Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)

1989-04-27 / 97. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. ÁPRILIS 27. IA tudomány világa I Egy tudományos felmérés tapasztalatai A Szolnok Megyei Tanács VB Tudományos Koordináci­ós Bizottsága, mely 1987 vé­gén alakult, alapvetően hár­mas feladatot lát el: szer­vezi és összefogja a megyé­ben folyó -kutatási-fejleszté­si tevékenységet, szolgálta­tásaival segíti a tudományos munkát végzőket, és anyagi forrásainak arányában me­nedzseli a különböző témák­ban dolgozókat, támogatás­sal tanulmányúihoz, nyelv- tanuláshoz és konferenciá­kon való részvételhez segít­ve őket. E hármas feladatkörből most egy olyan felmérésről szeretnénk hírt adni, mellyel egyfajta szolgáltatást kíná­lunk fel a megyében dolgozó kutatóknak, alkotóműhelyek­nek. Ennek lényege, hogy a tudományszervező és végző munka alapja a tájékozott­ság mindarról, ami a megyé­ben tudományos céllal fo­lyik, de mindeddig ilyen át­tekintés nem készült helyi szinten. Létezik ugyan egy központi nyilvántartás, ez azonban csak részleges adat­bázisként szolgál, hiszen csu­pán a költségvetés által tá­mogatott témák és progra­mok jegyzéke található itt, s a kisebb volumenű, helyi fi­nanszírozású munkák nem, holott ezek számukban és je­lentőségükben is rendkívül fontosak lehetnek a megyé­ben dolgozóknak, kutatók­nak (mint kapcsolódási le­hetőség, mint tómaismeret, mint forrás, mint felhaszná­lási lehetőség...). Célunk mindezen témák és progra­mok összegyűjtésével nem­csak az, hogy magunk ren­delkezzünk áttekintéssel, de hogy ily módon is elősegít­sük a különböző területen tudományos munkát végző intézmények és teamek kö­zötti ismerkedést, megte­remtsük az együttműködés elemi feltételeit, szorgalmaz­zuk azok kialakulását és ha-, tékonnyá válását. Ennek szellemében 257 helyi válla­lat és intézmény vezetését kerestük meg kérdőívünkkel, s kértük őket tájékoztassa­nak bennünket az ott folyó tudományos, fejlesztői mun­kákról. Levelünkre 39 válla­lat és intézmény küldte visz- sza anyagát, ebből 10 nemle­Tengerfenék az Andok tetején Egy műkedvelő , őslény­tankutató Chile déli részén az Andoik üledékes kőzetei­ben, 1700—1800 irriéteres ma­gasságban bálnák és más tengeri állatok megkövese­dett maradványaira buk­kant. Amikor ezek az álla­tok — 15—20 millió évvel ezelőtt — elpusztultak, le­süllyedtek a tengerfenékre, s abba beleágyazódtak. Az­óta heves földmozgások kö­zepette az Andok hegylánca fölemelkedett, s az üledék­be beágyazódott kövületek a magasba kerültek. Ezek a leletek remélhe­tőleg fényt vetnek majd az állatok fejlődéstörténetének egy eleddig kevésbé ismert korszakára, egyszersmind újabb adatokkal gazdagít­ják ismereteinket arról a — földtani léptékkel mérve gyors, 15 millió év alatt vég­bemenő — folyamatról, amelynek során az Andok hegylánca kialakult. ges tudományos tevékenysé­gét jelezte. Legaktívabb ága­zat a közművelődési, oktatá­si volt, a városok közül pe­dig Szolnok emelkedett ki. Elgondolkodtató, hogy jóné- hány jelentős megyei intéz­mény (ipari, egészségügyi) nem reagált kérésünkre. A visszaérkezett szerény számú anyag feldolgozása az MT számítástechnikai csoportja segítségével történt, az er­re a célra készített adatke­zelő programunk a további folyamatos gondozást és fris­sítést is lehetővé teszi, ami célunk is. A megyei tudo­mányos paletta néhány fő sajátosságát tekintve a kö­vetkezőket emelhetjük ki: a kutatások, fejlesztések irá­nya döntően alkalmazott jel­legű, célját tekintve kiemel­kedik a gép- és gyártmány- fejlesztés, a technológiai­korszerűsítés. A témák több­sége saját, önerős finanszí­rozású. bár markáns a köz­pontilag támogatott progra­mok aránya is. Feltűnően szerény a megyei megbízá­sok száma, viszont igen sok a tényleges anyagi támogatás nélkül gondozott témák so­ra. A témák feldolgozása a legtöbb esetben valamilyen társintézménnyel való együttműködésben zajlik, ezek döntően egyetemek és kutatóintézetek, aránylag csekély a megyén belüli kooperációk aránya. A té­magazdák tudományos foko­zatra és nyelvismeretre vo­natkozó adatai azt jelzik, hogy ezeken a területeken sok még a közös tennivalónk. A rendelkezésünkre álló anyagból kiemelkedik há­rom szakmai műhely tudo­mányos aktivitása, ezek a Megyei Múzeumok Szerveze­te. a GATE Mezőtúri Kara és a Jászberényi Tanítókép­ző, melyekben az összes té­ma 54,6 százalékát gondoz­zák. A felmérés tapasztalatai közül a magunk számára há­rom fontos tanulság akadt. Az első, hogy fokoznunk kell önmagunk megismertetését a megyében, hogy az érintett intézmények és vállalatok tájékozottabbak legyenek céljainkról, elképzeléseink­ről és keressék a velünk va­Majus 3-án Szolnokon a Technika Házában 14 óra­kor lesz a XX. Szolnok me­gyei műszaki-közgazdasági hetek megnyitója. Ennek so­rán dr. Halmos Csaba állam­titkár, az ÁBMH elnöke tart előadást Bérreform-gazdasá­gi reform címmel. A nagy érdeklődéssel várt rendezvé­nyen lehetőség lesz a téma­körrel kapcsolatos konzultá­cióra is, ezért mind a MTESZ, mind az MKT hívja és várja szakembereit és az érdeklődőket. Ugyanezen a napon, dél­előtt 9 órakor a megyei ta­nács nagytermében rendezi meg az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület me­gyei csoportja a megyei energetikai konferenciát. Ugyancsak az ETE rende­zi május 4-én 10 órakor az NKFV Ady E. úti székházá­ban azt a rendezvényt, ame­lyen dr. Csoknyai István egyetemi adjunktus Az egye­di és központi fűtés műsza­ki és gazdasági kérdéseiről tart előadást. A Gépipari Tudományos Egyesület jászberényi cso­portjának rendezvényei: Április 24-én 14 órakor a Hűtőgépgyárban Papp Zol­tán tart előadást A hütőtech­ló együttműködés lehetősé­geit. A másik, hogy intéz­ményesen is fel kell vállalni a tudományos tevékenység presztízsének, rangjának el­ismerését, és támogatni kell az abban való előrejutás út­ját, hogy ne csak az egyén vagy kisebb csapat saját erő­feszítései határozzák meg en­nek menetét és ütemét, de anyagi és egyéb menedzse­lési eszközökkel gyorsítsuk azt. Ebben a központi tá­mogatás kereteit szélesítő, tudományos fokozat elnyeré­sét segítő és nyelvtanulást támogató folyamatban a me­gyei vezetésnek, a helyi in­tézményi vezetésnek olyan szemléletbal i összefogására lenne szükség, mely nélkül a megye tudományos potenciá­jának lényegi növekedése csak nagyon lassan és elhú­zódva képzelhető el. A har­madik pedig, hogy fel kell vállalnunk a tudományos munkák tapasztalatainak mi­hamarabbi közzétételét, elő kell segíteni a hozzáférhető­ség növelését, hogy ne csak néhány ember vagy intéz­mény ismeretei gyarapodja­nak az anyagok által, de a szélesebb szakmai felhaszná­lói közeg is tájékozott legyen a friss eredményekről. A TKB fontos feladatának tekinti egy olyan kiadvány- sorozat beindítását, mely a gondozott témákat, a pályá­zatokra elkészült anyagokat hírelné. Mostani elemző munkánk és kötetünk után, további tervünk, hogy még a nyár előtt újra kiküldjük tájéko­zódó kérdőívünket, hogy az eddig még nem visszajelzők is be tudjanak kapcsolódni. Valamint a velünk már együttműködők is beszámol­hassanak az azóta történt változásokról. Reméljük, hogy ez a kölcsönös tájékoz­tató és szolgáltató együttmű­ködés továbbra is fennma­rad, sőt egyre több intéz­ményt tekinthetünk ebben a formában is partnerünknek, és minket is, mint társadal­mi. tudományszervező testü­letet, egyre több intézmény fogad el partnerként. dr. Sziszik Erika TKV-titkár nikai laboratórium mérő- rendszerének továbbfejlesz­téséről. Május 2-án 14 órakor a Hűtőgépgyárban Pócz István előadása hangzik el a Komp­resszoros hűtőszekrénygyár­tás rekonstrukciójáról. Május 4-én 14 órakor ugyanott Környezetvédelem a Hűtőgépgyárban címmel tart előadást Pataki Antalné. A Magyar Hidrológiai Tár­saság területi szervezete a mai napon 14 órai kezdettel előadást tart a Belvízi szi­vattyútelepek üzemi tapasz­talatai címmel a KÖTI-KÖ- VlZIG székházában, elő­adó: Dávid Imre. Az Országos Magyar Bá­nyászati és Kohászati Egye­sület Alföldi Fúrási Szerve­zete május 3-án, 10 órakor, a Kőolajkutató Vállalat ta­nácstermében szakmai napot rendez. A vállalat műszaki­gazdasági fejlesztésével fog­lalkozó témák előadói: Lá­nyi Tibor, Horváth Dénes, Molnár Gábor és Hnisz Lász­ló. A Gépipari Tudományos Egyesület Szolnoki Területi Szervezete május 2—3—4-én a Technika Házában tartja a Kisgépkezelői és teherkötö- zői tanfolyamait. |\/| TESZ-HÍREK ■ 1 _________________ V ISSZATEKINTŐ Gözhajózásunk történetéből Az Óbudai Hajógyár múlt századbeli rézmetszete Elektronikus szike A sebészeti beavatkozá­soknak mindig egyik nagy problémája volt a műtét so­rán és következtében fellé­pő vérzés csillapítása. A hagyományos eszközök­kel és módszerekkel végzett operációkat ezért váltották fel több területen az újabb vérzéscsökkentő és varrat- képző eljárások, mint pél­dául a lézeres vagy villamos technikák. A vérbő szervek (például lép, máj, stb.) ese­tében azonban ezek sem voltak elég hatékonyak. Ezért figyelt fel a tudomá­nyos világ egy amerikai egyetemi tanár találmányá­ba, az elektronikus szikére, amely a vágási felületen mikrohullámok kibocsátá­sával zárja le a véredénye­ket. A műtőkés pengéjébe van beépítve az a miniatűr an­tenna, amely kis energia­szintű mikrohullámú sugár­zást bocsát ki. Ez a vágás során kiégeti, a szövetet a vágáshoz közeli felület men­tén. Ezáltal még a vérbő szerveknél is csökken a vér­veszteség. Az égetéssel erős, vastag var is képződik, s ez megakadályozza a seb fel- nyílását. Ez különösen fon­tos a hosszabb műtéteknél és a gyógyulás során. Ez a mikrohullámú műtő­kés várhatóan az eddig ope- rálbatatlannak tartott .tu­morok műtősére is alkalmas lesz. Az eddigi kísérletek — amelyeket hat amerikai egyetemen, illetve egészség- ügyi központban végeztek — sikeresek voltak, s az új eszköz várhatóan 1990-ben kerül piacra. Az is fontos szempont, hogy az elektromos szike becsült ára .körülbelül 15— 20 ezer dollár körül lesz, ami csak a felét teszi ki a korábbi technikákkal dolgo­zó villamos vagy lézeres ké­szülékek árának. Így elter­jedését bizonyára ez is se­gíteni fogja. M. T. Az Első Duna- gőzhajózási Tár­sulat (DDSG, il­letve DGT) két angol hajóépítő szabadalmi enge­délyének haszno­sítására alakult meg 1829-ben, és Ausztriában 1830- ban, Magyaror­szágon pedig 1831-ben mono­poljogot szerzett. Első útját a „Franz I.” nevű gőzhajója 1830. szeptember 4-én tette meg Bécsből Pestre. Széchenyi kezdeményezésé­re —, ihogy fejlődjék a honi hajózás — egyre jobban fel­vásárolta a részvényeit. Megindult a gőzhajózás a Tiszán is. Témánk szem­pontjából az az érdekes, hogy a DGT alapította 1835- ben Magyarország legrégibb és legnagyobb hajógyárát, az Óbudai Hajógyárat, amely munkásmozgalmunk egyik központjává fejlődött. A felszabadulás óta külön­leges folyami és tengeri ha­jókat, naszádokat, uszályo­kat, vontatókat, kazánokat, vasszerkezeteket gyártott, 1962-ben beolvadt a Magyar Hajó- és Darugyárba. Ugyancsak Széchenyi kez­deményezésére indult meg a balatoni gőzhajózás is 1846-ban, a helyben gyártott „Kisfaludy” nevű gőzhajó­val. K. A. Számitógépes szivvizsgálat Elfér a zsebben Vezeték nélküli telefon Csökkenthetők a nyilvános fülkék A franciák mindig a világ élvonalában jártak a mű­szaki-technikai újdonságok megvalósításában. Gondol­junk csak a maga korában csodának számító Eiffel-to- ronyra, a szuezi vagy Pana­ma-csatornára, a Ráncé fo­lyó torkolatában épült első tengeri árapály-erőműre. Ebbe a sorba illik bele. bár talán kisebb jelentőségű az a fejlesztés, amelyet a fran­cia posta több vállalattal együttműködve kíván kiala­kítani. Olyan telefonrendszert fej­lesztenek ki, amely a hagyo­mányos távbeszélő technikát, az utcai telefonfülkéket és a vezetékes összeköttetést ki­küszöbölve vezeték nélkül teremt a beszélők között kapcsolatot. Ez az új típusú telefonké­szülék cigarettás doboz nagyságú, s hossza egy töl­tőtolléval egyezik. E zseb­készülékbe egy miniatűr rá­dió adó-vevő van beépítve. A telefonáló e hordozható készülékén feltárcsázza a kí­vánt számot, s az a rádió adó-vevőn keresztül a relé­állomás rádióadójához kerül, amely a posta hálózatára van kapcsolva. A reléállomás­ban a beépített automatika kiválasztja a hívott számot, s így létrejön az összekötte­tés az utcáról telefonáló egyén és a hívott szám kö­zött. Ez a Pupliposte adóve- vős telefonrendszer öt rádió- csatornán dolgozik, s segítsé­gével egyidejűleg több kap­csolat létesíthető. A zsebké­szülék adója a rádiójeleket 41 MHz frekvencia sávban sugározza a reléállomáshoz, onnan a visszasugárzás 26 MHz sávban történik. A Publiposte-rendszer köz­pontjában természetesen számítógép végzi a szám­kombinációk kiválasztását. E rendszer kísérleteit a Lyon— Marseille autóút mentén lét­rehozott segélykérő állomá­sokon próbálták ki, s az idén a francia nagyvárosok főútvonalain tervezik beve­zetni. A reléállomások ható­körzete egyelőre még csak 50-100 méter, s így most még a zsebkészülékkel csak az egymáshoz közel lakók tudják egymást hívni. A ké­sőbbiekben a reléállomá­soknak külön központokat építenek, s így a hatósugarát jelentősen megnövelik. A tervek szerint a Publiposte rendszer előfizetői évi 65 frank díjat fizetnek majd a postának, s egy 6 perces be­szélgetés ugyanannyiba ke­rül, mint ha utcai telefon- fülkéből beszéltek volna. A zsebkészülék ára várhatóan 500—1000 frank között lesz, de az előfizetőknek a francia posta ezt ingyen rendelkezé­sükre bocsátja. Az új telefonrendszer ki­építése a városképet is javít­ja, mert egy-egy reléállomás kb. öt telefonfülkét tesz fe­leslegessé, s az sem lebecsü­lendő szempont, hogy ezzel jelentősen csökkenthető majd a nyilvános telefonfül­kék ott is előforduló rongá­lása. Madarász Tibor A szív- és érrendszeri be­tegségek sok országban az első helyen állnak a halál­okot tekintve. Ezért nagyon fontos a szív és vérkeringé­si betegségek korai felderí­tése, amelyre most francia kardiológiai kutatók olyan számítógépes rendszert kí­sérleteztek ki, amely a be­tegségek pontos diagnoszti­zálására alkalmas. A vizsgá­lati teremben egy központi számítógép és ahhoz kapcsolt 6 további periférikus számí­tógép működik. A beteg az előkészítő helyiségben be­mondja adatait, panaszait, amit az egyik számítógépbe betáplálnak. Ezután elkészí­tik az EKG-t, amelyet egy mikroszámítógépbe betáplál­va elemeznek. A vizsgálat alatt folyamatosan mérik a nyugalmi vérnyomást, majd doppler-szondával a kerin­gési adatokat és vérhozamo- kat.y Az összes vizsgálati ada­tot végül a központi számí­tógépbe táplálják be. Ez elemzi a többi periférikus gép adatait is, s így készítik el a végső diagnózist. E módszer különös előnye, hogy vele a még egészséges emberrizikó faktorait is meg lehet állapítani, s így a szív- betegségek megelőzésében is fontos szerepet játszhat. Ez a rendszer már a jövő szá­zad orvos technikáját tük­rözi. Előnye az is, hogy a vizsgálati adatokat lemezre rögzítve a beteg magánál hordhatja, s szükség esetén azokat más orvosok is hasz­nálhatják a további vizsgá­latoknál és kezelésnél. A „Kisfaludy” gőzhajó modellje a bu­dapesti Közlekedési Múzeumban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom