Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1989-06-14 / 138. szám
A demokratikus megújulás érdekében Néplap 1989. JUNIUS 14. Bérkiegészítést követel a titkárok tanácsa Heves vita a Pedagógusok Szakszervezete új megyei testületéinek ülésén — Kéréssel fordulnak a megyei tanácshoz A Pedagógusok Szakszervezete áprilisi megyei küldöttértekezlete óta megváltozott a mozgalom struktúrája. A régebbi megyei bizottság helyébe a titkárok tanácsa és az intéző bizottság lépett. Az újdonsült testület az alapszervezeti titkárok tanácsa és az operatív feladatokat ellátó intéző bizottság tegnap tartotta meg első ülését Szolnokon. (Folytatás az l. oldalról). leknek példát kell mutatniuk. Be kell bizonyítaniuk a magyar nemzet előtt: nemcsak akarják a régi korszak lezárását és az új kezdetét, de képesek is rá. Meg kell mutatniuk, szakítani tudnak a régi gyakorlattal, a kevesek hatalmával, a szűk látókörű hatalmi praktikákkal, a leszámolásokkal, és készek akár érzéseiken, személyes ambícióikon felülemelkedve a nép javát szolgáló megállapodások kimunkálására — mondotta Szűrös Mátyás, majd bejelentette, hogy a június 10-i megállapodást aláíró valamennyi párt, illetve szervezet képviselői jelen vannak, írásos meghatalmazásukat bemutatták. Megjelentek továbbá több párt és szervezet megfigyelői, akik a tárgyalásokba nem kapcsolódhatnak be, de véleményüket, észrevételeiket írásban eljuttathatják hozzá. Ezt követően átadta a szót Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának, a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége vezetőjének. Történelmi léptékű átalakulás — Mai zaklatott világunk nem bővelkedik reményt keltő eseményekben. Sokakban él szorongás, bizonytalanság a jövővel kapcsolatban. Ezért is engedjék meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt nevében bizalommal és bizakodással üdvözöljem az itt jelenlevőket. Ismert, hogy az előkészítés során lényeges véleménykülönbségek voltak a felek között. A résztvevők körét, a tárgyalandó kérdések részleteit illetően, a dolog természetéből adódóan, ma sem teljes az egyetértés. A nemzet sorsa iránt érzett felelősség azonban — és ez a döntő —, erősebbnek bizonyult az ellentéteknél. Hazánkban 1988 májusa óta történelmi léptékű átalakulás van kibontakozóban. Fokozatosan, de gyorsuló ütemben távolodunk egy belső tartalékait kimerített, részleteiben már nem megjavítható hatalmi szerkezettől. Szeretném hangsúlyozni: nem áll szándékunkban a demokratikus jogállam kiépítésének eddigi eredményeit sem eltúlozni, sem kisajátítani. Az a véleményünk, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt reálpolitikai felismerése meLlett ebben jelentős része van az itt jelenlévő társadalmi szervezeteknek és mozgalmaknak, a most formálódó pártok konstruktív erőfeszítéseinek. Határozott szándékunk, hogy minden vonatkozásban szakítunk a sztálini modell maradványaival. A Magyar Szocialista Munkáspárt, együtt más politikai erőkkel, olyan demokratikus és szocialista jogállam kiépítésére törekszik, amely a nép akaratát juttatja érvényre. A közmegegyezésen alapuló gazdasági és politikai reformlépésektől azt várjuk, hogy sikerül kitörni a gazdasági válságból, s a végleges perifériára szorulás helyett. közelíteni tudunk a világ fejlettebb régióihoz. Az új Magyarországért most kezdődő közös munka természetesen nem azt jelenti, hogy a kialakult gazdasági és politikai válságért közös a felelősségünk. A Magyar Szocialista Munkáspártnak vállalnia kell kormányzópárti múltját, s azt, hojgy tárgyilagosan feltárja a közelmúlt politikai gyakorlatának tanulságait. A tárgyilagos tényfeltárásnak nemcsak a ma sokat vitatott politikai eseményekre és közéleti személyiségek munkásságára, hanem gazdasági válságunk okaira is ki kell terjednie. A Magyar Szocialista Munkáspárt indokoltnak látja, hogy a gazdaság stratégiai kérdései a demokratikus jogállamba való átmenettel azonos súllyal szerepeljenek a tárgyalásokon. A Magyar Szocialista Munkáspártot e kérdésben nem á felelősség áthárításának — amúgy sem reális — szándéka vezérli. Sokkal inkább az a felismerés, hogy a békés politikai átmenet a többpártrendszerre csak akkor nem vezet