Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-26 / 122. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁJUS 26. 3 Kapcsolatfelvétel Kunszentmártonban (Folytatás az 1. oldalról) reformkor. A válságból kivezető optimális út meghatározását, a problémák feltárását és az eszközök megteremtését. (ez esetben döntő, hogy a termelők abszolút tulajdonosi érdekeltségét valósítsuk meg), valamint a termelői érdekek, igények ismeretében az igazi képviselet életre hívását. A fórumon ezután dr. Deák Géza, a Földesi Rákóczi Tsz elnöke, az Országgyűlés agrárszekciójának vezetője kapott szót. ö is fontosnak ítélte az összefogást, egyrészt az össztársadalmi érdek diktálta ok, tehát az élelmiszergazdaság életben tartása miatt, másrészt a vidék, a magyar falu megfelelő képviselete érdekében is. A törvénytervezetekkel kapcsolatosan ismertette az agrárlképviselőknek a korábbi vitáikban kikristályosodott álláspontját, aminek a lényege az, hogy a május 30- iiki parlamenti ülésszakon mindenképpen szerepeljen a napirenden a három törvényjavaslat azzal, hogy azok elfogadása esetén is szükséges még az áru- és pénzviszonyokat, a piacot korszerűsíteni, illetve olyan törvényi garanciát teremteni, hogy miniszteri vagy minisztertanácsi döntéssel e törvényeket ne lehessen módosítani, tehát az Országgyűlés kizárólagos kompetenciáját kell az agrárágazat sorskérdéseiben biztosítani. Állásfoglalása szerint a tsz- és a földtörvény tervezete nem biztosija a megújulást, bár azok előremutatóak, de ennél több, kormányprogram kell. Az MSZMP- agrárpolitikai koncepciójáról is úgy vélekedett, hogy az a kormányprogram része legyen. Az pedig alapvető szükségszerűség — mondta végezetül a földesi tsz-elnök — hogy a földreform tartson lépést a társadalmi-gazdasági folyamatokkal, azaz minden ma alkotott törvényt rövid időn belül újra át kell gondolni, éppen a felgyorsult változások miatt. Nagy Tamás, a Gyáli Szabadság Tsz elnöke, az agrárreformkör ideiglenes választmányának tagja azt emelte ki, hogy eljött az ideje annak, hogy a termelőket bevonják a termelési modell megalkotásába is. Ez évtizedeken át nem így történt. Ugyanez érezhető — sajnos — a három törvénytervezetben ás, mert— ahogy mondta — ezeket nem merítették meg elég mélyen az agrárvilágban. Ezért felmerül a kérdés, hogy egyáltalán szabad-e ezeket tárgyalni, vagy esetleg csak első olvasatban kerülhetnek a parlament elé. Itt nem egy szektor boldogulásáról van szó —hangsúlyozta — hanem az egész országéról. Mert ha a piacon valóban ellátási gondok lesznek, akkor nem lesz az a koalíciós hatalom, amelyik ezt a pattogó labdát lekezelje. Ezért szerencsésebb lenne, ha a parlament első olvasatként kezelné a tervezeteket. Az ideiglenes választmány másik tagja, Nagy Húszéin Tibor, bordányi tsz-elnök szerint társadalmi vita nélkül ilyen fontos törvényeket nem célszerű alkotni, illetve egy elhalasztott nemzeti párbeszéd előtt megszavazni. Ö is hangsúlyozta, hogy mindez nem csak agrárérdek. Mi nem lobbyzunk, hanem össztársadalmi érdekeket szolgálunk igazi reformot akarunk. Köreinkben az úgynevezett „zöld maffia” nem létezik. Sajnos ezek a törvénytervezetek nem lépnek túl a 68-as reform keretein, sem a tulajdonlás, sem a piac kérdésében. Ezek — szerinte — a jelenlegi gazdasági-társadalmi, ©s csődöt mondott berendezkedés konzerválását szolgálják. S ez hat az alkotmányozás munkájára is, amit szintén világosan kel] látni A továbbiakban még sok hozzászólás hangzott el, néhol szélsőséges véleményekkel. Ezért a vita végére nem kerülhetett pont, így könnyen elképzelhető, hogy ugyanez jellemzi majd a jövő heti parlamenti tanácskozást is. Sz. P. Tartós munkanélküliségre kell berendezkednünk? Megyei NEB-ülésen a foglalkoztatáspolitika Eddig kezelni tudtuk a megyében a foglalkoztatáspolitikai feszültségeket — szögezte le tegnap a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ülésén Ábel József a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője —, ám önmagának mégis megcímezte a feladatot: a megyei tanács munkaügyi osztálya dolgozzon ki olyan átfogó foglalkoztatáspolitikai koncepciót, amely jelentősen segítheti a problémák megoldását. Mégpedig azért, mert „megyénkben tartósan és hosszabb távon számolni kell a munkanélküliség növekedésével.” Az is igaz, hogy „ma még nincsenek kihasználva térségünk természeti és gazdasági lehetőségei, kevés a kezdeményezés, a vállalkozás.” Vélhetően a megyei munkaügyi osztály vezetője már egy, másfél évvel ezelőtt hozzákezdhetett volna ezen átfogó koncepció kidolgozásához, amikortól ugyanis már igen jól érzékelhetőekké váltak a megyében a foglalkoztatás gondjai. De maradjunk a mánál! Munkanélküli segélyt április harmadik hetéig százkilencvenöten vettek igényibe Szolnok megyében. Döntően alacsony iskolai végzettségűek, vagy szakképzetlenek. Ám az is figyelmeztető, hogy tizenöt szakmunkás, huszonkét középiskolai végzettségű, illetve kilenc főiskolát vágy egyetemet végzett munkavállaló ette, eszi ezekben a hónapokban a munkanélküliek kenyerét! Nem hallgatható el, hogy alaposan romlottak a pályakezdők idei elhelyezkedésének esélyei. Körülbelül négyezer-hétszáz első munkahelyes fiatalra számíthatunk, a munkáltatók háromezer-ötszáz számára ajánlottak munkahelyet. Ez azt jelenti, hogy négy pályakezdő közül csak három tud majd várhatóan elhelyezkedni. Az is igaz persze, hogy az előzetesen felajánlott munkahelyeknél bővebb a kjpála,!, mggygrul ,y^mjr9 vei kedvezőbb lehet, -lesz: majd a helyzet. Szeptemberben meglátjuk. Jó hírként hangzott el a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ülésén, hogy legalább két munkahelyteremtő beruházás egészen bizonyosan megvalósul az idén a megyében. Azokra ugyanis már megkötötték a szerződéseket. Az egyik Tiszafüreden a Zsanett Kézműipari Vállalat varróüzemé, ahol száz emberrel bővülhet a dolgozók létszáma. A másik Jászárokszálláson a Jászsági Építőipari Szövetkezet, ahol faipari munkával harminc ember jut majd kenyérhez. E két beruházás központi támogatásból részesedik. Ugyancsak kapott központi támogatást is a Nagyrévi Tiszazug Mezőgazdasági Termelőszövetkezet egy cipőfelsőrész-készítő üzem létrehozására. Ott nyolcvar,an dolgozhatnak majd. Mivel a központi támogatással együtt is kevésnek bizonyul a helyiek anyagi ereje, a megyei tanács hárommillió forinttal járul hozzá a nagyrévi foglalkoztatási gondok enyhítéséhez. A problémák, úgymond, tárháza manapság a megyében Tiszabő. A közelmúltban adtuk hírül, hogy a megyei tanács területfejlesztési alap j álból — mondhatni rendkívüli — segélyben részesítette a Tisza-menti települést. Két és félmillió forinttal hozzájárul a megye ahhoz is, hogy helyben találjanak munkát a tiszabőiek. A Petőfi Termelőszövetkezet fafeldolgozó üzemében húszán kaphatnak majd munkát. A megyei tanács hatszáznegyven ezer forintos támogatásban részesíti az alatytyáni építőipari szövetkezet vasipari üzemének munkahelyteremtő beruházását is. Így ott negyven dolgozó foglalkoztatására nyílik majd mód. A fölsoroltak már konkrétumok. A megyei tanácsnál egyébként most huszonkét . munkahelyteremtő- 9íbe-e ruházás pályázatát > tartják számon. Látható, hogy gyorsulni fog a megyében is az új munkahelyek megteremtésének folyamata. Űjdonságszámba sorolható az a tegnapi bejelentés is, hogy világbanki támogatással Kelet-magyarországi Regionális Átképző Központ jön létre Szolnokon. Nem lényegtelen tudnivaló, hogy létesítéséhez csupán támogatást ad a Világbank, a helyi, megyei forrás kiegészítéséként. Természetesen fokozott terhet vállalnak a foglalkoztatási gondok enyhítésében a munkaerőszolgálati irodák. Forgalmuk az elmúlt két évben két és félszeresére nőtt. Az irodák legfontosabb, a problémák közvetlen megoldását célzó feladata a munkaerőközvetítés. Éppen az említett forgalomnövekedés indokolja a szolnoki, a karcagi, a törökszentmiklósi és a mezőtúri munkaerőszolgálati iroda alkalmazottai számának növelését. A közelmúltig még önálló helyiséggel sem rendelkezett a kisújszállási iroda, ez a gond szerencsére nemrég megoldódott. Meglehetősen furcsa azért ez a helyzetkép. Mert — érdekes módon — például lapunkban sem igen csökken a munkahelyhirdetések száma. Konkrét példa is elhangzott a tegnapi NEB- ülésen. Kisújszállásról régóta tudjuk, hogy sokan szeretnének helyben dolgozni. Ezzel együtt a MÁV körzeti üzemfőnöksége időről időre tartós munkaerőhiányról számol be. Tavalyelőtt ezer, tavaly nyolcszáz embert tudtak volna azonnal alkalmazni. Ma is háromszáz ember hiányzik a vasútnak az ottani üzemfőnökségéről. A leírtak — különösen a pályakezdők elhelyezkedési nehézségeinek sötét előjelei — önmagukban jelzik: Szolnok megyében növekedni fognak az elhelyezkedés nehézségei. Nem elképzelhetetlen a tartós munkanélküliségre -való berendezkedés. a d E — A megyei pártbizottság titkárának jelölték fl megbízatás felelősségével Dr. Madaras László 1953-ban született Győrben. A szegedi JATE-n szerzett régész-muzeológus diplomát. 1982 óta a Szolnoki Damjanich János Múzeum igazgatóhelyettese. Nős, két gyermeke van. A pártnak 1972 óta, a megyei pártbizottságnak 1985-től tagja. A párttagok véleménye alapján a pártértekezlet jelölőbizottsága javasolja dr. Madaras Lászlót, a Damjanich Múzeum igazgatóhelyettesét. Az eddig megszokott gyakorlattól eltérően azonban a jelölt csak társadalmi munkában vállalja e tisztséget De beszélgetésünk kezdetén azonnal tiltakozik is a megfogalmazás ellen. — Nem a hagyományos értelmezésű társadalmi munkáról van szó — mondja. — Sokkal inkább társadalmi megbízatásról. Az előbbi ugyanis önként vállalt feladat, mely azonban nem jelent teljes felelősségvállalást. A megbízatás viszont szerintem ezt is tartamazza, ezért inkább ezt tekintem esetemben helyénvalónak. — Miért döntött úgy, hogy megtartja főfoglalkozását a politikai munka mellett? — Alapvetően nem vagyok „profi” politikus. Az utóbbi időben viszont a politika oly mértékben társadalmasodott, hogy késztető erővel vont az aktív politizálás felé. Hogy miért? Eddig csak egy szűk csoport ügye volt, és ezt a gyakorlatot, mivel az idő meghaladta, meg kell szüntetni. El kell érni, hogy a politizálás széles körben váljon átalánossá. — A megyei ’ reformkor egyik alapitó tagja. Ez nyílvánvalóan jelzi alapvető politikai elképzeléseit. Melyek is ezek? — Megítélésem szerint a pártmunka lényege döntően megváltozik. A hagyományos megyei bizottságnak át kell alakulnia olyan politikai centrummá, amely kétpólusú információáramlást biztosít a helyi és a központi fórumok között, amely képes a platformok, érdekek egyeztetésére és a konszenzus kialakítására.. E mellett tudomásul kell venni azt is, hogy az alternatív szervezetek, pártok megjelenéséve] a korábbi hatalmi pozíció megváltozott. A megyében is új — ezt figyelembe vevő — politikai stílusra van szükség. — Egy új szemléletű megyei pártbizottság miként tehet eleget ennek az igénynek. iMiben ílátja a megoldás lehetőségét? — Annak a működőképes pártnak, amely képes a megújulásra, az eddigi hibák felszámolására, szervezetében is át kell alakulnia. A régi módszerek ideje lejárt. Nem szabad döntéseket rákényszeríteni az alsóbb pártszervekre. Gyakorlatilag tehát arról van szó, hogy a döntési szintből ki kel] vonni a megyei bizottságot. — Azt hiszem, a reformtörekvéseket kedvezően ítéli meg la párttagság, de a megyei pártbizottság ilyen fokú önkorlátozásáról már sokkal megoszlóbbak ,a vélemények. — Abban meglehetősen egységes a megye párttagsága. ho,gy az eddigi út nem járható tovább. Az alapszervezeti gyűléseken, a legkülönfélébb pártrendezvényeken szerzett tapasztalatom szerint a megye párttagsága igényli a változást, egyáltalán nem tekinthető konzervatívnak. Bár a vezetéséről ez már nem állítható enyn.vire eg vertei műén. — Kudarcnak tekintené-e, ha a választás eredménye kedvezőtlenül [alakulna iaz ön számára? — Hivatásomat nem kívánom feladni. Személyes kudarcnak egyáltalán nem tekinteném, ha nem rám szavaznak a küldöttek. A reformkörben ugyanis következetesen munkálkodni fogok az általam, általunk időszerűnek és kívánatosnak tartott változásokért. A szavakat tettek hitelesítik Vass Lajos 1955-ben Szolnokon született. A tanárképző főiskolát Szegeden végezte el, majd az ELTE filozófiai szakán szerzett diplomát. Jelenleg a Színház és Filmművészeti Főiskola színházelméleti szakán tanul. Volt járási úttörőelnök, majd a KISZ megyei bizottságának titkára lett. Ezt követően a megyei tanács művelődési osztályának osztályvezető-helyettese volt. 1988'óta a megyei tanács, apparátusi pártbizottságának titkára. 1976 óta tagja a pártnak. Nős, gyermeke nincs. — A vázlatos életrajzból is kiderül, korán elkötelezte magát !a politikai pályával. — Tanulmányaim, szakképzettségem, mely elsősorban a társadalompolitikával kapcsolatos, személyes belső indíttatásom is a politikai pályára állított. Kezdettől megvolt a vonzódás bennem környezetem közösségi életének alakítására. Egy idő után — talán ez másokban is megerősödött — azt vettem észre, ezek a közösségek is igényt tartanak a tevékenységemre. 1986-tól a KISZ KB, illetve az értelmiségi fiatalok tanácsának tagjává választottak. Mindez jó előiskola volt, most — ha a küldöttek bizalmát elnyerem — vállalkoznék a társadalompolitikai titkár teendőinek ellátására. — Mit tart elsődlegesnek a politikus, önmaga számára? — Hiszek abban, hogy ezt az országot, ezt a megyét is csak a kiművelt emberfők sokasága juttathatja előbbre. Hiszek abban, hogy éppen ezért hosszú távon a kultúrára, különösen az oktatásra fordított „befektetés” lehet a legeredményesebb. Mert minden ember, minden másság rengeteg értéket rejt. Ezt az energiát kell tehát felszabadítanunk. — Milyen politikai célok vezérlik, mik szándékai mozgatórugói? — Ügy gondolom, a nyílt, őszinte beszéd a bizalom legelemibb forrása. Fontos kérdés ugyanis ennek újbóli megszerzése. Ugyancsak alapvető meggyőződésem, hogy valamennyiünk végső célja, a magyar nép, a magyar nemzet felemelése, boldogulása. Az MSZMP-nek és minden új szervezetnek ezt a célt kell szolgálnia. — Hogyan, milyen módon van erre reális esély? — Mindez a helyi közösségek autonómiájának kibontakoztatásával lehetséges. Ezáltal „termelődhetnek ki” igazán hiteles politikusok. Ebben az értelmiségnek döntő szerep jut. — Konkrétabban, ön mit vár a megyei pártértekezlettől? — A szavak már felszabadultak, de kell, hogy most már ez a tettekben testesüljön meg. A pártértekezlettől tehát azt várom, hogy felszabadítja az alkotni szándékozó erőket. Azt továbbá, hogy körvonalazza azokat az elveket, amelyre majd választási programunk épül. Különösen fontos, hogy tetteink hitelével keltsünk bizalmat, erősítsük azt. Ebben olyan politikus vezetőkre van szükség, akik a közélet tisztaságát szem előtt tartva, követésre ösztönözve politizálnak. Mert ma párttisztséget vállalni, azt hiszem, ezt nem kell bizonygatni, nem karrier, sokkal inkább szolgálat, amely a párttagság cselekvő együttműködésével hozhat sikert minden jobbító törekvésnek. Sz. Gy. Teljesítette első negyedéves tervét a közkedvelt Pick szalámiból a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát. Összesen ezer tonna Piek szalámit szállított az első negyedévben megrendelőinek a világ 24 országába és a hazai piacra. (MTI fotó: Czika László) . ii T g i a jets:/ r » [ b T ;; U s >■ >1 fi 1 lí
