Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-19 / 116. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. MÁJUS 19. A Besenyszögi Kossuth MGTSZ-ben harmadik éve tenyésztenek prémesállatokat, a nyérc és prémgörény mellett az idén már kékrókát is nevelnek. A hatvan tenyészállat első szaporulatait a napokban várják. Az értékes prém tőkés exportra kerül, főként Ausztriába, Görögországba. (Fotó: K. É.) Kiváló vállalat a GMV Felvásárlásban és exportban is rekord év volt a tavalyi Az elmúlt év gazdálkodási eredményei alapján a Szolnok megyei GMV Kiváló Vállalat címet nyert, amelynek átadása alkalmából tegnap délután ünnepséget tartottak a törökszentmiklósi központban. A vállalat 1700 tagú kollektívájának sikerült zökkenőmentesen felvásárolnia 1988-ban minden idők legnagyobb, 730 ezer tonnás gabonatermését, amiből több mint félmillió tonnát tett ki az étkezési búza. Zavartalan takarmányellátást biztosítottak, a tavalyi 300 ezer tonna termék gyártásával és forgalmazásával a megye nagy- és kisüzemi igényének több mint 80 százalékát biztosították. A korábbinál nagyobb exportot teljesítettek az év második felében: 250 ezer tonna búzát indítottak útnak határainkon túlra. A SzolnoK megyei vállalat részaránya tavaly megnaladta a 10 százalékot a Gabonatröszt 19 megyei vállalata együttes felvásárlásában, exportjában és takarmány-gyártásában. A nagy felvásárlási mennyiségek, a növekvő export teljesítés és a 74 százalékban teljesítménybérben dolgozó vállalati kollektíva hatékonyabb munkája révén a Szolnok megyei GMV megduplázta tavaly az előző évi eredményét. Az ágazati minisztérium és a szakmai szakszervezet által odaítélt kiváló címet dokumentáló okleveleit Szabó István, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára adta át az ünnepségen, amelyen jelen volt Balogh Károlyné az ÉDOSZ főtitkára is. A Gabonatröszt vezérigazgatója, Laczfy Dániel pedig a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést adta át Karakas Lajosné csoportvezetőnek és Rónyai Lajos raktárosnak. Leállítás után Felmérik a munkákat Nagymaroson Ezekben a napokban a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium felkérésére a vízügyi hatóságok és az OVIBER szakemberei közösen bejárják a nagymarosi vízierőmű által érintett Duna-szakaszon, illetve az Ipoly mentén a területet, hogy pontos állapotfelmérést készítsenek, számba vegyék azokat a tennivalókat, amelyeket a beruházás felfüggesztése miatt mielőbb el kell végezni. Ezek közé tartoznak az árvízvédelem és az állagmegőrzés szempontjából elengedhetetlen töltésépítési, partmegerősítési munkák; a hatósági felmérés eredményét, illetve a javaslatot megküldik a minisztériumnak. Egyébként magában a nagymarosi óriási munkagödörben továbbra is csupán a szivattyúk dolgoznak. A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLETRE KÉSZÜLVE Pártszervezetek a munkahelyeken A politikai-társadalmi változások következtében a korábbinál jobban előtérbe került az MSZMP és a gazdaság kapcsolata, a pártszervek és szervezetek szerepe a munkahelyeken. Ezért kerestük fel Zelenyánszki Andrást, a megyei pártbizottság titkárát és Bóka Jánost, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét és ezekről a kérdésekről beszélgettünk velük. Cikkünk ennek az eszmecserének alapján készült. A tavaly májusi országos pártértekezlet után egyértelművé vált: az MSZMP viszonya a gazdasághoz másként kell, hogy megfogalmazódjék, mint annak előtte. Nem reformálni, hanem gyökeresen átalakítani kell a gazdaságot, ezért a fejéről a talpára kell állítani a politika és a gazdaság kapcsolatát. Időszerűvé vált annak átgondolása, hogy több-párt-rendszerű állami irányítás esetén lehetetlenné és értelmetlenné válik az a követelmény, hogy az MSZMP szervei más {tártok képviselőinek kizárásával irányító, ellenőrző, gazdasági döntéseket a szakmai vezetők beszámoltatás útján számonkérő szerepet töltsenek be. Gazdasági előrehaladásunk is csak koalíció útján lehetséges. Igaz, még egy ideig jószerével csak a koalíció igénye fogalmazódik meg, de már most figyelembe veendő, hogy a párt nem egyedüli formálója a gazdaságunknak, mégha főszereplője is annak. Maradás és változás Mindezek tudatában egyértelmű az is, hogy az MSZMP nem szándékozik kivonulni a gazdaságból, szervezetei nem szűnnek meg a munkahelyeken, csupán feladatkörük és módszerük változik. A gazdasági helyzet határozza meg az élet minőségét, a pártot pedig érdekelnie kell, hogyan élnek az emberek. Ezért nem képzelhető el, hogy a párt kivonuljon a gazdaságból. A politikát és a gazdaságot nem lehet szétválasztani. Üjra lehet és kell fogalmazni A megyei kórházban Nem vonták vissza lemondásukat a főigazgató helyettesek Mint lapunk keddi számában megírtuk, dr. Bényei Magdolna után lemondott a megyei kórház másik főigazgató helyettese dr. Sebők András, valamint Haraszti iáimán gazdasági igazgató s. „Jól értesült körökben” /iszont elterjedt a hír, sogy i megyei kórház főigazgató 'őorvosának, dr. Csépánvi Attilának a helyettesei visz;zavonták lemondásukat. 'Jos, a hír nem igaz. Sőt, május 17-én a helyettesek a következő szövegű nyilatkozatot juttatták el a szolnoki egészségügyi pártbizottságíoz: „Alulírottak felelősségünk eljes tudatában kijelentjük, logy a Hetónyi Géza Kóríáz-Rendelőin tézetben főgazgató helyettesi megbízáunkról szóló — illetve munkaviszonyunk felmondására onatkozó — lemondásunkat, mint jognyilatkozatot váltoatlamul, a bejelentésünk főpontjától számítva fennartjuk.” A gondolatjeles mondatász a gazdasági igazgatóra onatkozik. Korábbi cikkünkben utalunk arra. hogy az ügyben a legyei főorvos vizsgálatot idít. Információink szerint vizsgálat a hónap végére szárul. A kiállítás költségei megtérülnek (Folytatás az 1. oldalról) amelyek egy ilyen kiállításon felmerülnek — ha nem is azonnal, de — hosszútávon mindenképpen megtérülnek. Például mikroszűrőink, esőztető, önitözőberendezéseink, szivattyús agregátjaink egy része vásári ismeretségeinknek köszönhetően kelt el. Persze elterjedésüknek sokáig gátat szabott, hogy — mivel ezek a berendezések nem egy-két forintba kerülnék — a felhasználóknak nem volt rá pénzük. Nem véletlen a múlt idő használata, mert ezen is segítettünk: ugyanis az Országos Kereskedelmi és HiteLbank nyíregyházi irodáján keresztül termékeinket ma már lízing formájában is hozzáférhetők. Beszélgetésünket mozgolódás zavarja meg. Sokan toporognak az egyik nyitott pavilon előtt. Kisvártatva föltűnik kíséretével együtt dr. Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter, s kezdetét veszi az ünnepség. Mint megtudjuk, a minisztérium már korábban kiírt egy pályázatot a vízügyi ágazathoz tartozó, és a BNV-n is bemutatkozó vállalatok kiállított termékei között, s ennek a versenynek szokás szerint, a vásár első napján van az eredményhirdetése. Az idei pályázat kétségkívül szép sikereket hozott a TRV-nek, hiszen a Keviterwe] közösen kifejlesztett demulgátorukért — ez az olajos és a zsíros szennyvizek tisztítására alkalmas berendezés —■’ .első díjat, a járva üzemelő esőztető automata kifejlesztésé-A díjátadást követően dr. Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter a TRV pavilonjánál (Fotó: Nagy Zsolt) ért és gyártásáért pedig a TRV második díjat kapott. A karcagi Birtkacsárda szomszédságában a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság standján kiállított masinák vonzzák a szakembereket. A cég tárgyalójában nincs üres járat. Török László vezérigazgató néhány percre mégis kimenti magát, hogy időt, szakíthasson a beszélgetésre. — Az idén 9 nagydíjat és 13 díjat adtak ki, s az utóbbiakból egyet sikerült elhoznunk — újságolja büszkén és szemmel láthatóan örül. — Nem csak a megyében, de még az ágazatban sem kapott más ilyen elismerést. A szóbanforgó gép tulajdonképpen a faipari üzemekben keletkező hulladékok aprítását végzi el. Mi már korábban is csináltunk hasonló berendezést, de ennek jóval nagyobb a teljesítménye és valóban minőségi aprítékot termel. Gondolom ezt ismerték el a vásári díjjal — mutat a gépen lévő oklevél és bronzszobrocska felé, aztán sarkon fordul, s eltűnik az érdeklődők gyűrűjében. Már jól bennejárumk a délutánban. A vásár utcáin hömpölyög a tömeg. A kiállított csillogó-villogó nyugati autócsodákat sokan mustrálgatják. Mellettem két fiatalember álldogál. Az egyik megszólal: — Pénz, szorgalom, pontosság, fegyelem — és az autók felé bólint. — Lehet, hogy pont ez hiányzik nálunk? — kérdez vissza a másik. majd szép komótosan elindulnak. Vásári sétánkat mi is folytatjuk tovább ... NT viszont a gazdaságpolitikát. A párt és az állam szétválasztása magával hozta a munkaterületek elkülönülését. Az állami szervek önállósága nem kérdőjelezhető meg. Az a tény, hogy a párt- és az állami szervek stratégiai céljainak egybeesése a kívánatos, nem jelenti azt, hogy taktikai kérdésekben nem lehet eltérő a véleményük. Egy-egy „napi” gazdasági intézkedés bírálata sem kizárt a párt részéről. Például az a stratégiai cél, hogy meg kell oldani az ország energiagondjait, nem jelenti azt, hogy a nagymarosi vízlépcső építéséről a pártnak ne lehessen a kormánytól eltérő véleménye. Az állami és a gazdasági szervek önállóságát erősítendő a megyei pártbizottság lemondott káderhatáskörének gyakorlásáról. Intézményesen tehát nem állít vezetőt mindenhová. Jó lenne, ha ez a gyakorlat mielőbb érvényesülne az alsóbb pártszerveknél is. A megyei pártvezetés azt az elvet vallja, hogy a politikai racionalitás alapján alakuljon a politika, és a gazdasági racionalitás alapján fejlődjön a gazdaság. Ezért most már nem „belülről” kívánja irányítani a gazdaságot, hanem külső hatásokkal akarja befolyásolni annak alakulását. Nemcsak szándék, hanem gyakorlati kötelesség is az. Nem kell határozat S ha már az általános elvek említése mellett a megyei pártbizottság gyakorlatát említettük, hangsúlyozni kell: az általános változtatások logikáját elfogadva, a területi pártszervek munkáját eszerint változtatva, nem lehet sem a megyei, sem a városi pártbizottság a KB kicsinyített mása. A gazdaság szervezésével, irányításával, ellenőrzésével nem foglalkozhat egyikük sem. A gazdasági eseményekből viszont le kell vonniuk a politikai következtetéseket. A pártszerveknek felesleges kidolgozni határozatban foglalt, abszolút pontos gazdasági programokat, hiszen azok valóra váltásához nincsen eszköztáruk. Ez viszont nem zárja ki, sőt feltételezi, hogy legyen véleményük, elképzelésük és annak hangot is adjanak. Arról például hogy milyen legyen a gazdaság alakulása, hogyan fejlődjön a település infrastruktúrája stb. Ez utóbbi természetesen kézzelfoghatóbb a tanácsoknál. A területi pártszervek akkor járnak el helyesen, ha közvetlenül nem szólnak bele a városfejlesztésbe, hanem a kommunista tanácstagok útján próbálnak érvényt szerezni elképzeléseiknek. A politika nem lehet kétarcú. Nem szolgálhatja egyszerre a központi és az annak esetlegesen ellentmondó helyi törekvéseket. A városi, községi pártszerveknek ezért a központi tervek adaptálásának (de nem másolásának) elősegítése fontos feladata. Ebben a tekintetben az egyeztetés, az összehangolás az állami szervekkel és más pártok képviselőivel szükségszerű. Ez viszont feltételezi azt, hogy az MSZMP szervei megfogalmazzák azt, hogy milyen gazdasági, városfejlesztési törekvéseket tartanak helyesnek. Mostanában egyébként — éppen a területi érdekekre hivatkozva — sokan támadják a megyét, nem természetes képződménynek tartva megszüntetését követelik. A saját gyakorlatunkat és más országok tapasztalatait figyelembe véve azonban nehéz elképzelni kétszintű irányítást. Ügy tűnik, szükség van egy olyan területi szervre a városok és a központi szervek között, amely öszszesíti, megfogalmazza és képviseli a térségi érdekeket. Nyugaton is — bizonyára nem véletlenül — erősek a központi szervek. Kell tehát regionális vezetés, legfeljebb azt érdemes átgondolni, hogy egy ilyen kis országnak, mint a mienk, szükséges-e tizenkilenc megye? A párttagok legszélesebb rétegét az alapszervezeti munka érinti a legközvetlenebbül. A változtatási okok, igények is ott vetődnek fel a maguk vonatkozásában a legkonkrétabban. Mostanában mindennap az a kérdés, hogy hol legyen életteli a pártalapszervezeti munka: az üzemben avagy a területen? Hol politizáljunk? A válasz egyértelmű: ott, ahol embercsoportok vannak. Ha ezt tartjuk szem előtt, máris elvetendő az a javaslat, hogy a párt vonuljon ki az üzemből. Az magától érthető, hogy a politizálás nem mehet a munkaidő rovására. Eddig az üzem volt a politikai munka fő színtere, futótűzként nem lehet megsemmisíteni. Főleg úgy nem, hogy a területen még nincs, az üzemben pedig már ne legyen akcióképes pártszervezet. A lakóterületre vonulás követendő, de úgy tűnik, hosszú folyamat. Irányítás helyett minősítés A munkahelyi pártszervezeteknek tehát továbbra is lesz szerepük, bár jogosítványuk, tevékenységi körük módosul. A korábbiaktól eltérően különösen fontos annak szem előtt tartása, hogy a pártszervezet a munkahelyi tevékenységnek nem irányítója, nem szervezője és nem ellenőrzője. A gazdálkodó egységekben lévő MSZMP-szervezetek legfőbb feladata a párt politikájának képviselete a dolgozók között. Kedvező munkahelyi légkör kialakítására törekedve ismertető, népszerűsítő, meggyőző munkát fejtenek ki annak érdekében, hogy bemutatják a párt politikájának az adott munkahelyre vonatkozó hatását. Annak ismeretében tevékenykednek, hogy a gazdasági szerveknél más politikai szervezetek is létezhetnek. Részt vesznek a vállalati érdekviszonyok — a szakszervezet által irányított — feltárásában és egyeztetésében, az esetlegesen felmerülő politikai problémák, konfliktusok kezelésében. A felsőbb pártszerveknek jelzik a gazdálkodásban fellelhető politikai jellegű problémákat a párt gazdaságpolitikájának formálása érdekében. Kialakítják véleményüket, de a konkrét gazdasági döntések megoldásában nem vesznek részt, nem avatkoznak a gazdálkodás ügyeibe. Fenntartják viszont a minősítés jogát. Árnyaltabb, nagyobb politikai készséget tételez fel ezután a munkahelyi pártalapszervezetek irányítása, ezért fontosabb lesz a titkárok, a tisztségviselők kiválasztása, emberi, szakmai vezetői rátermettségük mérlegelése. S. B.
