Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)

1989-04-12 / 85. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. ÁPRILIS 12. 3 Üj autóbusz-pályaudvar készült el Szigetváron. A Pannonvolán helyi állomása — a vá­rosi forgalom mellett — hatvanhat baranyai kistelepülést is kiszolgál. Az új autóbusz­pályaudvaron huszonhárom kocsiállást alakítottak ki és az előzetes számítások szerint az üzemegység ötvenhét autóbusza évente mintegy ötmillió-hatszázezer utast szállít. (MTI­fotó: Kálmándy Ferenc Napirenden az új agrárpolitikai tézisek A megyei párt-vb napirendjén A munkanélküliséggel a megyében is tartósan számolni kell Foglalkoztatáspolitikai feladatokról tárgyalt tegnapi ülé­sének első napirendi pontjaként a megyei pártvégrehajtó­bizottság. A testület elé terjesztett elemzés megállapította, hogy a megyében a munkaerőforrás csökkenő tendenciát mutat, ugyanakkor a mezőgazdaság, az ipar, a kereskede­lem egyre kevesebb dolgozót foglalkoztat, a csökkenés üte­ménél csupán kisebb mértékben nő a szolgáltatás létszám- felvétele. Jelentősek a foglalkoztatási gondok Karcag, Tisza­füred és a Tiszazug térségében. Láthatatlan igények, oktatási gondok (Folytatás az 1. oldalról) annak érdekében, hogy a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar újból és hosszú tá­von jól prosperáló ágazata maradjon a magyar gazda­ságnak. A következő, mintegy másfél órás vita, a jelenlé­vők aktivitása, a hozzászó­lások kritikus és önkritikus hangvétele ellensúlyozta a „fél házat”. Többen tették fel a kérdést: meddig nyílik még az agrárolló; miért kell világpiaci árakon alul érté­kesíteni mezőgazdasági ter­mékeket a szocialista orszá­gokban ; megalapozatlan központi importintézkedések miért okozhatnak túlterme­lést és jelentős áruvesztesé­get? Többen bírálták a párt káderpolitikáját, mondván hogy nem tartotta kellően kézben a nagyüzemek veze­tését, nem ügyelt a szakmai és morális alkalmasságra. Miért éppen az ország nem- Eetközileg legelismertebb ágazatát sújtják legjobban a központi hitel- és támogatási elvonások ? — fogalmazták meg a kérdést néhányan. A legnagyobb vitát a tu­lajdonviszonyok várható ala­kulása váltotta ki: a termő­föld forgalom képességének — eladhatóságának, cserél­hetőségének, ibérelhetőségé- nek — megteremtése, egyál­talán valós értékének meg­állapítása milyen következ- * menyekkel járhat? Főleg a Nemrég beszámoltunk ró­la, hogy a Hűtőgépgyár — amellett, hogy gyárt, impor­tál is hűtőládákat, fagyasz­tó szekrényeket a dániai Ca- ravell cégtől. Teszi ezt — érthetően — annak érdeké­ben, hogy hazánkfiai mind kevésbé szoruljanak a ma­gánimportból származó fa­gyasztókra. A közelmúltban bejelen­tett — alapvetően a magán­importot korlátozó rendelke­zések — valószínűleg hatás­sal lesznek a hazai piacra; ha kevesebbet, kevésbé ked­vezményesen hozhatunk be, nyilván itthon kell megvá­sárolnunk fogyasztási cikke­inket. Ezért kérdeztük most Ba- ranyi Józseftől, a Hűtőgéo- gyár külkereskedelmi fő­osztályvezetőjétől : vajon mit jelent számukra a kö­zeljövőben az említett vál­tozás? Mikor érzékelik hatá­sát, s fölkészültek-e rá? Magyarul: lesz-e idehaza elegendő fagyasztó szekrény? fiatalabb korosztályhoz tar­tozó hozzászólók fejezték ki aggodalmukat a falvak, a községek infrastrukturális elmaradottsága miatt, és ugyancsak a fiatalok véle­ményéből érződött ki legin­kább a hiányérzet az új ag­rárpolitika megvalósulásá­nak garanciáit illetően, ön­kritikus véleményektől sem voltak mentesek a hozzászó­lások. Többen szóltak a be­takarítási veszteségekről, a termelőeszközök állagának elhanyagolásáról, munka- szervezési hiányosságokról, mint szintén a mezőgazdasá­gi üzemek veszteségeit növe­lő tényezőkről. Kovács Imre összefogla­lójában elmondta, hogy a ki­alakult gazdasági helyzetben a kormányzat egy ideig még nem tudja a világ fejlett or­szágaihoz hasonló módon •támogatással ellensúlyozni az agrárolló nyílását. Áz ipa­ri árak emelkedésének a me­zőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek árába törté­nő áthárítása viszont káros életszínvonal-politikai kö­vetkezményekkel járna. A tervezett importliiberalizá- lási intézkedések várhatóan a mezőgazdaságban is segítik majd a monopolhelyzetek feloldását, a vereenyhelyzet kialakulását. A gazdaságta­lan szocialista piacokról ki­vonulóknak viszont mara­déktalanul meg kell felelni­ük a minőséget, az áru kül­— Ügy tűnik, lesz! — vá­laszolta a főosztályvezető. Mostanáig mintegy kétezer- ötszáz-háromezer fagyasztó szekrényt importáltunk. Azért nem mondok pontos számot, mert a kamion ál­landóan úton van. — Mekkora kontingensre kötöttek szerződést erre az évre? — Húszezer darabra ve­vők vagyunk. — Annyi elégnek tűnik? — Ügy számítjuk, igen. Egyébként a Transelektro is elég jelentős mennyiséget importál. Mindenesetre a dán cég többet is ad, ha ké­rünk. — Mennyi idő múlva ér­zékelik, érzékelhetik önök a hazai igények élénkülését? — Szinte azonnal. Az or­szágban tucatnyi mintabol­tunk várja a vevőket, s a boltokkal közvetlen a kap­csolatunk. Fagyasztó ládák­ból egy-két napon belül ki tudjuk elégíteni a vásárlók lemét és a szállítási fegyel­met illetően egyaránt igé­nyesebb tőkés piacoknak. A tulajdonviszonyok megre­formálásával kapcsolatos számos kérdésre válaszolva a KB osztályvezetője így vé­lekedett : erősíteni kell a nagyüzemek dolgozóinak tu­lajdonosi érzetét, és a tulaj­donosokat nem csak a mun­kájuk, hanem a tulajdon működtetése alapján is ré­szesíteni kell a jövedelem­ből. • A falvak, kistelepülések infrastruktúrája a párt vé­leménye szerint is fejlesztés­re szorul, de azt nem lehet kizárólag a mezőgazdasági üzemekre testálni, a helyi forrásokat ki kell egészíteni központi támogatásokkal. Azokra a felvetésekre, amelyek szerint az új agrár­politikai állásfoglalás-terve­zet nem hordja magában a megvalósítás, az előrelépés garanciáit, Kovács Imre így válaszolt: az MSZMP Köz­ponti Bizottsága 'hisz politi­kai programjában, a mező- gazdaság megújulásában, a falu jövőjében, de nem táplál illúziókat. Azaz tisz­tában van azzal, hogy a po­litikai koncepciók és az an­nak alapján kidolgozásra ke­rülő nemzeti agrárprogram megvalósításához valóban nem egy-két esztendőre van szükség. T. F. igényeit, s nem volna jó, ha ez az idő meghosszabbodna. — Elnézést, de meg kell kérdeznem még valamit: önök a Hűtőgépgyár termé­keinek árában adják a dán fagyasztókat. A magánim­port éppen azért volt kedve­zőbb, merthogy Ausztriában, Jugoszláviában olcsóbban jutottunk hozzá ezekhez az árukhoz. — Nem volna korrekt más áruját ócsárolnom! Annyit azonban megjegyezhetek, hogy azt a fagyasztót és amit mi kínálunk, nem lehet kizárólag egyetlen paramé­tere — ebben az esetben az ára — alapján összehason­lítani. — Hanem, mire gondo\? — Például az áramfo­gyasztásukra, s majdan a szervizelésük gondjaira. — Megítélése szerint tehát ki tudják elégíteni a továb­biakban a hazai igényeket? — Úgy gondolom, igen. — E — Mi jellemzi a megyei mun­kaerőpiacot? A kívánatos gazdasági folyamatok lassú kibontakozásának következ­ményeként továbbra is ma­gas a munkaerő-kereslet és viszonylag magas a kínálat. A gazdálkodó szervezetek vi­szont döntő részben szak­munkásokat keresnek, ki- sebbb részben betanított munkásokat, a munka nélkül levők és a munkát keresők nagy része — a jelenlegi szociális összetétel szerint — hátrányos helyzetű. A foglalkoztatáspolitika megyei eszközrendszerében jelentős változások követ­keztek be,' új intézményhá­lózatként kiépült a munka­erő szolgálati irodák sora, januártól nyolc iroda műkö­dik szűkebb hazánkban, Túr- keve és az „újak” kivételé­vel minden városban. Saj­nálatos tényként regisztrál­hatta a végrehajtó bizottság, hogy működésük hatékony­ságát korlátozza a gazdál­kodók bejelentett munkaerő- igényeinek pontatlansága, az akadozó információáramlás. A jelenlegi feltételek köze­pette az oktatási rendszer nem képes a felnőttek kép­zésére, átképzésére, megol­datlan a munkanélküliek elő­zetes képességfelmérése, a pályakorrekciós tanácsadás. Minősíti a folyamatokat, hogy újrakezdési hitelt mind­össze ketten vettek fel 1988 novembere óta. Az esztendő első két hó­napjában a munkaerő szol­gálati irodákat mintegy négy­Felvetődött a hozzászólá­sokban, hogy nincsenek ki­használva foglalkoztatáspoli­tikai szempontból sem a tér­A Jogászszövetségben Bírói tagozat alakul Negyven év múltán ismét van önálló érdekképviseleti szerve a bíráknak: tegnap Budapesten megalakult a Magyar Jogász Szövetség bí­rói tagozata. Az alakuló kül­döttközgyűlésen a tagozatba belépni kívánó 1300 jogvég­zett bírósági dolgozó képvi­seletében mintegy 60-an vet­tek részt; elfogadták a szer­vezeti és működési szabály­zatot. s megválasztották a tisztségviselőket. A bírói ta­gozat az elképzelések szerint a későbbiekben — hason’ó- an a szövetség más tagoza­taihoz — egyesületként mű­ködik majd. A testület célja — a szer­vezeti és működési szabály­zat szerint — közreműködés a jogállamiság és a jogal­kalmazás fejlesztésében, a bírák, a közjegyzők, a bíró­sági titkárok és a fogalma­zók összefogása, szakmai ér­dekeik képviselete. A tago­zat tevékenyen részt kíván venni a bírói függetlenség alapvető feltételeinek meg­védésében. Mielőbb szüksé­gesnek tartja a bírói etikai kódex kimunkálását, s eb­ben mindenekelőtt annak megfogalmazását, hogy a bí­rák milyen közéleti szerepet vállalhatnak. Emellett síkra- szállnak a bírósági jogalkal­mazáshoz szükséges szerve­zeti személyi és tárgyi fel­tételek biztosításáért, a bí­rói hivatás tekintélyének visszaszerzéséért. ezer ember kereste fel, kö­zülük 1299-nek a jelentke­zéskor nem volt munkavi­szonya. Hosszabb ideje mun­kanélkülinek ekkor mintegy ötszáz személy volt tekinthe­tő. A munkanélküli segélyt kérelmezők száma 153, eb­ből jogosult 132 volt. (A ta­pasztalatok alapján a mun­kanélküli segélyben, a jog­szabályban meghatározott, a munkaviszonyhoz kötött szi­gorú kitétel miatt a mun­kanélkülieknek csak kis há­nyada részesülhet.) A testületi vitában jelen­tős hangsúlyt kapott az ok­tatási rendszer e téma szem­pontjából is minél sürgetőbb reformja. A gondok egyik forrása például az, hogy az iskolák úgy képeznek szak­embereket. hogy nincsenek tisztában pontosan a gazda­ság igényeivel, e folyamat­ban a gazdaság mint meg­rendelő nincs jelen. Meg kellene teremteni, toogy az úgynevezett szakképzési alapból közvetetten vagy közvetlenül az iskolák is ré­szesedjenek, e kérdésben le­gyenek tanintézetek és vál­lalatok együttesen érdekel­tek. Szükséges ez például már csak azért is. mert a tanintézményeknél levő ok­tatási eszközök s az üzemek­ben található termelési esz­közök között, ami a korsze­rűséget illeti, olykor óriási a különbség. Ugyanakkor a gazdaság a kvalifikált szak­embereket várja elsősorban, ebben is a minőség felé for­dul. ség természeti és gazdasági lehetőségei, kevés a kezde­ményezés, a vállalkozás, nem épült ki megfelelő infra­(Folytatás az 1. oldalról) kát tudta kihasználni. Mos­tanra rnár minden szövetke­zet tud legalább egy-két ne­gyedévre a dolgozóinak mun­kát biztosítani. A szerződé­sek hiányán kívül általános gondot okozz a alapanyagel­látás, és az árak bizonyta­lansága. Volt olyan szövet­kezet, ahol az egész évi mennyiséget meg kellett vá­sárolni, hogy biztosítani