Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-03 / 102. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁJUS 3. Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) szervezetek munkájának nyilvánosságát. Leszögezte: az MSZMP kormányzó pártként minden eszközzel támogatja a kormány sajtópolitikájának korszerűsítését, az új tájékoztatási törvény mielőbbi megalkotását. A testület ezután a megyei pártlapoik helyzetével foglalkozó jelentést tárgyalt meg. Rámutatott: ezek az újságok a pártpolitika megismertetését szolgálják, sajátos eszközeikkel segítik a helyi célok megvalósítását. A lapok naponta 1,2 millió példányszámban találnak vásárlóra. A Politikai Bizottság ülésén megfogalmazódott: a korszerű követelményéknek megfelelően biztosítani kell a szervezeti lehetőséget is arra, hogy a megyei lapok és kiadók együttesen vállalkozva nyereségérdekelt, önállóan gazdálkodó szervezeteket hozzanak létre. A piacra orientált lapkészítés, a szakmai és pénzügyi önállóság megteremtése összhangban áll a politikai intézményrendszer korszerűsítésével. A testület végül javaslatot fogadott el a megyei lapok és kiadóvállalatok önállóságának koncepciójára. A Politikai Bizottság megvitatta a soron következő központi bizottsági ülésre készülő előterjesztéseket is. A testület orvosi konzílium véleménye alapján tájékoztatót hallgatott meg Kádár Jánosnak, a párt elnökének egészségi állapotáról. Megkezdődött az elektromos határzár felszedése értett a Belügyminisztéri-Párizsban Drafal és Mitterrand tárgyalásai Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke az Elysée Palotáiban megkezdte tárgyalását Francois Mitterrand francia elnökkel. A palesztin , mozgalom vezetőjének ez az első hivatalos látogatása egy nyugati nagyhatalomnál, a Biztonsági Tanács állandó tagjánál. Mitterrand és Arafat találkozója tölbb mint másfél óráig tartott, s a PFSZ VB elnöke elégedetten távozott az Elysée palotából. A francia államfő inkább kifogásait hangoztatta és további tisztázást sürgetett a PFSZ álláspontjában. Arafat kijelentette, hogy megbeszélése Mitterrand elnökkel „hasznos és sikeres” volt, remélhetőleg „újabb ösztönzést ad a békének” és a tárgyalásos megoldás keresésének. a Közel-Keleten. A francia elnöki szóvivő rövid nyilatkozatában leszögezte, hogy Mitterrand a PFSZ VB elnöke minőségében fogadta Anafatot, — méghozzá azért, mert a PFSZ az ENSZ határozatait elfogadva közvetve elismerte Izraelt és lemondott az erőszakról. Szihanuknak Felajánlották a miniszterelnöki tisztet Felajánlotta az államfői tisztséget Norodom Szihanuk hercegnék Hun Sen ‘kambodzsai miniszterelnök — jelentették hírügynökségek az indonéz fővárosból, ahol a kambodzsai kormányfő Szihanukkal, az ellenzék koalíció vezetőjével és Son Sánnal, a koalíció egyik csoportjának vezetőjével tárgyal, előreláthatólag szerdáig. (Folytatás az 1. oldalról) szűkét újra telepítették. 1965-ben született meg arról a döntés;, hogy a magyar—osztrák határon is meg kell szüntetni az aknazárat, és helyette elektronikus jelzőrendszert kell telepíteni. Ez máig működött. Megszüntetésére azért került sor — hangsúlyozták a sajtótájékoztatón —, mert erre megértek a hazai politikai feltételek, s Ausztriával hagyományosan jók Magyarország kapcsolatai. A jelzőrendszer felszedését maga a határőrség kezdeményezte, a javaslattal egyet-Nadzsibullah afgán elnök szerint Pakisztán nagyszabású, 15 ezer fős támadást fontolgat Dzsalálábád lerohanására. Az afganisztáni vezető keddi sajtóértekezletén azt mondta, hogy Pakisztán csalódott a várost támadó mudzsahedek hiábavaló erőfeszítései miatt s ezt megelégelve tervezi az ofum, és jóváhagyta a kormányzat. A műszaki zárat 1990, december 31-ig távolítják el véglegesen, elsőiként a frekventált területeken. A sajtótájékoztatón többek kérdésére válaszolva elmondták, hogy az illetékes szervek a döntés meghozatalát magyar belügynek tekintik, ezért nem látták szükségét annak, hogy erről hivatalos tárgyalásokat folytassanak akár szocialista, akár már országokkal, és ehhez előzetes hozzájárulást kérjenek. fenzívát, amely után Dzsálálábádot át kívánja adni a lázadóknak. Az elnök másfelől közölte, hogy meghoszszabbítják Kabulban a rendkívüli állapotot. Az ENSZ helyszíni illetékesei szériát kifogytak Kabulban a világszervezet segélyosztó hálózatának utolsó élelmiszer-tartalékai is. A határőrség megezdte a műszaki határzár lebontását (MTI Tclcfotó) Afgán vélemény szerint Pakisztán nagyszabású támadást fontolgat »8,kel^fyaTM-ág‘.MkH Vá, tPeaÄ Üjt6Si akCÍÖt S--ez a ' aPk0 Helye; Szolnok, Széchenyi lakótelep. Aranykanna ABC mögött. Szolnok, Vosztok üti lakótegöt't Tallinn filmszínház mö-Szolnok, Eötvös tér, Autóközlekedési tanintézet parkoló, j munkanapokon: 10 00 szombat-vasárnap Legújabb átvételi áraink: I lr°m?ny- brosúra F‘á 1 fekete-fehér újsáe 2. Nátron S a; Hullám 4fl Színes újság 1,'i H^,yes paf>ír LS Hollerith leporelló «.3 JÖL JÁR, HA A MÉH-HEZ JÁR! f KELET\mA6ZWRSEÁSI , VÁLLALAT DEBRECEN De Mita—Kohl: Lehetséges a kompromisszum „Lehetséges a kompromisszüm a harcászati atomrakétákról az Atlanti szövetségben folyó vitában. Róma és Bonn azon fog munkálkodni, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia •módosítsák álláspontjukat, amellyel mereven elzárkóznak a tárgyalásoktól a Szovjetunióval e témában” — jelentette ki egybehangzóan Ciriaco De Mita miniszterelnök és Helmut Kohl kancellár kedden hosszú négyszemközti megbeszélésük után tartott sajtóértekezletükön... A nyugatnémet kancellár a délelőtti órákban érkezett egynapos látogatásra az olasz fővárosba. Ülést tartott a kulturális bizottság Ismerkedés a művelődési tárca miniszterjelöitjével A művelődési tárca vezetésére jelölt Glatz Ferenc történésszel ismerkedtek meg az Országgyűlés kulturális bizottságának tagjai kedden a Parlamentben megtartott soronkívüli ülésükön. A testület tagjait Németh Miklós miniszterelnök tájékoztatta a kormányban tervezett — korábban már ismertté vált — személyi változásokról. Kifejezte meggyőződését, hogy az új összetételben egységesebb lesz a Minisztertanács munkája, jobban előtérbe kerül a szakértelem, erősödik a csapatmunka. Glatz Ferencnek, az MTA Történettudományi Intézete igazgatójának, a História című folyóirat felelős szerkesztőjének eddigi munkásságát ismertetve, emlékeztetett arra, hoigy a történész nemzetközileg is elismert tudományos és kutató munkássága mellett több mint 25 éve az ELTE-n és más egyetemeken oktatóként tevékenykedik. Kiemelte a miniszterjelölt dinamikusságát, határozottságát, valamint azt, hogy gazdag Oktatói-nevelői tapasztalattal rendelkezik, s mint ilyen, az oktatási rendszer gyökeres reformjának, az intéaményi önállóságnak és autonómiának a híve. Glatz Ferenc, hangsúlyozta: bár kormányprogram nélkül a jelöltnek sem lehet tárcaprogramja, mégis fontosnak tartja, hogy néhány gondolatát, nézetét a képviselőknek előzetesen is elmondhatja. A mdniszterjelölt egyik kiemelt feladatként beszélt a kultúrpolitikai intézményrendszer átalakításának szükségességéről, mivel az — véleménye szerint — sok tekintetben még a sztálinista alapelveken nyugvó, 1949- foen bevezetett struktúrát rögzíti. Ebből faikad egyebek között az is, hogy az oktatást illetően a politikai gondolkodásiban a maradékelv uralkodik. Ugyancsak ebből ered, hogy a kultúrpolitika az állami mecenatúra „ellenében” a kultúrában, a művészetben erős ellenőrzési jogokat kíván érvényesíteni. Éppen ezért szervezeti vonatkozásiban is végig kell gondolni az egyes művészeti ágak ellenőrzésének feloldását, s az oktatási rendszer olyan alapvető reformját, amellyel megállítható a magyar munkaerő, szakembergárda színvonalának folyamatos hanyatlása. Glatz Ferenc fontosnak ítélte a kulturális, külkapicsolatOk erősítését: olyan új kulturális-külpoli ti ka intézményi megszervezését, illetve káderutánpótlásának biztosítását, amely jobban bekapcsolja hazánkat az európai, illetve a világkultúrába.. Az elhangzottak alapján a kulturális bizottság tagjai — miként a képviselők hozzászólásaiból kiderült — támogatták a kormányfőnek az új miniszter személyére tett javaslatát. Az állampolgárságról szóló magyar—román egyezmény Mérlegelni kell a felbontás válaszlépéseit Az egyezmény létrejöttének előzményeiről, esetleges felbontásának, illetve meghosszabbításának következményeiről kérdezte dr. Madari Editet, a Belügyminisztérium állampolgársági alosztályának vezetőjét az MTI munkatársa. — E szerződést — amely a szocialista országokkal kötött hasonló egyezmények egyike — 1979-ben írta alá hazánk Romániával. A kétoldalú egyezményeket azért kötötték, hogy kiküszöböljék a — nagyrészt házasságkötéssel létrejött — kettős állampolgárságból származó hátrányokat. A jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy az érintették eldöntsék, melyik állampolgárságot kívánják megtartani, s nyilatkozatukat • követően automatikusan megszűnik a másik. A vegyes házasságokból született gyermekek állampolgárságáról szüleik határoznak. Azért, hogy újabb kettős állampolgárságok ne jöjjenek létre — a jogszabályok értelmében —. csak úgy szerezhető meg a másik ország állampolgársága. ha elbocsátották az érintetteket az addigiból. — A közvélemény valószínűleg nem gondol arra, milyen nehézségeket okozhat, ha valakinek két állampolgársága van. Gondoljunk a legegyszerűbbre: ha a két állam joga szerint különböző életkorban válik nagykorúvá, akkor tisztázatlan lesz, hogy mikor köthet házasságot. — A hazánkba érkező romániai menekültek helyzetének rendezését valóban sokan az állampolgárságról szóló egyezmény felbontásával látják megoldhatónak. Véleményem szerint az állampolgárság rendezése lehet az utolsó az intézkedések sorában. Köztudott, hogy Magyarország csatlakozott a genfi menekültügyi konvencióhoz. Ez azt jelenti, hogy a Romániából hazánkba érkezők menekült státuszt kaptak. Ha ők bármilyen módon magyar állampolgárok lesznek, elveszítik e státuszukat, s le kell mondaniuk az ezzel járó különféle jogosultságokról, például a segélyekről is. — A Romániával kötött egyezmény öt évig van hatályban, s további öt évre meghosszabbodik, ha a lejártát megelőző 6 hónapon belül! valamelyik fél fel nem mondja. Ennek értelmében Magyarországnak ez év augusztus 10. és 1990. február 10. között kellene nyilatkoznia az egyezmény esetleges módosításának, vagy felbontásának szándékáról. — Ha hazánk netán felmondaná e szerződést, akkor honosítani lehetne a romániai menekülteket, ám eredeti állampolgárságuk is megmaradna. A kettős állampolgárokat minden állam úgy tekinti — természetesen abban az esetben, ha az egyik saját állampolgársága —, hogy területén nem veszi figyelembe a másikat. — Ha az egyezmény további öt évre hatályban marad, a hazánkban élő román állampolgárok akkor szerezhetnek magyar állampolgárságot, ha a Román Államtanács elbocsátja őket a román állampolgárság kötelékéből. Ám kétségtelen, hogy ez egy hosszadalmas folyamat. Minden állam maga szabályozza, milyen feltételeket szab ehhez, — Bizonyára e jogi problémák is érzékeltetik, menynyire bonyolult kérdések ezek. A politikai döntést megelőzően mindenképpen mérlegelni kell azt is. hogy az egyezmény esetleges felbontása mily\n válaszlépéseket vonna maga után — mondotta végezetül dr. Madari Edit az MTI munkatár-1 sának. Teljessé válik az állam és az egyházak szétválása Az AEH új vezetője a magyar egyházpolitika alakulásáról Sarkadi Nagy Barna elnökhelyettes vette át az Állami Egyházügyi Hivatal vezetését a május l-jétől nyugállományba vonult Miklós Imre államtitkár utódaként. Ebből az alkalomból kereste fel az új vezetőt kedden az MTI és a Népszabadság munkatársa, a hazai egyházpolitika alakulásáról érdeklődve. — Döntő jelentőségű változások mennek végbe napjainkban az egyházpolitikában, egybevágóan a magyar állam és a társadalom más szervei kapcsolatrendszerének átalakulásával. A mostani változás lényege, hogy az egyházi élei szabályozásának valamennyi területéről (kivonul az állam, s ily módon teljessé válik az állam és az egyházak szétválása. Már ennek szellemében készül a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény is, amely az egyén számára valódi lel kiismereti és vallásszabadságot, a vallásos emberek intézményei : az egyházak szá - mára pedig teljesen önálló, független, mindenféle állami beavatkozástól, gyámkodástól mentes működést tesz lehetővé. — Nem elszigetelődés1., szembefordulást von ez maga után, éppen ellenkezőleg; az eddiginél jobb alapokat teremt a valóságos partneri együttműködéshez — jelentelte ki a továbbiakban az ÁEH vezetője. A kapcsolatok továbbfejlesztéséiiek akadályait kívánja elhárítani a hivatal a törvényelőkészítő munka során is. — Emellett vannak olyan ügyek is, amelyek nem oldhatók meg a hivatal hatáskörében. Ilyen például az egyházi állások betöltésével kapcsolatos előzetes állami egyetértésről szóló törvényerejű rendelet hatályon kívül helyezése, olyan rendelt kezdeményezése továbbá, amely engedélyezné, hogy a katolikus egyház anny, és olyan szerzetesrendet, működtessen, amennyit és amilyet vezetői helyesnek és szükségesnek tartanak — mondotta többek között Sarkadi Nagy Barna.
