Szolnok Megyei Néplap - Néplap, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-03 / 102. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁJUS 3. Beszámoló a Hazafias Népfront Szolnok megyei tevékenységéről Túlzó jelzők nélkül megyénkről A magyar társadalom az általános válság küszöbére érkezett. A válság jelenségek észlelhetők és érezhetők Szolnok megye politikai, gazdasági, társadalmi életében is. Ezért is sürgős a feszültségek gyors, rugalmas feloldása. Ma már nyilvánvaló, hogy a következetlenül végrehajtott — ezért végre sem hajtott — gazdasági reform (megtorpanásaival, visszarendeződéseivel), és méginkább a politikai rendszer erősen központosított, kizárólag hatalmi megközertésű szervezete — az úgynevezett sztálini társadalomszervezési modell —, együttesen vezetett a mai állapothoz. Megyénk nem tudott sajátos arculatot kialakítani — néhány kivételtől eltekintve (egy-egy nagyüzem, vállalat, szövetkezet...) — kiemelkedő gazdasági eredményekkel sem büszkélkedhetett. Különleges társadalmi rangot nem tudott szerezni, sőt az országos tömegtájékoztatás „az egyik legkonzervatívabb megyeként emlegette. (Nem minden ok nélkül). Semmi sem indokolja, hogy a megye gazdaságát a „korszerű” és „dinamikus” jelzőkkel illessük, még a szövetkezeti iparnak az országos átlagtól való nagyobb ütemű növekedése sem. A beruházási és fejlesztési lehetőségek további csökkenése, a központi elvonások (és szabályozók) állandó változása és legtöbbször a jól gazdálkodókat sújtó következményei olyan helyzetet teremtettek, amelyek aíkadályozták a termelés korszerűsítését, a termékek piacképessé tételét, az egészséges vállalkozási szellem kialakulását- Sajnos, az irányítás hibái miatt, a még meglévő lehetőségeket sem tudtuk kihasználni. Az évtizedek óta tartó gazdasági, társadalmi széttagozóidás a politika színterén megjelenve szétfeszítette az egypártrendszer kereteit. Atomizálódó társadalmunkban elemi igényként jelent meg a szövetségi alapon szerveződő összefogás követelménye. A versengő modellek (egyesületek, önkormányzatok, érdekcsoportok...) keresik az elképzeléseiknek megfelelő társadalomba való beépülési formáikat, melyeknek sajnos még sem jogilag, sem politikailag nem alakult ki demokratikus egyeztetési intézményrendszere. A Hazafias Népfront elsősorban a politikai és a szociális szövetség elősegítésében — annak elrendezésében — tölthet be élenjáró szerepet. Sajnos azonban lépéshátrányba került. Okaként azt a kettősséget kell kiemelni, amely az 1954-es I. kongresszusától jellemezte a mozgalmat, és amely csak napjainkban kezd megszűnni. Egyik ok a — részben belülről —• rákényszerített „segédhivatal” szerep (ha úgy tetszik szerepjáték). Másfelől az előbbivel párhuzamosan együttélő progresZ- szió, amely felvállalt a maga idejében bátorságot igénylő feladatokat is (környezetvédelem a kezdeti időszakban, olvasótábori — honismereti mozgalom, falu-, tanyavédelem, lakossági érdeikközvetítés a helyi hatalomhoz). E kettős jelleg hosszú élete (Szolnok megyében az első tényező az indokoltnál sokkal erősebben volt jelen) okozta azt, hogy a népfront — különösen a legutóbbi 12 hónapban — a társadalmi átalakulás szükségszerűen gyors folya-Toválbbra is gondot okoz a munka értékelésében a teljesítményelv alkalmazásának, a jövedelemszabályozás átfogó reformjának hiánya, ennek következtében is az életszínvonal folyamatos romlása. A társadalmi közérzet rossz. Bizalmatlanság, türelmetlenség tapasztalható. Az érzékelhető, egyre nagyobb méretű elszegényedés mellett egy szűk réteg — elvégzett munkájával nem mindig arányos — határozott gazdagodás figyelhető meg. A lakosság egy része az MSZMP-től, a megyei pártbizottságtól és a párttagságtól várta elsősorban a problémák elvi megoldását, a példamutató magatartást vagy legalább a helyzet hiteles értékelését, így csalódásait is a párthoz köti, bizalma elsősorban vele szemben csappant meg. Sajnos, a megújulni szándékozó MSZMP-vel szemben sincs bizalma. Többek között ez a hangulat kényszerítette ki a megyei pártbizottságtól a júniusi pártértekezlet összehívását. A lakosság másik lésze — nem tehetvén mást — tudomásul vette a kialakult hatalmi helyzetet, és tűnt mindaddig, amíg a válság nyilvánvalóvá nem vált. Ez a bizalmi válság nem kerülte el a HNF megyei szervezetét sem. Az irányító pártszervek és azok egyes tisztségviselői elsősorban manipulációs lehetőségeket láttak a mozgalomban, kicsinyes feladatokkal és Iá — szatJközjogisággal látták el. A mozgalomban dolgozó társadalmi aktívák, aktivisták tisztességes, építő jellegű igyekezetét mindezek ellenére nem lehet megkérdőjelezni. Tették feladatukat — sokszor vitákat vállalva, ellenszolgáltatás és szavuk kellő foganatja nélkül. matához viszonyítva lemaradt, sőt az eseti helyt kezdeményezések is lefu Hadiak. Mindezekért a felelősséget — megyei vonatkozásban — a Hazafias Népfront megyei testületéi, benne azok vezetői vállalják és készek niind szervezeti, mind személyi következtetések levonására. Az sem hanyagolható azonban el, hogy egy monolitikus, politikai hatalmi struktúra által fenntartott népfrontmozgalom helyreigazítását, akcióképességének növelését felülről is tudatosan kellett volna vezérelni (pontosabban: indítani, segíteni). Ehhez a feladathoz a HNF OT és annak vezetői sem tudtak felnőni. A megyék nagy részének kezdeményezése ellenére csak a legutóbbi hónapban történt eddig némi reménykeltő változás. társadalompolitika Mozgalmi munkánk — a társadalmi beilleszkedési zavarokkal küzdő családokkal való törődés mellett — elsősorban a megelőzés és a mentálhigiénés (lelki egészségtan, egészséges életmód) szemléletformálás fontosságára, a családcentrikus szemlélet érvényesítésére irányult. A családok védelme — abban az értelemben, hogy váratlanul bekövetkező terhelések esetén segítséget kapjanak funkcióik ellátására — igényelte a szociálpolitikai, lelki egészségtani, családsegítő szolgáltatások kiépítését. Ebben a helyi igények és jelzések alapján vállaltunk részt. (Családsegítő központok ' 7 településen, — Szolnokon „Kopogtató” címmel lelki és jogi tanácsadó —, információs szolgálat, kétéves családpolitikai előadássorozat). KÖZJOGI MUNKA önálló kezdeményezésként a közéleti szereplést vállaló fiatalok felkészítése folyt. Részt vettünk helyi népszavazás előkészítésében, szervezésében és lebonyolításában (Tiszasason). Ez a szavazás — melyet a közös tanácsiból való kiválásról Az alapfokú infrastrukturális szükségletek kielégítését szolgáló tervező munkáiban úthálózat fejlesztése, telefon, stb...), a népfrontmozgalom nem kapott még véleményalkotási lehetőséget sem. A megye lakóinak önálló lakáshoz jutásában, az egészséges ivóvízellátásban, az orvosi alapellátás javításában csak a „majdnem kész” tervek vitatására kerülhetett sor. A népfront „bólogató János” feladatát láthatta el. Első reménysugár véleményünk meghallgatásában, figyelembe vételében a falufejlesztés