Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-05 / 104. szám

Rf] 1989. MÁJUS 5. 3 A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLETRE KÉSZÜLVE ■É| A szó a küldötteké SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Kisújszálláson, a Kunszövnél az idén negyven fia­tal tanulja a bőr­díszműves szak­mát 1—3. osztály­ban. Felvételünk a tanműhelyben készült, ahol Szi­lágyi Ilona szak­oktató az elsőéve­seket női táska összeállítására ta­nítja. Fotó: K. É. Napirenden a mezőgazdasági gépgyártás helyzete (Folytatás az 1. oldalról) szándék 9 százalékos emel­kedést jelez, ám az előirány­zattól mégis 20 százalékos az elmaradás. Hogy milyen gépeket vá­sárolnak a mezőgazdasági üzemek? Hazai gyártmányok részesedése 45 százalék, a gépek 35 százaléka szocia­lista importból érkezik, a tőkés piacról pedig a vásár­lások egyötöde. Ez utóbbi döntő hányada világbanki beszerzés. Ami a hazai me­zőgazdasági gépgyártást il­leti, egy korábbi iparpoliti­kai döntés eredményeként nem gyártunk úgynevezett vezérgyártmányokat — ara­tó-cséplőgépeket, középkate­góriájú traktorokat stb. — inkább a kis sorozatok és az egyedi gyártmányok jellem­zők a mezőgazdasági gép­gyártásunk profiljára. Egé­szébe véve a termékek szín­vonala közepes, de — nyu­gati szakértők véleménye sze­rint is — rendelkeznek vál­lalataink versenyképessé te­hető termékekkel. Ezekben a termékcsoportokban számos terméket gyártanak licenc alapon, külföldi cégekkel ki­alakított gyártási együttmű­ködés révén. Közismert a Rába—International Harves­ter; Szolnoki Mezőgép—AG­­RICON—Orosházi Mezőgép— Claas kooperáció; Szolnoki Mezőgép—Kuhn koop. stb. Ajánlólevél a szakmai felkészültség / A részletes beszámoló kü­lönösebb vitára nem ser­kentette a képviselőket, an­nál nagyobb volt az aktivi­tásuk, amikor a miniszter­jelölt Hütter Csaba bemuta­tására került sor. A szécsé­­nyi II. Rákóczi Ferenc Tsz elnökét Németh Miklós mi­niszterelnök nevében Raft Miklós ajánlotta be a hon­atyáknak, és néhány mondat­ban szólt a kormányátalakí­tás alapelveiről is. Elmondta, hogy több miniszter, köze­ledvén a nyugdíjkorhatárhoz, felmentését kérte, közéjük tartozott Váncsa Jenő is, aki már tavaly ősszel, a 60. szü­letésnapja után szeretett vol­na nyugdíjba vonulni. Ekkor azonban lebeszélték róla, ám ezúttal ismét előállt ezzel a kéréssel. A miniszterelnök méltányolta szándékát, külö­nösképp mert ez egybeesett azzal az elképzeléssel, hogy a miniszteri tárcák élére el­sősorban a szakmai megmé­retés alapján kerüljenek a miniszterek. Azok közül, akiket az Országgyűlés a legközelebbi ülésén megvá­laszthat, valamennyi beszél idegen nyelven, valamennyi­en nyitottak és nem csak önálló véleményük van, de erről meggyőzni is képesek másokat. Egyszóval a nyil­vánosság előtt jó szószólói lesznek a kormány politiká­jának. Ami Hütter Csabát illeti, 1943-ban született, Gödöllőn szerzett agrármérnöki diplo­mát, és 27 éven keresztül dolgozott a mezőgazdaság el­ső vonalában. Az energiata­karékos rendszer kifejleszté­se terén végzett munkássá­gáért 1985-ben Állami Díjat kapott és 1977 óta képviselő. Az ajánló szavak után Hütter Csaba mutatkozott be, elsősorban a meghívottak­nak és a sajtó képviselői­nek. hiszen a képviselőtár-Hütter Csaba miniszterjelölt A Szolnok megyei képvi­selők közül először Sziráki András, a Szolnok Megyei Mezőgép Vállalat vezérigaz­gatója kért szót, s miközben egyetértett a miniszter je­lölésével, indítványozta, hogy ismerjék el Váncsa Jenő ér­demeit is. Bugán Mihály is egyetértett azzal, hogy Hüt­ter Csaba kerüljön a mező­­gazdasági tárca élére és munkájához sok sikert kí­vánt. Benedek Fülöp, a Szol­nok Megyei Teszöv titkára, aki meghívottként volt jelen a bizottsági ülésen, a Szol­nok megyei téeszek és a TOT nevében voksolt Hütter Csaba mellett. Ezután hosszasan záporoz­tak a kérdések, javaslatok, felvetések a megválasztás előtt álló miniszterhez. Biacs Péter azt javasolta, hogy a falvakba olyan ipar települjön, ami nem idegen az ott élő emberektől: a fel-Csipkó Sándor képviselő­­társának azt javasolta: ne legyen arcnélküli miniszter. Tanácsadói között pedig fel­tétlenül legyenek szegény emberek is. Antal Imre arra kért választ, miért terhelik meg vámmal a világbanki beruházásból szerzett gépe­ket? Az adózott nyereségből kell az áfát kifizetni, ráadá­sul akkor amikor a beru­házás még készen sincs. Fá­bián Károly az alternatív szervezetek véleményét aján­lotta Hütter Csaba figyel­mébe, s elégedettségének adott hangot, hogy egy gya­korlati ember kerül a mi­niszteri székbe. Nem sze­rencsés az — mondotta —, hogy legtöbben a „kettes vil­lamossal” jönnek a MÉM- be . . Végül is valamennyi fel­szólaló szavából kicsendült az az aggodalom, amit a 4 és fél millió vidéken élő em­ber sorsa indokolt. Sokan a kis falvakért aggódtak, nem jól van az, hogy a települé­sek előtt két út van: vagy sakkal már évek óta együtt dolgozik. Mint elmondta, nem kíván szakítani azzal a gyakorlattal, amely az eltelt három évtized alatt a kis­termelés és a nagyüzem egymásra találása folytán nemzetközileg is elismert eredményeket hozott. Ami­ben meg kell újulni, ahhoz a készség és az erő meg­van a mezőgazdaság művelői­ben. Legelőször is készíteni kell egy élelmiszergazdasági stratégiát, ami csalhatatla­nul „betájolja” a magyar mezőgazdaságot a világban, majd olyan programot kell készíteni, amelyből nem me­red elő újra és újra ugyanaz a kérdés. A világpiacon a „résekbe” kell befurakodni; ezt ma elbagatellizáljuk, márpedig amint a közmon­dás tartja, sok kicsi, sokra megy. Sokan azt mondják, az állam vonuljon ki ihnen, az állam vonuljon ki on­nan; nem helyes. Egy ország csak akkor lehet jól szerve­zett és stabil, ha az állam megfelelően teszi a dolgát. dolgozás alapanyaga kerül­jön ki a gyár környékéről, és a termékeinek lehetőleg legyen helyben piaca. Fodor Sándor azt adta útravalóul megválasztása esetén Hütter Csabának, hogy a hivatali gyakorlatot csak annyirí sa­játítsa el, amennyire feltét­lenül szükséges, ne feledje el soha, honnan indult, és a munkatársait a „lövészárok­ból” válogassa maga mellé. Brezniczki József, a közép­fokú oktatási intézmények reformját szorgalmazta. Elő­ször is döntsék el, hová tar­toznak ezek az iskolák. A szerencsés az lenne, ha a minisztérium visszavenné őket. Nagy Miklós, a mező­­gazdaságban dolgozó fiata­lok jövőjéért aggódott. Az Országgyűlésben a képvise­lők egy percre se feledjék, hogy az ifjúság nélkül a kibontakozási programot nem lehet megvalósítani. elsorvadnak — vagy várossá nyilvánítják őket. Ami pedig a kedvezőtlen adottságú föl­det illeti? Apáink, nagyapá­ink alighanem forognak a sírjukban, amikor ezt hall­ják — mondta valaki. A Kárpát-medencében nincs kedvezőtlen adottságú föld, csak rossz gazda. Ezután dr. Cselőtei László, a Mezőgazdasági Bizottság elnöke regisztrálta az állás­­foglalást és megállapította, hogy a bizottság egyhangúan javasolta Hütter Csabát mi­niszterré az Országgyűlés­nek. A koradélutáni órákban a képviselők gyárlátogatáson vettek részt a Szolnoki Me­zőgép Vállalatnál, filmet te­kintettek meg a vállalat éle­téről. majd megismerkedtek a legújabb termékekkel, vé­gül a tószegi üzemben mun­kaebéddel zárult az Ország­­gvűlés Mezőgazdasági Bi­zottságának kihelyezett ülése. — Pb — Fotó: TKL Konfliktusvállalás a haladásért Bobák József szókimondó ember. Ezt tartják róla, s minden bizonnyal ezért is választották meg a megyei pártértekezlet egyik küldöt­tének. Véleményét nem rej­tette korábban sem véka alá. Nem a reformhullám új embere', már régóta an­nak szellemében él. Ezért is élvezi a szűkebb közösség, a munkahely bizalmát. Jászárokszál.láson, a Hűtő és Klímatechnikai Gyárban dolgozik beállító lakatosként. A 36 éves fiatalember ott is él, jól ismerik a helybeliek. Munkája révén vívta ki meg­becsülésüket. Két éve az üze­mi pártbizottság titkárává választották. Ebben a minő­ségiben is a változtatások kö­vetkezetes képviselőjeként tevékenykedett, Most mégis ellentmondásos helyzetbe került. Hogy miért? Április 21-én a községi küldöttérte­kezleten megválasztották a megyei pártértekezlet kül­döttének. — Tizenhat alapszervezet egy-egy jelöltet javasolt. Kö­zülük négyet választottak meg. így az egy delegálttal együtt öten képviseljük a települést — mondja, majd a pártértekezlettel kapcso­latos ambivalens érzéseiről szói — hozzá illően: szóki mondóan. — Az a véleményem, hogy a pártértökezlet szükséges a megyében, de már túl későn ül össze. Erről az alapszerve­zetben is vitáztunk. Otc is azt mondtam, hogy tavaly nyáron vagy legkésőbb ősz­­sziel kellett volna megtarta­ni. Nem magát a pártérte­­kezlet intézményét utasítom ezzel el, azt helyénvalónak tartom, de világosan látom, hogy megyénk a felgyorsult politikai életben lépéshát­rányba került. — Ezek után mit vár a megkésett pártértekezlettől? — Éppen azt a hátrányt kellene már végre ledolgoz­nunk. Ezzel együtt nem fű­zök vérmes reményeket a pártértekezlethez. Tartok tő­le, hogy formális lesz. Sze­rintem a lezáratlan, tisztá­zatlan személyi kérdések több teret kapnak majd. mint az érdemi munka. Eze­ket is rendezni kell persze, de a fő az lenne, ha elmoz­dulnánk, ha elérnénk: meg­változna a párt munkastílu­sa, ha az alulról jövő kezde­ményezéseknek nagyobb te­ret biztosítanának a tisztség­viselőik. — Milyen garanciákat Iá* erre? Az irányelvekből k'.­­olvasható-e mindez? — A szándék igen, de ma­gán az anyagon látszik, hogy sebtében állították össze. Vi­tatkozni lehet rajta persze, de irányelvnek Túl hosszú, programnak pedig nem elég tartalmas. Sajátos helyzet. Bobák Jó­zsef mégis vállalta a kül-Tegnap délután kitünte­tésre hívta legjobb aktíváit a KPVDSZ megyei bizottsá­ga Szolnokra, a Pelikán Szálló presszójába. A szak­­szervezeteknek hosszú évek óta jó szokása, hogy május elseje és május nyolcad ika között köszönti azokat, akik munkahelyi közösségükben szakszervezeti feladatokat látnak el mindennapos mun­kájuk mellett. A tegnap ki­tüntetetteket a Pelikán Szál­lóban a biszaföldvári szövet­döttséget. Sőt már az előké­szítésiben is részt vesz. A fe­­lölőbizottság tagja. Most gyűjtik össze a jászsági kül­döttek észrevételeit, javasla­tait, véleményét. Vállalta, mert — korábbi önmagához híven — vállalja a Konflik­tusokat. Ahogy mondja: nem magáért, a konfliktusokért, sokkal inkább ennek ered­ményéért: a haladásért. Sz. Gy. Míg pontosabban azt, amit akarunk Ktina Imre Kunszentmár­toniban a Killián általános iskola igazgatója. Huszon­négy éve pedagógus, és egy évtizede Irányítja a har­minchat nevelőt foglalkozta­tó intézményt, ahová jelen­leg négyszáznyolcvaníhét di­ák jár. 1976 óta párttag, és a tanítóképzőiben, illetve a tudományegyetemen kapott diplomát. — A teljességhez hozzá­tartozik, hogy én azoknak a véleményét osztom, akik most a megyei pártértekez­let ellen szavaztak. Til­takozásom az időzítés ellen szól. Magya­rul mondva mindez azt je­lenti: az értekezletet, ha már szükség van rá, jóval korábban kellett volna tar­tani, hiszen igény volt rá. Mondjuk tavaly nyáron vagy ősszel, amikor az országiban már nem egy helyen zöld utat kaptak a hasonló szin­tű megméretések. Akkor mellette lettem volna, de most valahogyan úgy érzem: alapos késésibe kerültünk. — Mégis megyei küldött­nek javasolták. — Igen, mégpedig oly mó­don, hogy két ellenszavaza­tot kaptam csak. — Véleménye szerint mi­ért bíznak önben? — Talán azért, mert a ko­rábbi fórumokon, összejöve­teleken is az értelmiséget képviseltem. Azokat a ken­dőzetlen véleményeket igye­keztem őszintén tolmácsolni, amelyeket a kartársaim, a kollégáim is megfogalmaz­tak. — Ha szót kap... — Talán megérti, hogy annál a bizonyos kaptafánál maradva elsősorban az irányelveknek az oktatás^ üggyel foglalkozó téziseihez, megállapításaihoz kapcso­lódnék. Ami az ezekben köz­zétett vitaanyagot illeti, azok lényegét tíz, olykor még több évvel ezelőtt is hasonló módon leírták már nem egyszer. Szóval poro­sak, visszaköszönő módon ismerősek az itt közöltek. Kivéve talán azt a fejezetet, amely a tiszaligeti komp­lexum valamilyen főiskolai szintű, célú átalakítását ter­vezi. Ez a sokat markol, ke­vés újat fog szemlélet egyéb­ként szerintem az egész vi­taanyagra érvényes. Jó vol­na pontosabban felvázolni, mi az a politikai irányvonal, amelyet vállalnunk, sőt fel­kezetek és a nagyiközségi ta­nács férfi kórusa kamara­­együttesének műsora köszön­tötte, majd Szűcs Ferenc, a KPVDSZ megyei bizottságá­nak elnöke nyitotta meg a bensőséges ünnepséget, ame­lyen részt vett Fenyvesi Jó­zsef, az SZMT vezető titkára is. Szentendrei Györgyné megyei titkár rövid beszéd­ben mondott köszönetét a szákszervezetben önzetlenül dolgozóknak. Grosser János, a KPVDSZ központi vezető­vállalunk, és mi az, amit már nem. — Mindezek után bizonyos a jelentkezése az értekezlet vitájában? — Inkább elképzelhető... — D. Sz. M. — II munkásság Ariási erS A Szolnoki Ganz Villa­mossági Művek párttagságát Tóth Károly, az üzemi párt­­bizottság titkára, a 2. szá­mú csarnok hegesztője fog­­ja képviselni a megyei párt­­értekezléten. — Küldötté választásom úgymond előre eldöntött volt — mondotta Tóth Ká­roly. — Már a városi párt­értekezletre is delegálni akart a párttagság, de akkor nekem az volt a vélemé­nyem, hogy menjen más, szerezzen más is tapasztala­tot. Ezt az indokot a tagság elfogadta, de már akkor kérték: ha lesz megyei párt­értekezlet, én legyek a kül­dött. Így a választás nálunk — bár rövid idő állt ren­delkezésre — gyorsan lezaj­lott, a pártcsoportoktól két nap alatt összejött az infor­máció — a tagság többsége engem javasolt. A bizalom persze jól esett, és külön az is, hogy ez a folya­mat a tavalyi titkárrá vá­lasztásom óta tart. Ugyanis akkor eredetileg nem en­gem jelöltek a pártbizottsá­gi titkári posztra. Megmondom őszintén, a „nyílt levél” megjelenése utáni alapszervi szavazáson az volt az álláspontom — érveltem is mellette —, hogy ne legyen megyei pártérte­kezlet. Nem láttam értelmét, és az igazság az, hogy még most sem nagyon. A .környe­zetemben sem mutatkozik nagy érdeklődés a rendez­vény iránt. Elbizonytalanít az is, hogy a Politikai Bi­zottság döntése szerint a megyék szerepe csökkenni fog, a munkahelyek párt­­szervezeteinek léte is kérdé­sessé vált. Mindenesetre ter­mészetesen ott leszek a pártértekezleten, de nagy fordulatot nem várok. Per­sze addig még van egy hó­nap. Néhány nap múlva megvitatjuk a megjelent té­ziseket, azután biztosan én is okosabb leszek. Egyéni vé­leményem: kevés benne a konkrétum, a kapaszkodó — pedig az „egyszerű” ember­nek az kellene. Egyelőre nem tervezek hozzászólást, de várhatóan a közösség megbíz azzal, hogy tolmácsoljam véleményüket. Minden bizonnyal a mun­kásság helyzete vetődik fel. A munkásság óriási erő, de a vezetés — úgy érezzük — nem jelentőségének megfe­lelően kezeli. Egyébként már van „rutinom” a nagy párt­rendezvényekben, 1985-iben részt vettem a megyei párt­­értekezleten, majd a kong­resszuson. X. B. I. ségénék titkára ezután a Szakszervezeti Munkáért arany, ezüst és bronz foko­zatú kitüntetéseket adta át vállalati, szövetkezeti, in­tézményi aktíváknak. Az arany és ezüst fokozatot ket­ten-ketten, a bronz fokoza­tot huszonlketten vették át. A KPVDSZ emlékplakettjét ti­zenhatan, megyei oklevelét tízen kapták meg. Négy szakszervezeti oktatásban dolgozó aktivista is emlékla­pot kapott. Egyhangú igen a jelöltre Tanácsadók között legyen szegény ember is A KPVDSZ megtartja jó szokását Szakszervezeti kitüntetések kereskedelmi dolgozóknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom