Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)

1989-04-21 / 92. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. ÁPRILIS 21. Szűrös Mátyás Szolnokon (Folytatás az 1. oldalról.) viszonyát. Gyakran elhang­zik, hogy a parlament nem támogatja kellő eréllyel és hatékonysággal a kormányt. Ez nem így van; a minisz­terek gyakran magukat hoz­zák intézkedéseikkel válsá­gos helyzetbe, hiszen elhi­bázott döntéseiket most már nem tudják másra hárítani. Gyakori dolog, hogy egyedül a miniszterelnököt teszik fe­lelőssé a hibákért, ami nem helyes, mert Németh Miklós mindenképp kiérdemli az Országgyűlés egyértelmű se­gítségét. Csak hát a képvi­selők sincsenek könnyű hely­zetben. gyakran nekik tu­lajdonítanak át nem gondolt intézkedéseket. így szemük­re vetik az autópályadíj be­vezetésének ötletét vagy a gyógyszerek árának emelé­sét. A május 10-ei ülésen a házszabály-módosítás során dönteni kell a bizalmatlan- sági indítvány kérdésében: indítványozható-e visszahí­vása egyes miniszternek és ha a miniszterelnöktől von­ják meg a bizalmat a parla­mentben, ez az egész kor­mány lemondását hozza-e magával? A képviselői munka felté­teleit több intézkedéssel könnyítik. A megyékben lét­rehozzák a képviselői irodá­kat, ahol szakemberek segí­tik majd a honatyákat, de őszre elkészül az Országház­ban az alsóház felújítás alatt álló terme, korszerűsített technikával és számlálatsza- , vazó géppel. Azt is elmond­ta Szűrös Mátyás, hogy vé­leménye szerint túl sok az újságíró. A 387 képviselőre olykor félezer, hírközlésben tevékenykedő munkatárs jut. Létre kell hozni az állandó tudósítók rendszerét. Amint az némileg érthető volt, a képviselők nem lel­kesedtek az előre hozott vá­lasztások gondolatáért. Ká­kái Rudolf szerint májusig az MSZMP-nek a programja nem készül el — a másik oldalon viszont a többi párt nem áll még csatasorba. Ki­rály Ferenc úgy vélte, az MSZMP ereje nem gyöngült annyira, hogy nem tudna legerősebb pártként végig­vinni egy közeljövőben kiírt választást. Hajós Ferenc vé­lekedése: a megújulás elke­rülhetetlen, ám a közvéle­ményben a régi személyek iránt egyre kevesebb a bi­zalom. Nagyobb bátorsággal kellene tőlük megválni. Mol­nár Ferenc a tanácsi dolgo­zók aggodalmát tolmácsolta, akik tartanak a beharango­zott választások, népszavazá­sok lebonyolításától, hiszen az nagy terhet jelent szá­mukra. Kelemen Zoltán azt kérdezte választói nevében: most megint engedtünk az alternatívoknak? Sziráki András megítélése szerint az MSZMP-nek nem olyan jók már ma sem az esélyei a választásnál, mint ahogyan azt képviselőtársa vélemé­nyezte. Tóth György megál­lapítása: ma nincs egyetlen pártnak sem kielégítő prog­ramja. Török Sándor úgv vé­lekedett, hogy a választók képviselete arra kötelezi: ne adják meg könnyen magu­kat! Dr. Kádár Magdolna viszont nem féltené a kép­viselőket egy korábbi meg­méretéstől. Czibulka Péter sem lenne ellene egy előbb­re hozott választásnak, ám a megnyugtató az lenne, ha látná, hogy megfelelő hely­re kerül a mandátum. Szűrös Mátyás a válaszá­ban kitért arra, hogy ebben a pillanatban semmi nincs eldöntve, ő az erőviszonyok ismeretében az MSZMP-t találja a legerősebb párt­nak — de győztes nem lesz sem ő, sem más, hiszen nem a nyerésre, hanem okos és előrevivő koalícióra van szükség. A kapkodást ő sem helyeseli. Mint mondta, je­lenleg az előre hozott válasz­tás ügye a konzultáció fázi­sában van. Interjú a Tisztelt Ház elnökével — Engemet állampolgár­ként teljesen felvillanyozott annak a lehetősége, hogy a parlamenti választásokat Hőbbre hozzák, ám érthető­nek tartom, hogy ezért vi­szont a képviselők nem lel­kesedtek. A parlament csak önmagát oszlathatja fel, ám mi történik akkor, ha ez el­len szavaznak a honatyák, jóllehet magasabb politikai érdekek ezt kívánják? — Én azt hiszem, hogy annyira felnőttek az ország- gyűlési képviselők, hogy nép­ben, nemzetben gondolkod­janak. Az Országgyűlésnek az a feladata most, hogy törvény alkotásával elősegít­se a reformfolyamatokat, gazdasági és politikai téren egyaránt. Hogy miként le­het Magyarország felzárkó­zását a fejlettebb országok­hoz megvalósítani, ez itt a kérdés — és ez ott vibrál az Országház levegőjében is. Én úgy vélem, hogy egy új összetételű Országgyűlés job­ban elő tudná segíteni a nemzeti kiegyezést. — Tehát ön az előrehozott választásoknak a híve? Kedves ismerősöm már a múlt év nyarán örömmel újságolta: sikerült lakáshoz jutniuk. A Szántó körúton épülő ÁÉV-s lakásokból vá­sárolnak, már be is fizették az 50 ezer forint beugrót. Legközelebb decemberben találkoztunk), már kevésbé vidáman mondta, épp akkor jött az OTP-bőI, befizette a lakás árát, s a jövő hónap­tól már meg is kezdi a több mint 700 ezer forintra rú­gó kölcsön törlesztését. Hogy nem vidám? Hát a pénzt befizette, a lakás az övé, de beköltözni majd csak júli­usban lehet, mert még csak a falak állnak. A minap ismét összefutot­tunk, mesélte, hogy végre találkozott későbbi lakótár­saival és az ÁÉV képviselői­vel is, bár nem volt nagy öröme benne. Összejöttek mind a hetvennyolcán, hogy kiválasszák, milyen tapétát, szőnyegpadlót, csempét sze­retnének a lakásaikba. Hát elhűlve álltak az asztal előtt, nézték a nyolcféle papírta­pétát és csempét, a kétféle szőnyeg- és pvc-padlót. Ez minden? Felzúdult a tömeg, ha már övék a lakás, ha már több mint másfélmillió fo­— Én már afelé hajlok, hogy ebben a helyzetben cél­szerűbb lenne, ha előre hoz­nánk a választásokat. Tisz­tább helyzetet tudnánk az országban teremteni. A kor­mányt jelenleg több oldal­ról támadják, s ebben a hely­zetben hibákat követ el. és ebből válságos helyzet ala­kulhat ki. Nem lenne sze­rencsés, ha az Országgyű­lés is kapkodna, de még in­kább az lenne a kívánatos, ha nagyobb nyomatékkai rintot befizettek, ezzel a sze­gényes választékkal nem le­het kielégíteni az igényeket, drága lakásokat ne a legol­csóbb tapétába — ami ráa­dásul csúnya is — csoma­golják. Az ÁÉV egyik em­bere szabadkozott, ez van a vállalat raktárában, ebből lehet választani, mást nem tudnak nyújtani. Hogy mi­ért? Azért, mert a vállalat raktárában csak ezekből van nagyobb készlet. Sőt, jó len­ne, ha nem mindenki egy­formát választana, mert ak­kor nem is lesz elég minden lakásba. Alternatívaként csak azt tudta mondani, aki ebből nem kér az a csupasz falakat, padlót úgy burkolja be, ahogy akarja, visszakapja az anyagárat és a vállalatnál kalkulált munkadíjat. A ta­pétánál például 68 forintot négyzetméterenként. Ez egy­általán nem vigasztalta a tulajdonosokat, hiszen ez egy magára valamit is adó kisiparos munkadíját sem fedezi, aki 100 forintért rak­ja fel négyzetméterét. A ma­gyar háttéripar helyzetét is­merve köztudott, hogy az csak követni tudja piaci igé­nyeket, de akkor is a boltok­tudnánk mögötte állni és se­gíteni a döntéshozatalban. — ön délelőtt részt vett az MSZMP Szolnok Megyei Bi­zottsága Végrehajtó Bizott­ságának ülésén. Ott szólt az MSZMP nevének módosítá­sáról. Milyen elképzelések vannak e téren? — Egyre többen felvetik, hogy miután új szakasz kez­dődik. célszerű lenne talán a párt nevét is megváltoztat­ni. Én a Magyar Szocialista Munkáspárt elnevezést jó­nak tartom; Európában két szocialista munkáspárt van, a magyar és a spanyol. A spanyol egy szociáldemokra­ta variáció, a miénk egy egyesült párt, mégis úgy gondolom, nem lehet idegen tőlünk a névváltoztatás fel­vetése. Ha már ez szóba ke­rült. én úgy gondolom, hogy ha a nevét megváltoztatjuk a pártnak, azért olyan ka­tegóriákat célszerű figyelem­be venni, mint demokrácia, nép, szocializmus. — Köszönöm a beszélge­tést. Palágyi Béla ban kapható választék az itt látottnál sokkal bővebb. Mi több ha a tulajdonosok vá­sárolják meg a nekik tetsző csempét, tapétát vagy a töb­bit, az ÁÉV nem vállalja ezek beépítését. Hiábavaló volt a kiabálás, dohogás, ott nem volt egyetlen vezető sem, aki választ adhatott volna a kérdésekre. Hol vannak ilyenkor? Pedig sok kérdés volt. A most már kevésbé büsz­ke lakástulajdonos ismerő­söm ezután vég nélkül sorol­ta, mi minden hangzott még el, mennyire kiszolgáltatot­tak a -vásárlók, mennyire nem képesek az emberek a jogaikért kiállni, harcolni. De hát, ezek -már naponta visszaköszönő gondok-bajok, bólogattam, hü-mmögtem, de egy megjegyzése azért el­gondolkoztatott. A vita so­rán az ÁÉV-ét képviselő hölgy, szinte a vitát lezárva közölte a tisztelt, kissé fel- hevült lakástulajdonossal: „Uram, ha így nem tetszik önnek, mi szívesen vissza­vásároljuk a lakását, holnap azt máris el tudjuk adni”. Azt hiszem, amíg be nem köszönt a hőn óhajtott pi­acgazdaság, az ehhez hason­ló mondatokat még gyakran visszahalljuk. Törő András Eszi, nem eszi... A megyei párt-vb napirendjén II platformról, az agrártézisekről, s a pártértekezlet előkészületeiről tárgyalt a testület A megyei párt-végrehajtó­bizottság tegnapi ülésén el­ső napirendként állásfogla­lást fogadott el a platform­szabadságról. A napirend vi­tájában felszólalt Szűrös Mátyás is. Elöljáróban arról beszélt, hogy a társadalmi folyamatok tükröződnek a párt szervezeti életében. Utalt arra, hogy a párt éle­tében bizonyos dolgok dog­mává merevedtek, amelyek­től meg kell szabadulnia, hi­szen a párt tevékenységében több olyan norma érvénye­sül, amelyek az illegalitás, a konspirációs körülmények közepette születtek meg. Platform- szabadság — gondolatiság A kialakult szocializmus- imodell idegen volt Magyar- országtól. Ez a modell vál­ságba került, amelynek rob­banásszerű megnyilvánulá­sa volt az 1956-os felkelés. E modellről kiderült: nem képes hatékony gazdaságot működtetni és többek között nem alkalmas a szabad vé­leménynyilvánításra. Leg­hamarabb az Olasz Kom­munista Pártban ismerték fel, hogy a nagy októberi forradalom előrelendítő ere­je kimerült, a létező szoci­alizmus előrelendítő szere­pe nem felel meg, konzerva­tivizmusba torkollik. A mai megújulás a társadalom szinte minden részében zaj­lik, a pártban is. Ennek egyik bizonyítéka, a megúju­lás egyik módja; a platform­szabadság lehetőségének biz­tosítása. Lényeges, hogy ér­vényesüljön a véleménysza­badság, anélkül nincs gon­dolatiság — hangsúlyozta Szűrös Mátyás, példaként említve meg minderre a re­formkörök működését, egy gondolat horizontális és ver­tikális végigvitelére. Egy­re inkább programpártnak kell lennie az MSZMP-nek, ehhez szükséges a gondolat- szabadság — mondotta. A parlament elnöke ez-' után beszélt arról, hogy meg kell állapodni az alternatív Számítástechnika a mezőgazdaságban A magyar mezőgazdaság­ban az üzemek a tizedét sem költik elektronizációra an­nak, mint amennyit a fejlett tőkés országokban erre a célra fordítanak. A mezőgazdaság gépesí­tettségének jelenlegi gyen­ge színvonala nehezíti a számítástechnika és a folya­matirányítás alkalmazását, ám a fejlesztésről így sem mondhatunk le, lemaradá­sunk ugyanis igen nagy. A beruházásra ezekben az években egyébként is kevés a gazdaságok pénze és kon­vertibilis devizája, viszont enyhít a helyzeten a szaba­dabb import lehetősége. szervezetekkel és az új pár­tokkal, lehetőleg úgy, hogy a nemzet érdekeit szem előtt tartsuk, elősegítve ezzel az ország politikai, gazdasági stabilitását. A jelenlegi poli­tikai helyzet kapcsán beszélt arról is, hogy e szituációban A tegnapi párt vb-ülés második napirendjeként az MSZMP KB agrárpolitikai téziseiről tárgyalt a testü­let. Már a napirend kapcsán felvetett kérdések jelezték, vita alakul ki a tanácsko­zás résztvevői között. A kér­dések között szerepelt pél­dául, hogy az agrárpolitikai tézisek vitája során megfo­galmazódott-e az; kik követ­ték el