Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-09 / 107. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁJUS 9. Grósz Károly nyilatkozata a Daily Expressnek Grósz Károly nyilatkoza­tát közöltté hétfőn a Daily Express, ezzel a főcímmel: „A thatcherizmus elevenen él és rugdalódzik Magyarorszá­gon”. Edward Pearce, a nagy példányszámú londoni lap po­litikai főmu/nkatársa Grósz Károlyt olyan „csendes for­radalmárnak” nevezi, aki „leckét vesz a kapitalizmus­tól”. Edward Pearce a Duna­­parti „fehér házban” tett látogatásának 'benyomásaival vezeti be az MSZMP főtitká­rával folytatott beszélgetés ismertetését. Elöljáróban megjegyzi, hogy „szavai még a kommunizmus enyhébb változatainak nézőpontjából is roppant radikálisak”. Ezt illusztrálandó a beszélgetés-James Baker amerikai ■külügyminiszter hétfőn el­indult első hivatalos moszk­vai látogatására. Baker márciusban 'találkozott elő­ször szovjet kollégájával, Eduard Sevardnadzével Bécsben, az új európai had­erőcsökkentési tárgyalások megnyitóján. Azóta az ame­rikai kormány befejezte kül- és katonapolitikájának ősz óta tartó felülvizsgálatát és jelezte: kész felajánlani a korábbinál sokkal széle­sebb körű együttműködés lehetőségét a Szovjetunió­nak. Baker és a kíséretében le­vő vezető diplomaták meg­szakítják útjukat Helsinki­ben és szerdán reggel ér­keznek a szovjet fővárosba. Röviddel érkezésük után ke-BELGRÁD Most közzétett hivatalos adatok szerint Jugoszlávia 22,5 millió lakosa közül 1,5 millióan rendelkeznek fegy­verviselési engedéllyel. Je­lenleg további 1,5 millióan kérelmezik, hogy erre enge­délyt kapjanak. LONDON Margaret Thatcher brit kormányfő hétfőn fogadta Daniiéi Ortega nicaraguai köztársasági elnököt, aki tíz országot érintő európai kör­útja során vasárnap érkezett Londonba. A nicaraguai el­nök, aki Thatcher asszony­hoz hasonlóan 1979-ben ke­rült hatalomra, most először tesz hivatalos látogatást Nagy-Britanniában. A kor­mányfői eszmecserével egy­nek a gazdasági elképzelé­sekre, illetve a többpártrend­szerű választásokra vonatko­zó részleteit ismerteti. „Olyan messzire megyünk a következő öt évben a gaz­daság liberalizálásában, ami­lyen mértékű az erre való hajlandóság Magyarországon — nincsenek ideológiai .kor­látok” — jelentette ki Grósz Károly a Daily Express mun­katársa szerint. Ezután az MSZMP főtitkárának a kül­földi működőtőke beruházá­sainak bátorítására, az üzleti vállalkozásokat sújtó „képte­lenül magas adók” csökken­tésének szükségességére il­letve a „munkanélküliség vagy infláció álltemat ívára” vonatkozó megállapításait idézte. rül sor Baker és Sevardnad­­ze első megbeszélésére, majd több bizottságban folytatódik a munka. A ter­vek szerint Mihail Gorba­csov elnök csütörtökön több­órás eszmecserére fogadja Bakert, majd aznap délután érnek véget a szovjet—ame­rikai tárgyalások. Általános várakozás szerint a két fél megállapodik, hogy június­ban folytatják a genfi tár­gyalásokat a hadászati tá­madófegyverek csökkenté­séről; e fórumon — az ame­rikai fél kérésére — tavaly október óta szünet van. A külügyminiszteri meg­beszéléseken nyilvánvalóan szóba kerül új csúcstalál­kozó lehetősége, de annak kitűzésére még nem lehet számítani. idejűleg a brit és a nicara­guai külügyminiszter is ta­nácskozott. MEXIKÓVÁROS A mexikói hatóságok