Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)
1989-04-12 / 85. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. ÁPRILIS 12. 5 |A tévé képernyője előtt Először is egy televíziós gyöngyszemről — néhány perces riport a -tévé politikai magazinjának legutóbbi műsorában; néhány villanásnyi arckép egy emberről. A nagybaracskai juhász Fiatal, jó megjelenésű férfi, öltözéke városi, mondhatni európai. Amikor megszólal, méginkább annak érezni: szabatosan, szépen, tisztán beszél, azaz magyarul. Világosan látja helyét a világban, világosan tartja számon érdekeit. Tudja pontosan, mit akar, s meggyőződése szinte süt a szavaiból. Nemhogy nem restelli a sokak szemében talán leki- csimylett foglalkozását, ellenkezőleg, büszke rá. Arra is, hogy örökségként apja hagyta reá. Nyíltan beszél árról, hogy neki politikában is csak egy a fontos: ki teremt számára, számunkra jobb életkörülményeket. Kezében botot szorongat. Kampós botot, a juhászok leghűségesebb szerszámát. Mert az érettségizett fiatalember egy népes juhnyáj őriző gazdája. Örökölte a botot, miként a juhászat mesterségét is, apjától, az országszerte közismert juhtenyésztési szakembertől. Botokból is többet hagyott édesapja rá, de ő a legdíszesebbet odatette apja mellé a koporsóba, hátha szüksége lehet még rá, —a másik világon is. Szavaiban dús érzelmek, de a kifejezés természetesen egyszerű és pontos. S hogy a bot sem csupán holmi kellék, be is bizonyítja nyomban a riporternek : villámgyorsan kap ki egyet botja kampójával a legelésző juhnyájból, hogy azután büszkén mutassa fel, íme milyen gyönyörű jószág. Magatartásában van valami békés derű, talán a juhászok ősi bölcsessége ez, gondolatai súlyosak és szépen kiérleltek. Szlanyinka Ferencinek hívják, Nagybaracská- ról, ahol az elmondottak ellenére sem mindenki nézi jó szemmel e szokatlan, ma rendhagyónak tűnő, de vé- gülis teljesen logikus emberi sors alakulását. A teremtő, alkotó juhász már-már modern mesébe illő birkózása ez az élettel. Talán lesz majd valaki, aki hoszabban is elmeséli, hogy tudniillik volt egyszer egy juhász Nagyba- racskán... Megemlítendő, hogy ezt a gyöngyszemet, amelyet a Hétben láthattunk, Perjés Klára „találta meg” az élet tengerében. Századik Telesport És egy jubileumról: századik adásához érkezett a megújított és programjában is feldúsított Telesport. Hétfőn este kis házi ünnepséget is tartottak illendő szerénységgel, néhány perces visszatekintéssel az elmúlt adások legemlékezetesebb pillanataira, de ugyanakkor, csokorba gyűjtve önkritikusan néhány torzító bakit is, egy-egy műsorvezető nyelvi megbicsaklását, jelezvén finoman, hogy korántsem tartják magukat tökéletesnek. Bizony nem mondható ez el minden hasonló szellemi illetve kommunikációs műhelyről!). Rokonszenves csapat vonult fel a jubileumi adásban, a meggypiros egyenkabáton szépen díszlett a jól ismert TS-embléma. Csapat ez, bátor derék TS-legények, ahol Vitray Tamás a kapitány! Szorgalmuknak nemcsak azt köszönhetjük, hogy jócskán bővült a sportközvetítések köre, hogy egyre több helyen bukkannak fel a Telesport kamerái, hogy egyre hívebben követik a jelesebb hazai történéseket, hanem azt is, hogy jókedvűen művelik a sport-publicisztikát. Sőt olykor vitás kérdésekben a döntőbíró szerepére is vállalkozik a stáb, különböző ellentétes nézetek nyíltszíni szembesítésére. Máig emlékezetes a sakkszövetség körül támadt vita, a félreértések tisztázására szervezett találkozó, az ellenfelek szembesítése, de a mostani jubileumi adás is szolgált hasonlóval, a kamerák elé invitálva az Ifjúsági és Sporthivatal elnökét, szembesítvén őt az intézményével kapcsolatos negatív véleményekkel. A továbbiakban, mint hallhattuk, nem kell várni már, hogy összesűrűsödjenek a hasonló problémák, a hónap minden harmadik hétfői Telesportjában Deák Gábor a képernyőn válaszol a hozzáintézett kérdésekre. Ezzel szinte egyedülálló