emberibbé-politikusabbá tételében jelent meg. Hisszük azt, hogy a Magyar Faluszövetség létrehozása visszaadhatja a nem városi (sőt: nem-fővárosi) lakosok hiányzó emberi megbecsültségének egy részét, segítheti az ellátás színvonalának és árának a városi szinthez való közelítését. A Szolnok megyei népfront gazdaságpolitikai tevékenységében a településfejlesztési társadalmi munka szervezése, végzése, ellenőrzése, értékelése már több évvel ezelőtt teljes politikai rangra emelkedett. Az elvégzett munka természetesen kizárólag a lakosok érdeme. A tanácstagok, aktivisták hozzáállása elismerése mellett nem kevés szerepe van a népfront anyagi ösztönzésének. Megyénk az utóbbi években — az országos értékelésben — rendszeresen a II. helyet szerezte meg. KERTBARÁTOK ÉS KISTENYÉSZTÖK Megyénkben megközelítőleg 90 ezer család foglalkozik saját szükségletre illetve piacra való termeléssel. A vágónyúl, galamb és méz termelése teljes egészében mezőgazdasági kistermelésből származik (mely fogalma alatt a tsz-tagok háztáji gazdaságait, állami gazdaságok dolgozóinak illetményföldjét, nem mezőgazdasági dolgozók kisegítő gazdaságait, hétvégi telkeket, az egyéni gazdaságokat, illetve az ezeken folyó termelést értjük). Szervesen illeszkedik az előzőekhez a több mint 15 éves kertbarát- és kistenyésztö mozgalom megyénkben működő, • Mészöv és Hazafias Népfront által támogatott szervezeteivel. A kertbarátok számának növekedésével .egyre nagyobb igény klubjai számának bővítése. A sűrűsödő gondok napjainkban érdekvédelmi szövetségük megalakítását teszik szükségessé. Annál is inkább fontos, ez, hisz az egyéni és a társadalmi érdek közvetlen egybeesésének itt van a legnagyobb lehetősége. FOGYASZTOK TANÁCSAI > Megyénkben 8 községi. 12 városi és egy megyei Fogyasztók Tanácsa működik. Tevékenységük során igyekeznek feltárni mindazokat a gondokat, melyek a gyártók, forgalmazók révén a fogyasztókat érintik. Az elmúlt három évben megyei szinten 12 átfogó témában (a települési összesített ennek több mint háromtartottak — bizonyította a viszonylag új jogintézményben meglevő lehetőségeket. Segítettünk az 1989. januárjától önállósult társközségek (8) lakossági igényeinek felmérésében, összesítésében, továbbításában. Ebben a ciklusban — 3 hónap leforgása alatt — két nagyobb, tömegeket átfogó vitasorozatot rendeztünk (az egyesülési-, gyülekezési, valamint a választási törvénytervezetről). szorosa) került sor fórumra, tanácskozásra, ahol a viták végén ajánlások, állásfoglalások fogalmazódtak meg a témában érintett és azok felügyeletét ellátó szervezetek számára. MŰVELŐDÉSPOLITIKA Az iskolatanácsok megalakítása a helyi népfrontbizottságok kezdeményezésére történt. A 19 működő iskolatanács elsősorban véleményező, javaslattevő és orientáló jellegű tevékenységet végez. Legjelentősebb és legnépszerűbb olvasómozgalmi tevékenységünk az ifjúság körében végzett olvasótábori munka. Különösen a hátrányos helyzetű fiatalok esetében bizonyul ez a forma eredményesnek. Sajnos 1988- tól a megyei tanács kilépett a támogatók köréből. Ez évente körülbelül 2 tábor anyagi támogatásának megvonását jelenti. Szolnok megyei pedagógusok részére szerveztük meg (országosan is kísérleti jelleggel) a pedagógus olvasótábort, melynek tapasztalatai alapján több megye is vállalkozott hasonló tábor megrendezésére. POLITIKAI ISM ERETTERJESZTÉS Fenti „fedőnév” alatt területi népfrontbizottságaink 40—50 féle előadás-, fórum-, vitasorozatot szerveznek évente. A beérkezett számszerű adatok összegzése évi 60—70 ezer résztvevőt tükröz. Hagyományos és új típusú szervezetek, párttagok és pártokon kívüliek, materialista és idealista világnézetűek egyaránt jogosultak hiteles, igaz, hatalmi szavaktól mentes információkhoz, őszinte, kockázatmentes véleménynyilvánításokhoz (a döntések folyamatának valamennyi szakaszában). BÉKE-, BARÁTSÁGI-, SZOLIDARITÁSI TEVÉKENYSÉG A tapasztalatok alapján csökkenteni kell, illetve meg kell szüntetni a formális senkiinek semmit sem adó rendezvényeket. Valódi vitafórumok, igaz ismereteket adó előadások, kiállítások, igényes szórakoztató kultúrműsorok iránt van érdeklődés. A fő figyelem ma a magyar nép belső szolidaritásának erősítésén túl a határainkon élő magyar kisebbségek felé fordul. EGYHÁZI BÉKEMOZGALOM E szervezetek figyelemre méltó fórumai a különböző társadalompolitikai kérdések sajátos megközelítésű, nézőpontú megvitatásának és az eszmecseréknek. Ennek érdekében a népfront megyei szerve évente általában két plenáris fórumot szervezett eddig. A felgyorsult politikai, társadalmi változások következtében a népfront az utóbbi időben mind gyakrabban igényelte a mozgalom képviselőinek részvételét egy-egy kérdés megvitatásában. Mindkét papi békemozgalom a változó viszonyokhoz igazodva — kapcsolódva a népfrontmozgalom megújulásához — kinyilvánította megújulási szándék á t. Segédhivatali szerepben Aktivitás a társadalmi munkában Feladatok - állásfoglalás-tervezet IA Hazafias Népfront ■ megyei értekezlete — az elmúlt időszak társadalmi folyamatainak elemzése, társadalmi viták és népfronttanácskozások tapasztalatai alapján — helyesli a mozgalom kongresszusának ezévi összehívását (azzal a megjegyzéssel együtt, hogy az októberi időpontot későinek tartja). A kongresszustól egy olyan országos politikai program kialakítását várja, mely közérthető és mozgósító erejű. Ez a program határozza meg a népfront sajátos arculatát, társadalomban elfoglalt helyét, szerepét és feladatait. HA Szolnok megyei ér• tekezlet azzal ért egyet, hogy a népfront pártoktól független (de nem pártkapcsolatok nélküli!) önálló, nyílt, nyilvános és nyitott mozgalom legyen. Szövetségszervező munkájában vállalkozzék a pártonkívüli tömegek véleményének megismerésére, politikai érdekeik képviseletére, szükség szerinti érvényesítésére. Mi, a mozgalom megyei aktív résztvevői, bízunk abban, hogy a jogállam kiépülése folyamatában és majdani rendszerében a népszuverenitás letéteményesei rangjuknak megfelelő helyet fognak elfoglalni. Ezért is tulajdonítunk kiemelkedő jelentőséget a -közelgő országgyűlési képviselői és a tanácstagi választásokon való részvételi szándékunknak. Helyeseljük a pártok jelöltállítási lehetőségét. Ennek tiszteletbentartása mellett, a népfront jelöltjeként kívánjuk indítani és támogatni azokat a megyéért tenni akaró személyeket is, akiket pártoktól független, hagyományos (egyházak, területiszakmai érdekvédelmi szövetségek ...) és új típusú szervezetek (fórumok, baráti körök, egyesületeik, regionális szövetségek ...) javasolnak, illetve azokat, akik a társadalmi előrehaladás érdekében tett munkájuk so’ rán mozgalmunk segítséget igénylik vagy elfogadják. A választások lebonyolításával kapcsolatos egyetlen követelményünk — melyért lehetőségeink szerint mindent megteszünk — a demokratikus jelleg biztosítása. mA rriozgalomba tömó■ rülés alapja az alkotmányosság kell hogy legyen. A népfront olyan jogállamot akar, amely szektorsemleges, piacorientált, vegyes tulajdonú gazdaságra és a „népfelség” eszméjére épül. Demokráciában összegződő, egyetemes emberi értékeket hordozó társadalmi mozgásokat, változásokat támogat. Eszerint tesz meg mindent a társadalmi igazságosság optimális megvalósulásáért, a szabadság és felelősség dialektikus egységének megteremtéséért, az emberi méltóság védelméért. IV. A megyei népfrontmozgalom támogatja a társadalmi-nemzeti megújulás folyamatát és fellép a visszarendeződést kívánó (és azért ténykedő) politikai erők ellen. Elhatárolja magát a politika formális elemeitől és lényegileg az egész korábbi („sztálini") társadalomszervezési modelltől. «. Új társadalmi megw. egyezésre törekszünk. A társadalom mindenkori követelményéhez igazodó kontroll megvalósítása mellett kötelezzük el magunkat. Meggyőződésünk, hogy a helyi önkormányzatok megvalósulásához a központi, megyei, települési szervek tevékenységében az önkorlátozó — de ezáltal nem kegygyaikorló — magatartás kell, hogy jellemző legyen. Ehhez alkotmányos garanciák szükségesek. ... A Hazafias Népfront fő és egyetlen felépítési elve az „alulról” szerveződő és ezt „felülről.” segített mozgalom, melyben az önálló működést szervezeti, politikai és gazdasági feltételek megléte biztosíthatja. A megye településein a politikai szervezetek képviselőiből, politikai problémákra érzékeny, véleményüket határozottan kinyilvánító személyekből álló szervezet az, mely a fent megfogalmazottak érdekében a legtöbbet teheti. • ».. Első lépésként a nép- VII. front az egypártrendszerből a többpártrendszerbe történő átmenet számára nyújthat szövetségpolitikai keretet, ezáltal segíthet megakadályozni a társadalom részekre, darabokra bomlását. A többpártrendszer kiépülése küzdelmekkel járó, esetleg hosszú időt igénybe vevő folyamat. A mozgalom a társadalomtól kapott lehetőségei mértékében akar segíteni a jelentkező konfliktusok feloldásában. A képviseleti demokrácia és a közvetlen érdekképviseleti szövetségek közti nyilvános megegyezés terepén szervezői feladatot vállal. Ezáltal válhat a népfront a mindenkori feltételekhez igazodó társadalmi kontroll intézményévé. Will A meSye* népfrontér- V III.tekezlet a beszámoló részterületeiben közölt feladatmeghatározásokat — a vita után elfogadott módosításokkal együtt — helyesnek tartja. Ezzel együtt: IAz eddiginél sokkal - nagyobb figyelmet szándékozik szentelni az ifjúság mozgalmi munkába bevonására, közéleti szereplési lehetőségei biztosítására. Gondjai megoldását érezhetően kívánja segíteni. _ 2 Valljuk az értelmiség * társadalomformáló szerepét. Mozgalmunk segítséget kér és vár a humán és reál értelmiségtől egyaránt. A tudomány megállapításait, a művészet esztétikai értékeit, a közoktatás és közművelődés eredményeit nem nélkülözhetjük tevékenységünk tervezése és végzése során 3 Tömegbázisunkat ma * is falvaink, kistelepüléseink lakossága képezi. Nélkülük elveszítenénk létjogosultságunkat, velük tel- > jesítményképessé. ezáltal szükségessé válunk. . Korunk felgyorsult változásai között, a pluralizmus kialakulása folyamatában. egyetlen szervezet, mozgalom sem tudná egyedül megoldani társadalmi problémáinkat. Szükrégesnek tartjuk, hogy a meglevő szervezetekkel az eddiginél erősebb, az új típusú szervezetekkel egyre hatékonyabb munkakapcsolatot alakítsunk ki — az egyenrangúság biztosításával — melynek fő célja a megye lakossága szükségleteinek optimális kielégítése legyen.