meg­erősítették a hírt, hogy meg­ölték Adolfo de Jesus Cons­­tanzót, annak a sátáni szek­tának vezetőjét, amely 15 ri­tuális gyilkosságot követett el a mexikói—amerikai ha­tár közelében fekvő Mata­­morosban. A hírt korábban a Constanzót ugyancsak kö­röző texasi hatóságok jelen­tették be. Üdvözletek Csehszlovákia nemzeti ünnepén Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke és Németh Miklós, a Miniszter­­tanács elnöke táviratban üd­vözölte Milos Jakest, a CSKP KB főtitkárát, Gustáv Hu­­sákot, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság elnökét és Ladislav Adamecet, a CSSZK kormányának el­nökét, hazájuk nemzeti ün­nepe. Csehszlovákia felsza­badulásának 44. évfordulója alkalmából. Ugyancsak táviratban kö­szöntötte Alios Indrat, a CSSZK Szövetségi Gyűlé­sének elnökét Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke. Dél-Korea Kemény intézkedések a baloldal ellen A dél-koreai kormány példa nélkül álló kemény intézkedéseket tervez a bal­oldali 1 gondolkodásmód ki­alakulásának és az ilyen né­zetek elterjedésének megfé­kezésére, jelentette a Jon­­hap hírügynökség, az okta­tásügyi minisztériumban hétfőn ismertetett tervek alapján. Ezek szerint meg­szüntetik az egyetemi lapo­kat és új, megtorló intézke­déseket hoznak azokkal a riporterekkel vagy szerkesz­tőkkel szemben, akik támo­gatnak, vagy közölnek olyan cikkeket, illetve olyan iro­dalmi alkotásokat, amelyek a KNDK-ról kedvező beál­lításban szólnak. Fekete lis­tára helyezik azokat a vég­zett hallgatókat, akik balol­dali nézeteket vallanak, ily módon megakadályozva, hogy oktatóként álláshoz jussanak. BUENOS AIRES A Szovjetunió honvédelmi miniszerének helyettese hét­főtől szombatig hivatalos lá­togatást tesz Brazíliában. NOUKCHOTT Szenegál és Mauritánia egymást okolják a két or­szágban kirobbant etnikai zavargásokért, amelyek Sze­negálban mauritániaiak, Mauritániában pedig szene­gáliak ellen irányultak. Ab­­dou Diouf szenegáli államfő április 29-én Mauritániát, Mauja Üld Szid Ahmed Ta­­ja maunitániai államfő va­sárnap pedig első állásfog­lalásában Szenegált tette fe­lelőssé a múlt hónapban tör­tént tragikus eseményekért. Elindult Moszkvába az amerikai diplomácia vezetője és kísérete Cáfolta a kormányszóvivőt Vissi Ferenc rendkívüli sajtótájékoztatója a hazai inflációs helyzetről Vissi Ferenc államtitkár, az Országos Arhivatal el­nöke tegnapra összehívott rendkívüli sajtótájékoztatóján cáfolta Marosán György kormányszóvivő legutóbbi be­jelentését, amely — szerinte — azt sugallta, hogy a kor­mány az Idén tervezettnél jóval nagyobb áremelkedést tervez. Az államtitkár részletes adatokkal szolgált az idei infláció mértékéről. Mindenekelőtt elmondta: hazánkban csak kevesen ér­tik igazán, miként kell ke­zelni, a inflációs kérdéseket. A felkészült szakemberek okfejtéseik nyilvánosságra hozatalára még nem kaptak lehetőséget, de még arra sem, hogy időben konzultál­hassanak a közéletben gyak­ran szereplő politikusokkal. A politikusok pedig időről­­időre nyilvános bejelentése­ket tesznek, amelyeknek ter­mészetesen van valamilyen realitástartalmuk, ám ma­gyarázat, indoklás nélkül a bejelentés bizalmatlanságot kelt. Nálunk az inflációt ked­vezőtlenül befolyásolja a mintegy 50—60 milliárd fo­rintnyi külkereskedelmi ak­tívum — mondotta a továb­biakban —, ami ugyan ked­vező jelenség a fizetési mér­legben, inflációs hatása vi­szont legalább 8 százalék. Ugyanilyen hatással van az inflációra — növeli azt — a szocialista export csökkené­se, mert a kapacitások egy része kihasználatlanná vá­lik, s a termelési költségek ebből következő növekedését a gyártó belföldi áremeléssel kívánja ellensúlyozni. A ci­pőiparban például, a szoci­alista export szűkülése mi­att — két gyár kivételével —, a vállalatok vesztesé­gessé váltak. A nagyobb ter­melési költségeket viszont már nem tudják tovább há­rítani a lakosságra, mert a cipők a hazai bérekhez ké­pest így is túl drágák. Vissi Ferenc szólt arról is, hogy a stagnáló termelés mellett a bérkövetelések teljesítése széles körű inf­lációt indíthat el. Vissi Ferenc közölte, az Árhivatal antiinflációs gaz­daságpolitikai elképzelései­ről rövidesen szakmai vitát kezdenek, s a javaslatok re­mélhetően beépülnek a kor­mány készülő programijába. A Központi Bizottság szerint pártértekezletre van szükség (Folytatás az 1. oldalról) ebben az MSZMP érdemei elévülhetetlenek. Megálla­pították: ez a forradalmi változás szükségessé teszi hogy a párt változtasson bel­ső helyzetén. Mindenki előtt nyitva kell hagyni az utat. hogy elkötelezett reformer legyen. Azt pedig, hogy ki milyen mértékben lesz az, cselekedetei döntik el. El­hangzott az is: az MSZMP- nek az az érdeke, hogy te­hetséges fiatalok beáramlá­sával reformpárttá alakul­jon. A párttagság őszinte­ségre vágyik, hogy győzelem­re vezesse az MSZMP-t a választásokon, biztosítva a békés átmenetet a többpárt­rendszerre. Ehhez több ma­gabiztosságra, összefogot­­tabb vezetésre, következetes stratégiára és taktikára van szükség. Ügy ítélték meg, hogy a vezetők közül sokan nem eléggé felkészül­tek. nem alkalmasak arra, hogy a többpártrendszer vi­szonyai között egy kritikus helyzeten átvezessék a tár­sadalmat. R párttörvény alkotása A testület tagjai úgy ítél­ték meg, hogy az állampol­gárok egyesülési szabadsá­gának, politikai jogainak érvényesülése, a társadalom­ban meglévő különböző ér­dekek és értékek demokrati­kus megjelenítése és érvé­nyesítése indokolja a párt­törvény megalkotását, s ja­vasolják, hogy már augusz­tus 1-je előtt be kell terjesz­teni az Országgyűlés elé a törvényjavaslatot. E napirend keretében több más, olyan kérdésről is szó esett, amely erőtelje­sen foglalkoztatja a közvéle­ményt, mint a választások ütemezéséről, illetve a párt­értekezlet összehívásáról. Ez utóbbi összehívásáról elvi döntést hozott a Központi Bizottság: időpontját követ­kező ülésén határozza meg, a politikai menetrendtől .füg­gően. Mint a vita is tükrözte: a testület egyeztetni kívánja a pártértekezlet időpontját az országgyűlési képviselői és helyhatósági választások­kal, a köztársasági elnök vá­lasztásával, amelyek idő­pontjára, esetleges előreho­zására a kommunista képvi­selőktől kért vélemény alap­ján tesz javaslatot. A vitában hangsúlyozták, hogy a pártértekezletig ki kell dolgozni a választási programot — ennek munká­latai már megkezdődtek. Kifejtették, hogy e prog­ramnak felelősnek, teljesít­hetőnek, megvalósíthatónak és képviselhetőnek kell len­nie. Ugyanakkor el kell ké­szíteni és nyilvánosságra kell hozni az elmúlt 15 esz­tendő politikai mérlegét. Fontos az is, hogy az MSZMP megalkossa új mű­ködési szabályzatát. Ezt még e hónapban vitára bocsát­ják. Elkerülhetetlen a munkásőrség megújítása Kimmel Emil elmondta, hogy a Központi Bizottság a továbbiakban négy nagy belpolitikai témát is meg­tárgyalt. így elsősorban azt, hogy az MSZMP lemondott káder hatásköréről, s a jö­vőben jelölési jogkörrel él, politikai eszközökkel kíván­ja befolyásolni a legfonto­sabb társadalmi, gazdasági, s egyéb vezetői funkciók be­töltését: jelölteket állít, ja­vasol és ajánlásokat tesz. Ennek főpróbájaként te­kinthető, hogy a mostani ülésen Németh Miklós mi­niszterelnök ismertette a testülettel a kormányátala­kítási terveit, kérve a KB támogatását javaslatainak elfogadtatásához. A tájékoztató perceiben vitatta meg a testület a munkásőrség tevékenysé­géről szóló beszámolót. A jelentés hangsúlyozza, hogy a munkásőrség az elmúlt évtizedekben széles társa­dalmi alapon, demokratikus szellemben, mozgalmi jel­leggel. a törvényesség be­tartásával működött; tagjai elismerésre méltó munkát végeztek a gazdaság építésé­ben, a közéletben, a szolgá­latban. A mintegy 60 ezer tagot számláló testület a kö­zösségi emberek szervezete, belső életük alapvető jel­lemzője az önkéntesség, a humanizmus, a szolidaritás, a vélemények szabadsága, a kölcsönös segítségnyújtás és fegyverbarátság. Az előter­jesztésben és a vitában is elhangzott, hogy a munkás­őrség vállalja az MSZMP re­formtörekvéseit és a több­pártrendszer körülményei között is működőképes. Ugyanakkor elkerülhetetlen a szervezet megújítása. A Központi Bizottság döntött arról, hogy hatályon kívül helyezi a munkásőrség párt­irányításáról szóló korábbi határozatokat, s egyben fel­kéri a kormány elnökét, hogy a testület országos pa­rancsnokának bevonásával készítsen elő és adjon ki a munkásőrségre vonatkozó új jogszabályokat. A KB ajánlása szerint a védelmi jellegű önkéntes szervezet a jövőben a Minisztertanács felügyelete alatt tevékeny­kedne, a hazai védelmi rendszer integráns eleme­ként. A reformkorok működé­sének eddigi tapasztalatai­ról a Központi Bizottság tagjai megállapították: a párt alapszervezetei, válasz­tott testületéi egyre több gyakorlati lépést tesznek annak érdekében, hogy az MSZMP korszerűen politi­záló, marxista szellemű re­formpárttá alakuljon- át. Ezt a törekvést tükrözik a re­formkörök állásfoglalásai. A testület véleménye szerint az MSZMP demokratikus működéséhez elengedhetet­len a párttagok lelkiismere­ti és véleménynyilvánítási szabadságának biztosítása. Hiúsági tagozatok az alapszervezetekben A Központi Bizottság üd­vözölte a DEMISZ létrejöt­tét, .annak ellső országos gyű­lésén elfogadott programját. Tudomásul vette, hogy az if­júsági szövetség közvetlen párt-irányítás nélkül, önálló­an dolgozik. Ugyanakkor fontosnak1 tartja, hogy az if­júsági szervezetek tagjai mi­nél nagyobb számban, párt­tagként is vegyenek részt az MSZMP munkájában. A párt arra törekszik, hogy a DEMISZ tagszervezeteivel az értékek és a politikai érde­kek azonosságán alapuiló együttes tevékenységet foly­tasson. A testület elfogadta, hogy a pártalapszervezetek­­öen a fiatal párttagok ifjúsá­gi tagozatot hozzanak létre. Megkezdődött az Akadémia közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) A Minisztertanács elnöke üdvözölte a közgyűlés részt­vevőit. Elöljáróban gratu­lált a kitüntetett tudósoknak, külön is köszöntötte Keresz­­tury Dezső akadémikust az Akadémiai Aranyérem el­nyerése alkalmából. — Országépítő, de most ta­lán jobb kifejezés, hogy or­szágmentő küzdelmünkben nagyon nehéz szakaszban va­gyunk. Túlzás nélkül állítha­tom, hogy páratlan, egyedül­álló történelmi szituációba kerültünk: hallatlanul súlyos örökséggel — hatalmas adós­sággal, értékválsággal, kró­nikus társadalmi feszültsé­gekkel — terhelten most egyszerre kell megoldanunk a piacgazdaság építését és egy valódi demokráciába va­ló békés átmenetet. Erre az útra csak a tudo­mányos megalapozottság, a politikai felelősség és a mér­legelő arányérzék mentén taláhatunk rá. A stratégiai cél átfogó társadalmi-gazda­sági modernizáció. Ez mo­dellváltást igényel, amelyben a tudománynak valóban hú­zó ágazattá kell válnia. A továbbiakban így foly­tatta: — Napjainkra egyértel­műen kiderült e modell alap­hibája: elhanyagolja az em­bert, nem igazán segíti az alkotó, nagy egyéniségek formálódását és kibontako­zását, mert semmibe veszi az egyének, a kisközösségek motívumait; a termelési té­nyezők rövid távú kihaszná­lására épül, és mindezek kö­vetkeztében nem hordozza magában a megújulás képes­ségét. A tudománypolitika új he­lyének keresésével kapcso­latban arra a nemzeti szem­pontra hívta fel a figyelmet, hogy kellő önbizalom és hit nélkül nem leszünk képesek megoldani feladatainkat. A továbbiakban kifejtette: — Sajnos nálunk a tudo­mánypolitika szocialista ha­gyománya hosszú ideig a központi és egyéb tervek jelentőségének eltúlzásán, gyakran kézivezérlésen, sze­mélyi összefonódásokon alapult. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia 1949-es ál­lamosítása gyámkodást ered­ményezett. A direkt politikai beavatkozás torzította a tu­dományos értékrendet. Én azt mondom: soha nem sza­bad gátolni a tudományos értékek autonóm érvényesü­lését, bízni kell a tudomá­nyos műhelyek értékítéleté­ben. Politikai szándékok nem köthetik gúzsba a tudo­mányt. Csak így szárnyalhat a szellem, csak így érvénye­sülhet a tiszta erkölcsiség, az igazi tudós éltető eleme. — A Magyar Tudományos Akadémia — amelyet a múltszázadi reformszellem hívott életre — 164 éves tör­ténete során progresszív sze­repet töltött be. Fényes csil­lag maradt akkor is, amikor a magyar történelemre vak­sötét éjszaka borult, és az előrelendülés időszakában mindig a haladó erők szövet­ségét kereste és alakította ki. Biztató, hogy az akadémia ezt a nemes történelmi ha­gyományt folytatja, most is reformokat kezdeményező erő, amely vállalja a politi­kában szerveződő reform­erők támaszának, segítőjé­nek szerepét. Az ülés további részében Berend T. Iván bevezető elő­adásában elmondta: az idei közgyűlés középpontjába a hazai tudományos kutatás és az akadémia jövőjét állítot­ták. Az akadémiának köte­lessége magával foglalkoz­nia, hogy valóban egyik fő tényező lehessen a nemzeti újjászületésben. A kutatás érdekében szót emelve else rendű nemzeti ügyért lépnek fel. Láng István akadémikus az akadémia főtitkára beszá­molójában a magyar tudo­mány alkotó, valamint hazai és nemzetközi versenyké­pességéről, perspektívái áró beszélt. Elmondta egyebei között, hogy jelentős szelle­mi és anyagi erőket összpon­tosítanak a társadalomtudo­mányi kutatásokra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom