Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)
1989-04-28 / 98. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989.ÁPRILIS 28. 3 Kollégium ax oktatási Igaxgatóaágon? Jelentkezési csúcs a középiskolákban Korekasxtal ax oktatás helyxetórOI Szolnokon soha nem jelentkeztek annyian középiskolába, mint az idén. Bár az ezzel összefüggő szakmai ügyek intézése állami feladat, a pedagógus pártbizottság mégis fontosnak tartotta, hogy tájékozódási jelleggel. segítő szándékkal foglalkozzon ezzel a kérdéssel, mivel nagyon sok szülőt érintenek gyermeke továbbtanulási lehetőségei, és az idei beiskolázás hasznosítható tapasztalatokkal szolgálhat a jövőre nézve. Ezzel egyetértve vettünk részt a pedagógus pártbizottság által kezdeményezett kerekasztal-beszél- getésen, melyen Tóth Andrásné, a pedagógus pártbizottság titkára mellett partnerünk volt Szegényné Meggyes Ibolya, Kardos Györgyné, Bozsikné Ökrös Krisztina, Bánkúti Zoltán és Rózsavári László. A hosszúra nyúlt eszmecsere lényegét sűríti írásunk. Sskan csalódtak Meglehetősen sok középiskolába pályázó csalódott az idén. összességében a gimnáziumok általános tagozatán nem nagy a túljelentkezés, hiszen négyszázhat pályázóból mindössze hatvannyolcat utasítottak el. Más kérdés, hogy a viszonylag kedvező kép az igazgatók együttműködésének köszönhető. A jelentkezés nem volt arányos. A Verseghy Gimnáziumba például majdnem kétszeres volt. Sokkal keményebb diónak bizonyult viszont a szakközépiskolák küszöbének bevétele. Azokba 1487-en adták be felvételi kérelmüket, s kedvező választ csak nyolcszázheten kaptak. A szakközépiskolai felvételi kérelmekben tükröződik leginkább a jövő képe, ugyanis azokat a szakokat választották a legtöbben. amelyeket a legkorszerűbbnek és anyagilag a legelőnyösebbnek gondolnak. Ezért került a tanulók érdeklődésének középpontjába a számítástechnikával, valamint a kereskedelemmel és a vendéglátással összefüggő képzés. A mérlegelésből persze nem lehet kihagyni azt sem a két utóbbinál, hogy a lányok továbbképzése, szakmaválasztása meglehetősen körülményes. A megye- székhely ipari szerkezete nem segíti ezt. Ennek következménye, hogy a kereskedelmi szakra hatszoros volt a túljelentkezés. A demográfiai hullám mellett több szervezési hiba is gondot okoz. A jelentkezések elbírálásának határideje például lényegében azonos a különböző iskolatípusoknál, ezért előfordul, hogy a szak- középiskolából kimaradó, jó képességű gyerekek helyett kevésbé alkalmas, de az első „menetben” pályázó tanulókat vesznek fel a szakmunkásképzőbe. A katonai szakközépiskolába történő felvétel határidejét is előbbre kellene tenni. Évente tíz-tizenötször előfordul ugyanis, hogy a katonai intézetbe is felvesznek valakit, meg a szolnoki szakközépiskolába is. Felesleges hercehurcát, plusz munkát okoz ez a polgári tantestületnek. I gordiuszi csomó A beiskolázás gordiuszi csomóját a szakmunkásképzés jelenti Szolnokon. A következő napokban zárják a mérleget, de a rendelkezésre álló adatok szerint a továbbtanulni szándékozóknak több mint a fele a szakmunkásképzőkbe készült, vagy oda predesztinálja őket a tanulmányi eredményük. A jelentkezők létszáma eléri a 2359-et. A város hat ilyen intézete 1436 helyre vár fiatalokat. A pillanatnyi számítások szerint kilencszáz jelentkező elutasításával kell számolni. Ez a szám magában foglalja a vidékről pályázókat is, de őket leszámítva is közel négyszáz szolnoki fiatal (kétharmaduk lány) nem vehet részt szakmai képzésben. Divatos szakmák itt is fellelhetők. A ruházati eladó szakmára például 563 százalékos a túljelentkezés. Természetesen hiányszakmák is vannak — köztük a kőműves, a vasbetonszerelő, a bádogos, a burkoló, az ács-állványozó. Éppen ezért vetődik fel a kérdés: miért eny- nyire széttagolt, speciális a szakmunkásképzés. Miért, nem lehet összevonni például a kőműves és burkoló, vagy a szakács és a cukrász szakmát? A legnagyobb gond az. hogy a gimnáziumból vagy a szakközépiskolából az elutasítottak útja vezethet a szakmunkásképzőkbe. de merre vegyék az irányt azok. akik előtt bevehetetlen vár a szakmunkásképző? Bekell ismerni, hogy sem az oktatási szervek, sem a társadalom nem készült fel kellően ilyen esetek tömeges előfordulására. Nem tudják, mit kellene tenni azért, hogy ezek a gyerekek se kerüljenek az utcára. I sátor lem tanterem A tavalyinál harmincegygyei több középiskolai tanulócsoportot kell az idén Szolnokon elhelyezni. Az Áchim András Üti Általános Iskola átvételével nyertek tizenhat tantermet. A középiskolai képzésre három tantermet igénybe vesznek a Dr. Csanádi Körúti Általános Iskolában, kettőt pedig a Mátyás Király Üti Általános Iskolában. Korai volt tehát ott a fellélegzés a zsúfoltság csökkenése miatt. Ügy tűnik, ablakok nyitásával négy ideiglenes tanterem alakítható ki a Tisza- parti Gimnázium alagsorában is. Végleges megoldást mindez nem jelent, fokozódik a zsúfoltság a középiskolákban, hiszen sátorban mégsem lehet tanítani. A tanteremhiány mellett egyre feszítőbb gond a tanulók kollégiumi elhelyezése. A gondokat enyhítendő tárgyalások kezdődnek arról — bár a kezdeményezés anyagi fedezetéhez megyei tanácsi döntés szükséges —, hogy a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán, illetve a KISZ-iskolán középiskolai kollégiumot alakítanak ki. A mostani beiskolázás néhány levonható konzekvenciával is szolgál. A kollégiumi helyzet például azzal, hogy a gimnáziumok általános tagozatára más városokban lakó gyerekeket lehetőleg ne vegyenek fel, hiszen megyénkben elegendő gimnázium van. Az elhelyezési gondok miatt emellett szól az is. hogy szolnoki fiataloknak ugyanakkor csak Üjszászon vagy máshol jut hely. Felvetődött az a gondolat is, hogy a Művelődési Minisztériumot meg kellene nyerni többletosztály engedélyezésére, de ez is csak növelné a tanteremhiányt. A képzésből kimaradókkal való foglalkozás egyéb formáit keresni kell tehát, hogy senki se kallódjon el. Meggondolandó például a hatvanas évek azon gyakorlatának felújítása, hogy az általános iskolát végzettek és máshová fel nem vettek számára két évig tartó továbbképző tanfolyamot szerveztek. Kétszeres hátrányban Azt mondják a pedagógusok, hogy ennyi síró szülőt, mint az idén. nem láttak még beiskolázás idején. Tény az. hogy a fellebbezésekre osztályonként fenntartott négy-négy hely, a hiányszakmák feltöltése, meg az esetleges megyén belüli átirányítások (bár kollégiumi helyek hiányában nem várható ettől sem sok eredmény) valamit csökkentének a gondokon, de nem oldják meg azokat. Különösen nehéz az egészségileg károsult fiatalok képzésének megoldása. Ezért érthetetlen, hogy a felsőbb kezdeményezésre számukra szervezett két szerelő-lakatos csoport indításának anyagi fedezetét még mindig nem biztosította a minisztérium. Ezzel a témával összhangban vetődött fel az a javaslat, hogy alapos orvosi vizsgálatnak kellene alávetni az általános iskolásokat. Egy kőművestanulóról például az derült ki, hogy nincs „térlátása”. Az idei beiskolázás tanulságai közé tartozik az is, hogy a szülőknek jobban fel kellene mérniök gyermekeik képességeit, és belátniok, hogy nem akkor tesznek velük jót. ha mindenáron olyan iskolába akarják betuszkolni őket, ahol úgy is csak kudarccal számolhatnak. Simon Béla Az utóbbi hónapokban igencsak felborzolta Kétpó és Kuncsorba lakosságának idegeit, hogy a hatóság a falu szélére akarja telepíteni a ve- szélyeshulladék-tárolót. Az illetékesek még nem döntöttek. Képünkön a Központi Bányafejlesztési Intézet Geotechnikai Leányvállalatának talajvízészlelő kútcsoportja dolgozik a leendő területen. (Fotó: T. Z.) Sok-e vagy kevés a hetvenhét kiváló? Gondolatok boltértékelések után Hagy visszhangot keltett az olvasók körében az írás, amelyben arról volt szó, hogy a fogyasztók megyei tanácsa tavalyi tevékenységük alapján hetvenhét áruházát, boltot, vendéglátóegységet kiválónak minősített. Egyes vélemények szerint jó lenne, ha ebben a megyében valóban ennyi kifogásitallan üzlet, presszó tevékenykedne, míg mások állítják, ennél sokkal több is található, ha az érintettek valameny- nyien beneveztek volna a versenybe, hiszen szőkébb hazánkban 2 ezer 500 kereskedelmi egység akad. Mielőtt megpróbálnánk igazságot tenni az egymásnak homlokegyenest ellentmondó állítások között, érdemes felidézni, hogyan történik a részvétel ezen az évenként ismétlődő megméretésen? Nos, az első rosta a vásárlóké, azaz a vevőké: ugyanis ha abba a sokat emlegetett, olykor nehezen található könyvecskébe bárki, az üzletet jogosan elmarasztaló bírálatot ró, az illető egység máris búcsút mondhat a címnek. Hasonlóan kizáró ok a negatív Köjál-, kereskedelmi felügyelőségi bejegyzés, meg az is, ha a fenntartó, üzemeltető cég úgy ítéli meg, hogy a bolt alkalmatlan erre a tRuiusra. Azért az is megérdemelne egy alapos elemzést, hogy vajon a két és félezer egység közül miért csak 158 vette a fáradságot a nevezésre. És a többiek ? Minden bi • zonnya® azért hallgattak, imert elleve kilátástalannak ítélték a versengést, mivei nem kevés a panasz ellenük, de tudunk olyan egységrő' is. ahol a fenntartó cég nem tartotta fontosnak az indulást, mondván nem érdekli az egész. A listáról az is kiderül, hogy változatlanul baj van az éttermekkel, presszókkal, hiszen mindössze tizennégy találtatott kiválónak, sőt közöttük több óvodai, iskolai napközis konyha is akad. A tizennégyből pedig nyolc Mezőtúron van. Adott a kérdés: ennyire színvonalas, választékos az ottani vendéglátás, vagy a helyi bírálók bizonyultak az átlagnál engedékenyebbnek? Nem tudjuk, de tény, a kiváló vendéglátó egységek 57 százaléka ebben a városban üzemel. Érdekes az az észrevétel is. hogy a legnagyobb áruházak elvétve szerepelnek a listán. Ez részben érthető, hiszen ezekbe naponta több ezer a betérő, és elég egyetlen hiba, vásárlói megkárosítás, hogy a létesítmény ne kerüljön a legjobbak közé. Így nem véletlen, hogy a hetvenhétből negyvenhét apró bolt. üzlet. Ezek túlnyomórészt kisebb településeken, községekben találhatók, ahol még az a szokás, hogy a betérőknek köszönnek, és aki ott vásárol, ismerősnek számít. Márpedig a jószomszédot, régi ismerőst illik udvariasan, pontosan, kedvesen kiszolgálni. Ahol viszont személytelen az ember, ott nem biztos, hogy kedves a vendég, akinek néhány udvarias kérdés, esetleg mosoly is kijár Mindezek után adott a kérdés: lehet-e azonos mértékkel mérni egy nagy áruházát és egy apró üzletet? Olyat, amelybe esetleg egy hónap alatt sem tér be any- nyi vásárló, mint a másikba reggeltől estig? Mert az egy hiba itt is, ott is egy hiba. holott a forgalom, a hi- bázási lehetőség igencsak különböző. Olykor tréfásan azt mondják: azért lettek, lehettek kiválóak ezek az egységek, mert oda tavaly a Köjál és a kereskedelmi felügyelőség bizonyára nem jutott el. Noha humoros a felvetés, adódik benne bizonyos részigazság. Ha másért nem, azért, mert az ellenőrzések tanulságai. következtetései azt mutatják, hogy üzleteink, boltjaink zömében tényleg mindig akad kifogásolni való. Vagy a tárolótér vagy a hűtőkapacitás szűk, esetleg a tisztaság kétes, olykor pedig a mérleg nyelve mozdul rosszul, de arra is adódik példa, hogy az eladók modora biliéit a sima és az érdes közül az utóbbi felé. Tévedések elkerülése végett még véletlenül sem szerelném bántani a tisztességes, becsületes kereskedőiket. Elvégre nem egy helyen havi 3—5 ezer forintért kell nehéz ládákat emelgetniük, komoly fizikai munkát végezniük. Azt sem szabad elhallgatni, hogy a kereskedelmi dolgozók zöme nő. B felsorolással nem a hibákat szeretném mentegetni vagy kisebbíteni, csupán arra keresem a választ, hogy sok-e vagy kevés ez a hetvenhét kiváló egység. Ha a két és félezerhez viszonyítjuk, igen kevés, hiszen alig haladja meg a három százalékot. Ha pedig azt nézzük: megérdemelte-e kivétel nélkül mindenki a címet, lehet, hogy sok. Elvégre- a felügyelő, ellenőrző megyei szervek ennyi helyre évröl-évre képtelenek eljutni. Azt pedig csak találgathatjuk, hogy a nem nevezett 2 ezer 300 egységből hány lett volna kiváló. Akárhogy is van, a díj csak egy évre szól, ráadásul már bizonyos, hogy jövőre, mint annyi mást, ezt az értékelést is alaposan módosítják. D. Szabó Miklós Ózonizáló a Keleti főcsatornán Tegnapi lapszámunkban hírt adtunk róla, hogy a Keleti főcsatornán átadták az ország első felszíniivíz- tisztítómű ózonizáló berendezését. Tornoczky György, a TRV igazgatóhelyettes főmérnöke a következőket mondta az új eljárásról munkatársunknak: — A Keleti főcsatorna felszínivíz-tisztítómű 1976 ók- tóbere óta folyamatosan üzemel, és szolgáltat Debrecen számára megközelítően év.i 12 millió köbméter ivóvizet. A vízmű tisztítás-technológiai felépítése megfelelt a tervezés időszakában Magyarországon ismert legmodernebb víztisztítási eljárásnak, megtervezték mindazt, ami a Tiszán levonuló, esetenként rendkívüli szennyezések kivédésére alkalmas, így ózonizáló berendezés is helyet kapott a tervekben, megvalósítására azonban nem került sor. A létesítmény üzemeltetését kezdettől vállalatunk végzi, és azóta folyamatosan foglalkozunk a technológia korszerűsítésével, az újabb lehetőségek fokozatos gyakorlati megvalósításával. Ágazati jelentőségű technológiai módosítást jelentett a vízmű életében a mikroszűrés bevezetése. Az OMFB anyagi és műszaki segítségével (beszerzett, angol gyártmányú mikroszűrő, 35 mikronos nyílásméretű szitaszövettel, jó hatásfokú előszűrést biztosít. Felismerve a hazai igényeket, vállalatunk vállalta a mikroszűrő berendezés hazai gyártását és alkalmazását. Azóta már több helyen üzemeltetik sikerrel mikroszűrőinket, nemcsak az ivóvízellátás, hanem az ipari- és szennyvíztisztítás területén is. A kutatási eredmények, és üzemeltetési tapasztalatok egyértelműen (bebizonyították az ivóvízkezelésnél alkalmazott klórozás számos kedvezőtlen mellékhatását. Megjegyzem, hogy ezek a kedvezőtlen mellékhatások nemcsak felszíni, hanem felszín alatti vizek klórozásakor is előfordulnak. Fenti problémák miatt, a nyugat-európai országokban áttértek az ózonos vízkezelésre. Ennek előnyei a következőkben foglalhatók össze: a víz színének, szagának és ízének javítása; fertőtlenítés, vírusok megölése; oxigéntartalom növelése; szervesanyagok eltávolítása; pelyihesítési eljárás előkészítése; mangán és vas eltávolítása; a klórozás mellékhatásainak kiküszöbölése. Magyarországon szinte nincs hagyománya az ózonos kezelésnek, próbálkozások történtek, de üzemszerűen csak a Fővárosi Vízművek ráckevei telepjén alkalmazzák, vas- és mangán eltávolítására. A Keleti főcsatorna víziműnél a technológiai lehetőségeket megvizsgálva, legcélszerűbbnek bizonyult az ózonos vízkezelés. Ezzel feleslegessé vált az elöklór alkalmazása. Előfertőtlenítésként a permanganát elfogadható hatásfokkal dolgozik, az ózon adagolását a homokszűrés után végezzük, itt érhető el a legjobb hatásfokú felhasználás. Magas műszaki színvonalat képviselő berendezés beépítése mellett döntöttünk, ezért versenytárgyalást írtunk ki a Niikex-szel. Az ajánlatokat számos szempontból értékeltük, s a referenciatelepek megtekintése után, a Trailigaz 7,3 kg/óra teljesítményű berendezését vásároltuk meg. Döntésünknél fontos tényező volt a berendezés fajlagos vi 1 lamosene rgia- f ogyasz- tása és a referenciatelepek üzemeltetésének kedvező tapasztalata. A Trailigaz szállítása a szerződés megkötésekor érvényes árfolyamon 32 millió forint volt, a beépítésihez szükséges műtárgyak 18 millió forintba kerültek. A berendezést, végül is ötéves lízingre vásároltuk meg, melynek értelmében vállalatunk a lízingdíjat 1992-ig 10 részletben fizeti ki. A létrehozott szerződés alapján a berendezés szállítását a Trailigaz tíz hónap alatt elvégezte. Beépítését alvállalkozóként a Tungsram biztosította. A berendezés próbaüzemeltetését vállalatunk 1988 októberében megkezdte, melynek tapasztalatai eddig kedvezőek. Viszonylag rövid próbaüzem alapján már látható, hogy az izrontó anyagok eltávolításában nagy előrelépést jelent az ózon használata.
