Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)

1989-04-10 / 83. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ^^jl\ 989ÁPRILIS 10. 3 Gyökeres szőlő vesszők exportra. A jánoshidai termelőszövetkezet kertészete évek óta fog­lalkozik gyökeres szőlő vesszők előállításával. Jelenleg két fajtából 100 ezer szálat szállíta­nak csehszlovák exportra. (Fotó: T. Z.) Kiosztották a reklámfotó pályázat díjait Sikert sikerre halmoztak Megszólal a győztes páros egyik tagja Munkabérük kétharmadával felelnek a minőségért (Folytatás az 1. oldalról) Az orsózóból immár szö­vődévé előlépett üzem iro­dájába húzódunk a zaj elől. A profilváltás előzményeiről tájékoztat a főágazat veze­tője. — Korszerűsítést hajtottak végre a szegedi gyárban. Termékenyebb, jobb minő­séget produkáló, automata orsózógépeket helyeztek üzembe. Ezzel együtt meg­szűnt az igényük a tószegi bérmunkára. Gazdasági és foglalkoztatás-politikai szempontból egyaránt lehe­tetlennek tartotta a téesz ve­zetősége, hogy az utcára te­gye majd száz tagját, alkal­mazottját. Végülis a másfél évtizedes jó kapcsolat nem volt hiábavaló: sikerült a szegediekkel együtt jó meg­oldást találni. Felajánlották, hogyha vállalkozunk a pro­filváltásra, továbbra is bér­munkában nyersszövet gyár­Nem lelkesedett a család No igen, mert az asszonyo­kat át kellett képezni orsó- zógép kezelőkből betanított szövőnőikké. Nem kis áldo­zattal járt ez néhányuk ré­szére, de erről már Poór Mi- hálynét hallgatom: — Első hallásra egyálta­lán nem lelkesedett a család, a férjem, a diák lányom és a fiam, hogy tíz héten át csak a hétvégeken van fele­ség meg anya a háznál. Har­mincnégyen vállalkoztunk az átképzésre, hétfőn reggel szállított a tsz busza bennün­ket Szegedre, s pénteken délutánonként vissza Tószeg­re. Nagyüzemi körülményék között egy-egy gyakorlott szövőnő mellett sajátítottuk el az új munkafolyamatokat. Szállást és ebédet kaptunk a textilművektől, reggeliről, vacsoráról magunknak kel­lett gondoskodnunk. Gondol­hatja. hogy nem futotta aki­küldetési meg a napidíjból, és tíz hétre csak az átlag­keresetünket fizethette a té­esz. Hetenként legalább ezer fo­rintjukba bele került az asszo­nyoknak, meg a gépmesteri teendőket tanuló férfiaknak a szegedi átképzés. Vállalták, fására hosszú távon igényt tartanak az ipari részlegünk­re. Csupán vállalkozni azon­ban — mint Zsemlye Ferenc- től megtudom — nem voit elegendő. Nem kevés anyagi áldozatot is kellett hozni a téesznek. A korábbi orsózó üzem­csarnokot alkalmassá kellett tennünk a szövőgépek elhe­lyezésére. Szükség volt egy új kisebb munkaterület ki­alakítására. a tizenkettőből megmaradó négy orsózógép elhelyezésére. Itt helyben csévéljük ugyanis azt a fo­nalat, amiből a nyersvásznat szövik az asszonyok. A fel­újítási-bővítési beruházás végszámlája lesz vagy hét­millió forint. Szerencsére nem maradt magára a szö­vetkezet, a megyei tanács közreműködésével kaptunk átképzési és új munkahely teremtési támogatást. egyrészt, mert dolgozni kell valahol és ha lehet, akkor már miért ne helyben to­vábbra is. Másrészt, mert ta­lán iobban kifizetődik szá­mukra a szövés, mint az or­sózás. — Ügy számoljuk, folytat­ja Poórné, hogy a két mű­szakban. merthogy ezt a munkát mostmár úgy végez­zük. ezer forinttal többet ke­resünk majd. Persze, csak ha nagyon oda figyelünk! A bé­rünk kétharmadát ugyanis csak akkor kapjuk meg, ha hibátlan vásznat gyártunk. A két műszakban ketten tíz gé­pet kezelünk és bizony, amíg az orsózásnál egy, a szövés­nél 2700 szál fonalra kell fi­gyelnünk. Király Józsefné. aki két évvel a nyugdíj előtt is vál­lalta az átképzést, és most éppen gyártásközi ellenőr­ként dolgozik, nem félti a té- esztag-szövőnőket a minőség miatt. — Alig egy hónapja dolgo­zunk a szövőgépöken. de má­ris 80 százalékos minőséget produkálunk. Száz méterre jutó harminc hibapontig még elsőosztályú minősítést kap a nyersvászon Szegeden. Mi A Magyar Reklámszövet­ség Szolnok Megyei Szerve­zete és a Jászkun Fotóklub, Szolnokon a Megyei Műve­lődési és Ifjúsági Központ­ban megtartott hatodik or­szágos reklámkonferencia al­kalmából a Lehel Hűtőgép­gyár, a Tisza Cipőgyár és a Tiszamenti Vegyiművek tá­mogatásával reklámfotó-pá­lyázatot és kiállítást szerve­zett, melynek ünnepélyes eredményhirdetésére szom­baton, a tanácskozás záró­napján került sor. A pályá­zatra huszonegy szerző száz- tizenkét pályaműve érkezett be, s ezek közül tíz szerző harminckét művét állították ki. A szakértőkből álló zsű­ri három — a Lehel, a TVM és a Tisza Cipő — kategóri­ában hirdetett eredményt. A Lehel és a Tisza Cipő kate­góriában két fiatal budapes­ti fotós, Németh Attila es Osztol.yka Péter vitte el a pálmát, mivel a Lehel kate­Várossá avatták szombaton a Szabolcs-Szatmár megyei Nagykállót. A település mű­velődési központjában meg­tartott ünnepi tanácsülésen részt vett és beszédet mon­dott Németh Miklós minisz­terelnök, majd átadta az El­nöki Tanács városalapító ok­levelét Fodor János tanács­elnöknek. A miniszterelnök ünnepi beszédében többek között szólt a kormány településfej­lesztési politikájáról. Ki­emelte: — Egy ország gazdasági­társadalmi fejlődése, telepü­léshálózata és szerkezete ak­kor nyugszik biztos lábakon, s akkor tekinthető egésznek, góriában első díjat kaptak „Mindenki hűtőszekrénye” című hat képből álló soroza­tukért, míg a Tisza Cipő ka­tegóriában kiemelt első díj­ban részesültek „Várakozás” és „Találkozás” című fotó­ikért. S ráadásul a szakmai közönség díját is ők vehet­ték át Nagy Pétertől, a Ma­gyar Reklámszövetség főtit­kárától. A díjat ugyancsak a „Találkozás” című képükért kapták. Folytatva a sort a Lehel és a Tisza Cipő kategóriában a második, a TVM kategóriá­ban viszont az első díjat nem adták ki. A TVM kate­góriában a második díjat Gellért Miklós „Tomi Brill” című, harmadik díjat pedig Csordás Gábor „Pigmentek” című diája kapta. A Tisza Oipő kategóriában harma­dik díjat a debreceni Artde- koráció műhely alkotói ve­hették át. ha abban nemcsak a nagy­városok fejlődnek, hanem a kis- és középvárosok, a fal­vak is. Korábban biztos, hogy hiba történt a fejleszté­sek meghatározásában és ez magyarázza a gazdasági szer­kezet és aktivitás, valamint az infrastrukturális ellátás mai torzulásait. Ezt a hibát csak úgy tudjuk kiküszöböl­ni, ha sematikus városelmé­letek alkalmazása helyett nyílt várospolitikát folyta­tunk. A városavató ünnepséget követően a kormány elnöke átadta rendeltetésének Nagv- kálló új gyógyszertárát, amely csaknem 20 millió fo­rintért épült. Németh Attilát, a sikert sikerre halmozó páros egyik tagját az ünnepélyes díjki­osztás után kértem rövid be­szélgetésre. — Jó négy éve fotózom — mondta —, és mostanában barátommal imár csak rek­lámfotókat készítünk. Törek­szünk arra, hogy ne legye­nek túl direktek, mesterkél­tek, erőltetettek képeink, vagyis arról van szó, hogy az a termék, amit reklámozunk, ne ríjjon ki, hanem szerve­sen illeszkedjen az adott környezetbe. Talán még az sem baj, ha a szemlélődök nem azonnal a reklámozott áruféleséget veszik észre. Mi azelőtt, hogy elkészítjük a képet, leülünk, lerajzoljuk és a legapróbb részletekig, majdhogynem mérnöki pon­tossággal megtervezünk min­dent. Fő célunk, hogy képe­ink természetesek, emberkö­zeliek legyenek Nézze meg a különböző reklámképeket, plakátokat, azokon minden olyan szép, a valóság viszont teljesen más. Ma sem tudom megmagyarázni például — lehet, hogy az sem, aki csi­nálta — hogy vajon mi köze van egy szép meztelen nő­nek egy fűrészgéphez vagy egy fűnyíróhoz. Márpedig manapság jóformán csak ilyen plakátokkal találkozik az ember. Mi ezen helyzeten, gyakorlaton szeretnénk vál­toztatni a magunk módján. Ügy gondolom, jó úton in­dultunk el, hisz a most ka­pott díjak is ezt bizonyítják, pedig még csak ez az első al­kalom, hogy beneveztünk egy ilyen pályázatra. — nt — Külkereskedelmi Kft. alakult Gép- és alkatrészbeszer­zésre külkereskedelmi korlá­tolt felelősségű társaságot alapított a három nagy hazai kukoricatermelő rendszer — a bábolnai, a nádudvari és a szekszárdi —, valamint a Mezőgazdasági Termelőesz­köz Kereskedelmi Vállalat. A tízmillió forint alaptőkéjű kft. létrehozásának elsősor­ban az volt a célja, hogy a rendszerek az eddiginél na­gyobb biztonsággal és maga­sabb színvonalon lássák el új. termelékeny gépekkel, valamint alkatrészekkel csaknem ezer partnerüket. Az összefogás nemcsak az el­látás biztonságát javítja. A nagv tételű vásárlással vár­hatóan csökkenteni tudják a gépek, illetve az alkatrészek árát is. Elmondta: gyakorló gyógy­szerészekből álló munkacso­port olyan munkaszervezési javaslatokat dolgozott ki, amelyek megvalósításával csökkenthetik a várakozási időt a patikákban, hogy a be­tegek minél hamarabb meg­kapják gyógyszerüket. A gyógyszertári ad mini sztráci - ós terheik is csökkennek, ugyanis egyszerűsítették az elszámolási rendet: ezentúl nem kell külön elszámolni a gyári, illetve a patikai ké­szítményeket. A gyógyszer­tári központokhoz eljutta­tott javaslatuk tartalmazza azt is, hogy ezek apparátu­sai végezzék el a közületi vásárlások elszámolását, és nem a gyógyszertárak. Így jelentősen csökken a gyógy­szertárak papírmunkája. A patikák elszámolási rend­szerének gépesítése érdeké­ben intenzív piackutató munka folyik. E célból több, számító- és pénztárgépes rendszereket forgalmazó céggel tárgyalnak. Az Országos Árhivatal hozzájárulásával május 1- jétől egész forintra kerekítik a gyógyszerek fogyasztói árát. Ez az átállás nem te­szí szükségessé a patikák be­zárását. A miniszteri -biztos a to­vábbiakban kifejtette: felül­vizsgálták és módosítják azoknak a gyógyszereknek az ártámogatását, amelyek­kel kapcsolatban a legtöbb panasz merült fel. Így pél­dául május 1-jéitől egyes reumagyógyszerekért (Volta­ren, Hotemin, Naprosyn) az eddigi térítési díj felét fize­tik a betegek. Jóval olcsób­bak lesznek a receptre kap­ható aranyér kúpok. Lehető­ség lesz a Trental és az Agapurin térítésmentes ren­delésére, s ezeket nemcsak a perifériás érszűkületben szenvedők, hanem az agyi, valamint a szem- és fül vér­keringési zavarokkal küsz­ködök -is kaphatják. A fekélybetegség kezelésé­re használatos drága Ulce- ran akut fekély esetén hat hétig térítésmentesen rendel­hető majd, s nemcsak az idő­sek juthatnak így hozzá, -hanem mindenki. Ezeken kí­vül még más, sokakat érin­tő gyógyszereket átsorolnak kedvezőbb támogatási kate­góriába. E változtatások a társadat om-bi ztosításnál most 23,6 hibaponttal dolgo­zunk. A délelőtti és a délutá­ni műszakban egymást váltó asszonyoknak nagyon össze kell dolgozniuk, mert a „visszadobott” vég esetén nem csak a fizetésük két­harmadától esnek el. Méte­renként két forint büntetést is fizetnek. Nagyon iól jött, hogy itt helyben orsózhatjuk a szövéshez szükséges fona­lat, mert így az átképzést, a két műszakot családi okok­ból nem vállalók sem ma­radtak munka nélkül. Folytatás követkeiik Végülis nem maradt mun­ka nélkül a volt arsózó üzem egyetlen dolgozója sem. Sőt, a szövődéi munkára való át­térés lehetővé tette ú.iabb 20 helybeli lakos foglalkoztatá­sát. Az átállást, az üzemát­alakítást október végén kezd­ték és a tervezett június vé­gi határidő helyett március 15-ére befejezték. Zsemlye Ferenc főágazatvezető tájé­koztatása szerint, ha minden jól megy, folytatás is követ­kezik : — Ha a szövődé kapacitá­sát teljesen ki tudjuk majd használni, napi 8 és fél ezer méter szövetet készítenek az itt dolgozók. Évente 19 mil­liós árbevételre számítunk, az orsózásnál elért hasonló 15—20 százalékos nyereség­gel. A Szolnok városi párt­értekezleten hallottuk a fel­vetést: a megyeszékhelyen nagyon sok általános iskolát befejező lány nem tud meg­felelő munkát, szakmatanu­lási lehetőséget találni. Már tárgyalunk a szegedi partne­rünkkel a szövődé bővítés­ről. Még 200 gépet át tud­nának telepíteni ide Tószeg­re. Az újabb üzemrész ki­alakítására lehetőség van a szomszédos állattenyésztési telepen, amely a rekonstruk­ciós beruházások révén ha­marosan felszabadul. Ügy képzeljük, egy textilipari szakmunkásképzős osztály részére tanüzem kialakításá­ra is lehetőség nyílna... TF mintegy 300 millió forint többletkiadást jelentenek. A gyógyszersegély-kérelimek elbírálásánál eltörliiík a tar­tásra kötelezett hozzátarto­zók körülményeinek vizsgá­latát. Az ingyenes gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-el­látására jogosultak — va­gyis a közgyógyeliátottak — körét kiterjesztik a rokkant­sági járadékosokra és azok­ra a beteg gyermekekre, akik után szüleik emelt szin­tű családi pótlékban része­sülnek. Méltányossági ala­pon közgyógyellátásra jogo­sító igazolványt kérhetnek a rossz szociális helyzetiben lé­vők, akiknek jelentős a ha­vi gyógyszerköltségük. Ez egyaránt vonatkozik a nyug­díjasokra és a fiatal nagy- családosokra, s mintegy 200 ezer személyt érint. Az ingyenes gyógyszerel­látás bővülése miatt a társa­dalomiéi ztosí tás gyógyszer ­kiadásai várhatóan 500—600 millió forinttal nőnek. A január 9-én bevezetett új térítési díj-emeléssel a la­kosság gyógyszerköltsége idén mintegy 2 milliárd fo­rinttal emelkedett volna. Az életbe lépő módosításokkal majdnem a felére csökken ez az összeg. A miniszteri biztos leszö­gezte: e módosításokat újabb feszültségcsökkentő intézke­dések követik, kidolgozásu­kon jelenleg dolgoznak. Gondolkoznak azon is, mi­ként lehetne mérsékelni az orvosok vényírási terheit. Változások a gyógyszerforgalmazásban Egyszerűbb ügyintézés, növekvő segélyek Csökkentik a lakosság gyógyszerkiadási terheit, bő­vítik az ingyen kapható medicinák körét, egyszerűsítik a gyógyszertári munkát — közölte dr. Matejka Zsuzsan­na, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság fő­gyógyszerésze, aki miniszteri biztosként a gyógyszerellá­tás területén kialakult feszültségek enyhítését szolgáló intézkedések előkészítésén dolgozik. Németh Attila, a győztes páros egyik tagja, díjnyertes képeik előtt. Fotó: Mészáros János Városavató ünnepség Nagykállón Németh Miklós mondott beszédet

Next

/
Oldalképek
Tartalom