a hibát abban, hogy az ágazat ilyen helyzetbe került? Vajon egyedüli stra­tégiai lehetőség volt-e az el­múlt három évtizedben az ágazatban a nagyüzemi gaz­dálkodás? Helyes-e az a megállapítás, amely szerint csökkent, a szellemi kapaci­tás az agrárágazatban? A kérdésekre adott válasz so­rán elhangzott, hogy az ag­rárágazatban dolgozók nem vállalják azt, hogy az ágazat jelenlegi helyzetéért, a ten­denciaszerű leépüléséért fe­lelősek lennének, viszont a tézistervezet vitája során egyértelművé vált, elismerik, hogy jelentős üzemi tartalé­kok vannak, amelyek ki­használása nem tűr halasz­tást. A termelési rendsze­rek működése gyakran azt jelentette, hogy a gazdasá­gokban lévő szakemberek munkája leértékelődött, A párt-vb tegnapi tanács­kozásán véleményezték a po­litikai pártokról szóló tör­vényjavaslatot a testület tag­jai, majd javaslatokat fo­gadtak el a megyei pártérte­kezlet politikai programjá­nak téziseire, a megyei párt­értekezlet előkészítésével, munkájával kapcsolatos nyilvánosságrendjére; a ta­nácskozás technikai prog­(Folytatás az 1. oldalról) sait fel nem váltják az iga­zi piac törvényei. Éppen ezért újólag megfogalmazó­dott: szükség van erre a tes­tületre, mind országos, mind megyei, mind községi, váro­si szinten, noha a testületek munkáját korszerűsíteni kell. Régi észrevétel, ugyan­is, hogy a vásárlói érdekvé­delmet nem csak az üzletek­ben meg a boltokban kelle­ne nézni, mert ml történik akkor, ha az áru, a termék már eleve hibásan érkezik? felmerülhet az MSZMP ne­vének megváltoztatása. A megyei párt-végrehajtó­bizottság ezután javaslato­kat vitatott meg a megyei pártbizottság állásfoglalá­sára a platformszabadság­ról. megcsappantak a helyi kez­deményezések. Felvetődött a vitában, hogy a szövetkezetekben — noha az előterjesztés így fogalmazott — nem akarják mindenáron felváltani a nagyüzemi formákat más gazdasági formációkkal. A vitában elhangzott egyik hozzászólás szerint a mező* gazdaság most politikai har­cok színtere, az ágazatban dolgozókat is meg kell nyer­nie az MSZMP-nek, éppen ezért az agrártéziseknek em- berközpontúbbaknak kell lenniük. Szűrös Mátyás e témakörhöz fűzve felvetetté a tegnapi tanácskozáson, hogy célszerű lenne egy ma­gyar agrármozgalom kiala­kítása. Olyan mozgalomé, amely az érdekképviseleti te­vékenységén túl az MSZMP mellett és vele halad. Vitat­ták a vb tagjai a napirend kapcsán, hogy vajon van-e a megye mezőgazdaságának sajátos arculata? Az egyik érvelő szerint a termelési eredmények, az öntözött te­rületek, a térségi meliorá­ció bizonyíthatják, igen. Más érvek szerint annyiban nem, hogy a korábbi évtize­dekben központi döntések végrehajtása minősítette a megyei agrárpolitikát. ramj ára és költségvetésére vonatkozóan. Ezután a me­gyei pártbizottság és az ál­tala irányított pártszervek státusz- és bérgazdálkodá­sának módosításáról tárgyalt a testület. A párt-vb tegnapi ülésé­nek napirendjei a megyei pártbizottság mai tanácsko­zását készítették elő. Esetleg a rossz csomagolás, a csapnivaló alapanyag vagy a hanyag szállítás következ­ményeképpen sérül meg? Éppen ezért a fogyasztók me­gyei, városi és községi ta­nácsainak tagjai szerint a most készülő új kereskedel­mi törvényben oly módon kellene megfogalmazni, hogy a vásárlói érdekvédelem ne csak a kereskedelem, hanem az ipar részéről, azaz a gyártók oldaláról is kerüljön a paragrafusok közé. D. Sz. M. Vita a program téziseiről Agrárágazat tartalékokkal Hogyan tovább, fogyasztók tanácsa? Régi családi ház átalakí­tásából, 1,8 millió forint ráfordítással, négyszáz adagos konyhát építettek Tiszabön, az iskola szom­szédságában. A Jász- Nagykun Vendéglátó Vállalat Gyermek- es Munkahelyi Étkeztetési Leányvállalat által üze­meltetett konyha az in­tézményeken és üzeme­ken kívül a község lakos­ságának is főz. (Fotó: Mészáros)

Next

/
Oldalképek
Tartalom