Néplap, 1989. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1989-06-02 / 128. szám

Néplap 1989. JUNIUS 2. Kunhegyesen, Karcagon és tegnap Kisújszálláson a re­formátus templomban adtak nagysikerű hangversenyt az NSZK-beli Goslar város Schulchor und Orchester Goldene Auge kórusa és ze­nekara. A kórus vezetőjével Rolf Brandessel beszélgetett mun­katársunk. — Brandes úr, mutassa be legyenszíves az együttest! — Ügy a kórus, mint a zenekar, 10 éve alakult. A kórus 65, míg a zenekar 15 tagú. Tagjai iskolai tanulók, illetve néhány végzett hall­gató, de ők sem idősebbek 23 évesnél. Iskolánkba 7—19 évig járnak a tanulók. — Milyen eredményeket értek el eddig? — öt versenyen vettünk részt, ahol első és második helyezéseket értünk el. E- mellett természetesen na­gyon sok fellépésünk van. — Hogy kerültek Magyar­­országra, illetve szűkebb pátriárkánkba Szolnok me­gyébe? — 1985 szeptemberében is­merkedtünk meg a kisúj­szállási Phoenix szövetkeze­ti kórussal, akik NSZK-beli szereplésük alkalmával ná­lunk is felléptek. A kórusok között jó kapcsolat jött lét­re és ’87-ben — meghívá­sukra — viszonoztuk látoga­tásukat, mi utaztunk Kisúj­szállásra. Itt ismerkedtünk meg a Móricz Zsigmond Gimnázium kórusával, s mi­vel a kórusunk is fiatalokból áll, meghívtuk őket Goslav­­ba. Tavaly eleget is tettek meghívásunknak. Az idén pedig mi viszonoztuk látoga­tásukat. — nzs — Képünk a karcagi fellépé­sen készült Mennyi lesz a húsz százalék? Tavaly ősztől ismét száza­lékot számolgatnak a peda­gógusok. Hivatalos fórumo­kon is 40 százalékos béreme­lésről tájékoztatták az érin­tetteket. Az 1,7 milliárd fo­rintról, amelyet megszava­zott az országgyűlés is azon­ban később kiderült, hogy csak húsz százalékos bér­emelésre futja ... Jő.lehet a számítás igen egyszerű lett volna. Csak annyit keleti volna pontosan tudni, iiogy mennyi az ország pedagógu­sainak bére, s ha 40 százaíé­­kos emelést akarunk végie­­hajtani az pontosan annak a 40 százaléka. Vannak azon­ban akik már a 20 százalék­kal is óvatosak. Ügy szá­molják a januári, s a maj­dani szeptemberi bérfejlesz­tés és a felemelt túlóradíj együttesen sem igen éri el a 20 százalékot. S ha ehhez még hozzátesszük a január­tól bevezetett újabb áreme­léseket, akkor már végképp nem tudni mennyi is való­jában a 20 százalék. Szep­temberben majd kiderül. A február 1-től felemelt túlóradíj mindenesetre úgy tűnik már-már „kézkózel­­ben” van a pedagógusok számára. A kormány é> a SZOT megállapodása alap­ján 550 millió forint állreii­­délkezésre a nevelők túl­munkájának díjazására. Eb­ből az összegből 23 millió fo­rintot kaptak a megye peda­gógusai. A számítások szerint ez a decemberi alapbértö­meghez viszonyítva 3.25 szá­zalékos emelést tesz lehető­vé. A nevelők egy része per­sze tanácstalan a pénzügyek­ben, s nem tudja, hogyan számolja ki a túlóradíját. Erről rendelet jelent mag, amely segít az eligazodásban. Eszerint a decemberi alap­bért az óvónőknek 140, az ál­talános iskolai pedagógusok­nak 90, a napközis nevelők­nek 100, a középiskolai ta­nároknak 80, szakoktatóknak 110, diákotthoni nevelőknek 125 forinttal kell elosztani, s a kapott összeg egy túlóra díja. Az eltelt hónapokban több