Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1989-06-21 / 143. szám

1989. JÚNIUS 21

j^ÉPlAP

Pozsgay Imre fogadta az OBT vezetőit

Tanácskozott a Magyar Szolidaritási

A Megyei Tanács V. B. napirendjén: az Állami Biztosító

Ma még inkább a lábak, s nem a fejek versenyeznek

Interjú Fülöp Zoltánnal, a 40 éves ÁB Szolnok Megyei Igazgatóságának vezetőjével

Az eljárás törvényes

Aláírásgyűjtés Jászalsószentgyörgyön

Akkor kezdett el zúgolódni a falu, mikor az üres telek előtt megjelent az építőanyag. Ez most történt talán egy hónapja. Igaz tavaly is hozott már oda téglát a község fogásza, de egy idő múlva el is szállította, és ez megnyugtatta a kedélyeket. No, meg akkor még legfeljebb magukban morgolódtak egyesek, mert az eset beillett a korábbi képbe, de most hamarosan megkezdődött a szervezkedés.

Magát valamire tartó település ma már nem lehet meg aláírásgyűjtés nélkül, és Jászalsószentgyörgy is hódol ennek a szenvedélynek. Négyszázharmincegynéhány lakó kézjegyével ellátott levél érkezett a közelmúltban a községi tanács végrehajtó bizottságának címére:

Ha nem elég, lesz kétszer annyi

„Sajnálattal értesültünk — nem hivatalos forrásból — arról, hogy a Magyar Állam tulajdonát képező, a Vegyesipari Kisszövetkezet asztalosűzemének birtokában levő ingatlant a községi tanács magánszemélynek értékesítette.

Az eljárás ellen messzemenően tiltakozunk. Véleményünk szerint az ingatlan értékesítésekor — nem volt hivatalos tájékoztatás az eladási szándékról, a lakosság nem ismeri az eladásból származó összeget, és hogy azt mire kívánják fordítani,

— nem méltányolták a községi érdeket, az új iskola bővítésével a meglévő iskolaudvar megszűnt. Figyelemmel a gyerekek mozgásigényére, indokolt lett volna az udvar bővítésére felhasználni, tekintettel arra, hogy a közeljövőben a pénzügyi nehézségek miatt sem lesz lehetőség az iskolához kapcsolódó újabb szabad terület vásárlására.

Kérjük, hogy a fentiek miatt a község lakosságát megnyugtató módon, a tényleges építkezés megkezdése előtt tájékoztassák."

A fél’ falut bejárta a levél, de a tanácselnök csak akkor értesült tartalmáról, mikor kézhez vette. Vigh Miklós kereste meg egyedül, és arról érdeklődött hogyan lehet az egészet „visszacsinálni”. Vissza, de hiszen ez már jó egyéves ügy. Különben is a végrehajtó bizottság döntött

— a község érdekének megfelelően — ezen nincs mit változtatni. Erre született a levél, és szaporodtak az aláírások.

— Ha nem elég az aláírás, lesz kétszer annyi, vagy még több — mondja Vigh Miklós, a Vegyesipari Kisszövetkezet ágazat vezető je. — Nem lehet, hogy ezt figyelmen ■kívül hagyja a tanács. Nyilvánvaló igazságtalanság történt, úgy érezzük, hogy kijátszották a falut. A szellem kiszabadult a palackból, ezt az ügyet már nem lehet eltussolni. A szövetkezeti dolgozók sem hagynak nyugtot nekünk, vezetőknek. Azt a telket az iskolának kell adni.

A meg nem említett magánszemély, a község fogásza, Demkó György, akit 6-7 éve telepített le a tanács, ötéves próbálkozás után sikerült megoldani a lakosok gondját, és egy szolgálati lakással Szengyörgyhöz kötni az orvost. Jól érezte ott magát, meg is kedvelték az emberek, rangja, becsülete zan ma is a faluban. Személy szerint semmi kifogása senkinek a fogásszal szemben, és nem szeretnék, ha elhagyná a községet, mégis úgy érezték sokan, hogy már nem mehetnek el a „titokban” született döntés mellett, öntudatosodik a falu, és furcsa módon rajzolódnak ki az akció körül az erővonalak. Egyik oldalon a hatalmat gyakorlók, a másikon az állampolgárok, közöttük pedig a sértettség, hatalmi ambíciók, tájékozatlanság . ..

Benne van ebben a falu több évtizedes történelme.

Az ABC-ben az eladóknak csak lassan ered meg a nyelve, mikor az ügyről kérdezősködöm. Zárkózott elutasítás az első reagálás a tsziroda egyik szobájában is. Mintha nem hallanák a kérdést az asszonyok. Azután kiderül, hogy nagyon is jól ismerik az egészet, és egyet is értenek a tiltakozókkal. Egy fiatalasszony büszkén vallja az utcán, hogy aláírita a levelet, de a tartalmáról vajmi keveset tud. Pontosabban valami iskolaudvar, meg mozgásigény.., meg kell, persze, hogy kell, de szerinte nem a Rákóczi úti iskoláról van szó, a Főtéri telekről pedig még csak nem is hallott.

Éktelen zaj fogad a Vegyesipari Kisszövetkezet lakatosrészlegének üzemcsarnokában. A fülsiketítő zaj, mintha külön a „nadrágos embernek” szólna, mert hiába csitítják társai az elvakult mestert, dühösen püföli a vasat. A méltatlankodók táborának egyik bázishelyén érdeklődöm, de nyoma sincs kifakadásnak, szenvedélyes érvelésnek. Hümmögnek a szakik, s a kíváncsiságának mégis engedő dühös lakatos is beáll a körbe hallgatózni. S azután átveszi a szót.

Áldozatnak érzi magát

Az európai közös ház nem építhető fel, ha Kelet- és Közép-Európa tartós válságövezet marad — hangsúlyozta Pozsgay Imre államminiszter, aki tegnap hivatali dolgt>zÓ6zofoáiában fogadta az Országos Béketanács vezetőit. Az államminiszter kiemelte: a magyar kormány azon munkálkodik, hogy ez az állapot ne váljék tartóssá. Reményét fejezte ki, hogy az újabban keletkezett feszültség, amely egyik-másik szomszédos országgal való polémiákban nyilvánul meg, és az utóbbi napokban intenzívebb formát öltött, csupán epizód lesz, és nem fog valamiféle balkáni csetepatévá, torzsalkodássá válni.

Pozsgay Imre elmondta: a kormány nemzetközi politikája a nyilvánosság előtt zajlik és az állampolgárok számára is egyre inkább ellenőrizhető. A nyíltság és a nyilvánosság a magyar békemozgalom számára is újabb lehetőségeket nyújt.

Pozsgay Imre végül a belső viszonyokról szólva úgy vélekedett, hogy konfliktusos helyzetek elébe nézünk. A konfliktusok alapvető oka, hogy Magyarországon eléggé tartós válság alakult ki, amelyben politikai, gazdasá-A Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának tegnapi ülésén — egyebek mellett — jelentést hallgatott meg az Állami Biztosító Megyei Igazgatósága lakossági szolgáltató tevékenységéről. Mint megtudtuk, az Állami Biztosító éppen tegnap töltötte be 40. születésnapját Jogosan vetődött tehát fel a kérdés, vajon köze van-e a napra kerek évfordulónak ahhoz, hogy egy tanácsi testület tűzte napirendjére a témát, avagy valamilyen egyéb aktualitás indokolta a tegnapi beszámoltatást. Erről is beszélgettünk Fülöp Zoltánnal, az ÁB Szolnok megyei igazgatójával.

* * *

— Végül is onnan indítottuk a helyzetünk ismertetését, amikor a Hungária és az Állami Biztosító 1986. július 1-jén megalakult. Kezdetben minisztertanácsi döntéssel, az addigi tevékenységi kört kettéosztották. Később — mintegy 10 nap múlva — ez a merev szétválasztás megszűnt, és az elmúlt közel, három évben mindkét biztosító intézet gyakorlatilag valmennyi biztosítási ágazat művelésére jogosítványt kapott. S ma már az is realitás, hogy számolni kell a szakmában az Atlasz, és a Garancia Biztosító RT-k, valamint az Avos—ÁB KFT jelenlétével is.

— A konkurencia megjelenésével „mit lépett" az AB Szolnok megyében?

— Először is a szervezeten változtattunk, azaz létrehoztuk az üzleti osztályt, mely ellátja valamennyi üzleti feladatunkat, illetve az általános kárrendezési és szakkezelési osztályt, mely a különböző szektorokban a vagyon- és személykárok rendezéséért felel. Hét vidéki fiókunk van, valamint egy kirendeltségünk. A megyei apparátus létszáma 230 fő. Ezzel a háttérrel dolgoztuk ki részben az új biztosítási formákat, részben adaptáltuk a régieket az egyéni igényekhez. A munkánknak ez az előkészítő része, ami nagyrészt centralizált, ám

gi és társadalmi viszonyaink válsága egyaránt megjelenik.

Sztanyik B. László, az OBT elnöke szervezete helyzetéről és a július 1-jén kezdődő XII. magyar békekonferencia előkészületeiről tájékoztatta Pozsgay Imrét. Elmondta, hogy szövetségi alapon tervezik újraszervezni az Országos Béketanácsot. Az OBT tevékenységében megkülönböztetett figyelmet kíván fordítani a hazai megbékélés folyamatának elősegítésére.

Szólt az OBT kezdeményezéséről, hogy Budapesten hozzák létre az „Európai Házat”. Az Országos Béketanács azt szeretné, hogy ez európai összefogással létesüljön, s lehetőséget adjon a helsinki folyamattal, a béke és biztonság témáival kapcsolatos kérdések megvitatására. Az „Európai Ház” létesítéséről az OBT vezetői már tárgyaltak több hazánkba látogató külföldi államférfival, akik támogatták az ötletet.

Szitányik B. László az OBT nevében kérte Pozsgay Imrét, hogy legyen a ház létrehozóinak hazai támogatója. Ezt a felkérést az államminiszter köszönettel elfogadta.

ha ez jól sikerül, jól mértük például fel az igényeket, akkor utána egy egyszerűbb ügyfélkapcsolat következik.

— No igen, dehát itt azért még sok buktató van, nem?

— Persze, a viszonylagos könnyebbség csupán azt jelenti, hogy tudjuk, mire van i gény a lakossági vagy a vállalati körben. Másrészt úgy lehet fogalmazni, hogy ma még inkább a lábak versenyeznek, s nem a fejek. Tehát kétségtelen, hogy a nagyjából azonos szolgáltatások versenyében akkor körözhetjük le a riválisokat, ha gyorsabbak, szolgáltatásainkban színvonalasabbak vagyunk.

— Mondana példát ilyen megoldásokra?

— A tanácsi beszámoló során is elhangzott az a kérdés, hogy vajon milyen a

szakemberellátottságunk. Nos, ezen és a szolgáltatás színvonalán javítandó most bővítjük a műszaki kárszakértői, kárbecslői apparátust. Ez azért lesz előnyös, mivel valamennyi vidéki fiókunk mellé állandó kárszakértőket rendszeresítünk, így az első helyszínelést 48 órán belül garantálni tudjuk. De ezen túl a műszaki károk esetén ötezer forintig a helyszínen fizetünk, a gépjárművek esetén tízezer forint ez a felső határ. Az is előnyös, hogy ügyfeleinket bármelyik fiókunkban fogadjuk, csak a

Bizottság

Tegnap ülést tartott a Magyar Szolidaritási Bizottság. A tanácskozás napirendjén a szervezet és annak tagszervezetei múlt évi tevékenységének értékelése, továbbá az ez évi munka irányelveinek, és a Szolidaritási Alap felhasználása tervezetének megvitatása sze-repelt.

Az elfogadott irányelvekben megfogalmazódott, hogy a demokratikus szocializmus létrehozását, a szocialista jogállam és a hozzá tartozó politikai intézményrendszer

megteremtését célzó politikai törekvések megkövetelik a Magyar Szolidaritási Bizottságtól működésének

megújulását.

A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a jövőben is támogatni fogják a békéért, a leszerelésért és a regionális válságok igazságos rendezéséért fellépő erőket. Erkölcsi, politikai, anyagi segítséget nyújtanak a nemzeti felszabadítási mozgalmiaknak. a fejlődő világ haladó erőinek a demokráciáért, az emberi, nemzeti és nemzetiségi jogokért folytatott küzdelméhez.

kárbejelentőt kell kitölteniük.

— A tegnapi beszámoló után olyan kérdés is felmerült, hogy vajon mennyiben részesedik Szolnok megye a kármegelőzésre fordított befektetéseikből?

— Vannak ilyenek, például a tószegi tsz nyári gátja. Ezeknek a befektetéseknek a célja nyilvánvalóan az, hogy egy lehetséges káresetet elkerüljünk, annak bekövetkeztét megelőzzük.

— Igen, de vajon az Állami Biztosító nem preferál-e szubjektív alapon jobban, vagy kevésbé egy-egy megyét? Hiszen úgy tudom, a vállalkozásaik megvalósítását, egy ma még eléggé centralizált döntés előzi meg.

— A döntési mechanizmusunk valóban centralizált, azonban azt is tudni kell, hogy a kármegelőzési tevékenységünk ma már szigorúan üzleti alapokon nyugszik. Így nem lehet szó, csakis olyan különbségtételről, hogy megéri vagy nem éri meg az adott befektetés. Például a szolnoki Családvédelmi Tanácsadónak ilyen alapon vásároltunk százezer forint értékben elektronmikroszkópot.

— Van-e kapcsolatuk a társadalombiztosítással? Hiszen velük összefogva önök is jól járhatnának, ha az egészségügy területén beruháznának.

— Ilyen elképzelések vannak, Budapesten folynak a tárgyalások a Társadalombiztosítási Igazgatósággal. De említhetek olyan tervet is, ami a közeljövőben ígér újdonságot. Mivel komoly szervezeti átalakulás lesz az egész biztosítónál, ennek egyik — reméljük gyümölcsöző — mozzanata lesz az, hogy a közeljövőben egy közös RT alakul, az Állami Biztosító és egy olasz biztosítótársaság részvételével. Ezzel tőkebehozatalra, a módszerek és a technikai eszközök importjára kerül sor, ami reményeink szerint tovább javítja szolgáltatásaink színvonalát, s egyben megerősíti pozícióinkat a versenyben. Sz. P.

— A fogorvosnak van gyönyörű szolgálati lakása, mégis odaadták neki fű alatt az értékes telket. Szolgálati lakást akartak oda építeni régóta, és most megvette egy jópénzű ember bagóért.

Ezzé] már elégedett lehetnék, de ők még nem, mert szaladnak újabb szószólóért a raktárba. Fény is derül a hányatott sorsú telek múltjára, volt az áfészé, ktsz-é, tanácsé, bérli, használja most is a szövetkezet, szüksége volna rá. Úgy tudják a bérleti díj évente 50 ezer fo-rint, és a fogász a tulajdonjogért még annyit se fizetett. A nem régen elkészült községrendezési tervet pedig az orvos kedvéért tervezték át. Kinek a pénzén? — csattan fel végül a raktáros.

— Nem követtem én el semmi rosszat, hogy így kikeljen ellenem a falu — méltatlankodik az Erdélyből áttelepült Demkó György, aki utolsó vizsgáit otthagyva doktori előnév nélkül boldogítja betegeit. — Itt vagyok az ötven év küszöbén, és szeretnék végre otthon lenni, saját házban felkelni.

Szép ez a szolgálati lakás, de fizetek érte havi 2400 forintot, az én költségem a takarékszövetkezettel közös szennyvíztározó szippantás is, havonként két ötszázas. Azt beszélik, hogy lefizettem az elnököt, megromlott a ló kapcsolatom az emberekkel, a betegeimmel.

Áldozatnak érzi magát, és nem alaptalanul. Mikor néhány éve építkezésre szánta magát, sorbaszedte az alkalmas telkeket. Egyedül- fontos, hogv főút mentén, jól megközelíthető helyen legyen. Ki is nézett egy portát a tsz-üzem mellett, helyette azonban a gazda, az áfész a központban lévő üres telkét ajánlotta, mert ott nincs szándéka építeni, terjeszkedni. A telek azonban kicsi volt, ezért a tanácsnak 60 négyszögöllel ki kellett egészítenie a vegyesipari által régóta használt területből. A szövetkezet úgy is kivonulóban van a Főtérről, addigra az orvos felépítheti a házát.

Egy éve elkészült a terv, téglát is vett, közben azonban változott a községrendezési terv. Az új megyei főépítész elvetette a központ korábbi rendezési elképzelését, új tervet volt hát kénytelen rendelni Demkó György is. Az építési engedélyt megkapta, azonban a Vegyesipari Kisszövetkezet (a dolgozók nyomására) élt fellebbezési jogával. Itt megállt az ügy. Volt pedig két egyeztető tárgyalás a tanácson tervezőkkel, szomszédokkal, érdekeltekkel, de úgy tűnik, távolabb vannak a megoldástól, mint az elején.

Szenyei Béla megyei főépítész egyértelműen leszögezi, hogy az iskolaudvar bővítésére alkalmatlan a kérdéses telek, azt az épülettömb középső és hátsó részén történő kisajátítással, szanálással lehet megoldani. Valamikor 5—10—15 év múlva, ha pénz lesz rá. A Főtér közepére reprezentatív épület kell, amire megfelelő a fogász újabb terve. Idővel átépül majd a ktsz utcafronti épülete, a műszaki bolt helyére pedig elfér a szolgáltatóház. Hangulatos zártsorú együttest gondol oda, ami díszére válik a falu központjának.

Senki nem állítja, hogy elegendő a Rákóczi úti iskola udvara. Különösen mióta megkezdődött a bővítés, szűkült össze igazán a felsőtagozatosok mozgástere. Igaz tornaterem ott van néhány száz méterre, de az egésznapos oktatás miatt a tanulók a napot a tantermekben, a szűk folyosókon, udvaron és egyik épületből a másikba vonulva töltik. Valamikor nyolc helyen volt tanítás, mondja Törőcsik Jenő, igazgató, most végre megállapodunk a 3 részben, és a felsősök végleg egy helyen maradnak. A bővítésre tehát nem volt alkalmasabb terület, de tény, hogy az udvart is növelni kell.

Döntöttek, úgy, mint általában

— Több, mint egy éve döntött a vb, hogy Demkó György áfésztől vásárolt telkét kiegészítjük — mondja Halla Zoltán tanácselnök. — Kevesebbet akartunk adni az állami itulajdonból, de a megye előírta a minimális területet. Igaz, .kérte a szomszéd is, de csak úgy, hogy a saját telkéhez csatolja, külön építési szándékkal nem érkezett hozzánk más kérelem, azért 'kapta a fogorvos. Napi áron, ahogy bárkinek. Persze el kell mondanom, hogy a tanácsi értékesítésű ingatlanok árát igyekeztünk mindig is olcsóbban megállapítani, hogy ezzel is letörjük a növekvő ingatlanárakat. Az pedig, hogy titokban értékesítettük rossz szándékú megállapítás. A végrehajtó bizottság hatáskörébe tartoznak a telekeladások, a döntésekről pedig mindig tájékoztatunk a soron következő tanácsülésen. Így történt most is. Mi lenne, ha például utcanyitáskor minden telekről külön falugyűlés döntene, ahogy a kérelmek beérkeznek?

Demkó György összesen 94 ezer forintot fizetett ezért a két telekrészért, több tízezret a két tervért és összegyűlt ellene 440 aláírás. Nagyon úgy tűnik, idén sem kezdhet bele az építkezésbe. Jobb is lenne talán teljesen visszavonulnia, és kezdeni máshol a megtelepedést, ahol nem ütközőpontja a helyi érdekeknek. Vagy pereskedjen? Kivel? A ktsz-szel, a lakosokkal? Úgy hírlik, hogy másik aláírásgyűjtési akció indul — mellette. A tények vagy a hatalmi kötélhúzás dönti el, hol az igazság?

A falu beéri annyival, hogy ezután érdekében se döntsenek nélküle.

Lukácsi Pál