Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)
1989-04-14 / 87. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. ÁPRILIS 14. Érdemes volt a bemutatkozásra költeni (Folytatás az 1. oldalról) a GATE mezőtúri főiskolai kara az oktatási intézményben dolgozó szakemberek felgyülemlett tudományos tapasztalatait hasznosítva a kar tanműhelyében sorozatban készülő berendezéseket mutatott be. Mint a kiállítás házigazdái elmondták, szállítási szerződést nem sikerült tegnapig kötni, a nagyüzemekben vagy kisgazdaságokban használható termékeikre — például az elektronikus magszámlálóra, a hatsoros vetőgépre, a programozható parcellapermetező gépre, a precíziós vetőgépre — az érdeklődést látva azonban bízhatnak a későbbi üzletekben. „Ha csak az a két-három, szinte biztos üzlet megköttetik, máris megérte elkölteni azt a másfél százezer forinA mezőtúri főiskolán kifejlesztett hatsoros vetőgép tot, amibe nekünk a Hunga- roplaston való részvétel került” — mondta Maródi Antal, a Szilikátipari Vállalat osztályvezetője. De nem is feltétlenül azt kell számolni, hogy a négynapos budapesti bemutatkozás közvetlenül mennyi megrendelést hoz. Ha a hasonló tevékenységet folytató konkurens cégek kiállítanak, egy cég sem maradhat otthon, különben a lehetséges partnerek hamar megfeledkeznek róla. Nem elég persze megjelenni. a jól bevált termékek mellé illik újdonságot hozni. A bukó- és munkavédelmi sisakok mellett ezért is állította ki a Hungaroplaston a Szilikátipari Vállalat műholdas vételre szolgáló parabolaantennáját, illetve a konyhabútorok eddig igazán célszerűen nem kihasznált sarokrészeibe építhető mosogatótálcáját. Nem potyára szállították Szolnokról a vásárvárosba ezeket a poliészterből készült termékeket: az antenna kooperációs gyártásának lehetőségéről svéd vállalat kezdeményezett tárgyalásokat, egy NSZK-beli cég pedig a sarokmosogatókra tenne vevő. Elengedhetetlen a hitelképesség megőrzése (Folytatás az 1. oldalról) arányosan emelkedik. A kormány a közeljövőben áttekinti a lakossági devizaszámlák rendszerét, és intézkedik az egyszerűsítésről. Az iparban az év első negyedében a teljesítmények összességében nem javultak, a termelés az előzetes adatok szerint 1,5—2 százalékkal csökkent. A szocialista exportpiaci lehetőségek szűkülnek. A tőkés piaci konjunktúra ugyan kedvezően alakul, de e lehetőségeket nem használjuk ki megfelelően, annak ellenére, hogy a belső piacon érvényesített szigorú vásárlóerőszabályozás erősíti a termelők exportkényszerét. A termelés szerkezeti változásai csak fokozatosan, a szükségesnél lassabban igazodnak a piaci igényekhez. Az élelmiszertermelésben a növénytermelés és állattenyésztés feltételei alapvetően biztosítottak. Nagy gondot jelent azonban a hazai és import-eredetű termékek drágulása, ami a mezőgazda- sági és élelmiszeripari termelésben egyaránt rontja a termelők jövedelmi helyzetét és érdekeltségét, korlátozza a fejlesztés lehetőségeit, és tapasztalhatók a működéssel kapcsolatos finanszírozási zavarok is. Az élelmiszerellátáshoz és exporthoz fűződő gazdasági és társadalmi érdekek alapján a kormány a forint árfolyamváltozásai kedvezőtlen hatásainak kivédésére a szükséges intézkedéseket megteszi. Míg a termelés, a népgazdaság jövedelme stagnált, illetve csökkent, addig a jövedelmek több területen gyorsan növekedtek. Az elmúlt év hasonló időszakához képest a változások jellemzői: A népgazdasági és a vállalati beruházások növekedése az első negyedévben elérte, illetve meghaladta a 20 százalékot. A lakosság pénzbevételei összességében közel 20 százalékkal nőttek, munkaviszonyból származó jövedelmei részben a vállalatok múlt évi eredményei, részben az első negyedév teljesítményei alapján több mint 12 százalékkal, társadalombiztosításból származó jövedelmei kb. 15 százalékkal, hazai áruvásárlásai kb. 14—15 százalékkal nőttek. A fogyasztói árak mintegy 13—14 százalékkal emelkedtek. A forint leértékelése következtében az árszínvonal gyorsabban fog inőni az eddigi kormányzati várakozásoknál. Ugyanakkor a kormány a hatósági árak további emelkedését minimalizál - ja. Ezért az idén nem nő az energiák termelői ára és nem változnak a 'legfőbb közszolgáltatások árai sem. A Magyar Nemzeti Bank intézkedéseket dolgoz ki a gazdálkodók fiimianszírozásii költségeinek mérséklésére, elsősorban az exportcélú termelés és forgalmazás felté- íéléinék javítására. A termelés 'biztonságának íenn- tartása érdekében az élelmiszergazdaságban — sem a leértékelések következtében, sem a devizaáraik emelkedésének hatásaiként — nem változik a műtrágyák és a fehérjék ára, ez tehát az ágazatban nem jelent árfe- feszíitő hatást. A termelésben azonban a leértékelések miatt az árszínvonal nő, egyrészt az import költségeinek növekedése, másrés'zt a külpiaci árakkal együtt változó alap- anyagárak emelkedése miatt. E drágulás a fogyasztói arákban is megjelenik. Az import-termékek ára a leértékelés hatásaként — a kereslettől függően — már a második negyedévtől kezdődően emelkedik, míg a termelői árak emelkedése miatt a drágulás a fogyasztói árakban elsősorban az év második felétől érezteti majd hatását. Az év elején meghirdetett hatósági árintézkedések — például a víz- éts csatornadíjak, háztartási energia áremelésének — halasztására azonban nem kerül sor. Az életkörülmények alakulásáról rendelkezésre álló adatok azt jelzik, hogy szélesedik a nehéz körülmények között élők köre. A Minisztertanács az inflációs hatások kompenzálására, a legégetőbb szociális gondok enyhítésére, a legnehezebb helyzetben élők körülményeinek javítására haladék- Italamul kezdeményezi a SZOT-tal kötött megállapodás felülvizsgálatát. Az érés jövedelmi folyamatok átfogó áttekintése alapján, az új 'megállapodásnak megfelelően hozza meg a szükséges intézkedéseket. A kialakult helyzet előrevetíti annak veszélyét, hogy a gazdaság stabilizálását célzó gazdaságpolitika, az ezt szolgáló erőfeszítések eredménytelenek lőhetnek. Ez közvetlen veszélybe sodorhatja az ország fizetőképességét, mert megszakíthatná azdkat a nemzetközi hitelkapcsolatokat, melyek a Ikülső forrásokat a stabilizálást célzó politika konkrét eredményei függvényében bocsátják csak rendelkezésre. A nemzetközi pénzügyi Intézményekkel fennálló megállapodásokban a magyar 'kormány kötelezettséget vállalt 'meghatározott célok teljesítésére, illetve arra, hogy azok elérése érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. Ezek sorába tartozik többek között a költségvetési Ihiány elfogadható mértéke, a 'belső hitelpolitika egyensúlyi céljai, s az aktív árfolyampolitika, azaz a forint árfolyamának a külső pénzügyi egyensúlyi követelményekkel összhangban történő módosítása. Mivel a fizetési mérleg egyenlege az áruforgalmi és az idegen- forgalmi folyamatok eddigi, és mégiinkább várható alakulása miatt kedvezőtlenül alakul, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a nemzeti valuta leértékelése elkerülhetetlenné vált. Ez csak a szükséges lépések egyike. A kormány a helyzet átfogó értékelését és a szükséges teendőket a közeljövőben a Parlament elé terjeszti. Ezzel összefüggésben áttekinti eddig hozott, illetve előkészítés alatt álló intézkedéseit is. Tavaly 146 volt a pártbüntetések száma. — Jogtalan előny szerzése, korrupció miatt három személyt büntettek. Párthatározatok végrehajtásána k elmulasztásáért egyet. — Az erkölcsi ügyek megítélésében nagy a bizonytalanság. — Mit kezdjünk a ,,jogszerű, de nem etikus” formulával? Pártfegyelmi helyzetkép kérdőjelekkel A statisztikai adatok megtóvesztőek „A párttagság döntő többsége a rábízott feladatokat fegvelimezetten teljesíti. A párttagság körében is jelent- 'ban csupán a fegyelmi munka alapján megítélni inem lehet. A pártegység állapota, a pártéletben, a feladat- vállalásban való részvétel, a párt politikája melletti kiállás készsége nem ad alapot a megelégedésre. Előfordul, hogy az alapszervezetekben elnézőek a pártfegye- Jém megsértőivel szemben, illetve 'bizonytalanok a fellépésben. Több esetben csak az irányító pártszervek kezdeményezésére történik felelősségre vonás” — állapítja meg a megyei pártbizottság október 7-i politikai elemzése a párt fegyelmi helyzetéről, a pártfegyelmi munkáról. Kevesebb fegyelmi, de... Mit mutatnak a statisztikai adatok? Logikusnak tűnik a feltételezés: a társadalom morális gondjai a párttagság körében is jelentkeznek, következésképpen — ha a követelményeket tartjuk — a pártbüntetések számának növekednie keli. Az adatok azonban e feltételezésnek éppen az ellenkezőjét mutatják. Harmimc- nyolcezres megyei taglétszámot alapul véve 1986 -bar 277, a következő évben 236, tavaly pedig 146 volt a párt- büntetések száma. A tagság létszámához viszonyítva tehát elenyészően kevesen követnek el fegyelmi vétséget, tavaly például csaknem felére esett vissza a büntetések száma. Az adatok mégsem cáfolják az eredeti feltételezést. Az elmúlt évi látványos csökkenésnek nem a fegyelmi helyzet javulása az oka. A párttagsági könyvek cseréjét megelőző beszélgetések során zömében olyan emberek kerültek ki a pártból, akik mintegy „potenciális fagyelmisek”. Az ok természetesen ennél összetettebb és bonyolultabb. Tapasztalat, hogy az a'lapszer- vezetek egyre elnézőbbek, egyre „türelmesebbek” a pártfegyelem megsértőivel szemben. Sok esetben nem is saját elhatározásból:, hanem kényszerből. Félnek alttól, hogy a figyelmeztetés, a rendreutasítás újabb kilépésekhez vezet. A pártköz- vóliemény is a nagyobb tolerancia felé orientálja az alapszervezetek vezetőségét. Hiszen például az egyházi rendezvényeken való részvételt sokan nem tartják a Szervezeti Szabályzat elleni igazi vétségnek. Milyen vétségekért kapnak párttagok pártfegyelmi büntetést? Nézzük meg a legfontosabb tavalyi statisztikai adatokat — érdekesek, elgondolkodtatóak, vitára imgerlőek. A pártmegbízatás, a pártélet elhanyagolásáért kiosztott fegyelmik száma kilenc. Harminc párttag azért kapott fegyelmit, ment a társadalmi tulajdonban okozott kárt. Erkölcstelen magánélet miatt — ide sorolják az ittas vezetést is — ötvenöt pártbüntetést adtak, a munka és szolgálati fegyelem 'megsértéséért húszon- méa'-et. Jogtalan előny szerzése, korrupció miatt három személyt büntettek, hatalommal való visszaélésért ugyancsak hármat. Párthatározatok végrehajtásának elmulasztásáért egyet, világnézeti követelmények megsértéséért szintén egyet. Az adatokból megállapítható: a fegyelmi eljárások elsősorban — és szinte döntően — a pártmuinka formai elemeihez és az állami, munkahelyi jogi következményekkel járó vétségekhez kötődnek. Tehát fegyelmit kap az, aki nem jár taggyűlésre, nem fizet tagdíjat sfcb. Fegyelmi jár annak is, aki törvény- sértést követ el — mondjuk ittasan vezet. Az elmúlt évben 112 párttag ellen — a 146-ból — indítottak büntető eljárást az igazságügyi szervek, ezek az ügyek párt- büntetéssel is zárultak. Marad tehát harmincnégy úgynevezett „belső ügy”! Ezek többsége erkölcsi jellegű. A konkrét erkölcsi ügyek megítélésében viszont nagy a bizonytalanság magáiban hordozza — esetenként tetten is érhető — a szubjektivizmus veszélyét. Érthető, hiszen manapság rendkívül nehéz megítélni, hogy mi az erkölcsös, mi nem az. Előfordul, hogy egy cselekményt másképp értékel az alapszervezet, a város, a megye. Az etika nevében Az igazságügyi szervek, a munkahelyek eljárásaihoz Heh át nyilvánvalóan szorosan kötődik a pártfegyelmi munka az erkölcsi kérdésekben pedig bizonytalan. De akkor mit kezdjünk a „jogszerű, de- nem etikus” formulával, amit manapság oly gyakran használunk? Miért nem etikus is az egyben, ami jogszerű? A „jogszerű, de nem etikus” felfogásnak megvannak a veszélyei. Alaptalan, egyben kivédhetetlen vádaskodásra adhat okot, gyanút, bizonytalanságot kelthet, teret engedhet az indulatoknak, hangulatoknak. A jog és az erkölcs szembeállítása nem tűnik 'rendjén való dolognak. Persze átmenetileg lehet létjogosultsága', elképzelhető, íhogy a jog és a gyorsabban változó etikai normák konfliktusba kerülnék egymással — átmenetileg, rövid távon. El kell azonban egyszer jutni oda, ahol a jogszerű dolog egyben etikus is. A kiszabott pártbünteté- sek 95,8 százalékát elsőfo- ikon, az alapszervezetekben hozták tavaly. Mindössze hat esetben történt fellebbezés. Az adatok 'megnyugtatóak, de az előbb említett kötődés, az elnézőbb elbírálás miatt egyértelmű megelégedettségre e tekintetben sincs cik. Pusztán a pártbüntetések számából tehát nem lehet •mélyebb következtetéseket levonni a fegyelmi helyzetet illetően. Sok vagy kevés a pártfegyelmi? Megítélés kérdése. Sok is, kevés is. Érveket mindkét álláspont mögé fel léhetne sorakoztatni. A lényeg azonban nem ez. A pártfegyelmi munka a párt tevékenységében szükséges rossz. Sajnos hozzá tartozik, része annak. Ezért a páirtimunka megújítása során nem kerülhet ki a figyelemből — felfogását az új helyzethez kell igazítani. Berki Imre A Compack Kereskedelmi Csomagoló Vállalat tiszaroffi gyárában naponta 300 kilogramm kamillát csomagolnak. Ez a mennyiség közel 7 ezer doboznak felel meg, s egy dobozban 30 darab 1,5 grammos filter található, Fotó: Mészáros Hétfőtől II magyar nyelv hete Nemzet, nemzetiség, anyanyelv — ez lesz a központi témája az idei .magyar nyelv hetének, amely április 17-én kezdődik. Az országos megnyitó ünnepséget Egerben tartják. Az ünnepélyes megnyitót követő napokban Heves megye városaiban és falvaiban csaknem 200 előadás hangzik el, részben a központi témáról, részben a nyelv- használat más kérdésedről. Az idei témaválasztást az indokolja, hogy az utóbbi években egyre gyakrabban és több helyen vetődött fel a magyarnak mint - anyanyelvnek a használata, illetve a használatához való jog. 34 belső ügy
