Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1989-06-28 / 149. szám
AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XL. évf. 149. sz. 1989. június 28., szerda Ma politikai nagygyűlés a Tiszaligetben Grósz Károly Szolnokon Júniusi M Tanácskozik az Országgyűlés Elfogadták a múlt 6vi költsógvetés végrehajtását Vita az államháztartás reformkoncepciójáról A Parlamentben kedden réggel megkezdődött az Országgyűlés soros ülésszaka, melyen az alábbi napirendi pontokat vitatják meg: 1. Személyi javaslatok; Z. A Magyar Népköztársaság lass, évi Koltsegvetesenek végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 3. Az államháztartási reform koncepciójáról és az 1989. évi feladatokról szóló előterjesztés; 4. Az adóreform működésének tapasztalatairól és az adórendszer korszerűsítésének koncepciójáról szóló előterjesztés; 5. A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 6. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 7. A földről szóló az 1989. évi XIX. törvénnyel módosított 1987. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 8. Interpellációk, kérdések. (Az Országgyűlés 33 interpellációt és 9 kérdést tárgyal meg). A tanácskozást Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az ülésteremben foglalt helyet Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. A megyei pártbizottság június 28-án, szerdán 15 órakor Szolnokon a Tiszaligetben, a városi sportcsarnokban politikai nagygyűlést rendez. A nagygyűlés szónokai: Grósz Károly, az MSZMP főtitikára és Zelenyánszki András, a megyei pártbizottság első titkára. A rendezvény nyilvános, így várnak minden érdeklődőt, az új típusú társadalmi mozgalmak képviselőit is. A résztvevők értékelést hallgathatnak meg a párt helyzetéről és a megyei pártértekezletről. A beszédek elhangzása után fórumszerűen mód nyílik kérdések feltevésére, eszmecserére. V / Megyei tanács — új pártok Rendszeressé válnak az eszmecserék gyűlés munkaprogramjában előírt törvényjavaslatokat a parlament júniusi ülésszakára benyújtotta. Időközben a politikai egyeztető tárgyalások június 21-i ülésén olyan megállapodás született, hogy javasolják a már benyújtott törvényjavaslatok egy részének visszavonását. A kormány a javaslatot elfogadta és ennek megfelelően az Alkotmány módosításáról, valamint a politikai pártokról és az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatokat a június 27-ei ülésszak anyagai közül zott szövegjavaslatot az ülésszak megkezdése előtt az Országgyűlés főtitkárának megküldte”. Ezt követően a kormány megbízásából Pozsgay Imre éllamminiszter adott tájékoztatást az Országgyűlésnek a politikai egyeztető tárgyalásokról. Kifejtette: az egyeztető tárgyalások megkezdődésével új politikai (helyzet keletkezett Magyarországon. Ennek poziitív következménye lehet, hogy a jogállamra a plurális, többpártrendszerrel működő parlamenti rendszerre békés Az Országgyűlés június 27-én megkezdte munkáját a Parlamentben. Az ülésszak várhatóan három napig tart. (MTI Telefotó: Soós Lajos) Az Országgyűlés elnöke bejelentette, hogy Bibók Istvánná Csongrád megye, 8. számú és Szabó János Zala megye, 2. számú választókerületének képviselője benyújtotta lemondását mandátumáról. Az Országgyűlés a lemondást 7 ellenszavazatul és 16 tartózkodással tudomásul vette. Bibók Istvánná helyére az Országgyűlés Ábrahám Vince eddigi pótképviselőt egy ellenszavazattal és hat tartózkodással országgyűlési 'képviselőnek igazolta. A Szabó János lemondásával megüresedett Zala megyei 2. számú választókerületben időközi választást kell kitűzni, mert a most lemondott képviselő volt korábban a pótképviselő. Ezt követően az Országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését — az előző ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről — egy tartózkodással tudomásul