destabilizálódáshoz, at állam és a gazdaság működésképtelenné válásához, ha társadalmi megegyezés születik a terhek méltányos elosztásáról. Ellenkező esetben nyilvánvalóan teljesíthetetlen anyagi követelések eszkalációjával kell szembenéznünk. A követelések és tiltakozások lavinája megbéníthatja az ország életét, veszélyeztetheti a gazdasági konszolidációhoz nélkülözhetetlen politikai stabilitást. A most új szakaszba lépő tárgyalásokkal lényegében azt kell megalapoznunk, hogy a választások után, minél több kérdésben, közösen vállalható programokkal rendelkezzünk. Hazánkban a dinamikus stabilitás megőrzése — úgy vélem — első, de egyúttal nemzetközi érdek. A Magyar Szocialista Munkáspárt ezért javasolja, hogy a politikai eeveztető tárgyalásokon minden résztvevő keresse a konstruktív együttműködés módozatait. Ha a múltért nem is, a jövőért közös a felelősségünk — mondotta a szándéknyilatkozat befejezéséül Grósz Károly. Cél a békés álmenet biztosítása Ezt követően dr. Kónya Imrének, az Ellenzéki Kerékasztal szóvivőjének adta meg a szót Szűrös Mátyás. Történelmi felelősségünk tudatában, és a Magyar Szocialista Munkáspárttal kötött megállapodásunkkal összhangban mi. az Ellenzéki Kerekasztal szervezeteinek küldöttei azért jelentünk meg ma az Országházban, hogy megkezdjük az érdemi tárgyalásokat a politikai hatalmat ténylegesen birtokló Magyar Szocialista Munkáspárt képviselőivel és az általa meghívott más szervezetek delegátusaival. Leszögezzük, hogy a tárgyalások célja a békés átmenet biztosítása a diktatórikus uralmi rendszerből a népakaratot ténylegesen érvényesítő képviseleti demokráciába. Ezért a hatalom birtokosaival a következő elvek alapján kívánunk tárgyalásokba bocsátkozni: — A hatalom alapja a népfelség. A szuverenitást egyetlen politikai erő sem sajátíthatja ki és nem nyilváníthatja magát a népakarat letéteményesének. — A népakaratnak nyílt kimenetelű szabad választásokon kell megnyilvánulnia, amelyből semmilyen, a demokrácia elveit elfogadó és az erőszakos eszközök alkalmazásától magát elhatároló párt és politikai szervezet nem zárható ki. — Amíg az országgyűlési képviselők megválasztásával kifejezésre nem jut a társadalom politikai akarata, addig azt ne előzzék meg más országos jelentőségű, például köztársasági elnöki vagy helyhatósági választások. — A szabad választások eredményét a hatalom is kötelezőnek ismerje el, és utólag semmilyen eszközzel ne próbálja megmásítani. — Az erős parlamenti ellenzék minden működő demokrácia alapintézménye, amely a kormány működését ellensúlyozza. — Egyetlen politikai párt vagy szervezet sem rendelkezhet sajátjaként fegyveres testülettel. A pártok és politikai szervezetek nem gyakorolhatnak tagjaikon keresztül befolyást a fegyveres testületek működésére. — Politikai konfliktusok megoldására semmilyen ürüggyel sem alkalmazhatók a fegyveres erők. Erőszak ellen is csak az erőszak elhárításának mértékéig jogos alkotmányosan fellépni. — Nem elég az erőszakról lemondani, az erőszak lehetőségét kell kizárni. Fel kell oszlatni a' Munkásőrséget, korlátok közé kell szorítani a politikai rendőrséget, a helyi önkormányzatok alá kell rendelni a közbiztonsági rendőrséget nyilvános ellenőrzés alá kell vonni a fegyverhasználatot. Csak így szüntethető meg az emberekben bújkáló félelem, csak így válhat az — nem csendes hanem — elhallgaitatott többség politizáló honpolgárok közösségévé. Ez a három oldal sok mindent kifejez Ezután a megállapodásban harmadik tárgyalófélként felsorolt társadalmi szervezetek és mozgalmak szóvivője, dr. Kukorelli István kapott szót. — Az általunk is aláírt megállapodás kölcsönös és józan kompromisszumok eredménye. E kompromiszszumokkal, azzal, hogy ki hol ül. nem kelthetünk illúziókat. nem csaphatjuk be a ránk figyelő közvéleményt. Ez a három oldal sok mindent kifejez, de sok mindent eltakar. Nem vitatható áz ellenzék és a hatalom szembeállítása. Demokrácia a jövőben aligha képzelhető el a kisebbségi jogokkal védett ellenzék nélkül. Vitathatatlan. hogy az ellenzéki oldalon és néhány más társadalmi szervezet esetében hiányzik a gazdasági infrastruktúra, amelynek általunk is szorgalmazott megteremtése tárgyalásaink és a kormányzat feladata. A harmadik oldal legtöbb szervezeténél közös teher a régi hatalmi berendezkedésben vállalt formális társutas szerep. Sokan ezért kívánták átültetni delegációnkat- az MSZMP oldalára. Ezek a vélemények nincsenek tekintettel a felgyorsult idő hozadékaira, arra, hogy jelentős elmozdulás történt a hatalmi berendezkedésben. A monolit pártirányítás szervezeteink irányában intézményesen megszűnt. Szervezeteink a jövőben sem lesznek pártközömbösek, de tanulva a múltból, nem kívánnak egyetlen egy politikai párt uralma alatt sem tevékenykedni. A harmadik oldal egyetért abban, hogy napirendjeinken két fő téma szerepeljen, nevezetesen a demokratikus politikai átmenet megvalósítását szolgáló elvek és szabályok meghatározása, illetve a gazdasági és szociális válság leküzdésének stratégiai feladatai. A szándéknyilatkozat elhangzását követően Szűrös Mátyás mondott zárszót. A tárgyaló felek felhatalmazása alapján bejelentette, hogy — az előzetes megállapodás szerint — június 21-én 17 órakor ugyancsak az Országház vadásztermében plenáris ülést tartanak. Ekkor már konkrét megállapodás jöhet létre a tárgyalási témák meghatározásáról vagy pontosításáról, a munkabizotságok számáról, valamint a tárgyalási szintekről. Az elkövetkezendő időszakban a szakértői munka folytatódik, és ennek során tisztázzák majd a tárgyalófeleket érintő valamennyi kérdést. A tanácskozáson nyolc(!) témát tűztek napirendre, s már az első pillanatban látszott, hogy szinte lehetetlen ennyiféle kérdésről érdemben tárgyalni. Ráadásul olyan témákról mint például a bérfejlesztés, a túlóradíjak. az önálló szakszervezeti gazdálkodás, a megyei szövetség létrehozása, a XIII. kongresszus tapasztalatai. Az ülés résztvevői érdeklődéssel hallgatták meg Zachár Lászlónak, a Pedagógusok Szakszervezete titkárának kongresszusi beszámolóját, az ott elfogadott határozatokat, irányelveket, köztük az oktatás finanszírozásának reformját, a foglalkoztatásra, átképzésre irányuló elgondolásokat, továbbá azt a követelést. hogy az Országgyűlés tűzze napirendre a közoktatás helyzetének elemzését. A beszámoló után Mihályi István, a megyei tanács művelődési osztályának csoportvezetője tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit a bérfejlesztésről. A megye 11 351 oktatásügyi dolgozójának szeptembertől 12 312 666 forinttal emelkedik a bére. Ez azt jelenti, hogy az 1988. decemberi besorolás szerinti alapbér 16,34 százalékkal növekszik. A művelődési osztály négyféle módon javasolta ennek az összegnek a NDK-delegáció megyénkben Az Agrárgazdasági Egyesület vendégeként NDK delegáció tartózkodik megyénkben — szakmai program keretében. A delegáció tagjai hétfőn este találkoztak Zelenyánszki Andrással, a megyei pártbizottság első titkárával, aki tájékoztatta a vendégeket a jelenlegi gazdasági és politikai helyzetről. BONN Az NSZK szerdától — négyhónapos szünet után — ismét nagykövettel képviselteti magát Teheránban. TEL AVIV Előadói körútra kedden Tel Avivba érkezett Vitalij Korotics, a szovjet reformvonalat harciasán támogató Ogonyok című hetilap főszerkesztője. Személyében első alkalommal keresi fel Izraelt egy szovjet parlamenti képviselő azóta, hogy a két ország diplomáciai kapcsolatai 1967-ben megszakadtak. WASHINGTON Az amerikai törvényhozásban először tárgyaltak nyilvánosan a Magyarországnak nyújtandó gazdasági és kereskedelmi könnyítésekről. A képviselőház eljárási bizottságának kereskedelmi albizottsága elé került az előkészületben levő törvényjavaslat arról, hogy Magyarország és Lengyelország kaphassa meg az úgynevezett általános vámkedvezményt. felosztását, a résztvevők azonban egyiket sem fogadták el. Parázs vita kerekedett, amelynek során felszínre került a pedagógusok valamennyi, a jövedelmi viszonyaikat érintő sérelme. Mivel a 16,34 százalékos emelés személyenként 1085 forintot tesz ki, s ebből a nettó összeg mindössze 4— 500 forint, volt aki eleve megalázónak érezte a csekély fizetésemelést, s azt szorgalmazta, ne fogadják el. Egyetértésre talált Mihályi Istvánná, a Pedagógusok Szakszervezete Szolnoki Körzeti Bizottsága titkárának felszólalása, aki azt javasolta. hogy juttassanak el kérelmet a megyei tanácshoz, hogy az a 16,34-ot saját pénzügyi forrásaiból egészítse ki 20 százalékra. Annál is inkább, mert a megyei tanács annak idején a túlóra létszámosításához szükséges összeg igénylésénél nem állt hivatása magaslatán ... Ha lehet fokozni még parázsabb vita folyt arról, hogy alapbér vagy úgynevezett fejkvóta alapján történjen a szeptemberi bérfejlesztés. A fejkvóta vagyis az 1085 forint emelés elsősorban a kisebb létszámú intézményeknek kedvező, az alapbér szerinti 16,34 száza-Nagy Imre és sorstársai búcsúztatását és temetését június 16-án, pénteken 8 óra 55 perctől kísérheti figyelemmel az ország a TV képernyőjén. A TV 1-en látható közvetítést Horváth Ádám vezeti. A technikai felkészülésről a rendező a következőket mondta: — A Hősök terén egy közvetítőkocsink dolgozik, négy kamera kíséri figyelemmel a ravatalozást, koszorúzást, a búcsúbeszédeket; A gyászmenet megindulásáig egyenesadásban közvetítjük a végső tiszteletadás minden eseményét. Ezután én azonnal átmegyek az Üj köztemetőbe, ahol két közvetítőkocsi és 7—8 kamera lesz jelen. A menetet nem egyenesben közvetítjük, két kamera kíséri majd. s az útközben készült felvételeket motoros futár viszi a Hősök A román határon talált gyermek-holttestek ügyében elrendelt vizsgálat legújabb fejleményeiről számolt be kedden Szegeden az újságíróknak Barna Sándor rendőrezredes, a Csongrád Megyei Rendőr-Főkapitányság vezetője. Június 8-án egy halász Nagylak térségében egy kéthárom év körüli gyermek holttestére bukkant. Két nap múlva, a múlt hét szombatján Apátfalva térségében újabb gyermek-holttestet találtak a Marosban, egy négylék pedig azoknak, akiknek eleve magasabb a bértömege. A testület egyetértésével e két elosztási móddal egészült ki a megyei tanács művelődési osztályának javaslata. Kétórás, gyakran indulatos vita után került sor a szavazásra. Addigra azonban már olyan feszült volt a hangulat, hogy a szavazás a Stadingeri-idők Országgyűlésére emlékeztetett. Végül is a következő eredménnyel zárult a „bérvita”. A testület a béralap szerinti elosztás, vagyis a 16,34 százalékos emelés mellett voksolt, majd megszavazták Mihályi Istvánná javaslatát is. Eszerint eljuttatják kérésüket a megyei tanácshoz, s augusztus végéig várják a választ. Kedvezőtlen döntés esetén az érdekérvényesítés valamelyik eszközéhez folyamodnak. Az új testület első ülésének legizgalmasabb pillanatai ezzel véget is értek. Biztató a titkárok tanácsának szókimondása, a pedagógusok érdekeinek elszánt képviselete. Ebből jelesre vizsgázott az 52 alapszervezeti titkár. A vitázás kulturált formáit azonban egyelőre még nem sikerült alkalmazni. Talán mert olyan érzékeny pont a pedagógusok egzisztenciális helyzete. Bízzunk benne, hogy a testület tagjai előbb-utóbb indulatok nélkül is képesek lesznek védeni az oktatásügyi dolgozók érdekeit, s ezután is demokratikusan döntenek. megtalálják helyüket, s munkamódszereiket a mozgalomban. terén álló közvetítőkocsihoz. Míg a menet a temetőhöz ér, a képernyőn zenei felvétel látható majd. Két televíziós produkciót készítettünk elő, Mozart Requiemjét és Beethoven III. szimfóniáját, mindkettőt Ferencsik János vezényli. Hogy melyik hangzik el, az azután dől el, amint egy 40 kilométeres sebességgel haladó autóval lejárva a gyászmenet útját, s pontosan tudom, mennyi ideig tart majd. A zene közben a gyászmenetről kétszer adunk képet, a kísérő kamerák 15—15 perces felvételeit. — Amint a gyászmenet a temetőbe érkezik, ismét egyenesadásban közvetítjük mindazt, ami történik. Csütörkökön technikai próbát tartunk, hogy a temetési gyászszertartás közvetítése mindvégig méltó módon történjék. hat év körüli kislány tetemét. Barna Sándor elmondta: feltételezhető, hogy egy Romániából menekülő család két gyermekével törént a tragédia. Ezt látszik igazolni egy, még májusban hazánkba menekült román állampolgár vallomása is, aki húgának gyermekeit ismerte fel a kis tetemekben. A boncolás eredménye szerint a gyermekek halálát vízbefúlás okozta. A vizsgálat folytatódik. T. G. Nagy Imre és sorstársainak temetése n televíziós közvetítés menetrendje Újabb adatok a román határon történt gyermektragédiárál
