Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)
1989-04-01 / 77. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP m 1989. ÁPRILIS 1. 5 A vállalat kiváló tanulója címért Területi döntő a MÁV Vontatási Főnökségén Aggodalomra nincs ole, de... Veszített vonzerejéből az úttörőmozgalom Beszélgetős Szabó Eszter megyei úttörőelnökkel A sönt-kontaktor összeszerelése közben: vajon melyik alkatrész a „kakukktojás’ Tegnap került sor a MÁV Szolnoki Vontatási Főnökségén az idén végző villamos járműszerelő szakmunkástanulók „Vállalat Kiváló Tanulója” versenyének területi döntőjére. A Debreceni Vasútigazga- tósághoz tartozó három megye szakmunkásképző iskoláiból érkezett hét tanuló mérte össze műszaki, szakmai- elméleti és gyakorlati területeken eddig szerzett ismereteit. Az igen magas felkészültséget igénylő versenyt a MÁV Vezérigazgatósága 1986 óta minden évben abban, a vasút számára fontos szakmában hirdeti meg, amelyik az adott évben nem szerepel a „Szakma Kiváló Tanulója” országos versenyben, melyet a művelődési tárca ír ki. Ezzel kívánja az e szakmákat tanuló, kiváló eredményt felmutató harmadéves diákokat erkölcsileg és anyagilag is elismerni. Mivel ez vállalati szintű verseny, a Debrecenben sorra kerülő MÁV országos döntő — melyen a területi döntők 14 legjobb tanulója vesz majd részt — helyezettjei munkába lépéskor a kezdő fizetések átlagánál 10 százalékkal magasabb bért kapnak majd, a helyezésükért járó anyagi elismerésen felül. A jól képzett szakmunkásokra egyre nagyobb szükség van a MÁV-nál is, egyes munkaterületekre már csak ők juthatnak be. A versenyen jól szereplő tanulók számíthatnak arra, hogy a nagyobb szakmai és anyagi megbecsülést jelentő munkahelyekre kerülhetnek. Az első órában írásbeli, számítási-elméleti feladatokat oldottak meg, majd gyakorlati feladatként egy kisebb. de fontos villanymoz- dony-alkatrész összeszerelését, bemérését végezték el az ifjú mesterjelöltek. A kiegyensúlyozott mezőnyből a továbbjutott első négy helyezett között, egy- egy nyíregyházi és debreceni tanuló mellett, a 605-ös számú F. Bede László Szakmunkásképző Intézetből két szolnoki diák. Zsíros Zoltán és Csömör Pál is bekerült a MÁV országos döntőjébe. Történelmi játék Jászberényben Toborzó, gyülekező, mint 140 éve Tíz éve már, hogy az 1849- es dicsőséges tavaszi hadjárat emlékére vörössipkás expedíció indul el a hadak útján, hogy végigjárja Tá- pióbicskétől az egymást követő győzelmek helyszínét. Követve Koroknai Dánielnek, a hadjárat 12 éves dobosának útját egészen Ácsig, ahol hősi halált halt az úttörők példaképe. A kétévenként indított expedíció idén először gyülekezik Jászberényben, ihogy bejárja hagyományos útját. A gyülekező színhelye azonban ezután mindig Jászberény lesz, mert történelmi adatok igazolták, hogy éppen 140 évvel ezelőtt, április 3-án itt vonták össze erőiket, és indultak Tápióbicskére Klapka és Damjanich csapatai. A nap emlékére a jászberényi úttörők történelmi játékot rendeznek. Április 3-án délután egy órától a város négy pontján felállított toborzóállomáso- kon a honvédseregbe jelentkező úttörők az alkalomhoz illő erő, ügyességi, lelemé- nyességi próbákat tesznek, majd huszárok vezetésével mintegy háromszázan bevonulnak a Lehel vezér térre, a városi tanács elé. Ott sorakoznak fel a Jászságban megalakult hagyomány- őrző őrsök és a vörössipkás expedíció tagjai is. Három órakor megszólal Lehel kürtje, majd a Himnusz után Búzás Sándor, a városi tanács elnöke köszönti az ünneplőket, a vendégeket. Ezután ismertetik a város tanácsa által a nemzeti hagyománykincsünk őrzésére, gyarapítására tett alapítványt, majd értékelés után a tanácselnök emlékplakettet ad át a felhívásra érkezett három legjobb pályázat készítőjének. Zászlókat, emléktárgyakat, jelképeket osztanak ki, a Liska József Ipari Szakközépiskola diákjai műsort adnak, a Jászsági Népi Együttes tagjai pedig toborzótáncot mutatnak be, végül Katona Tamás történész a Lehel huszárokra emlékezik. A történelmi lovastúra (mely ugyancsak Jászberényből indul és 8-án Vácon ér véget) huszárjai és a vö- rössipkások ezek után megkoszorúzzák a Köztársaság téri lovasszobrot, majd az ünneplők a Fehértói temetőbe vonulnak, ahol Vison- tay János honvédhadnagy sírját és a tavaszi hadjárat hősi halottainak emlékművét koszorúzzák meg. A program ezzel még nem ér véget, mert a „honvédség” az öregerdei úttörőtáborba vonul, ahol az esti program tábortűzzel zárul. Másnap reggel pedig tábort bontanak, hogy a történelmi eseményeknek megfelelően Tápióbicskére vonuljanak látni, győzni, emlékezni. — lp — Néptáncest Szolnokon Vonal divatmagazin A Vonal nem magyar Burda és nem is az Ez a Divat nyomdokain kíván haladni. A 90 modell leírásával és szabásmintájával évente négyszer megjelenő magazint elsősorban azoknak a varrni tudó lányos mamáknak, egyetemistáknak, fiatal dolgozó lányoknak ajánlják, akik egyénien, s viszonylag olcsón kívánnak öltözködni — mondották tegnap a Hilton Szállóban tartott sajtótájékoztatón a lap alapítói. A magazin megjelentetése egyébként gazdasági vállalkozás, kiadásának ötlete a Habitus ALkotóközösségtől származik. Az újság megjelenésére és kiadására még tavaly egymillió forintos törzstőkével kft-t alapítottak a Habitus Alkotóközösség, a Könyvért, a Révai Nyomda, és a Co-Nexus Rt. részvételével. A Co-Nexus Rt-nek egyébként a Vonal Kft. immár a 15. önálló vállalkozása. Az első magyar broker cég __ mint a sajtótájékozt atón elhangzott — alaptevékenységétől, az értékpapírok vételétől, eladásától, megőrzésétől, az ingatlanok forgalmazásától, a pénz-, hitel- és bankügyletektől nem tartja idegennek a lap- alapításban való közreműködést sem. A Vonal kiadása nyereséges vállalkozásnak ígérkezik, az elmúlt évi próbaszám ezt igazolta. Rendhagyó bemutató előadást tartanak új műsorukból a Szolnoki Tisza Tánc- együttes és a megyeszékhely gyermekegyüttesei szombaton este hat órától a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. Az előadáson többek között az idén készült új koreográfiákat láthatja a közönség. A Tisza Tánc- együttes műsorában azok a művek is szerepelnek, amelyekkel a XIV. Országos Néptáncfesztiválra készül a csoport. A gyermekegyüttesek: a Corvinka.va Tallinn- ka és a Vadvirág szólistái pedig bemutatják az első országos szólótánc-találkozóra készült versenyprogramiu- kat. Az előadás után baráti találkozót rendeznek, amelyre a több mint negyven esztendős Tisza egykori táncosait is várják. Aki figyelemmel kíséri a politikai helyzet alakulását, tudja, hogy manapság szinte követhetetlenül gyorsak a folyamatok. Kemény viták zajlanak a mozgalmakon belül és kívül a megújulás irányáról, módozatairól és üteméről. Régi pártok lépnek színre, és naponta születnek különböző szerveződések. E bonyolult viszonyok közepette úgy tűnik, hogy a legifjabbak szervezete, az úttörőmozgalom állja a sarat, őrzi stabilitását. Gondjaikról, törekvéseikről alig hallunk valamit. Nincsenek problémái, szemérmes hallgatásba burkolózik, vagy nem is vagyunk kíváncsiak rá? Nehéz elképzelni, hogy a politikai mozgások ne lennének hatással az úttörőmozgalomra. De, ha nem beszélünk a gondokról, csak elodázzuk megoldásukat. Az sem kétséges, hogy — ha a figyelem most el is terelődött róla — a legifjabbak mozgalma előbb-utóbb az érdeklődés középpontjába kerül. Kérdés: kiknek az érdeklődése középpontjába? Az úttörőmozgalom helyzetéről, jövőbeni elképzeléseiről érdeklődtünk Szabó Eszter megyei úttörőelnöktől. — Valóban Elkerülték az úttörőmozgalmat .a politikaitársadalmi mozgások? — Erről szó sincs, csak éppen nagyon keveset beszélünk róla. A sajtóban alig jelenik meg valami, így jogos az érzés: az úttörőmozgalomban kevés a gond. nincs szükség megújítására. Az igazság az, hogy nagy viták folynak, elsősorban az úttörővezetők körében a mozgalom helyzetéről. Keressük a helyünket a politikai intézményrendszer egészében, gondolkodunk a formai és tartalmi megújulásról. A viták során éles kérdések is felvetődnek: az úttörőmozgalom vonuljon ki az iskolából! A viták másik területe: az úttörő független ifjúsági szervezet legven-e? A versenyhelyzettel is szembe kell nézni. Korábban egyetlen gyermekszervezet voltunk, kiváltságokkal. Bár a megyében még nem, de máshol már megjelent más ifjúsági mozgalom is. Számítani kell arra, hogy nálunk is alakulnak egyéb ifjúsági szervezetek. — A pedagógusok milyen viszonyt alakítottak ki az úttörőmozgalommal? Tapasztalható fenntartás, visszahúzódás? — Egyértelmű választ nem lehet adni erre a kérdésre, mert a kép vegyes. Sok pedagógus van, aki még mindig lát lehetőséget a mozgalomban, és szívesen vesz részt a munkában. Mások viszont egyszerűen nem hajlandók bekapcsolódni — különböző megfontolások. a korábban említett, a mozgalommal kapcsolatos nézőpontok alapján. Néhány formai, felszínesnek tűnő dolog is befolyásolt, visszatetszést váltott ki. Ilyen például az, hogy az úttörőszervezetek felnőtt vezetői is tagdíjat fizetnek. A csapatvezetői kör régebben kialakult, ők általában aktívan tevékenykednek. Üj csapatvezető beállítása az esetek többségében neip könnyű. Főleg a kezdők vállalják. Arra is van példa, hogy több hónapig üresen áll a poszt, ugyanakkor többes jelölés is előfordul. A legnagyobb gond azokban az iskolákban van, ahol egyébként is pedagógushiánnyal küzdenek. — Érdemes csapatvezetői beosztást )vállalni? Hogy áll anyagi és erkölcsi megbecsülésük? — Meg kell mondani őszintén, anyagilag nem érdemes csapatvezetőnek lenni. A pótlék beépül a fizetésbe, és az adó miatt valóságos értéke erősen csökken. Van példa arra is, hogy tisztán számolva alig száz forintot jelent a csapatvezetői pótlék. Az erkölcsi megbecsülést illetően nincsenek Dontos adataink. Információink szerint jutalmazásoknál az egyik szempont, hogyan végzi az illető nevelő az úttörőmunkát. — Ügy látom, hogy a gyermekek életkorának emelkedésével csökken az úttörő- mozgalom hatása. Egyetért velem? — Igen, egyetértek. Ez kimutatható. nyilvánvaló. Az alsó tagozatosok körében még igen népszerű a kisdobosmozgalom. A foglalkoztatás is megfelel életkoruknak. Később, hetedikes, nyolcadikos korban erős visszahúzódás tapasztalható. Akkor már jobban befolyásolnak a környezeti hatások. Az sem hallgatható el, hogy a tevékenységi formák sem felelnek meg a serdülő gyerekeknek. A külsőségek tekintetében is kimutatható a változás. A nagyobbak már többnyire nem szívesen veszik fel az úttörőegyenruhát, nem szívesen kötik fel az úttörőnyakkendőt. Egyébként a gyerekek körében már megfogalmazódott: divatosabb, kényelmesebb úttörőegyenruha kellene. — A mozgalom társadalmasítása régi gond. Van e téren ,változás? — Lényegében nincs, sőt a visszahúzódás érezhetőbb. Az úttörőmozgalom általában önmagára és az iskolára számíthat. Igaz, korábban is csak „reprezentatív” volt a felnőttek, a „külsősök” részvétele, de most ez is jobbára elmaradt. — Hogyan hatnak a gazdasági igondok? — Az úttörőcsapatok nem kapnak költségvetési támogatást, maguk tartják fel önmagukat. A pénz kevés, nehéz látványos programokat szervezni. Az úgynevezett „adományok” — a gazdasági intézmények támogatásai — is komoly mértékben csökkenték, ugyanakkor a költségek nőttek. Nagy gond például a táboroztatás, a magas díjat kevesebb szülő tudja vállalni. Tudjuk, hogy a támogatás csökkenése nem pusztán szándék kérdése. Több csapat önerejéből próbál bevételre szert tenni — például gombát, dísznövényt termesztenek, ezen kívül hagyományos bevételi forrás a hulladékgyűjtés, a farsangi bál. — Milyen megújulási törekvések körvonalazódnak az úttörőmozgalomban? — Májusban kibővített országos tanácsülés lesz. feltehetően a továbblépést illetően is kapunk eligazítást. Egyébként most szinte minden kísérletezés és próbálkozás megengedett. A megyei úttörőelnökség munkájában is újítottunk. tevékenységünket a tehetséggondozásra, a táboroztatás segítésére, az információ áramoltatására koncentráljuk. Tapasztalat- csere céljából találkozókat szervezünk gyermekvezetőkkel, iskolaigazgatókkal és másokkal. — Köszönöm az interjút. Berki Imre A Szolnoki Szigligeti Színházban az Iskolaszínház legújabb bemutatóján Schiller: Ármány és szerelem című drámáját láthatta a diákközönség Mózes István rendezésében. A főbb szerepekben Sebestyén Éva, Fekete András, Pajor Eszter, ifj. Üjlaky László és Hornung Gábor játszott.
