Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-06 / 105. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁJUS 6. 3 A családi ház építésé­nek nélkülözhetetlen anyaga a béléstest. A Beton- és Vasbetonipa­ri Művek budapesti gyá­rában márciustól októ­berig mintegy 2000 csa­ládi {házhoz Szükséges mennyiségben gyártanak födémgercnda-béléstes­­teket, egy NSZK gyárt­mányú, önjáró gép se­gítségével. '(MTI fotó; Balaton József). Reformkori tudósítások Vélemények a vitatézisekről Agrárszakemberek új szervezete Xunszentmártonban FELKÉSZÜLNI A VÁLASZTÁSOKRA Az MSZMP Szolnok Me­gyei Reformköre április 28- án megvitatta a megyei pártbizottság vitatémáit, melyeket a megyei pártér­tekezlet programjának alap­jául kívánnak felhasználni. Bevezetőben megfogalmaz­ták, hogy a vitatémákat két fordulóban dolgozza fel a reformkor, lehetőséget te­remtve ezzel minden tagjá­nak és rriinden érdeklődő­nek véleménye kifejtésére. Számolnak azzal a lehetőség­gel is, hogy a vita második fordulójának idejére (ez elő­reláthatólag május 12-én lesz) ismertté válik a párt­értekezlet jelölőbizottságá­nak a megyei pártbizottság tagjaira, illetve annak ve­zetőire vonatkozó javaslata is. Így a megyei reformkor tagjai erről a — nagyon sok mindent meghatározó — kér­désről is véleményt nyilvá­níthatnak. A közel négy órás vitában, melyben huszonötén kaptak szót —, több fontos kérdés került felszínre. Többen megfogalmazták, hogy je­lenleg egy mozgósító, egy­másfél évre szóló píogram szükséges; egyelőre nem le­het hosszabb távú stratégiai célokat megfogalmazni. Ép­pen ezért másféle megköze­lítésű anyag szükséges a pártértekezletre. Ebben alap­kérdéseket kell megfogal­mazni; kiemelten foglalkoz­va a párt belső életével, an­nak teljes megújításával az­zal a célkitűzései, hogy mit akar a párttagság, milyen Szolnok megyét akar látni. Mit kell tenni az MSZMP- nek a megyében, hogy — a többpártrendszer viszonyai között — kezdeményező és eredményes politikát foly­tathasson? Hol és hogyan politizáljunk, miképpen kí­vánjuk megoldani a munka­helyi és lakóterületi politi­kában egyre karakterisztiku­sabban megfogalmazható el­lentéteket; Jóval részlete­sebben kell foglalkozni az értelmiség, az ifjúság és a munkásság politikai szere­pével. Meg kell mondani, mi a párt hozzájuk való vi­szonyának lényege. Többen megfogalmazták, hogy felesleges a gazdasági életre vonatkozó részletes programadás, hiszen épp ez az a terület, ahol a párt semmiféle eszközrendszerrel nem rendelkezik a megvaló­sításhoz. Kiemelten kell fog­lalkozni a közélet erkölcsi tisztaságának megteremtésé­vel; az MSZMP-n belül meg­akadályozva a hatalommal való visszaélést, a korrup­ció minden formáját, és meg kell teremteni a pártveze­tők fegyelmi nyilvánosságát. Ne legyen fegyelmi titok! Alapvető feladat a válasz­tásokra való felkészülés. Er­re világosan megfogalma­zott program adhat alapot, Ebben pontosan látni kell a rövidtávú (XIV. kongresszu­sig érvényes) és a hosszú tá­vú stratégiai célokat. Felve­tődött a rendkívüli kong­resszus összehívásának a kérdése. Az összehívás mel­lett és az ellen is elhangzot­tak érvek, erről a kérdésről a második fordulóban fog­lalnak állást. Általános he­lyeslésre talált az a követe­lés, amely a párton belüli szabad információáramlást a platformszabadság nélkülöz­hetetlen feltételének tartotta. Ennek a pártértekezleti anyagban is benne kell len­nie — fogalmazták meg _ a kör tagjai. A vita főbb gondolatainak közreadásával kívánjuk se­gíteni a második fordulóra való felkészülést. Egyben felhívunk minden reform­kommunistát véleményének kifejtésére, arra, hogy aktí­van működjön közre a vita­témák értelmezésében, az alapszervezetekben, a réteg­tanácskozásokon és az aktí­vákon. Érdekképviselet, politikai összefogás Szolnok megye tsz-elnökei, s a terme­lőszövetkezeti közös vállalatok igazgatói április 18—21., között értekezletsorozat eredményeként hozott határozatok alap­ján nyílt levelet tettek közzé lapunk má­jus 4-i számában. Az abban ismertetett gondolatokat április végén országosan is egyeztették, s azok jegyében a május 2-án Foton lezajlott eseményt — a Pest megyei termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, kistermelők képviselői által az ideiglenes választmányú megyei Agrár-reformkör megalakítását — országos, zászlóbontás­nak is tekinthetjük. Egy nappal később szerdán 37 taggal megalakult Kunszent­­mártonban is a várost és térségét felöle­lő Agrár-reformkör, héttagú ideiglenes vá­lasztmánnyal, amelynek elnöke Gyulai Lajos, a Körösmenti Termelőszövetkezet elnöke lett. Tőle érdeklődtünk. — Mik a reformkor főbb elvei? — Azonosak az országossal, amit vitá­ra kiegészítéssel alkalmasnak tartunk. A pártoktól, kormányzattól és érdekképvi­selettől függetlenül, szektorsemleges ala­pon kívánunk működni. Számítunk a me­zőgazdasági szövetkezetekben, állami gaz­daságokban, mezőgazdasági vállalatokban és intézményekben dolgozó vezetőkre, szakemberekre, termelőkre és mindazokra, akik vidéken élnek, vagy kötődnek a vi­déken élők sorsához (pedagógusok, mér­nökök, kistermelők, orvosok, stb.). Alul­ról kezdeményezett módon kívánunk épít­kezni és vitatkozni, véleményt formál­ni. Támogatjuk mindazokat a pártokat, mozgamakat — és párbeszédet akarunk velük— akik programjaikkal a mezőgaz­daság, a vidék, a falu felemelkedését cé­lozzák. — S a célok? — Olyan agrárpolitikai program meg­fogalmazása, amely a mezőgazdasági tér melés népgazdasági fontosságát és az el­látásban betöltött valós szerepét figyelem­be véve, megfelelően tükrözi a termelők érdekeit. Részt kívánunk venni a jövőn­ket meghatározó új érdekképviselet kiala­kításában, amit olyanként képzelünk el, ami biztosít egy erős gazdasági érdekkép­viseletet, másrészt pedig a termelők poli­tikai összefogását. Ebben meg lenne a he­lye a mezőgazdasági kamarának is, de el­utasítjuk ennek felülről manipulált szer­vezését. Véleményezni, formálni kíván­juk minden a sorsunkat, jelenünket, jö­vőnket meghatározó, országgyűlés elé ke­rülő törvénytervezetet (földtörvény, szö­vetkezeti törvény, átalakulási törvény), ezért együtt kívánunk működni az érdeke­inket felvállaló országgyűlési képviselők­kel és csoportokkal, és támogatjuk őket. — A kép egyre jobban kialakul... — Megtoldanám ezt egy vallomással: azt valljuk, saját sorsunk alakítását ma­gunknak kell kézbe vennünk. Az agrár­­termelők új vezetői saját sorainkban van­nak, és nem engedjük meg, hogy az eddi­gi agrárpolitika gyakorlatában megmére­tett és könnyűnek találtatott vezetők gyámkodjanak fölöttünk. Kérem, hogy a felhívásunkból egyet­len bekezdést idézhessek. Az ismertetett elvek, célok megyei szintű nyilvános meg­vitatására és a Megyei Agrár-reformkör megalakítására hívjuk fel — a Kunszent­­márton és térségében megalakult Reform­kor ideiglenes választmánya nevében — a Szolnok megyei érdekelteket, pártállástól és szektortól függetlenül. A vita helye és ide­je: május 12-én délután 3 órakor Szolno­kon. a Ságvári körút 32. szám alatti Víz­ügyi székházban az első emeleti nagy ta­nácskozóterem. — rónai — Felelősségteljes, a nemzet egészének érdekeit hordozó politizálásra van szükség Politikai fórum a Szolnoki Járműjavítóban — Andics Jenő és Szabó István válaszolt a kérdésekre Csütörtökön délután a szolnoki Járműjavító Művelődési Házában politikai fórumot tartottak. Az üzem dolgozói­nak kérdéseire Andics Jenő, az MSZMP KB Társada­lompolitikai Osztályának vezetője és Szabó István, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára válaszolt. Milyen összefüggés van az 1968-as reformok megtorpa­nása és mai helyzetünk kö­zött. Erre a kérdésre An­dics Jenő a következőket mondta: — Jogos azt mon­dani, hogy a korábbi re­formok elmaradása jelentős oka a mai helyzetnek — de a felelősök részben nem itt­hon vannak. Az is igaz. saj­nos, hogy az 1970-es évek­ben a nemzetközi helyzet hatására újra előkerült ná­lunk is a voluntarizmus, a szubjektivizmus, és reform­ellenes támadás indult meg, amely annak idején elég nagy tömegbázisra számíthatott. Például a nagyüzemi mun­kásság akkori helyzetének várható romlása miatt a szakszervezet is vétózta a reformot. A helyzet komp­romisszumokhoz vezetett. Ezek voltak a megtorpanás konkrét, politikai okai, így alakult ki az 1988-as orszá­gos pártértekezletre a rend­kívül súlyos örökség. r' ;%v k . *t. £ . V Adósságok Az adósságállomány kér­déseiről szólva elmondotta Andics Jenő, hogy annak törlesztési részletei és ka­matai megnyomorítják az or­szágot. Az idén körülbelül hárommi lliárd dollárt kell visszafizetnünk. Ha erélyes intézkedések születnek, ak­kor 350 millió dollár külke­reskedelmi aktívumunk lesz, ez azt jelenti, hogy várha­tóan hárommilliárd dollár hitelt kell felvennünk. Sajnos a magyar gazdaság­­politikának rendkívül szűk a mozgástere. A realitások­ból kell kiindulnunk, amikor olyan összegek kerülnek az adósság törlesztésre és a ka­matokra. mint napjainkban, sajnos rendkívül kevés ma­rad gazdaságfejlesztésre, a meglevő társadalmi feszült­ségek enyhítésére. Ilyen kö­rülmények között szűkültek le erőforrásaink — s ezért következett be, amit látunk, érzünk, az ország leromlása — szinte minden területen. Ez a leromlás megállíthatat­lan mindaddig, amíg nem sikerül a gazdaságot, elsősor­ban az ipart megfelelő ter­melésre nekilendíteni. Hogy ez sikerüljön, ahhoz külföldi segítségre, működő tőkére van szükség. Ma a külföldi tőkebehozatal nemzeti ér­dek. szögezte le Andics Jenő, majd kijelentette: dinamiku­sabb fejlődés, jól érzékelhető életszínvonal-emelkedés az 1990-es évek közepénél előbb a működő tőke segítségével sem igen várható. Figyelembe kell azt is ven­ni. hogy jelenleg a magyar gazdaság világkereskedelem­ben való részvétele kisebb, mint 1938-ban volt. Jobban kiszorultunk a világpiacról, mint akkor. A Közös Piacon vám nélküli árakkal tudnánk megjelenni, de nincs Nyugat- Európában eladható termé­künk, tehát a kedvezményt a magyar ipar nem tudja ki­használni. Mindezekből az követke­zik, hogy a magyar kormány csak egy gyors ütemű szer­kezetváltásban gondolkodhat, s vállalnia kell a legnépsze­rűtlenebb intézkedéseket is, a munkanélküliséget, a bel­ső fogyasztás visszafogását, a támogatások leépítését. A magyar gazdaság a hi­telképességét nem azzal fog­ja megőrizni, hogy kevés hi­telt vesz fel, hanem azzal, ha a hitelezők látják, a gazdaság olyan irányba fej­lődik, hogy a pénzüket és a hasznukat biztosítja. Nekik az garancia, ha a gazdaság fejlődik — számunkra meg létkérdés. A gazdaság távla­tait a kormánynak úgy kell végig gondolnia, hogy a to­vábbiakban ne legyenek be nem váltott ígéretek, ne kell­jen újra azt mon'dani: té­vedtünk. Arra a kérdésre, hogy az MSZMP felelős-e a jelenlegi helyzet kialakításáért, An­dics Jenő azt a véleményét fejtette ki. hogy nem, hi­szen az MSZMP 780 ezres tömegpárt, s a tagság döntő és túlnyomó többségének a politika alakítására nem volt semmi lehetősége. Akkor mi­ért lenne, érte felelős? Most viszont adott helyzet­ben az MSZMP-nek a kor­mány népszerűtlen döntéseit is támogatnia kell. szögezte le Andics Jenő. Tegyük hoz­zá — folytatta —, a kormány számos olyan intézkedésre is kényszerül, amelyet nem sa­ját jószántából tesz meg, ha­nem a körülmények hatásá­ra. Ilyen intézkedés volt pél­dául a forint leértékelése is. Választások Arra a kérdésre — a vá­lasztásokhoz kapcsolódva —, hogy mi lesz az MSZMP-vel, Andics Jenő visszakérdezett: mi lesz az országgal? Jelen­leg ugyanis az országban az MSZMP-n kívül nincs más kormányzóképes erő! A po­litikai tapasztalat is az MSZMP-nél van. Ha az. MSZMP elveszítené a vá­lasztásokat. akkor az egyet­len kormányzóképes erő buk­na meg. Én úgy gondolom, erre nem kerül sor, az MSZMP egyedül vagy koalí­cióban, továbbra is kor­mányzópárt marad — mon­dotta, majd így folytatta: biztos vagyok abban, hogy a magyar állampolgárok több­sége felelősen fog dönteni. Ehhez hozzá fog járulni egy szavahihető MSZMP-prog­­ram. amely a számonkérésre is megadja a lehetőséget. A továbbiakban Andics Jenő kifejtette nézetét, hogy a magyar társadalom kezd elfáradni abban a politikai csatában, amely a társada­lom feje fölött folyik, né­hány tízezer ember között. Mindenki a nép nevében áll fel. de még senki sem kér­dezte meg a népet. Még mindig az MSZMP-nek len­ne legtöbb köze a nép nevé­ben szólni, tekintettel a hét­százezer fölötti tagságára. Húsz ember alapít valamit, s már a nép nevében nyilat­­kozgat. Olyan kérdésekről beszélnek, amelyek nem a dolgozókat foglalkoztató problémák, ezek — hogy így mondjam — „nincsenek is a szőnyegen”. Ezért nem tá­mogatja ezeket a nézeteket a munkavállalók több milliós rétege. Egy szűk elit csatá­­roz. minősít — pedig a tár­sadalom számára az lenne a fontos, hogy merre menjünk, hogyan lehet feloldani azo­kat a gondokat, amelyek mindnyájunkat nyomaszta­nak. Elkerülhetö-e a pártszaka­­dás? A válasz: a párton kí­vül bizonyos erők talán sze­retnék ezt, de a párton be­lül nem tapasztalhatóak a pártszakadásra való törekvés érdemi jelei. Vannak külön­böző mozgások, marxista klubok, reformkörök, de ez nem pártszakadás. Én külön­ben sem szeretem a címké­ket. Világos magyar beszéd keli: merre akarunk halad­ni?! Címkézze egymást 20— 30 ember, de nem lehet a 780 ezres párttagságot címkézni! Azt sem szeretem, hogy bor­zasztó sokat beszélünk a re­formról. Ezt most már abba kell hagyni! Megy a re­form. megy a reform! — szövegben, de itt lépni kell, hiszen minden lépés meg van fogalmazva. Milyen rer formot kell még azon kívül sürgetni, hogy átalakítjuk az egész kormányzatot: több­pártrendszer. működőképes parlament, független bíró­ság ... kész! Ez a reform! A párton belül a demokratiz­mus kiépítése, a vélemény­­nyilvánítás szabadsága stb ... Nem tudom mit kell sürget­ni! A parlament nem győzi a jogalkotó tevékenységet, a oárt olyan ütemben változ­tatja politikáját, hogy szinte nem győzzük követni! De sajnos a mindennapi viták­ban kevés szó esik a gazda­ságról, pedig ez alapvető! Társadalmi munkában? A politikai fórum résztve­vői kérdéseket intéztek Sza­bó Istvánhoz is. Többék kö­zött arra is kíváncsi volt a jelenlevők egyike, hogy a megyei első titkár feladata­it társadalmi munkában el lehetne-e látni? Szabó Ist­ván elmondta, hogy a Köz­ponti Bizottság a megyei el­ső titkári feladatkör társa­dalmi munkában való ellá­tását nem szorgalmazza pil­lanatnyilag. mert olyan fel­adatok előtt állunk, ame­lyekhez a köz ügyéért szinte éjjel-nappal dolgozó embe­rekre van szükség. A me­gyei pártfunkciók társadal­mi munkában való ellátását, különböző indíttatásokból, a Szolnok városi reformkor „dobta be” a pártközvéle­mény elé. De amikor nyil­vánvalóvá vált, hogy bizo­nyos személyek ilyen módon akarnak pártvezetőket ki­buktatni. akkor a Szolnok városi reformkor tagjainak döntő többsége elhatárolta magát ettől a szándéktól. Nagyon fontos lenne persze, hogy mindenhol. mindenki világosan, magyarul beszél­jen. elmondja szándékait, név szerint feltárja, hogy me­lyik pártvezetővel van gond­ja, baja, s ki nem bírja a bizalmát. Ez most burkol­tabban történik. Így, ilyen rafináltan próbálják befo­lyásolni elsősorban Szolnok és a megye párttagságának hangulatát, ilyen módon akarnak vezetőváltozásokat kierőszakolni, állapította meg a megyei pártbizottság első titkára. A kérdéskörhöz Andics Je­nő is véleményt mondott: egyelőre nem tartja célsze­rűnek és lehetségesnek, hogy a megyei első titkári és tit­kári funkciót társadalmi munkában lássák el. T. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom