 deka eper, 1 kupica triple sec, 1 deci édes tejszínhab, baba­piskóta. A krémsajtot 20 deka eperrel meg a likőrrel kike­verjük. Az eperrel rétegezve üvegtálba lerakjuk, és tej­színhabbal meg szép eper­szemekkel díszítjük. Baba­piskótával fogyasztjuk. EPRES-TÜRÖS LEPÉNY Hozzávalók: 50 deka eper, fél csomag mirelit linzer­tészta, 50 deka tehéntúró, 5 deka mazsola, 2 tojássárgá­ja, 2 evőkanál porcukor, 1 csomag vaníliás cukor, fél citrom reszelt héja, 1 evő­kanál búzadara, 4 tojásfe­hérje, 1 evőkanál kristály­­cukor. A szobahőmérsékleten fel­engedett tésztát vékonyra nyújtjuk, és kibélelünk ve­le egy tepsit. Villával meg­­szurkáljuk, majd forró sü­tőben világosra sütjük. Amikor kihűlt, rásimítjuk az áttört túróból, tojássár­gából, porcukorból, megáz­tatott, leszűrt mazsolából kevert, citromhéjjal, vaníli­ás cukorral ízesített töltelé­ket. A sütőbe visszatolva világosra sütjük. Megszór­juk búzadarával, és meg­tisztított, jól lecsepegtetett, félbevágott eperrel, erre kenjük a kristálycukorral felvert, kemény tojáshabot. Nem túl meleg sütőben világos pirosra sütjük, és a tepsiben hagyjuk kihűlni. Kockákra vágva rakjuk tál­ra. NYERS EPERBEFÖTT Hozzávalók: 2 kiló eper, körülbelül 1 kiló kristály­­cukor. 1 mokkáskanálnyi szalicil. A szép nagy eperszeme­ket még a csumájukkal együtt megmossuk, szitán lecsepegtetiük. majd lecsu­­mázzuk. Félliteres üveg al­jára 1—2 evőkanál kristály­­cukrot terítünk, és az üve­get félig rakjuk egyenként kristálycukorban megfor­gatott enerszemekkel. Ekkor meghintjük még egy evőka­nál cukorral, és telerakjuk az üveget ugyancsak cukor­ba hempergetett eoerrel. Te­­teiére késhegynyi szalicilt szórunk, és az üveget leköt­ve, végső helyére, a kamrá­ba tesszük. Csodanövény-e a csicsóka? A TÁPLÁLKOZÁSTUDOMÁNNYAL foglalkozó orvosok és kutatók egyre határozottabban állítják, hogy a túl­zottan tisztított táplálék helyett vissza kell térnünk a régen szegényesnek tartott, nem finomított, és minden ter­mészetes anyagot (rostot, ásványi anya­gokat, vitamint nyomelemet) magában foglaló élelmiszerek fogyasztására. Ma már elég széles körben ismerik — fő­ként a cukorbetegség és a szív- és ér­rendszer betegségeinek megelőzésében és gyógyításában a rostos élelmiszere­ket, a barna kenyeret, a korpát. Terje­dőben van a szójakészítmények hasz­nálata. Keveset tudunk azonban egy — hazánkban több száz éve vadon ter­mő növényről, a csicsókáról, amit ré­gen a szegények krumplijának, édes­burgonyának neveztek. Az ország min­den táján ismerték, a dunántúli majo­rokban éppen úgy, mint a Tiszaháton vagy a Nyírségben. E®Y ÉVTIZEDE reneszánszát éli ez a növény, amelynek minden porcíkája energia nyerésére alkalmas. Ennek a „zöld energiának” a gumója olyan bel­­tartalmi és táplálkozásélettani értéke­ket hordoz, hogy általuk — kísérletek­kel igazoltan — sikeresen léphetünk fel az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, seit bizo­nyos emésztőrendszeri daganatos beteg­ségek gyógyításában és a betegségek megelőzésében. A csicsóka latin nevén Helianthus tu­­berosus a napraforgók családjába tar­tozó, 3—4 méter magasra is megnövő, bojtos gyökérzetű növény. A gyökérzet 15—30 cm hosszú oldalhajtásain kép­ződnek a gumók, melyek valójában megvastagodott ízközei a szólóknak nevezett hajtásoknak. A gumó alakja többnyire szabálytalan, mérete na­gyobb tyúktojás, kacsatojás méretű. Fe­lületét parabőr borítja, ez lehet fajtától függően fehér, sárga, rózsaszín, sőt lila. A csicsóka hatalmas gyökérzetet fejleszt, ezáltal nagy szerepe van a ta­lajok humusztartalmának gazdagításá­ban. A növény föld feletti része hosszú, lágyszárú, egyenes, de rendszerint el­ágazó dudvaszár, hengeres, húsos, sok vizet tartalmaz, és a tenyészidő végén elfásodik. Áttelelni nem képes. Levél­­zete hasonlít a napraforgóéhoz, a te­nyészidő végén, szeptemberben kezd elhalni. A csicsóka virága fészkesvi­rágzat, sárga színével kedvelt dísznö­vény. Virágzása júliustól októberig tart. A csicsóka hazája Észak-Amerika, ahol még ma is vadon él. Amerika fel­fedezése idején az őslakosság burgo­nyaként fogyasztotta gumóját. Az első irodalmi említés Champlain francia utazótól származik (1605) aki észak­­amerikai indiánok kertjeiben megkós­tolta, és ízét a mediterrán vidékek ar­ticsókájához hasonlította. Nyilván in­nen származik a csicsóka angol neve: Jerusalem artichoke. Az egész világon egyébként — az angol nyelvterület ki­vételével topinambur néven ismerik. A XVII. század végén szinte egész Euró­pában honossá vált. HAZÁNKBAN jóval a burgonya megjelenése előtt. P. Lippay János írja le 1664-ben „A Posoni kert” című mun­kájában patada, földi alma megjelölés­sel. Az 1880-as években már sokfelé előforduló növényként említi Pethe Fe­renc (1805). A Magyaróvári Gazdasági Akadémián 1888-ban tartamkísérletek­ben hasonlították össze a csicsóka és a burgonya termőképességét és gazdasá­gosságát. De ebben az időben már Ma­gyarországon tért hódított a burgonya, és jobb eltarthatóságával, alkalma­sabb méretével kiszorította a csicsókát. Ettől kezdve sokáig a csicsókának csu­pán takarmányértékét vették figyelem­be, a szárát nem értékelték, ipa­ri feldolgozásáról nem is be­szélve. Majorokban, uradalmak­ban, vadas területeken azért tele­pítették, elsősorban az állatokkal ki­­turatva etették föl. 30—40 év múlva figyeltek fel szárazságtűrésére, megál­lapították, hogy az egyetlen növény, amely kockázat nélkül termeszthető gyenge talajokon. A HÁBORÚ UTÁN 1951-ben a Föld­­művelési Minisztérium szabályozta a termesztés rendjét, Martonvásáron 1951-ben megindultak az első módsze­res csicsókakutatások majd dr. Molnár László irányításával az állami gazdasá­gok területén végeztek takarmányozási kísérleteket. Ö később mint a kapos­vári Állattenyésztési Főiskola tanszék­­vezetője, több publikációban hívta fel a figyelmet a csicsóka értékes tulajdon­ságaira. A hetvenes évek végétől a tá­­piószelei Agrobotanikai Intézet (ma Agrobotanikai Központ) gyűjtötte és szelektálta a hazai tájfajtákat, és ho­zott létre fajtagyűjteményt és szapo­rítóanyag-bankot. Ma már az egész or­szág igényeit ki tudják elégíteni 20 faj­tajelöltjükkel, amelyek termésátlaga 40—50 t h körül van kedvező talaj­­adottságok között. Dr. Kardos Józsefné Benkc Irén Akár Maxiink benne, akár nem... A szerelemben kitartó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom