Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)
1989-04-12 / 85. szám
SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI F^RTBQOTTSAQ ÉS A MEGYEI IANACS LARJA VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ára: 4.30 Ft XL évf. 85. sz. 1989. április 12., szerda Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága mára összehívta a Központi Bizottság ülését. A testület megvitatja azt a jelentést, amelyet a Központi Bizottság február 10—11-i ülésének döntése alapján kiküldött bizottság készített. A bizottság tanulmányozta a párt vezető testületéinek munkáját, stílusát és módszereit. A bizottság jelentését Grósz Károly főtitkár terjeszti elő. Az aktivitás ellensúlyozta a „fél házatJ Napirenden az új agrárpolitikai tézisek A hazai lakosság falvakban, községekben élő 40 százaléka számára nem közömbös, mondhatni meghatározó, hogyan alakul a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzete, a vidéki települések jövője — ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg Berényi József né, a Rákóczifalvai Nagyközségi Tanács elnöke azt;, a Szolnoki Városi Pártbizottság kezdeményezésére megtartott vitafórumot, amelyen az MSZMP Központi Bizottságának az agrárpolitika megújításáról szóló állásfoglalás-tervezete volt a téma. A Szolnok környéki település 3200 főnyi keresőképes lakosságának is mintegy negyedrésze a mezőgazdaságból él. A megjelent érdeklődőkön kívül a vitaindítót tartó Kovács Imrét, a KB gazdaság- és szociálpolitikai osztályának vezetőjét, valamint Zelenyánszki Andrást, a megyei pártbizottság titkárát és Bugán Mihály megyei tanácselnök-helyettest köszöntötte az elnökasszony. Kovács Imre vitaindítójában először arról beszélt, hogy mi késztette a pártot új agrárpolitika kialakítására. Utoljára 1978-ban foglalkozott a KB önálló napirendi pontként az agrár- és az élelmiszergazdaság helyzetével. Az akkor kialakított agrárpolitikai tézisek megjelenése óta jelentős változások történtek a magyar és a világgazdaságban, ezen belül is a szóban forgó ágazatban. Részben külpiaci okok, részben a magyar gazdaságban felgyülemlett problémák hatására sikerágazatból gondokkal küzdő ágazattá vált a magyar mezőgazdaság, amelyben a nagyüzemek egy része csak tőkéjének felélésével tudja fenntartani magát. A Központi Bizottság, mint azt Kovács Imre elmondta, azzal a céllal bocsátotta széles körű társadalmi vitára állásfoglalás-tervezetét, hogy a végleges koncepciót a leg- érdekeltebbek, a mezőgazdaságban dolgozók, a falun élők véleményét is figyelembe véve alakíthassa ki. Erre előreláthatólag április második felében kerítenek sort, ezt követően a kormány is napirendre tűzi a témát, és az határozza meg a konkrét tennivalókat. Miután a gazdálkodásban további szigorítások várhatók, az ágazati sajátosságok nagyobb mértékű figyelembevételére aligha lehet számítani a közeljövőben, de kialakítható egy, a napi hazai és világgazdasági helyzethez igazodó nemzeti agrárprogram, amelyet célszerű lenne az Országgyűlésnek is megvitatnia. A továbbiakban a mező- gazdaságban és az élelmiszeriparban mára kialakult helyzet okait elemezte a KB osztályvezetője. A párt — szögezte le Kovács Imre, — egyetért azzal, hogy a szervezeti formagazdagság hiánya, a túlzott uniformizálás, a nem egy esetben anyagi és személyi feltételek megalapozottsága nélkül végrehajtott tsz-egyesítések, a szakosított állattenyésztési telepek pazarló módon történt túlfej lesztése, az igényes feldolgozásnak az alapanyagtermeléstől való elmaradása mind-mind hozzájárult a problémák felgyülemléséhez. Gazdasági adottságrendszerünkben azonban továbbra' is kiemelkedő szerepe lesz az ágazatnak, a jövőben is létkérdés lesz a me- ■ zőgazdasági és élelmiszer- ipari termelésben rejlő lehetőségek kihasználása Csakhogy ezentúl a nemesítéstől a végtermék-értékesítésig mindent a piacnak kell alárendelni. Ennek érdekében lehet, hogy lesz olyan területe az ágazatnak, ahol csak a termelés szinten tartására, esetleg időleges visszafogására lesz szükség, mert a jövőben csak azt és csak any- nyit szabad termelni, feldolgozni, ami és amennyi gazdaságosan eladható a határokon innen és túl. Szólt még Kovács Imre a vállalati és a szövetkezeti, valamint a földtörvény módosításának, az érdekképviseleti intézményrendszer megújításának szükségességéről, majd a jelenlévőket kérte: mondják el, mit várnak a párttól, a kormánytól (Folytatás a 3. oldalon) VSZ Külügyminiszteri Bizottsága Kétnapos tanácskozás Kedd délelőtt az NDK minisztertanácsának dísztermében megkezdte munkáját a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése. A kétnapos tanácskozáson részt vevő nemzeti küldöttségek élén — a szovjet delegáció kivételével — külügyminiszterek állnak: Petar Mladenov a bolgár, Jaromir Johanes a csehszlovák. Ta- deusz Olechowski a lengyel, Várkonyi Péter a magyar, Oskar Fischer az NDK, loan Totu a román diplomácia vezetője. Az ülésre Berlinbe érkezett szovjet küldöttséget — Eduard Sevardnadze távollétében — Alekszandr Bessz- mertnih, a külügyminiszter első helyettese vezeti. A külügyminiszteri bizottság kétnapos üléséről várhatóan közlemény jelenik meg. Ennek tartalmáról kedden délelőtt Berlinben még semmi bizonyosat nem lehetett tudni. A Szolnok és Vidéke Áfész tiszavárkonyi papírvágó üzemében egy műszakban 1200—1500 darab 58'55-ös pénztárgép- szalagot készítenek naponta. A két műszakban termelő üzem jó minőségű szalagjai a legmodernebb pénztárgépekhez is felhasználhatók. (Fotó: Mészáros) n munkanélküliséggel a megyében is tartésan számolni kell Erre a megállapításra jutott tegnapi ülésén a megyei párt-végrehajtóbizottság, amikor foglalkoztatáspolitikai feladatokról tárgyalt. Konkrét tennivalókat most nem jelölt ki a testület, a foglalkoztatáspolitika gondjaival viszont foglalkozik majd a megyei pártértekezlet elé kerülő politikai programtervezet. Tudósításunk a 3. oldalon. KISZÖV-küldöttközgyűlés Az idei esztendő még nehezebb lesz A szervezeti formától függetlenül célunk a talpon maradás Tegnap tartotta a szövetkezeti időszámításban évzáró küldöttközgyűlését az Ipari Szövetkezetek Szolnok Megyei Szövetsége. Az ülésen meghívottként Zelenyánszki András, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának titkára és Mészáros Vilmos, az Okisz főtitkár-helyettese is részt vett. Dr. Szikszai Júlia. Kiszöv- titkár a megjelent hetvenegy küldött előtt a kiküldött írásos anyaghoz szóbeli kiegészítést fűzött, melyben az ipari szövetkezetek helyzetét, az évindítás tapasztalatait, az elnökség munkáját és a beruházási elképzeléseket elemezte. Az elmúlt évben az ipari szövetkezetek, a gazdálkodás feltételeinek romlása ellenére, eredményes évet zártak, növelni tudták az árbevételüket, ennek jelentős része exportbevételből származott. A szövetséghez tartozó szövetkezetek — kettő kivételével nyereségesek voltak, igaz ebben a kisszövetkezeti formába átalakulás is jelentős szerepet játszott, összességében az Okiszhoz tartozó 22 szövetség között a Szolnok megyei a múlt évi eredményei alapján a középmezőnyben foglal helyet. Tavaly megindult szerkezeti formaváltás az idén is tovább tart, az év kezdetétől tíz kisszövetkezet visszaalakult hagyományos szövetkezetté, s négy kft jött létre, ami a közgazdasági szabályozórendszer változásának is tulajdonítható. Amint arra számítani lehetett, nehezen indult ez a? év, néhány szövetkezet év elején kapacitásának csak húsz százalé(Folytatás a 3. oldalon) A kulák meg a káder Családi beszélgetésekben, hétköznapi apró- cseprő dolgainkban is megmutatkoznak olykor a történelem nagy kérdései, természetesen a a megfelelő formában. Hűség és állhatatosság, vagy éppen azok hiánya, képesség a. változásra vagy ragaszkodás régi beidegződésekhez... Ezekről a kérdésekről szól két kis történetünk az 5. oldalon. Ha az állam korlátozza a ma gánimportot Az új vámszabályok várhatóan csökkentik a háztartási gépek, közöttük a hűtő- és fagyasztószekrények külföldi beszerzését is. A kieső magánimportot tudja-e ellensúlyozni a magyar kereskedelem, kap-e elegendő árut a gyártól? Ezt a kérdést tette fel többek között munkatársunk a Lehel Hűtőgépgyár illetékesének. 3. oldal %M .■% MOM ■. w (Fotó: Tarpai Zoltán)
