Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-02 / 101. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁJUS 2. IA szerkesztőség postájából | I vásárit nyakába varrták a varrógépet Egymástól függetlenül, de azonos sérelemmel1 keresett meg bennünket a múlt héten Vigh István és Szoboszlai Istvánné szolnoki olvasónk. A Skála Áruházban vásároltak varrógépet — kemény 6700 forintért —, de rövid használat után elromlott és akkor derült ki, hogy a megyeszékhelyen nem javítják garanciálisán. Noha az üzletben azt mondták, ha gondjuk lesz vele, forduljanak a Szolnoki Vasipari Vállalathoz. E vállalatnak nincs szerződése a Keravillal, nem javítja garanciálisain az általuk forgalmazott terméket. Vighnét reklamálásakor az áruházban ide-oda küldözgették. Először a Sütő-, majd a József Attila úti szervizbe — holott ők sem tartoznak a Keravill hálózatába —, végül a garanciajegyen feltüntetett helyekre: Jászberény-Szenvedünk A szolnoki Alvégi és Sirály út kereszteződésében, a lakásom előtt 10 méterre két szeméttárolót helyeztek el. Az emiatt kialakult helyzet szinte elviselhetetlen, merf a tároló és környéke egyenlő a szemétteleppel. Példaként említem, hogy április 20-án a délelőtt ürített konténer estére már megtelt disznótrágyával és egyebekkel. Mintegy tíz éve próbálok saját környezetünkben tisztaságot, rendet teremteni, de hiába minden erőfeszítésem, s j már bele is fáradtam. Ugyanakkor felmerült bennem a kérdés: a városi taté, Mezőtúrra és Tiszafüredre! Olvasóink kérdése jogos: Miért a vásárló viselje a gyártó és a kereskedelem koordinálatlan munkájának hátrányait? Senki sem gondolhatja komolyan, hogy a rossz varrógépet a megye különböző helységeibe hurcolják javíttatni... Csodálkozunk, hogy a téma csak most került szóba, de Fodor Andrásné, az áruház igazgatója szerint eddig nem volt reklamáció. A vásárlók sérelmét jogosnak tartja és arról tájékoztatott, hogy már felvették a kapcsolatot a varrógépet forgalmazó Keravill illetékeseivel,próbálják megteremteni helyben is a garanciális javítás lehetőségét. Vásárlóikat arra kéri, hogy egyelőre a jótállásos varrógépeket hozzájuk vigyék vissza javításra, mert saját költségükre intézik az ügyet. a szeméttől nács köztisztaságra vonatkozó rendeletéinek betartását ki és mikor ellenőrizte? Milyen bírságot szabnak ki azokra, akik nem fizetnek szemétdíjat, de teherautóval, személy- és kézi kocsival hordják e helyre a töméntelen hulladékot? A közelben lakók meddig kötelesek eltűrni az ilyen mérvű környezetszennyezést? — írta többek között Farkas Gésa szolnoki olvasónk. (Elkeseredését megértjük, az ügyben a Kommunális Üzem illetékeseinek közbenjárását, megnyugtató intézkedését kértük. A szerk.) legalább 120 ezer forintra lenne szüksége, a nyugdíja pedig 3000 forint. Talán kirívó eset, de egy hibás tanácsi, központi rendelet következménye. Nézzük meg, milyen állapotban adnak át Szolnokon egy tanácsi lakást az IKV-nak, hiszen többségük 20 év körüli: Aki válaszol: László József, az IKV igazgatója: — Sajnos közel 50 bírósági esetünk van évente, mert a helytelen rendelkezés kimondja, hogy ha valaki leadja a lakását, annak egy bizonyos összeget — nem csekély — ki kell fizetnünk. Ez a jogszabály nem teszi lehetővé részünkre, hogy ha nem az előírt minőségben adják át a lakást, akkor viszszatartsuk a rendbehozási díjat. Következménye, hogy sok üres lakás azért nem utalható ki, mert ilyen esetekben kénytelenek vagyunk a bírósághoz fordulni, a vita évekig is elhúzódhat. Hiába vagyunk nyerők, a lakásra várók a vesztesek. Mi volna tehát a megoldás? — Szerintem nem kéne addig kifizetni a lakásleadási díjat — átlagban a használatbavételi díj ötszöröse —. amíg megfelelő állapotban át nem adjflk az IKV-nak. Amennyiben erre nem hajlandók, úgy ebből az öszszegből kellene levonni a rendbehozási díjat és akkor egy hónapon belül átadhatnánk a leadott lakásokat a kijelölt tulajdonosoknak. Felvételünk a Széchelyi lakótelepen készült, ahol a tulajdonos megkapta a használatbavételi díj ötszörösét, családi házat vásárolt, s az ingatlant igen rossz állapodban adta át! Az IKV bírósághoz fordult, de az ügy sajnos évekig elhúzódhat. A lakás üresen várja a döntést, miközben nagyon sokan drága albérletben nyomorognak. — nzs — Szülési segélyről, gyedről és gyesről Nincs víz a temetőben Több olvasónk hívta fai a figyelmünket arra az áldatlan állapotra, ami a szolnoki római katolikus temetőben van. Elzárták a csapokat, a templomtól és a ravatalozótól tudnak csak vizet vinni — ezek pompás kutak — a sírokhoz, hollott öt kifolyó van a temető területén. Qrgoványi Lászlótól, a városi tanács műszaki csoportvezetőjétől megtudtuk, hogy a téliesítésnél víz maradt a vezetékrendszerben, emiatt a vízóraaknánál egy műanyag és öntöttvas csőkapcsolat szétfagyott. A javításra félkért gmk — a rendszer kivitelezői — több helyen ástak és keresték a hibát, de két hete találták meg. Késleltette a helyreállítást, hogy a szükséges anyagot Budapesten tudták beszerezni. Április 24-én megcsinálták, most a ragasztás kötési idejét kell kivárniuk, és csak ezután, május első napjaiban nyithatják ki a csapokat. Kocsis Anna szolnoki olvasónk ruhába csavart kis kerti szerszámokkal a kezében kopogtatott hozzánk. A szolnoki Pólya T. út sarkán lévő Mária-szobortól jött — évek óta gondozza a kertjét, az ide ültetett rózsafákat —, hogy elpanaszolja: Három éve vandálok lefejezték a szobrot, és senki sem törődik e kedves műemlék helyreállításával. Idős kora ellenére több fórumot megjárt az ügyben, de hasztalanul: mindenütt az a válasz, hogy nincs rá pénz. A szobor helyreállításához a nyilvánosság segítségét kéri. (Fotó: Mészáros) Lakásra várók a vesztesek A napokban hallottam a rádióban, hogy Budapesten egy öreg nyugdíjas le akarta adni a komfort nélküli, de 100 négyzetméternél nagyobb, teljesen lelakott és aládúcolt társbérleti lakását. (A lánya vállalta, hogy magához veszi.) Az asszony körülbelül 30 ezer forintot kap érte a tanácstól, de úgy kell átadnia, hogy a következő lakó tisztán, szinte új állapotba hozva átvegye. Ehhez Barna Zoltánmé szolnoki olvasónk gyermeket vár, és szeretné tudni, szülés után milyen járandóságra tarthat igényt, s annak mik a feltételei. Kérdéseire Nyáry Káimánnétól, a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság illetékes osztályvezetőjétől kértünk választ: Anyasági segélyre akkor jogosult, ha a terhességi vizsgálaton legalább egyszer részt vett, és a biztosítás tartama alatt, vagy annak megszűnését követő 180 napon belül szült. Hatezer forint a segély összege (gyermekenként) akkor, ha az orvosi vizsgálaton négyszer-, koraszülés esetén egyszer megjelent, és az első vizsgálat a terhesség kezdetétől számított 140 napon belül volt. Egyéb esetben 1000 forint az anyasági segély. (A szakszervezeti tagság — ahogyan levelében kérdezte, az anyasági segélynek nem feltétele.) Gyermekgondozási díj ? gyermek kétéves koráig annak jár, aki teljes összegű terhességi-gyermekágyi segélyben részesült (a szülést megelőző két évben 270 nap biztosítási idő alapján); é lnék hiányában rendelkezik a terhességi-gyermekágyi segélyhez szükséges feltételekkel ; ha munkaviszonyban, ipari szövetkezeti tagsági viszonyban áll; ha a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. A gyed napi összege a táppénz alapját képező naptári napi átlagkeresetnek a hatvanöt, két év folyamatos biztosítási idő esetén hetvenöt százaléka, de az öregségi nyugdíj legkisebb összegének harmincad részénél — 1989- ben napi 111 forintnál — kevesebb nem lehet. Amennyiben keresetének napi átlaga ennél az összegnél kevesebb, gyermekgondozási díj címén a napi átlagkereset jár. Ha igénybe veszi a gyest, úgy havi 800 forint plusz 1290 forint jövedelempótlékban részesülhet. Mivel levelében nem írta meg. hogy milyen jogcímen biztosított, kérdéseire a munkaviszonyban állókra vonatkozó általános tájékoztatást adtunk. Finn gyerekek üzenlek és mondanak köszönetét Riihimaki iskolások egy csoportja érkezett Szolnokra március 10-cn, a Dl . Csanádi Körúti Általános Iskola igazgatójának meghívására. Kísérőikkel együtt hét napig voltak vendégségben — családoknál elhelyezve. Airi Myllymáki tolmács gyűjtötte csokorba a gyerekek benyomásait, s küldte el üzenetüket. Lapunk közvetítésével szeretné eljuttatni az iskola kollektívájához, a vendégszerető családokhoz. ,.Eddig csak hallottunk róla, most magunk tapasztalhattuk a híres magyar szívélyességet. Jól sikerült tanítási órákon, szakköri foglalkozásokon vettünk részt és kifogástalanul viselkedő fiatalokkal találkoztunk. Ellátogattunk a nevezetes fürdőhelyekre, az érdekes Pusztára és voltunk egy nagy pékségben is. Szemtanúi lehettünk a magyarok nemzeti ünnepének, nagyon tetszett a felvonulás és emlékezetünkbe vésődött március. 15. Utolsó állomásunk a gyönyörű. tavaszias Budapest volt Sok-sok élménnyel tértünk haza és reméljük, hogy Riihimäkiben hamarosan találkozunk. IA tárgyalóteremből I Még a vécépapírt is ellopta A harmincötéves kisújszállási Rácz János eleddig fölöttébb változatos életet tudhat maga mögött. Lopásért, garázdaságért bezárták, majd kiengedték, ismét lecsukták, amely után rövid időre megint kikerült. Sajnos, noha kitűnően lát, valahogy mindig a kezéhez ragadt valami, amelyhez semmi köze, és ezt a tévedést a bíróság elzárással igyekezett „helyrehozni” nála. Így volt ez öt esetben, és legutóbb tavaly májusban szabadult a rácsok mögül. Fogadkozott fűnek, fának, hogy most az egyszer végre megváltozik, sőt amit eddig alig tett, még betanított munkásként a Városgazdálkodási Vállalatnál is elhelyezkedett. Tőle eddig szokatlan módon hoßzszú ideig, közeíl három hónapig dolgozott, ámbár ez az állítás nem pontos, ugyanis több mint másfél hónapig táppénzes állományba került. Hogy az általa végzett munka mennyire intenzív és gyümölcsöző lehetett: jellemző, szorgoskodásáért Rácz a különböző levonások után 600! forintot kapott kézhez. Ez pedig 'bizony édeskevésnek bizonyult, éppen ezért az apja és az egyik testvére segítette, dehát az ily módon hozzákerült pénz sem bizonyult elegendőnek, ezért a kíjpátobi szarkaéletet folytatta. Tavaly szeptembertől december 8-iig, letartóztatása napjáig bizonyíthatóan tíz portón, udvaron, helyen jelent meg hívás nélkül. Így a Vadászcsárdától és Kenderesről férfi kerékpárt, a Üzeneteink: Jenei Nusi! Jól éreztem magam, köszönöm a gondoskodást, a segítséget, Anikónak, Ildikónak, Katalinnak és Péternek a türelmes kalauzolást — Hatja. Tokai János és Marika! Híztam két kilót, felejthetetlenek az éjfélbe nyúló beszélgetések. Puszuom a gyerekeket — Atte. Pokol László családjának Matti mond köszönetét a vidám napokért, a szíves Fejkő tanyáról valamint a Monoki Áron útról gázpalackot lopott. De a paplan- és párnahuzatokat, a lepedőt, sőt a pézsmakacsát sem hagyta ott, ha már útjába akadtak az ártatlanok. A korszerű táplálkozásra mát sem adhatott, hiszen a Bocskai úton lévő egyik ház kamrájából a szúnyoghálót lefeszítve húsz szál füstölt kolbászt rakott a kosarába, amelyet később jó étvágygyal elfogyasztott. December 8-ra virradó éjjel pedig a helyi strand egyik általa felfeszített szekrényéből mosóport, szappant, vécökefét, tartályt és hetvenöt! csomag vécépapírt vitt magával. Ráadásul korábban még kötöziködött is és a Strand Étterem épületénél; ahol két férfit váratlanul és hirtelen ököllel úgy arcon ütött, amelynek agyrázkódás és orrcsont-törés lett a következménye, miközben Rácz futva távozott a helyszínről. Utolérte azonban a rendőrség, majd a Karcagi Városi Bíróság dr. Andor Magdolna tanácsának az ítélete, ahol Rácz Jánost több rendbeli lopás bűntette és vétsége, illetve súlyos testi sértés bűntette és vétsége miatt mint többszörös visszaesőt két év és két hónap fegyházra ítélték. Rácz feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítéletet a megyei bíróság dr. Szűcs Sándor tanácsa helybenhagyta, így az jogerős. D. Sz. M. gondoskodásért, Nagyéknak Pirkkó, a Varga és Szűcs családnak Sari, G. Szabó Zsuzsáéknak Tiina, Szabari Miklóséknák L ári, Acséknak Torsti, Tornóczkyéknak „Terhi, Kisséknek Jaakko, Ribarszkiéknak Piia, Nagyéknak Jan. Sóséknak Eija, Urbánéknak Toni... Trömböczky Sándoréknak: Szótlan voltam, mert nem tudtam a nyelvet. Jó volt nálatok — Tero." Hozzászólás cikkeinkhez Az IKV a távfűtésről Nem rugalmasság kérdése Szívesen helyt adunk a Szolnoki Ingatlankezelő Vállalat hőszolgáltatási üzeme vezetői kérésének, közreadjuk az április 25-én megjelent, Tegnaptól megint fűtenek — Pesten rugalmasabbak című cikkünkre küldött válaszukat. Megjegyezzük azonban, hogy semmiféle ellentmondást nem találunk az általunk megírtak és az ő válaszukban foglaltak között. Az viszont bizonyos, hogy az emberek fáztak. íme a levél: „A főváros több kerületében központi fűtési rendszer üzemel, amelyre más jogszabályok vonatkoznak, mint a távfűtésre. Központi fűtés esetén a fogyasztó a [ütés tényleges bekerülési költségét fizeti meg a fogyasztás arányában. Ez a távfűtésre nem vonatkozik, hiszen a költségek nagy részét az állami árkiegészítés fedezi. A távfűtött lakások fűtési díját a fűtési idényre és a pótfű-* tési időszakra az Országos Anyag és Árhivatal ármegállapítása tartalmazza, melyet az Árszabályozás és Termékforgalmazás című hivatalos lapjában a következők szerint tett közzé: fűtési idényre légköbméterenként 34,20 forint, pótfűtési időszakban naponként és légköbméterenként 0,19 forint. A fogyasztóknak tehát e rendelet alapján kell fizetniük, jóval kevesebbet, mint amennyi a tényleges költség. Lényeges különbség van még a budapesti és a szolnoki távfűtés között is. A Fővárosi Távfűtő Művek úgynevezett kapcsolt energiatermelésből származó hővel látja el a fogyasztók zömét, ami nagyjából annyit jelent, hogy a távfűtés a villamosenergia-termelés során jelentkező hulladékhőből történik. Szolnokon viszont a távfűtés fűtőműves megoldású, ami azt jelenti, hogy közvetlenül az eltüzelt gázt használjuk fűtésre. A hulladékhő és a gáz elégetéséből származó hő ára nagyságrendileg különbözik. így ha nálunk nincs árbevétel, akkor nem tudjuk miből fedezni az energiafelhasználás költségeit. Nem rugalmasság kérdése tehát, hogy a pótfűtési időszakra számlázunk-e vagy sem. A Fővárosi Távfűtő Műveknek jogában áll ezt tenni, mivel, a leírtakból láthatóan kedvezőbb anyagi kondíciókkal rendelkezik.” összeállította: Csankó Miklósnc