felmérés is készült a túlórák­ról1. Szinte mindegyik más eredményt mutatott. Leg­utóbb a városokban, így Szolnokon is az elmúlt na­pokban mérték fel az intéz­ményekben a túlórákat, s a ,,Kézközeiben” a túlóradíj díjazásukra szükséges össze­get. A megyeszékhely városi tanácsának művelődési osz­tálya 1,2 millióval megtol­dotta a megyei keretből er­re a célra kapott pénzt, így 9,8 millió forint áll rendelke­zésre az 1989-es évi túlmun­ka díjazására. Az iskolák, óvódák vezetőivel való egyeztetés után úgy tűnik ez az összeg elég lesz a város­ban a túlórákra. A májusban teljesített túl­munkák díját júliusban kap­ják meg a fizetéssel együtt a nevelők. A februártól má­jusig terjedő időszak túlórái­ért járó pénzt azonban már júniusban megkaphatják, ha az intézmények önállóan számfejtik és fizetik ki a dí­jat a pedagógusoknak. A túlóradíjak az emelés után már arányosan „isme­rik el” a túlimunkát. Egy ta­nulsága azonban minden­képpen van annak, hogy a díjak igen alacsonyak voltak az elmúlt időszakban. A bér­­fejlesztéseket ugyanis az is­kolákban az alapbérek nö­velésére fordították, a túl­óradíjakat nem „tartották karban”. Ez a jövőre nézve mindenképpen arra figyel­meztet, hogy a béremelésnek része kell, hogy legyen a túl­óradíj emelése is. A legcélravezetőbb persze az lenne, ha a pedagógusok legalább a már értelmiségi­ekhez hasonló fizetést kan­nának, s nem kellene pótlé­kokkal. túlóradíjakkal szá­molni. Erre azonban nem sok remény látszik. A „pénztelenség” másfajta gondokat is felvet az isko­lákban. Az ÁBMH egyik márciusi rendelete értelmé­ben az egyetemeken, főisko­lákon nappali tagozaton el­töltött évek is munkavi­szonynak számítanak. így a pedagógusok egy részének is tovább növekszik az évi sza­badság időtartama, s igényt tarthat a jubileumi jutalom­ra, amely 25 év után a pótlé­kok nélküli személyi alapbér másfélszerese. Erre azonban nem kaptak fedezetet a'i is­kolák, törheti a fejét az igazgató, hogy hogyan, miből ..gazdálkodja ki”. Ugyancsak a rendelet következménye, hogy megváltozik a nevelők úgynevezett kulcsszáma, amely a pályán töltött idő szerint rangsorolja a bére­ket. Jóllehet tavaly szeptem­ber 1-ig minden pedagógus fizetése elérte a kulcsszámá­nak megfelelő alsó bérha­tárt, a felsőoktatásban töltött 3-4-5 év munkaviszonynak 'minősülő volta miatt ez egyes eseteikben már megint változhatott. „Ki kell gaz­dálkodni” ebben az esetben is a hiányzó forintokat. De minek, kinek a rovásá­ra? A tárgyi, működési fel­tételek vagy a többi pedagó­gus rovására? Ügy tűnik azoknak lesz igazuk, akik már januárban, februárban sem hittek igazán a 20 szá­zalékos béremelésben . .. T. G. A Don-kanyartól angol fogságba, majd Kanadába „1924-ben születtem Nagy­várad mellett egy apró falu­ban, amelyet Hegyközszent­­imrének neveznek. Hárman voltunk fiútestvérek, és mi­vel viliágéletemben az autó érdekelt, az elemi iskola be­fejezése után egy busztársa­sághoz adtak Váradra, inas­nak. Sajnos, időközben vi­harfelhők tornyosultak a csa­lád és az ország felett is. Édesanyám meghalt, én pe­dig leventegyakorlaton egy­­ce többször lövészárkot ás­tam. Ráadásul édesapámat behívták katonának, és mi, fiúk, árvák maradtunk, akár az ujjam. Akkor hozzám is megérke­zett a parancs: mennem kell, csak egy hét lesz az egész, a Kárpátokig utaztunk lö­vészárkokat ásni. A hétből évtizedek lettek, és én azóta sem láttam a szülőfalumat. Eljutottam a Don-kanyarig, de ott nagy szerencsém volt, mivel a motorimádatom mi­att teherautóra kerültem. Hol ezt, hói azt szállítottunk, és arra is adódott példa, hogy elkaptak a lengyel partizá­nok, de csak a fegyeverek kellettek nekik, engem elen­gedtek. 1943-tól folytonos hátrálás kezdődött, és végül Klágenfurtban kerültem an­gol fogságba. Gyenge volt a koszt, napi hét és fél deka kenyér, ezért nem akadt olyan munka, amit el ne vállaltam volna némi pénzért. Vezettem te­herautót, takarítottam repü­lőgépet, gondoztam virágos­kertet, javítottam kocsikat, majd egy angol őrnagy ma­gánsofőrje lettem. Időköz­ben levelet kaptam Várad­ról, nagymamámtól „.ki azt írta: ne gyere vissza f!am, vágj neki a nagyvilágnak, mert itt a sok nincsen kívül csak a szegénység vár rád. Nem tudtam mit kezdeni magammal, dehogy akartam én a világ második leiére menni, de ha nincs más vá­lasztás? Kiderült, az őrnagy feleségének a barátnője To­rontóban él: nosza irt egy levelet és a zsebemben ezrei érkeztem meg 1947. április 30-án Halifaxba. Vasúti munkás, krampácsoló lettem. Vagonokban laktunk, szóval kegyetlenül erős munka kez­dődött. Ráadásul télen észak­ra vittek fel fát vágni. Így rohant el néhány év, míg végre 1950-ben sikerült a ré­gi vágyam: a Ford autó­gyárba kerültem, ahol har­minc évet húztam le. Tizen­hatot fényezőként, a többit lakatosként. Oakvielle-ben lakom egy munkásnegyedben: három­szobás a lakásom, és most már megvásároltam, az egyém. Két műszakba jár­tunk, szalagmunka volt, és bizony nagyon meg kellett dolgozni a keresetért. Igaz, megfizették az embert, mert nekem a végén már 9 dollár 50 cent volt az órabérem. Hetenként fizették, és 1981 óta rokkantnyugdíjasként in­nen havi 740 dollárt kapok. Hogy másról is essék szó, azt még elmondom: 1950-ben megnősültem. A feleségem is magyar volt, és két lányunk született: már mindkettő férjhez ment, egy unokával is dicsekedhetem. Sajnos a nejem tavaly szeptember 29- én meghalt, és azóta egyedül élek. Magam főzök, mosok, szerencse, hogy a lányaim nem messze laknak tőlem. Amióta kimentem, harmad­szor látogattam haza: ide, a bátyámhoz Szolnokra, és az öcsémhez Csongrádra. Fáj­dalom: a szüleim sírját meg se nézhettem, mert a romá­nok nem adtak beutazási en­gedélyt. Ami bosszant: hoztam ma­gammal ötezer dollárt, hogy veszek a keresztlányomnak egy kocsit. Azt hiszi, bírtam? Mint kanadai állampolgárt az egyik helyről a másikra küldöztek, majd a végén azt javasolták: menjek Bécsbe, vagy vissza Kanadába, ott rendeljem meg a kocsit, fi­zessem is ki az árát, és majd megérkezik mind a ket­tő. Voltam vagy húsz állam­ban, de ekkora rugalmatlan­ságot máshol nem tapasztal­tam. Az ember mást sem ol­vas és hall: mennyire kell a dollár. Tessék, én hoztam, erre ez így szabálytalan: vi­gyem vissza az egészet, és ott fizessem ki, majd átutal­ják. Hasonló fejrázást ta­pasztaltaim, amikor az egyik rokongyereknek dollárt akar­tam a bankba betenni. Mivei Kanadában nem ve­rem a fogamhoz a garast, a nyugdíjaimat felélem. Hogy legyen tartalékom, kapus ál­lást vállaltam az egyik te­herautógyárban, és innen is kapok havonta 800 dollárt. Mint látszik, világéletemben szakmunkás voltam, de azért az angolon kívül megértem a németet és a franciát is. Ép­pen azért megörültem, ami­kor a bátyámmal bementünk az Intertouristba, — ahol ki­írták: négyféle idegen nyel­ven is szót értenek. No, öcs­­kös — így a bátyó —, most gyakorolhatod az angolt. Er re megszólal a fiatal eladó: nagyon téved uram, mi vél én csak magyarul tudok. Nem baj nevettem, nekem az is jó lesz, ez a legszebb muzsika a fülemnek, és ezért utaztam sokezer kilométert, hogy má­jus 30-ig ezt halljam.” Elmondta: Szebeni Tibor a Ford-gyár nyugdíjasa, lejegyezte: D. Szabó Miklós Fotó: M. J. SZOLNOKI STÜDIÖ: 17.00—18.30: Alföldi magazin. Szerkesztő: Pálréti Ágoston (A tartalomból: Hírek. — 17.15: Pop-rock ritmusban. — 17.30: Szóváltás a pártértekezlet előtt. — 17.50: Zeneturmix. — Benne: Reklám. — 18.00: Alföldi kró­nika. Hírek, időjárás, tudósítá­sok, riportok. Az Országgyűlés­ről jelentjük. Pedagógusnapi kitüntetések. Az ünnepi könyv­hét megnyitója. 26. országos mezőgazdasági gépesítési tanács­kozás. Országos kutyakiállítás és verseny Szenttamáson. Lap­szemle.) KOSSUTH: 8.20: Gátszakadás. — 8.50: Nóták. — 9.25: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa éne­kel. — 9.40; Cseng, bong a nó­ta. — 10.05: A nap tüzét. Pus­kin versei. — 10.10: A zene is összeköt. — 11.10: Magyar írás. — 12.45: A Föld, amelyen élünk. — 13.00: Klasszikusok délidőben. — 14.10: Rendkívüli állapot. — 15.00: Erről beszéltünk ... — 15.30: Hagyományápolók. — 16.00: Tizenhat óra. — 16.10: Üd­vözlet az olvasónak. — 17.00: Ipargazdák. — 17.30: A szülő­föld muzsikája. — 19.15: Ifjú­ság ’89. — 20.15: Igen. én hi­szem ... — 21.05: Kilátó. — 2H.50: Gong. — 22.00: Hírvilág. — 22.30: Mérleg. Napközben. — 12.10: Népi mu­zsika. — 12.25: Édes anyanyel­vűnk. — 12.30: A népzene foly­tatása. — 13.05: Pophullám. — 14.00: Péntektől — péntekig. — 17.05: Kölyökrádió. — 17.30: Ga­rázs. — 19.05': Csak fiatalok­nak! — 20.00: Nyelvtanulás — heverőn. — 20.10: Operettked­velőknek. — 21.05: Rólunk van szó! — 21.10; Bemutatjuk a Klan együttest. — 21.30: Cigányfél­óra. — 22.00: Koncz Zsuzsíj és a Fonográf együttes 1973 és 1984 között készült felvételei. — 23.15 —0.14: Rocklegendák. BARTÓK: 9.08: Zenekari muzsika. — 10.10: Csak fiataloknak! — H..05: A sellő. Puskin versei. — 11.110: Régi lengyel szerzők. — 11.27: Bemutatjuk új felvételeinket. — 11.48: Karinthiai Nyár 1988. — XI 7. rész. — 13.05: Hallgassuk újra! — 14.05: Magyar zeneszer­zők. — 14.53: Rossini: Teli Vil­mos. — 19.05: Angol társalgás középhaladóknak. — 19.20: Or­szágok, tájak népzenéje. — 19.35: Az Amadinda ütőegyüttes hang­versenye. — Kb. 21.40: Roman­tikus dallamok. — 22.05: Bee­thoven : Missa solemnis. PETŐFI: 8.05: Slágermúzeum. — 8.50: Külpolitikai figyelő. — 9.05: 1. MŰSOR: 9.00: Képújság. — 9 05: Tévé­torna. — 9.10: Két pisztolylövés — Tévéjáték-sorozat III 3. rész — ism. — 10.10: A bábu —Len­gyel filmsorozat IX/3. rész: Nagyúri játékok — ism. — 11.10: Képújság. — 16.30: ököl­vívó EB. — 16.50: Hírek. — 16.55: Műsorajánlat. — 17.00: Péntek délután. — 17.00: Évgyű­rűk — Nyugdíjasok műsora. — Kbt 17.30: Téka — Közhasznú információk. — 17.40: Hol tart ma a Cél ládáim-ügy? — 17.55: Reklám. — Kb. 18.00: Ablak — Közéleti szolgáltató műsor. — 19.00: Esti mese. Cirmi és Csűr mi meg a bokszmeccs — román rajzfilm. — 19.10: Tévé­mozi előzetes — A Párbaj cí­mű filmhez. — 19.25: Reklám. — 19.30: Híradó. — 20.00: Rek­lám. — 20.05: Tévémozi — Pár­baj — Amerikai film. — 2L30: Reklám. — 21.35: Üj Hullám. — 22.20: Híradó 3. — 22.35: ökölvívó Európa-bajnokság. — Közvetítés Athénból, felvételről. — 23.00: Nemzetközi rockver­seny eredményhirdetése. 2. MŰSOR: Tv2 Sugár Ágnessel és Dom­bóvári Gáborral. — 17.00: Kép­újság. — 17.15: Tv2. — Benne: Reklám — Riportok — Időjá­rás — Zene — Tévétorna. — 17.45: BUMM!!’ Telefonos játék. — 18.00: Telesport. — 18.25: Gye­rekeknek! — Tomi és Jerry — Amerikai rajzfilmsorozat. — Wil­liam Hanna és Joseph Barbera produkció. — 1 .Tom és Cherie. 2. Lö király durmoló. 3. A két muskétás. — i8.45: Tv2. — 19.00: Ezüstfonal — Tadzsik té­véfilm — III. rész. — 20.04: Tv2. — Benne: A hét műtár­gya: Kádár Béla: Hidas város­kép. (Városi Képtár, Székesfe­hérvár, Deák gyűjtemény). — 21.00: Híradó 2. — 21.20: Tv 2. — 21.35: Isten akaratából... Portréfim: dr. Habsburg Ottó, az Európa Parlament képvise­lője — életútjáról, családjáról, Európáról. MOSZKVA: 4.30: 120 perc. — 6.30: Műsor­ismertetés. — 6.35: Rajzfilm. — 7.05: Találkozás R. Bukovval. — 8.35: Hírek. — 8.45: Voro­nyezsi koncert. — 10.20: Litván dokumientuimfilm. — 13.30: Hí­rek. — 13.42: M. P. Kozirev fizikus. — 14.10: Autóverseny Tallinnból. — 14.40: Népdalok. — 14.55: Hírek. — 15.00: Tizenhat év alatt. — 16.00: A tudomány és technika. — 16.45: Mi tör­tént a nagyvilágban? — 17.00: Beszélgetés az élet értelméről, a halálról. — 18.00: Dokumen­tum film. — 19.00: Híradó. — 19.40: Az átalakítás reflektor­­fényében. — 19.50: Zenés percek — 20.05: Riportműsor. — 21-50: Rajzfilm. — 22.30: Olaszok hi­hetetlen kalandjai Leningrád­­ban — film. — 0.09: Hírek. — 0.14: Borisz Rubaskin énekel. SZLOVÁK: 16.20: Fiatalok tv-klubja. — 17.20: A nap percei. — 17.40: Metronóm — zenei magazin. — 18.20: önök kérdeznek, mi vá­laszolunk ... — 19.00: Torna. — 19.10: Eáti mese. — 19.30: Hír­adó. — 19.55: Ügyetlen ,vagy peches ember — francia tv­­film. — 21.20: Dokumentuimfilm. — 21.40: Híradó. — 22^0: Vi­lághíradó. — 22.25: Dzsesszpó­dium. ÜJVDIÉK: 15.55: Műsorismertetés. — 16.00: Vajdaságon át. — 16.30: Tv­napló. — 16.40: Reklám. — 16.45: Művelődési műsor. — 17.15: Tv-napló. — 17.35: Gyer­mekműsor. — 17.55: Tv-magazin — szlovákul. — 18.55: Reklám. — 19.00: Ma: tájékoztató blokk. — 19.15: Rajzfilm. — 19.25: Rek­lám. — 19.30: Tv-napló — ma­gyarul. — 19.55: Reklám. — 20.00: Sorozatfilm. — 20.55: Ke­rékasztal. — 22.25: Tv-napló. — 22.40: Műsorzárás. BUKAREST: 19.00: Híradó. — 19.25: A dol­gozók tanácsai. *— 18.45: Romá­nia a nagyvilágban. — 20.05: ön­finanszírozás. — 20.25: Kultúr­műsor. — 20.45: Oktatás — ku­tatás — termelés. — 21.05: Vi­lágegyetem — anyag — élet. — 21.35: Zenei gyöngyszemek. — 21.50: Híradó. NSZK kórus és zenekar megyénkben I MŰSOROK Rádió

Next

/
Oldalképek
Tartalom