Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)
1989-04-11 / 84. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. ÁPRILIS 11. 5 Szolnok megyeiek finn vendégsége Magyar pénzek, érmék Rihimäkiben Pénzverésünk története a tárlókban Rihimäki városában nem teljes képet, csupán mozaikokat, részleteket kívánunk bemutatni az érdeklődő tisztelt közönségnek a magyar pénzverés történetéből. Ezzel egyidő- ben Szolnok város pénz- és éremgyűjtőinek válogatott anyaga egy részének bemutatásával is kedveskedni kívánunk a testvérváros lakóinak. Kiállításunk tematikusán hat egységre tagolódik. Az első vitrinekben három 16. sz-i leletegyüttest mutatunk be, amelyeket 1985—1986- ban találtak a szolnoki múzeum munkatársai. Mindhárom leletanyag földmunkákkal — ásás, építkezés — került elő, vált ismertté. A 16. sz. közepétől — egybeesőén az ország fővárosának — Buda török általi elfoglalásával (1541) Magyarország középső részét a törökök közel 150 évig (1686 — Buda visszafoglalása) megszállva tartották, így országunk jelentős része csaknem állandó függetlenségi harcok színterévé .vállt. Bűből következően sem élet- sem vagyonbiztonságról nem lehetett szó. Hiszen a török martalócok alig kiszámítható helyen és időben megjelentek, raboltak, fosztogattak. A lakosság egy részét rabszíjra fűzve a Kis- Ázsiai rabszolgapiacokra vitték, állataikat elhajtották, értékeiket, pénzeiket elrabolva álltak tovább. így a gyűjtögetett kevés pénznek legbiztosabb helye földbeásva, elrejtve volt, s a rablók távozása után újra elő lehetett venni, ismét értékké vált. Ha elrejtője áldozatul esett, iáikkor ipénze a földibe - rejtve maradt, és az alkalmankénti véletlen segíti a muzeológust egjy-egy elrejtett kincs megtalálásában. Ilyen véletlenek segítettek a há- rgm bemutatott anyag előkerülésében is. Korunkban az értékük változó volt, pl: egy kaszás napi bére a 16. század végén 20 dénár, egy ökör ára 6—800 dénár volt. így az előkerült pénzekből elrejtőjük vagyoni helyzetére is következtethetünk. A következő tárlókban a magyar pénztörténet kezdeti szakaszát, a magyar állam első évszázadainak az Árpád-kornak 997—1301-ig terjedő időszakát mutatjuk be pénzeken keresztül. E korszak 'valamennyi uralkodójának pénze látható, amelyen egyben a magyar pénzverés történetét is figyelemmel kísérhetjük, ritkaságszámba •menő érmék bemutatásával. Történelmünk egyik legdicsőbb időszakának, az 1848— 49-es forradalom és szabadságharc korának önálló magyar pénzeit mutatja be a következő tárló. Majd az 1945-től — napjainkig kiadott — nem forgalMOSAIIKKEJA UNKARIN RAHAHISTORIASTA (Näyttelyn opas) mi, hanem különböző címletű emlékpénzeket mutatjuk be. Csoportosításukkal tematikus rendet szándékoztunk követni. Egy tárlóban mutatjuk be kulturális, tudományos, művészeti életünkhöz kapcsolódó emlékpénzeket. Másik tárlóban történelmi évfordulókra, jelentős eseményekre kiadott emlékpénzek tekinthetők meg. A jelentős sporteseményekhez kapcsolódó emlékpénzeinknek önálló tárlót biztosítottunk. A negyedik tárló bemutatott anyagának összetétele meglehetősen vegyes. Természetvédelmi témájú emlékpénzektől a legkülönbözőbb alkalmi kiadásokat mutatjuk be. Az elmúlt négy évtized Magyarországon kiadott emlékpénzeinek szinte valamennyi darabját bemutatjuk — amely szintén magángyűjtemény — a modern pénzek iránt érdeklődő tisztelt látogatóknak.. Rihimäki testvérvárosunk iránti tisztelet és barátság serkentett abban, hogy a szolnoki éremgyűjtők önálló kiadványait teljes egészében — arany, ezüst és bronz változatban — bemutassuk. Mindhárom emlékérem várostörténeti eseményhez kötődik. Az 1975-ben kiadott emlékérem a város fennállásának 900. évi jubileumának tiszteleg. Motívumaival a város 900 éves történetéből emel ki — alapítása és törökellenes harcai — két motívumot. Az 1983-ban kiadott emlékérem a Városi Éremgyűj- tő Egyesület 25. évfordulójára készült. Motívumai a város életéhez kötődnek, a város címerállatát — a fiókáit vérével etető pelikánt — és a városnak életet jelentő közlekedést szimbolizálja. Az 1985-ben kiadott emlékérem a törökök Szolnokról való kiűzésének 300. évfordulójára készült. Motívuma a város mai életét és 300 évvel korábbi harci jeleneteket szimbolizálja. Enmek és kitüntetések gyűjtésének közel évszázados hagyománya van hazánkban. Forma, téma és motívumgazdagsága miatt rendkívüli mennyiségű, ezért csupán a Magyar Köztársaság és a Magyar Népköztársaság kitüntetéseit mutatjuk Ibe a különböző vitrinekben. Elrendezésükbe többé-kevés- bé hierarchiájukat követjük. A sort országunk legmagasabb kitüntetésével — a Magyar Népköztársaság Zászlórendje (gyémántokkal) — kezdjük. A jelen kiállítás előkészítése közben tudtuk, hogy a magyar pénz- és éremművészet történetéből csak kis részeket tudunk bemutatni, s ezt is eléggé önkényes — számunkra fontos korszakok kiemelésével — válogatásban. Mégis vállalkoztunk rá, merit miultán megcsodáltuk egy szolnoki kiállításon üvegművészetüket, úgy gondoltuk, hogy a testvérvárosi kapcsolatok szélesítésében és mélyítésében nekünk szolnokiaknak is többet kell tenni, hogy jobban megismerjük egymást. Tálas László Az Országos Műemléki Felügyelőség megbízásából elkezdték a pápai Eszterházy kastély egykori kápolnájának — amely most a könyv tár olvasóterme — restaurálását. A szeptember óta tartó munka során eddig a különös szépségű barokk falfestmény-részleteket sikerült feltárni. Képünkön Felhősi István, fes tőművész munka közben. (MTI fotó: Arany Gábor) Találkozó párhuzamosok Kultúra és idegenforgalom Szombathelyi tanárképző főiskola űsztől németet is oktatnak Német nyelvi tanszék létrehozását ikeaditék ímeg 'április első napjaiban a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán. Ősztől általános iskolai német nyelvtanárokat képeznek az intézményben, egyelőre két csoportban, történelem—német, illetve orosz—német szakpárosítással. A német szak iránt .máris nagy az érdeklődés, a beérkezett jelentkezési lapok alapján négy-, ötszörös a túljelentkezés. A tervek szerint jövő ősztől magyar— német szakot is indítanak, később pedig az angol nyelvét párosítják a némettel. Mivel az általános iskolákon kívül a középfokú oktatási iratézmén vekben is számottevő a hiány német- nyelvtanárokból, a szombathelyi főiskola kezdeményezi, hogy az intézményben végzettek bárom év tanulmányi idő beszámításával továbbtanulhassanak az ELTE-n. A szekszárdi múzeum alapítójának nevét vette fel Alapítójának, Wiisinsiky Mámáik a nevét vétte fel a Szekszárdi Múzeum. Az ötvenes évektől mostanáig Béri Balogh Ádám Múzeum volt, azonban a kuruc vezér tevékenységéhez sokkal kevésbé kötődik az intézmény, mint a világhírű régész WisinSkyéhez, aki miaga is jelentős gyűjteménnyel gyarapította a múzeumot. Ő tárta fel — száz évvel ezelőtt — a Tolna megyei Den- gyel község határában azt a mintegy hatezer éves neolitikus települést, amely az első lelet vélt Európában abból a korból, ezért len- gyeli kultúrának