vette. Visszavont törvényjavaslatok Az Országgyűlés elnöke az ülésszak tervezett napirendjének változásával kapcsolatban a következőket mondotta: — Tisztelt Országgyűlés! Ügy vélem, valamennyi képviselőtársam nagy figyelemmel kísérte a politikai egyeztető tárgyalások legutóbbi, június 10-én tartott és azt követő plenáris ülését, ahol a Magyar Szodlaldsta Munkáspárt, az Ellenzéki Kerekasztal, valamint a harmadik tárgyalófélként résztvevő társadalmi szervezetek és mozgalmak képviselői megállapodtok a további tárgyalások témaköreiről és munkarendjéről, s ezzel reményeket ébresztő lépést tettek egy demokratikus Magyarország megteremtését szolgáló megegyezés felé. A tárgyaló felek megerősítették a korábbi megállapodást, hogy a törvényalkotás nem előzheti meg a politikái megegyezést. Ennek szellemében Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP tárgyaló küldöttsége nevében bejelentette: az MSZMP nem javasolja a kormánynak, hogy a mostani ülésszakon beterjessze az Országgyűlésnek a megegyezés szempontjából sarkalatos jellegű törvényjavaslatokat. A Minisztertanács hétfői ülésén ennek megfelelően úgy döntött, hogy visszavonja az Alkotmány módosításáról, a pártokról, valamint az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatokat. Ezután az Országgyűlés jegyzője ismertette Németh Miklósnak, a Mündszitertanács elnökének Szűrös Mátyáshoz címzett levelét: „A 'Minisztertanács a korábban vállalt kötelezettségének eleget téve az Országvisszavonja azzal, hogy ezek megtárgyalására csak a politikai egyeztetések újabb fordulóit követően, az ott elfogadott megállapodásokra figyelemmel kerüljön sor. A politikai egyeztető tárgyalások résztvevői a mostani ülésszak napirendjén szereplő, a Büntető Törvénykönyv módosítására irányuló törvényjavaslat azon pontjai ellen nem emeltek kifogást, amelyek a honvédelmi törvény módosításával, illetőleg a közveszélyes munkakerülés bűncselekményének a jogrendszerből való kiiktatásával függnek össze. Ezért a kormány azt javasolja, hogy a törvényjavaslatnak ezeket a részeit tárgyalják most meg; a képviselők munkájának megkönynyítése érdekében az Igazságügyi Minisztérium a fentieknek megfelelően átdolgoúton, a nemzeti közmegegyezés jegyében, szellemében sikerülhet áttérni. A tárgyalás résztvevői kötelezettséget vállaltak arra nézve, hogy a soron lévő választásokra a többpártrendszer jegyében, a szabad választások elvei szerint, s annak következmé-i nyeivel számolva készülnek fel. Ugyancsak kötelezettséget vállaltak arra, hogy tartózkodnak az erőszak alkalmazásától, mert semmiféle hatalmi cél nem indokolhat erőszakos megoldásokat. Űj reális és potenciális politikai erők jelentek meg a küzdőtéren, s ezeknek p.z erőknek egy része az eddigi berendezkedés .törvényszerűségei miat a parlament munkájában nem vehet részt. De nem vezethet kiegyezéshez és nemzeti közmegegyezéshez, ha politikai akaratuk nem lehet jelen a jövendő előkészítésében — hangsúlyozta az állammliniszter. Ezek a reális és potenciális politikai erők — az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a független társadalmi szervezetek, mozgalmak képviselői — jelenleg ott ülnek a tárgyalóasztalnál. így együtt a politikai akaratképzésnek új, az eddiginél sókkal bonyolultabb rendjét hordozva előkészíthetik a közmegegyezést. Ez nem a törvényhozók, hanem elsősorban a törvényelőkészítő kormány munkájának a korlátozását jelenti. A Minisztertanács az önkorlátozásnak ezt a módját nemzeti ésszerűségből, s poflitlikai jószándékból vállalta a tárgyalóasztalnál, amikor az MSZMP Központi Bizottsága a kormányhoz fordult ennek elfogadtatásáért — hangoztata Pozsgay Imre. Kérte az Országgyűlést, hogy hasonló megfontolásokból méltányolja a kormány elhatározását, együttműködési szándékát, s törvényhozói munkájában a nemzett közmegegyezést támogassa oly módon, hogy az említett sarkalatos törvények később, már a tárgyalóasztalnál előkészített formában kerüljenek a parlament elé. Ezt követően Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), a SOTE II. számú gyermekklinikájának tanársegédje kért szót. Egyetértve a Pozsgay Imre által elmondottakkal, javasolta: bízzák meg az Országgyűlés elnökét, tárgyaljon annak érdekében, hogy a köztársasági elnökről szóló törvényjavaslat még Október előtt a parlament elé kerüljön. Az igazságügyminisztert pedig bízzák meg azzal, hogy a nyár folyamán alternatív javaslatokat tartalmazó tervezetet tegyen le a politikai egyeztető tárgyalásokat folytató felek asztalára. Presztízsveszteség? Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk), a jánoshalmi Petőfi Tsz MSZMP-bizottságának titkára kifogásolta a megvitatásra tervezett anyagok visszavonását. Ügy vélekedett, hogy ez sérti a törvényhozást és annak tagjait. A képviselő ezen kívül javasolta, hogy az Országgyűlés nyilatkozatban ítélje el a kínai vezetést a demokráciáért békésen tüntető állampolgárok elleni véres leszámolásért. Pozsgay Imre válaszában egyetértett Szirtesné dr. Tomsits Erika javaslatával, miszerint az Országgyűlés elnöke kapjoh megbízást a köztársasági elnöki intézmény bevezetésével kapcsolatos tárgyalásokra. Südi Bertalan felvetésére reflek(Folytatás a 2. oldalon) A megyei tanács vezetéséhek kezdeményezésére kedden, késő délután egyeztető tárgyalásra került sor a takácsi vezetés és a megyében működő, újonnan alakult 'pártok — az MDF, a Kisgazdapárt, az MSZDP — megyei és városi szervezeteinek képviselői között. A megbeszélés a rendszeres munkakapbsolat, a nemzeti közmegegyezést elősegítő és alkotó feszmecsere szándékával jött létre, s azzal a további céllal, hogy erősödjenek a tanács és az említett pártok, szervezetek illetve mozgalmak kapcsolatai. A közvetlen hangulatú eszmecserén elsőként a soron lévő képviselői és hely-Az ország mezőgazdasági termelőszövetkezetei és állami gazdaságai 1989 májusában felhívással fordultak a kormányhoz legsürgetőbb gondjaik megoldása, a gabonaágazat évek óta folyamatosan romló helyzetének javítása érdekében. A nagyüzemek képviselői a kormánnyal folytatott tárgyalások során nem tudtak megállapodni a felhívásban rögzített követelések lényeges kérdéseiben. Teljesítetlen maradt az a kérésük, hogy hozzák nyilvánosságra: a 4 forintos gabonából hogyan lesz 14—15 forintos kenyér és 25 forint körüli sütőipari termék. Szükségesnek tartották és tartják, hogy a Gabonatröszt hatósági választásokra törtéhő előkészületek kerültek terítékre. s ezzel összefüggésben gyakorlati kérdések is megfogalmazódtak. Igv például a pártok számára szükséges helyiségek biztosítása, hz esélyegyenlőség feltételeinek alakítása. A tanács mt"fertve a kérések jogosságát, ígéretet tett a felvetett problémák, közöttük a helyiségkérdés rövid időn belüli megoldására. A véleménycsere másik fontosabb kérdésköre: miként kapcsolódhatnak a kérdéses szervezetek a tanácsok testületi munkájához, hogy érvényesíthessék sajátos érdekeiket. Ez a (Folytatás a 4. oldalon) számoljon el arról, az elmúlt öt évben, évenként hova, mennyiért, milyen nyereséggel értékesítette a termelők gabonáját. Elengedhetetlen lett volna a gabonatermelés jövője érdekében az 1989. évi gabonafelvásárlási árak 30 százalékos emelése és az, hogy a felvásárlási árak mindenkor kövessék a világpiaci árakat. Miután a fenti lényeges kérdésekben nem született megállapodás, Péter—Pál napján a mezőgazdasági üzemek betakarító és egyéb gépeikkel, járműveikkel a közutakra kivonulnak. A demonstrációval rá kívánják irányítani a közvélemény fi(Folytatás a 4. oldalon) Huszonkét csomóponton vonulnak föl a kombájnokkal Péter-Pál-napi demonstráció 1 megyei szervezőbizottság közleménye
