Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)
1989-04-06 / 80. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989ÁPRILIS 6. 3 Kitüntetések, elismerések Április 4-e alkalmából a Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányságon díszünnepséget tartottak, amelyen felolvasták a belügyminiszter díszparancsát s a szolgálat példamutató ellátásáért kitüntetéseket, jutalmakat adtak át. A Magyar NéPközársaság Elnöki Tanácsa Kiváló Munkáért Érdemrenddel tüntette ki Jankovics Zoltán rendőr ezredest, megyei főkapitányt. A Magyar Népköztársaság belügyminisztere Kiváló Rendőr jelvénnyel tüntette ki Bujáki Sándor rendőr főhadnagyot, a Közbiztonság éremn arany fokozatával Szilvási József rendőr főhadnagyot. Az elismeréseket a BM központi ünnepségén vették át. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával Urbán István rendőr őrnagyot, ezüst fokozatával Sárkány Béla rendőr alezredest. Gulyás István rendőr századost. Lajkó Sándor rendőr törzszászlóst, Bari István rendőr törzszászlóst tüntette ki a belügyminiszter. A fentieken kívü] többen részesültek dicséretben és jutalomban. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést kapta kimagasló munkája elismeréséül Tárnái István, a karcagi Általános Technikai Ipari Kisszövetkezet csoport- vezetője, pártalapszervezeti titkár. Az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. dolgozói közül Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben részesült: Gyulainé Sziics Sára osztályvezető (Szolnok). Husi Gyula osztályvezető-helyettes (Szolnok), Tornyiné Szabó Katalin igazgató (Kun- szentmárton). Gyöngyik Petemé csoportvezető (Kunszeri tmárton). Nem kidobott pénz Lemondani nem lehet róla Szakemberek a reklám gazdasági hatásairól A siker biztosítéka <*> Montecuccoli mondta egykoron. hogy a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz, Távol álljon tőlem, hogy valamiféle hasonlóságot keressek a régi mondás és mostani beszélgetőtársam szavai között, de Szalay László, a Martfűi Tisza Cipőgyár kereskedelmi igazgatója szerint a reklámhoz sok más egyéb mellett ez a három dolog ugyancsak elengedhetetlenül szükséges: azaz pénz, pénz és pénz. — Kilenc éve, amióta ebben a beosztásban dolgozom — mondja — a vállalat marketing- és reklámtevékenységét is én irányítom. A reklám számomra — és ezt többéves tapasztalatom alapján állíthatom — a siker biztosítéka. Elengedhetetlennek tartom a folyamatos, az intenzív propagandát, a frappáns, tömör hirdetéseket, mert e nélkül már egyetlen cég sem tud manapság megélni. Ami pedig a dolog pénzügyi oldalát illeti, nos azzal nem árulok el különösebb titkot, hogy a népgazdaság, s ezen belül az egyes vállalatok komoly anyagi gondokkal küszködnek, s a nehezebb gazdasági viszonyok között több cég szinte magától értetődő természetességgel kurtítja meg a reklám- propagandára szánt költség- vetését. Mi, más kiutat keresünk, mert meggyőződésünk, hogy reklám nélkül nem képzelhető el magas színvonalú kereskedelmi munka sem. Ennek is köszönhető, hogy gazdálkodásunk még mindig stabil és nem fenyeget bennünket az a veszély, hogy — képletesen mondva — be kellene csukni a boltot. Eddig eredményesen termeltünk, s úgy néz ki, hogy erre az évre tervezett 3 és fél milliárd forintos árbevételünk és 175 milliós nyereségünk is meglesz. S ezekben az eredményekben benne van a reklám szerepe, hatása, s ezért mi mindig nagy súlyt fektettünk erre. Hisz például 1987-ben 4 milliót, tavaly 6-ot, az idén pedig már 8 millió forintot fordítunk a reklámokra. Persze az igazsághoz hozzátartozik az is. hogy akármeny- nyire emeljük az összegeket — mivel a reklámköltségek is jócskán növekednék — ezek a pénzek legfeljebb csak a szintentartásra elegendőek. Kétségtelen, hogy a legjobb reklámhordozó a televízió. Igaz, a televíziós reklámnak is megvan az ára. Ha jól megnézi, tévéreklámok is mindössze 8—10 cég termékeire korlátozódnak. Nem is csoda, hisz csúcsidőben egy fél perces reklámfilm vetítése 60 ezer forintba kerül. Ha egy hónapban tízszer vetítik a filmet — ami nem sok — az máris hatszázezer forintot jelent. Éppen emiatt egyre kevesebben veszik igénybe ezt a hirdetési formát. Arról már nem is beszélve, hogy a reklám halála az unalom. Vagyis bizonyos idő után föltétlenül változtatni kell a filmen, a grafikán, a szövegen és így tovább. S bizony ez is pénzbe, és nem is kevés pénzbe kerül, de vállaljuk. Csak azt nem tudjuk, melyik fele... Létezett valaha a kereskedelemben egy alapelv: „a vevőnek mindig igaza van”. Az a kereskedő, aki erről megfeledkezett, könnyen úgy járhatott, hogy igaza neki lehetett ugyan, de vevője viszont szinte biztos, hogy csak a konkurenciának volt. Hogy manapság errefelé hogyan állunk ezzel az elvvel, azt legtöbbször tényleg csak elvben vizsgálhatjuk, mert vevő és kereskedő ma is van, sőt igazság is, csak éppen a negyedik feltétel hiányzik gyakran: a konkoren- cia. Ha pedig egynémely nagy állami vállalatnak nemhogy versenytársa, de elegendő áruja sincs, akkor — ezt mindannyian tapasztalhatjuk — a vevő ritkán érezheti elkényeztetve magát. Ez a kép csaknem teljesen ráillik a Jászberényi Hűtőgépgyárra, különösen, ha a fagyasztószekrényekre sort várók népes tömegeire gondolok. Nos. amikor Sárközy Lászlót, a nag-’üzem reklám- és propagandaosztályánák vezetőjét a reklám jelentőségéről kérdeztem, óhatatlanul is felötlött bennem ez a kép, meg az a szituáció is, amikor utoljára találkoztam vele. Tavaly az őszi BNV-n ültünk le beszélgetni, s mint akkor mondta, az évi gyártókapacitásuk teljesen lekötött volt, s így új üzletekről szó sem lehetett. De a rang kötelezi őket — többek között ezért is jöttek a vásárra — és reklámozni mindenképpen szükséges. Ha másért nem, hát azért, hogy ezzel is jelezzék a vállalat él és dolgozik, s így kiállításon való jelenlétért fizetett többmillió sem kidobott pénz. Amikor mindezt megemlítem neki, bólogat, s hozzáteszi. hogy a helyzet azóta sem változott. De annak ellenére, hogy egyelőre nem tudják növelni a termelést, az évi 6 és félmilliárd forintos termelési értékből az idén is például 20 millió forintot költenek reklámra. Szerencsére mindegyik termékünk kapós — folytatja — és éppen ezért mi nem a klasszikus — vagyis kimondottan egy termékhez kapcsolódó — reklámot tartjuk fontosnak, hanem jóval szélesebb értelemben vett reklámról beszélünk. Vagyis a vállalati image kialakításán fáradozunk, amibe beletartozik a vásárlókkal való kapcsolattól kezdve, termékeink műszaki megbízhatóságán át munka- és gyártási kultúránk és még sorolhatnánk. Azon mindenki meghökkent, hogy mi fagyasztószekrényeket importálunk. Perig ez Nyugaton teljesen természetes dolog, hisz ez is a hosszú távú gondolkodás része, mivel mi nem szeretnénk a jövőben sem elveszíteni vásárlóinkat. Ez a tevékenységünk — ne tűnjön szerénytelennek — a cég üzleti érzékét, a hatásos befektetést javíthatja, ami jelzi azt is, hogy fölösleges szűk határokat szabni a vállalatok mozgásterének. Inkább azt kell szorgalmazni, hogy rugalmasan a kereslet-kínálat törvényeihez gyorsan alkalmazkodva növeljék bevételeiket, s ezzel együtt természetesen a hasznot is. Minél kevesebb a tabu, a sablon és minél több a szelemi ráfordítás, annál biztosabb, hogy az a sokat emlegetett hatékonyság is otthonra lel a hazai gazdaságban. És manapság ezt sem ártana reklámozni. összegezve: úgy vélem, hiába prosperál pillanatnyilag jól a cég. azért az érdeklődés fenntartásához a reklámra szükség van. Ami pedig az erre fordított pénzt illeti, ezzel kapcsolatban eszembe jut a nagy amerikai multimilliomosnak, Fordnak ide illő mondása, miszerint „a reklámra szánt összeg fele kidobott pénz”. Csak nem tudni, hogy melyik fele, s így az egészre szükség van. N. T. Fotó: K. É. Mit mutat az első negyedév mérlege? (Folytatás az 1. oldalról) hosszabb ideig állt a munka, előrehoztuk a javítások, felújítások idejét, így próbáltunk felkészülni és megteremteni a későbbi időszak nagyobb termelési lehetőségeit. Kardos György, a Szolnoki Papírgyár igazgatója: — Az 1988. évi sikeres zárás után — amikor gyárunk harmadik helyezést ért el a Papíripari Vállalat gyáregységei között meghirdetett versenyben — az idei esztendő ugyancsak biztatóan indult a Szolnoki Papírgyár számára. Az persze igaz, hogy az előző esztendő hasonló időszakában komoly cellulózellátási gondokkal küszködve kellett ellátni feladatainkat, ezzel szemben az idei év első három hónapjában a működésünket már semmi sem akadályozta. KüA nyomdák ellátása mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap munkánkban az igénylők jó minőségű irodagéppapírral való ellátása. Ezt segíti az idei második és harmadik negyedévben megvalósuló beruházásunk is, melynek eredményeképpen megduplázhatjuk az önátírópapír gyártását, összeségében elmondható, hogy az idei esztendő első három hónapja számunkra sikeres volt. Ha a folytatás is ilyen lesz, akkor panaszra nem lehet okunk. Farkas Lajos, a Beton és Vasbetonipari Művek Szolnoki Gyárának gazdasági igazgatóhelyettese: — Az idei esztendő kezdetén a gazdálkodás feltételei az előző évinél kedvezőbben alakultak. Ez több dolognak köszönhető. Így például a piaci kereslet — főleg a lakosság részéről — valamelyest élénkült, létszámgondjaink nem voltak, s az időjárás sem hátráltatta tevékenységünket. A kereslet élénkülését jelzi, hogy az első negyedévben körülbelül 47 százalékkal több körüreges födémpanelt, 30 százalékkal több áthidaló és EH gerendát értékesítettünk, mint egy évvel korábban. Igen keresett volt, és még ma is az, az általunk gyártott gépkocsitároló, amelyet — előnyei és gazdaságossága miatt — egyre szélesebb körben használnak a zártkertekben szerszámtárolásra meg különböAz éves 560 hektáros erdősítési feladatból 320 hektárt — vagyis csaknem 60 százalékot az első negyedévben beerdősítettünk, s fakitermelési előirányzatunk 35 százalékával is végeztünk. A faipar ütemes teljesítéssel és növekvő tőkés árbevétellel járul hozzá az erdőgazdaság eredményeihez. Ígéretes a szovjet cégekkel kötött árucsere-megállapodás is, ebben az esztendőben már majdnem ezer köbméter bükk- és fenyőrönköt kapott az erdőgazdaság kazánjaiért és aprítóberendezéseiért. Dr. Lits Józsefné, a Szolnoki Bőr- és Textilipari Szövetkezet elnöke: Szövetkezetünk nagyon erős első negyedévet zárt, hisz árbevételünk meghaladja a 65 millió forintot, ami 30 százalékkal magasabb az előző esztendő hasonló időszakánál. Ezen belül a tőkés árbevételünk két és félszeresére emelkedett. Termékeinket új piacokon is sikerült értékesítenünk, s központi üzemeinkben jelenleg is tőkés piacra termelünk. Rendeződtek a tavalyi negyedik negyedéves import problémáink, a kereskedelmi minisztérium példás rugallönösen fontos, hogy az anyag- és energiaellátás zökkenőmentessé vált. Természetesen ez is hozzájárult ahhoz, hogy az első negyedévben a gyár termelési rekordteljesítményt ért el. Az elmúlt évek legnagyobb beruházásaként számon tartott író-nyomó gyárrészleg a tervekhez képest 20 százalékkal több árut bocsátott ki. Ami igazán öröm számomra, hogy termékeink iránt olyannyira nagy a kereslet, hogy az igények jóval meghaladják jelenlegi kapacitásunkat. Egyre inkább ismertek és keresettek a gyár cikkei a külföldi piacokon is. Ezt egyébként az is jelzi, hogy az első negyedévben több mint 2 ezer 100 tonna papírt exportáltunk, s ez a mennyiség túlszárnyalja a tavalyi hasonló időszakban külföldön értékesített meny- nyiséget. ző gazdasági jellegű célokra is. Nemrégiben kezdtük el nagyobb volumenben gyártani az épületek — elsősorban családi házak — födém- szerkezeteinél alkalmazott béléstestek, valamint az útépítésnél használt útszegélykövek gyártását. Gondot jelent azonban számunkra, hogy egyelőre mérsékeltebb a kereslet az előregyártott beton iránt, pedig az elmúlt évben 16 millió forint értékben korszerűsített, automatizált betongyárunkban a legkülönlegesebb igényeket és minőségi követelményeket is ki tudjuk elégíteni. Terveinkben, piaci kilátásaink alapján a múlt évinél Valamivel kedvezőbb gazdasági feltételekkel számolunk az idén, de éppen ezért tovább kell lépnünk, elsősorban az anyagtakarékosság és a minőség területén. Török László, a Nagykunsági Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság vezérigazgatója: — Kedvező időjárással köszöntött be 1989. Ezt kihasználva az erdőgazdaság dolgozói jól szervezett munkával még a kiemelkedően jónak ítélhető 1988-as esztendő eredményeit is túlszárnyalták az első negyedévben. Az árbevétel, a termelési érték csaknem 20 százalékkal haladja meg a tavalyi első negyedév tényszámait. Ezen belül a tőkés árbevétel elérte az 1 millió dollárt, s a nyereség is 13 millió forint körül realizálódik. mássággal segítette az új üzletek létrejöttét. Megrendeléseink meghaladják kapacitásunkat. A határidők teljesítése érdekében az elmúlt hónapokban dolgozóink több hétvégen is vállalták a túlmunkát. A második negyedév hasonlóan erősnek mutatkozik. Egy jó évkezdet, ha elbiza- kodásra nem is. de bizonyos fokú biztonságra okot adhat, s úgy véljük, idei terveinket teljesíteni tudjuk. Szabó Sándor, a Mezőtúri Vezérléstechnikai Alkatrész- gyártó Vállalat igazgatója: — A Kontakta Elektromechanikai Vállalat Mezőtúri Gyára 1989. január 1-jétől Vezérléstechnikai Alkatrész- gyártó Válalat néven önállóvá vált. Idei termelési és árbevételi tervünk 252 millió forint melynek első negyedévre eső hányadát teljesítjük. Sőt. a második negyedévre is biztosítva van a munka. de a második félévre még van