nevezik a régészek. Ismét forog az idegen Magyarországon, ahogyan azt már Pállunk törvényszerűnek tekintik. Mindjárt az év élején kulturális eseménnyel hívjuk fel magunkra ország és világ figyelmét: a Budapesti Tavaszi Fesztivállal. Tiszteletre méltó előrelátással most már jó előre kiküldték a rendezők a programokat, a külföldi kulturális intézmények és sajtóorgánumok kezdik — de ne áltassuk magunkat, bizony csak kezdik — a jelentős európai kulturális rendezvények között emlegetni a fesztivált. A mérleg rendszerint pozitív, s remélhető, hogy az idén méginkább az lesz. Hiszen egyre növekszik a nemzetközi érdeklődés Magyar- ország iránt. Ám tegyük gyorsan hozzá: ennek ma sokkal inkább a politikai és gazdasági változások, a reformról és nyitásról szóló hírek az okai, semmint a kulturális események. Mindez a legkevésbé sem csökkenti a Budapesti Tavaszi Fesztiválnak sem a jelentőségét, sem rendezőinek érdemeit. Csak éppen az jut eszébe róla a magyar idegenforgalom „szurkolójának”, hogy jó lenne egész éven — vagy legyünk tárgyitagosabbak : egész idegenforgalmi idényen — át ilyen, de legalább nem sokkal alacsonyabb színvonalú kulturális programokkal várni a Magyarországra érkező külföldieket. S aiz is, hogy a művelődési házak és otthonok egész sorának — anyagiak hiányában — bezárása. a költségvetésben a kultúra „hátrasorolása” rossz szolgálatot tesz az idegenforgalomnak is. Nem utolsósorban azért, mert külföldi útlevéllé! mind több magyar születésű- anyanyelvű vendég érkezik, s nekik itthon nem csak a zene jelenti a kultúrált. Sőt nem egv hazalátogató magyar mondita el az elmúlt évben, hogy színházat, televíziót Magyarországon szeret nézni igazán, mert az idegenben tanult nyelven nem tudja annyira élvezni, érteni a költészetet, de a prózát sem, mint magyarul. Máris fel kéül készülni a balatoni szezonra. A hazai lakosság csökkenő életszínvonalát figyelembe véve alighanem — legalábbis egyelőre — a magyar tenger sokkal inkább nemzetközi lesz a nyáron. S ha van színházi társulatunk — amely némi devizaszerzés reményében kitűnően meg tud tanulni egész színműveket németül külföldi vendégszereplésre — előadhatja ugyanazt . hazai pályán” is németül, a Balaton partján nyaraló osztrák és német turistáik szórakoztatására. S a példát követni is érdemes. Gyorsan terjed manapság a hír, az itt nyaralóktól újabb százezrek tudják meg, hogy lehet Magyarországon „külföldiül” is szórakozni. Magas színvonalon. Ma valahogy úgy állunk a kultúrával, hogy ami itthon irodalomban, színházi bemutatókban, filmben a közönség elé kerül, annak nagyrésze világviszonylatban is megállja a helyét. S ez valóban elegendő a magyar — és a magyarul beszélő külföldi — közönségnek. De a földrajzi távolságok rohamosan csökkennek, s talán már az idén, jövőre vagy azután ezrek jönnek hozzánk a föld teke túlsó feléről is, nem utolsósorban kulturális érdeklődéssel. Nagyon messziről indult el — vagy jó évtizeddel ezelőtt — egymás felé az idegenforgalom és a IkulLtú- rta. Mostanára már elérkezz tek odáig, hogy útjaik párhuzamosan, egymás közelében vezetnek. Jó lenne, ha ezek a párhuzamosok nem csak a végtelenben — találkoznának. V. E. SZÓL A RÁDIÓ Színészek a mikrofon előtt Hinnék-e, hogy csak egyetlen napon, például 1989. április negyedikén csak a Kossuth Rádió hajnaltól éjfélig tartó műsorában több mint harminc neves színész szólalt meg? Pedig így van, akár után- nam is számolható a rádió- újságból. Különben, aki szereti, s hallgatja a rádiót, el se tudná képzelni, mi lenne a rádióval színészek nélkül. Kell a szép szó a nap minden órájában! Hogy őszinte legyek, a rádió esti, gyerekeknek szóló meseműsorát is ezért szeretem jobban, mint a tévé rajzos altatóját: rendre kitűnő színészek mondanak (gyorsan hozzáteszem, értékes!) szép meséket. A héten például mesélt a gyerekeknek Tímár Béla, Földi Teri, Cser- nus Mariann. Szabó Gyula, Lukács Margit, Bicskey Tibor, Váradi Hédi és Pártos Erzsi — azt hiszem még kommentár se kell. Az se közömbös, mi míiv • den hallható a színészektől a rádióban. A héten például egy Száraz György-dráma rádióváltozata kezdte a sort, a Megközelíthetetlen, egy Szabó Magda-mesere- gény rádiós átirata, majd Spiró György Hannibálja, Irwin Shaw örökbecsű drámája, a Temessétek el a holtakat, Nemes István hangjátéka, Mikszáth Kálmán Két koldusdiákja — és, dehát ez új bekezdést érdemel már. Gábor Miklóst, a hetvenedik születésnapján több szerepében is hallhattuk a héten. Az ember szinte el se hiszi hogy az örökifjú Gábor Miklós annyi — de szívesen veszi, a születésnapi köszöntők űrügyén az ismétléseket. A nagy színész háromszor szólalt meg ezen a héten, hétfőn a vers gyógyító hatalmáról beszélt, szerdán Dylan Thomas: Vissza az úton című rádió- játékában, vasárnap pedig Az örökség című Marivaux- komédiának 'hőseként. Persze, e héten is lesz alkalma a hallgatónak találkozásokra színészekkel az éter hullámain. Erre jó bét a mostam. A költészet hete van a rádióban, József Attila a hét költője, minden napra jut egy-egy szép műsor. Ma délután például Kiss István és Vallai Péter mond József Attila-verse- ket, 15.49-től a Kossuthon, A múlt hétről még feltétlenül el kell mondanunk, s éppen a szolnokiaknak: csütörtökön egy szerény műsor emlékezett a Petőfi Rádió műsorában Gelley Kornélra, akinek hajdanán sokat tapsoltak a Szigligetiben a mai ötven, hatvan évesek. Bár ez az írás kedd reggel jelenik meg. a szolnoki stúdió kedd délelőtti riport- műsoréit is meghallgatásra ajánlom. 10.05-kor kezdődik a Kossuthon Benkő Imre Hulladékhullámok című riportműsora. (SJ) A Balatonnál Vízminöségjavítás ts környezetvédelem Az idén 23 tóparti üdülőtelep gyarapítását, gondjainak enyhítését segíti elő a társadalmi testületként működő Balatoni Intéző Bizottság elnöksége. Az árváltozások és a pénzszűke miatt a testület úgy döntött, hogy az üdülőkörzeti fejlesztési alapból elsősorban a folyamatban lévő beruházások megvalósítását támogatják. Továbbra is prioritást élveznek a vízminőség és a környezet védelmét szolgáló beruházások. A tópart üdülőtelepein — a tárcák beruházásain kívül — a fejlesztési alapból 120 millió forinttal járulnak hozzá a vízgazdálkodási munkálatokhoz, az összeg javarészét a szennyvíz elvezetésére és tisztítására költik, támogatják a lakossági összefogással működő csatorna- társulatok vállalkozásait. A környezetvédelmi programhoz csatlakozó szennyvízelvezető rendszert jelenleg 11 helyen — köztük Boglárlel- lén, Balatonfüreden. Keszthelyen — építenek. Támogatják a négy helyen — Za- má.rdiban, Révfülöpön, Zán- kán és Badacsonytomajon — újonnan induló szennyvízelvezető beruházásokat is. A Balatoni Intéző Bizottság az utóbbi években erőteljesebben szorgalmazza — és az alapból is jelentős összegekkel támogatja— a strandok bővítését, rekonstrukcióját. Sürgős intézkedésekre van szükség: mert a fő- idénvben gyakran egymillió ember tartózkodik a tónál, javarészt fürdési programmal.