nyilvánosságot teremt a televízió a nap mint nap új és új kérdéseket felvető sportpolitikának. Persze már érdekességeket is említhetnénk, a rendszeresen megjelenő sztárvendégeket vagy azt, hogy'az új Telesportban egyre szélesebbre nyílnak televíziónk kapui a nagyvilág sportja előtt is. Mégis talán nem ünneprontás a jubileum alkalmából néhány bíráló észrevétel. Hogy tudniillik a színes, érdekes sportesemények közvetítése mellett — és egyáltalán nem ellenében — több figyelmet szentelhetne a Telesport a sokmozgá- sos, egészséges életmódra nevelés kérdéseinek, a szélesebb értelemben vett sport- kultúra népszerűsítésének. S még egy szerény megjegyzés: több helyet és időt illenék szentelni a vidék, az ország távolabbi részein zajló sporteseményekre is, mert míg elismerésre méltóan egyre szélesebben árad be hozzánk a -nagyvilág sportja, ugyanakkor mintha szűkülnének azok a csatornák, amelyeken a régiók hírei csordogálnak a Telesport ■központjába. Nem hiszem* -hogy ez a mostani jól szervezett csapat ne volna képes megoldani az ebbéli igények teljesebb körű kielégítését is. Röviden A műsoridő növekedésével — tapasztalhatjuk — megnőtt a filmek száma is a képernyőn; lassan követni is alig tudjuk a különböző, sokszor' többnyire szórakoztató jellegű művek sorjá- zását; film hátán film — követi olykor egymást. Az elmúlt héten azonban e téren is figyelemre méltó esemény történt: Mészáros Márta két filmjét tűzte -műsorára a televízió: két régebbi alkotását; a Napló gyermekeimnek 1984-ből való, a Napló szerelmeimnek 1987-ben készült. Mindkettő gondolati bátorságával, őszinte emberi indulataival, a személyes vallomás varázsát az adott kor átható ábrázolásának egyesítésével — egy fiatal lány eszmei-emberi öntudatra ébredésének története ez a if@lszaiba.dul ást követő években, eljutva egészen 1956-ig — sikert aratott a mozinézők körében. Igazi sikeréhez azonban alighanem -most érkezett el, hisz az ország legnagyobb mozijában, a képernyőn milliók tekinthették meg. Csak dicsérni lehet a televízió szerkesztőségét, hogy vállalta ezt a nemes feladatot, hisz Mészáros Márta alkotásait évek óta nem láthattuk a tv-ben. Utolért a történelem, a politika — állapítja meg a filmekhez fűzött rádióújság- beli nyilatkozatában a kiváló rendező. Tegyük hozzá halkan: a művész megelőzte a történelmet, arról beszél már 1984-ben, amiről nyíltan szólni csak most nyílott alkalom igazán. A két napló (mostani televíziós bemutatóján lemérhetjük az idő múlását, hisz ami ma a legszélesebb körben is sugározható az néhány éve még tiltott gyümölcsnek számított. Hétköznapi szószék A kulák meg a káder Danubius rádió Április 15-étöl újból német nyelven A Danubius rádió április 15-étől ismét megkezdi műsorainak német nyelvű sugárzását. Minderről és a várható újdonságokról Varga György igazgató tájékoztatta kedden az újságírókat a Magyar Rádió székházában. Elmondta: a tavaly megindított magyar nyelvű adások népszerűnek bizonyultak, számos autós kapcsolta rádióját a Danubius hullámhosszára, hallgatva a híreket, információkat, közérdekű tudnivalókat és az élet legkülönbözőbb területeire vonatkozó tudnivalókat, nem utolsó sorban természetesen a zenét, amelyet a műsoridő négyötöd-részében sugároztak. Az igazgató arról is beszámolt. hogy az elmúlt esztendőben 10 millió fölött volt a kereskedelmi rádió nyeresége, összesen 705 reklám-megrendelést kaptak, mintegy 300 cégtől, ezek túlnyomó része magyar volt. A szombattól induló és elsősorban a Magyarországra látogató túristák igényeit kielégíteni szándékozó német nyelvű adás újdonsága lesz, hogy a kevésbé frekventált napszakokban magyar nyelven is megszólalnak a műsor készítői. A német nyelvű információs, illetve kereskedelmi műsor reggel 8- tól este 10 óráig tart, a magyar adás pedig este 10-től hajnali 2-ig, illetve technikai szünet után réggé; 5-től 8-ig. Meghalt Bözsi néném. Temetésére összejött a szétraj- zott rokonság Kaposvártól Szolnokig. Az alig pár lelkes Kisdombegyhéz lakói régi "vonásaink után kutatva méregetnek bennünket, találgatják, kik lehetünk. Idevalósiak biztos, hiszen egy szegény öreg parasztasszony végső búcsúztatására miért jönnénk máskülönben. Méregetem őket én is. A hajdani dús hajfonatú, ringó járású lányok, a szálfa tartású, korán munkára szoktatott jó komák képe nehezen bontakozik ki az évtizedek távlataiból. Sajnos be kell látnom, hogy szülőfa^ lum egyre több lakója megfejtésre váró rejtvény számomra. A temetés a magát nem kímélő Szitás sógornak és (feleségének köszönhetően rendben megy. A sírgödröt idejében kiásták és a koporsót vivők is itt vannak. A bal karjukra tűzött fehér kendő jelzi tisztüket. A be- hantolással sem lesz baj. Azt mondják a helybeliek, hogy kivételes esetnek betudhatóan józanok a sírásók. Régi szokáshoz híven a temetés után összeül a rokonság. Pontosabban csak egyik fele. A família másik ága eljegyzésre megy. Ilyen az élet! Szertelen és kiszámíthatatlan. Itt különben is az a szokás, hogy a szertartás szívszaggató görcsei után érvényesül az a régi mondás, hogy halottnak halott, élőnek élő a fele (vagyis a társa). Koccintunk az elhunyt emlékére, s máris a zajló életre terelődik a szó. Matyi bácsi a legbeszéde- seb.. Nyolcvanhárom évével viszi a prímet. Friss, lobogó természetű még mindig. Ha összejött a rokonság, ő volt a középpontban. Érthetően, hiszen a határ egyik úrnőjének, Nyéki Ilonának sofőrjeként már a harmincas években bejárta Európát. Volt miről mesélnie, míg a gazdagabbak is csak az eresz alól találgathatták: mi lehet a látóhatáron túl? Jártak is utána a lányok. Ami más szegényember fiának nem sikerülhetett, neki bejött: módos gazda lányát vehette feleségül. Vesztére, ahogy utólag mérlegelem. — Béluskám, — fordul hozzám — velem úgy ki... a kommunisták, ahogy csak lehetett. Elvették mindenemet. A boltos is azt mondta: nekem nem ad kenyeret, mert kulák vagyok. A Dunántúlról szereztem élesztőt, úgy sütöttünk otthon. Így hát én nem a pártba, hanem a templomba járó ember lettem. A másik sógor — utal egy általam nem ismert, még távolabbi rokonra — kommunista lett már negyvenötben. Most meg kilépett a pártból. Mondtam is neki, hogy -nem vagy becsületes. Amikor erősebb volt a párt pozíciója, ott feszítettél, most meg otthagyod. Milyen ember vagy te? Megbízhatatlan. Erre azt felelte, hogy azért volt párttag, mert nem tudott Sztálin dolgairól. De arról tudnod kellett, hogy mi volt itt a faluban, mondtam neki. Ne takaródz te Sztálinnal, inkább a saját köpönyegedre ügyelj! Mielőtt nyakig belemásznánk a politikába, szede- lődzködni kezdenek a rokonok Hiába, menni kell, mesz- sze van Kaposvár, inégyszáz- valahány kilométert kell megtenni addig, s Gyálig is vagy kétszázat. Fogadko- zunk, hogy ezután rendszeresen felkeressük egymást, de a lelkünk mélyén tudjuk, kicsinyes dolgaink rabszolgatartó szorításából ezután is nehezen szabadulunk. * * * Lépten-nyomon hallom manapság, hogy egyik szervezet a másik után jelenti "be igényét sajtóorgánumra. Könnyű helyzetben vannak az MSZMP szervezetei, — gondolom magamban, hiszen több újság áll rendelkezésükre. A napokban alakult kunhegyesi városi pártbizottságnak is jól jön a nyilvánosság céljai ismertetésére — vélem balgán. Keresem a párttitkárt — tanácsülésen van. Kérem a tikárnőjét, hívjanak vissza, ha beszélhetek a párttitkárral. Meg is kapom a választ: egy hétig nincs ideje rám. Pontosabban a Néplapra. Eszembe jut kátonakorom őrmestere, aki azt mondta: „Fiam, jegyezze meg: a nap huszonnégy órából meg az éjszakából áll”*. Magyarul: mindenre kell hogy legyen idő. De hol vannak már azok az évek! Ma persze kényelmesen, lassan halad az élet, alig van változás. Főleg a politikai életben! Ráérünk. Simon Béla Jászberényi Lehel vezér Gimnázium Órák a pártházban A demográfiai hullám most tetőzik a középiskolákban, és ez a Jászberényi Lehel Vezér Gimnáziumban is gondokat okoz. Néhány éve adták át az iskola új szárnyát, ahol tornateremmel és tantermekkel bővült a gimnázium. Azelőtt egyes osztályoknak (váltva) még a pincében >s oktattak, olyan szűkösen voltak. Megkönnyebbülve vették birtokba a tágasabb épületet. az eredményesebb oktatás érdekében az idegen nyelvű órákon az osztályokat még két részre is bontották. Hamarosan beköszöntött azonban újra a zsúfoltság, amire természetesen számítottak is, de a kéttan- nyelvű oktatás még nyomasztóbbá tette a helyhiányt. Az előzetes számítások szerint úgy nézett ki, hogy idén ismét a pincébe kényszerül néhány osztály. A városi tanácsnak jelezték a gondjukat, amely ugyan új tantermet nem tudott építeni, de közreműködésével mégis megoldódott a gimnázium problémája. Jelenleg a két gyors- és gépíró, valamint a második félévtől kettőre szaporodott kéttannyel- vű osztállyal együtt összesen tizenkilenc osztályban folyik egyszerre az oktatás, ezért februártól a városi nártbizottság Táncsics Mi- hálv úti székházának két termét bérli az iskola. A termek a hét minden tanítási, naoián négy, öt. hat órára foglaltak, de még így se tud- iák folytatni az első oszlá- lvokban az idegen nyelvű oktatás korábbi rendjét. Az előkészítő osztályba húsz nyolcadikos nyert felvételt. ak(k az iskolaidő nagy részét a pártházban töltik, de gyakran megfordulnak ott a gyors- és gépírók és más gimnáziumi osztályok, csoportok is. A kéttannyelvű oktatás miatt lövőre tovább bővül az osztályok száma, vagyis úiabb szoba bérletére kényszerülnek. Országos Diáknapok Mozgófénykép-fesztivál Szolnokon Pályázat alapján a KISZ Központi Bizottságától a Szolnok Városi KISZ Bizottság nyerte el a jogot arra, hogy az idei ODN alkalmából szervezője és lebonyolítója legyen az első mozgó- fénykép-fesztiválnak. A szolnoki Hotel Student lesz eme esemény helyszíne, június 2-3-4-én. Az ország tanintézeteiben a vizuális művészetek területeivel ismerkedő, alkotó diákok, diákközösségek részére fórumot teremteni alkotásaik bemutatásához, találkozási. ismerkedési lehetőséget biztosítani — ezek a fesztivál céljai. Természetesen, szervezett keretek között versenyeztetni, megmérettetni az alkotásokat, konzultációkon segíteni, orientálni a további munkát — ezek sem másodlagos szempontok. A fesztiválra ' várják az ország bármely középfokú tanintézetében tanuló diák, diákközösség nevezését ODN fesztiválon még be nem mutatott alkotásokkal, amatőr- film (S—8, 16 mm), illetve amatőr-videó (bármilyen rendszerben, VHS-kazettára átírva) kategóriákban. (Egyéb technika esetében a bemutatáshoz szükséges berendezésről a nevezőnek kell gondoskodnia.) Tematikai megkötés nincs, de kiemelt figyelmet kívánnak szentelni az esztétikai értékek mellett az — újszerű vizuális látásmódot tükröző, — a mai Magyarország és a tizenéves korosztály kapcsolatát bemutató alkotásoknak. Mindezek mellett azokat a diákközösségeket (filmklubokat, fotóklubokat) is várják a fesztiválra, amelyek nem készítenek filmeket, de érdeklődnek, foglalkoznak a vizuális művészetek valamelyik ágával. A nevezési és jelentkezési határidő: 1989. május 1. Az alkotások beküldési határideje: május 7., ugyanis az előzsűri május 13—14-én vizsgálja felül a beérkezett anyagot. Nevezési lap — és a fesztivállal kapcsolatos bárminemű felvilágosítás — a KISZ Szolnok Városi Bizottságán, Csák Lászlótól igényelhető (5000 Szolnok, Vörös Csillag út 8., telefon: (56 41-633). A valamikor főként falun élők, pásztorok hobbiját, a fafaragást, ma már városon élők is sokan kedvelik, művelik. Győrött például a fiatalok közül hódolnak sokan ennek a szenvedélynek. A Kába-parti városban már 17 éve működik a Bartók Béla Megyei Művelődési Központ alkotóházában ilyen szakkör, ahol sok középiskolás diák hódol a nem kis fantáziát és kézügyességet igénylő elfoglaltságnak. (MTI fotó: Matusz Károly)