szabad kapacitásunk. Sarkadi Sándor, a Szerszámkészítő Művek Karcagi Gépgyárának általános ügyvezető igazgatója: — A SZIM Karcagi Gépgyára tavaly december 31- évei részvénytársasággá alakult. Az idei gazdasági, forgalmi célkitűzéseinket az új működési forma és az ebből fakadó követelmények figyelembevételével állítottuk össze. A célokat a részvényesek március 14-én megtartott első rendes közgyűlése hagyta jóvá. Az előző évi kényszerű forgalmi visszaesések ellenére erre az évre mintegy 12—13 százalékos növekedéssel számolunk. Célkitűzésünk szerint ez 360 370 forintos forgalmat jelent. Az első negyedévi termelésünk ezt az elképzelést várhatóan igazolni fogja, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy 90—95 milliós termeléssel számolunk. Az értékesítés területén gondjaink vannak, s emiatt negyedéves árbevételünk 70 millió forint közelében várható. Babúcs József, a Jászberényi Hűtőgépgyár gazdasági igazgatója: — A Hűtőgépgyár idei célkitűzései között elsősorban a belföldi ellátás javítása, valamint a tőkés export árbevételének növelése szerepel. Az első negyedéves tervünk az éves időarányos tervnél valamivel alacsonyabb volt. az egyik hűtő- szekrényt gyártó üzemben folyó rekonstrukciós munkálatok miatt. A géptelepítés ebben az üzemben hamarosan befejeződik, s így az éves terv teljesítését az említett leállás nem befolyásolja. Jó évkezdet — bérfejlesztéssel A három fő — tehát a hazai. a szocialista és tőkés — piacot külön-külön vizsgálva megállaptható, hogy a belföldi előirányzatot várhatóan 97 százalékra, a szocialista exportunkat 60 százalékra, a tőkés exportot pedig 105 százalékra teljesítjük. Főbb termékeink közül a hűtő és fagyasztószekrényekből terv szerint 153 ezer darabot, fagyasztóládából 11 ezer darabot, radiátorból pedig 328 ezer négyzetmétert állítunk elő. A tervhez képest mintegy 50 százalékos lemaradás mutatkozik a szifonokból. A 177 ezer darab egyéb, nem fogyasztási célú termékeink — így erőművi hűtők, áruházi berendezések, jármű vízhűtők — közül különösen a szocialista exportra szállított tételeknél volt a tervhez képest lemaradás, melynek oka. hogy a szovjet féllel az elhúzódó árviták miatt a szerződéseket csak nemrég kötöttük meg. Goda Zoltán, a Jászberényi Aprítógépgyár műszaki i gazg atóh ely e ttese: — Jól kezdte az Aprítógépgyár az 1989-es évet- De_ cemberben elmaradt az év végi hajrá és ez lehetőséget adott az üzemeknek és gyáregységeknek arra is, hogy jól előkészítsék az idei esztendő indulását. Az eredményt már a januári adatok is mutatták, hiszen több mint 30 millió forintos túlteljesítést könyvelhettek el. A jelek szerint ez az összeg a negyedév végére megduplázódik. A tervszerű termelésben közrejátszott az is. hogy a tőkés export szinte kikényszerítette az ütemességet, mert a szállítmányoknak menetrendszerűen kellett indulniuk az NSZK-ba és Franciaországba. A vállalat első negyedéves tőkés exportja több lesz, mint 1986-ban egész évben volt. A jó kezdet megalapozta a mintegy 12 százalékos bérfejlesztést is, amit január elsejével hajtottunk végre. Ami gond, hogy sok alapanyaggyártó cég áremelést jelentett be. Ennek ellensúlyozására intézkedéseket dolgoztunk ki a takarékos költséggazdálkodásra, s így összességében bízunk abban, hogy elérjük az erre az évre kitűzött céljainkat. N. T. Élénkülő piaci kereslet Határidőre hétvégi túlmunkával