tud­ják a folyamatos termelést. A várható nehézségek el­lenére a tagszövetkezetek a gazdálkodás hatékonyabbá tételére, a termékek minősé­gének javítására, termék­szerkezet-váltásra közel 200 millió forintos fejlesztést terveznek. Ennek több mint felét pályázatok útján el­nyerhető fejlesztési kölcsön­ből kívánják finanszírozni. A szövetkezeti mozgalom­ról szólva a Kiszöv titkára elmondta, hogy az év elején bevezetett versenysemleges szabályozórendszer ellenére továbbra is megosztottak a szövetkezetek. A társasági törvény megalkotásával a szövetkezetek hátrányosabb helyzetbe kerülhetnek más gazdálkodási formájú cégek­kel szemben. Ezt csak egv új szövetkezeti törvény oldhat- ia fel. a szövetkezeteknek és érdekképviseleti szervezetek­nek nagyobb részvételt kell strukturális rendszer. Több olyan tényező van gazdasági életünkben — egyebek kö­zött az ipari szerkezetváltás, a demográfiai hullám csú­csa —, amelynek következ­ményéként a megyében is tartósan számolni kell a munkanélküliséggel. Szüksé­ges tehát az említett okta­tási feszültségek feloldásán túl a gazdaság élénkítése, a munkahelyteremtés elősegí­tése és nem utolsó sorban az önhibájukon kívül munka nélkül maradiakról a társa­dalom gondoskodása. A fog­lalkoztatáspolitika közép­pontjában az ember legyen, aki a változó gazdasági fel­tételek közepette is képes boldogulni, ugyanakkor az egzisztenciális biztonságot ne a munkahely hanem a tár­sadalom garantálja. A vitát követően a végre­hajtó bizottság nem döntött a kijelölendő feladatokról. Ügy fogadta el az elemzést, és» úgy értékelte a vitát, hogy mindkettő a helyzet alaposabb értékelését szol­gálta. A testület akképp dön­tött, hogy a megyei pártér­tekezlet elé kerülő politikai programtervezetben foglal­kozzanak a dokumentum ki­dolgozói a foglalkoztatási po­litika jelenlegi feszültségei­vel. azok megoldási módoza­taival. támasszanak igényt a megyei tanáccsal szemben egy átfogó foglalkoztatáspo­litikai koncepció kimunká­lására, s határozzák meg eh­hez a legfontosabb dimenzió­kat. Visszavont határozatok A tegnapi vb-ülés máso­dik napirendjeként jelentést hallgatott meg a testület a káderképzés és -továbbkép­zés megyei helyzetéről. Ja­vaslatokat fogadott el az ok­tatási rendszer fejlesztésének időszerű feladataira. Ezután érvényben levő határozatai­nak felülvizsgálatáról, több határozat visszavonásáról döntött, maid elfogadta a megyei pártbizottság osztá­lyainak munkarendjéről szó­ló előterjesztést. biztosítani az ehhez kapcso­lódó törvények megalkotásá­ban. Üj alapokra kell helyezni a tagok vagyonérdekeltségét és a szövetkezetek számára teljes piaci esélyegyenlőséget kell biztosítani a társaságok­kal szemben, hogy csupán az átalakulás tényével ne ke­rülhessen egyetlen szervezet sem előnyösebb helyzetbe. Az előterjesztéshez hozzá­szólók a beszámolóval egyet­értve a gazdálkodás nehéz­ségeit részletezték, a fő okot a gazdaságpolitika sikerte­lenségében látták. A szövet­kezetek tárgyalási pozíciói, főleg nyugati partnereikkel, romlottak. Szó esett a szövetkezeti elnökök helyzetéről, mivel őket senki sem védi, mint az év eleji több helyen megtör­tént elnökváltásból látszik, nekik elsősorban a tagság­nak kell megfelelniük. Az érdekképviselet mar­kánsabbá tételét kérték töb­ben is a Kiszöv vezetésétől, mivel ezt a beszámoló sem hangsúlyozta eléggé, és egy­re nagyobb szükség van a szövetkezetek pozíciójának erősítésére. Az ülés a beszámoló és a bizottságok munkájáról szó­ló jelentések, valamint a ha­tározatok elfogadásával ért véget. Ha az állam korlátozza a magánimportot... Ha már nem órí meg behozni... Lesz-e elég fagyasztóláda, fagyasztószekrény? Hz idei esztendő még nehezebb lesz Nem született döntés a feladatokról

Next

/
Oldalképek
Tartalom