Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)
1989-04-20 / 91. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. ÁPRILIS 20. Az ipari védőeszközök felhasználhatósága katasztrófa esetén E lap hasábjain már korábban is olvashattunk ipari katasztrófákról, valamint azók következményeiről, a tömeges sérülésekről és halálesetekről, melyek nagy része megfelelő védőeszköz használata esetén nem történt volna meg. Az előző számokban megismerhettük a polgári védelmi szervezetek által beszerezhető egyéni védőeszközök alkalma zásával kapcsolatos tudnivalókat, szakismereteket. Ezen ismeretek bővítéseként most az ipar, mezőgazdaság területén előforduló, többségében naponta használatos, egyéni védőeszközök és felszerelések sízéles skáláját tekintjük át mint a katasztrófahelyzetben használható védőeszközöket. Ez annál is fontosabbnak tűnik, mert az elmúlt években végrehajtott üzemi, polgári védelmi gyakorlatok során ezeknek a felszereléseknek, eszközöknek a fel- használásáról mintha megfeledkeztek volna a gyakorlatot tervezők. Pedig sokszor célszerű lenne a polgári védelmi védőeszközök alkalmazása mellett ezeket a specifikus eszközöket, felszereléseket is számításba venni és kiegészítő védőeszközként felhasználni, tekintettel arra, hogy a polgári védelemmel rendszeresített védőeszközök eredeti rendeltetése a harcgázok elleni védelem megoldása. Az iparban használatos védőeszközök és felszerelések egyfajta csoportosítása után most a légzés- és bőrvédő, valamint a speciális Felkészülve a veszélyre nak ellátva, ezért egyes típusú mérgező gázok és gőzök ellen is védelmet nyújtanak. Ez utóbbi említett respirátorok alkalmazásakor — egy jól illeszkedő védőszemüveggel kiegészítve — a gázálarc által nyújtott védőképességhez közel azonos szintet érhetünk el. Az előzőekben említett légzésvédő eszközök működésüket úgy fejtik ki, hogy az alkalmazó a szűrőbetéten átszívja a szennyezett levegőt, amelynek egészségkárosodást okozó anyagai a szűrőbetétben megkötődnek és csak a „tiszta” levegő jut be az emberi szervezetbe. Miután a fizi kai-kémiai tulajdonságaikban egymástól igen különböző mérgező hatású anyagok léteznek, akár egyazon gyáron belül is, előfordulhat, hogy az egyes munkahelyeken dolgozók ugyanazon típusú gázálarchoz eltérő „védési területű” szűrőbetétet használnak. Ezért igen fontos, hogy a légzésvédő eszközt használó pontosan tudja, mi ellen is véd a gázálarc és mely veszélyes területekre tud azzal i'pari baleset alkalmával, például mentés céljából belépni. A szűrőtípusú légzésvédő eszköz (gázálarc, respirátor) használatakor annak védelmi idejét is jó tudni; mert minél nagyobb a mérgező gázok, gőzök töménysége a levegőben, annál rövidebb ideig nyújt védelmet a szűrőbetét. Ezért azt megfelelő időközönként új, még addig nem használttal kell kicserélni. Ugyancsak jó tudni, hogy mérgező anyagokkal szeny- ínyezett légtérbe még légzésvédő eszközzel is csak úgy lehet belépni vagy beküldeni a dolgozókat, ha biztosan ismert, hogy e szennyezett levegő oxigéntartalma a 17 térfogatszázalékos koncentrációnál nagyobb. Herendi Dezső Soha nem felejtem el azt a pillanatot amikor békés reggelizés közben óriási robbanásra remegett az ablak, s a gázrobbanás következtében a szemem láttára emelkedett, majd kártyavárként omlott össze a többemeletes szolnoki lakóház egy része. A kétfelé szelt helyiségekből rémült lakók tekintget- tek lefelé, ahol a törmelékek közé szeretteik zuhantak. Sok volt a halott, a sebesült. A mentésre vezényelt polgári védelmi alakulatok törzsparancsnoka Kosztyu Miklós alezredes volt. Közel másfél évtized telt el azóta. Most itt ül velem szemben — immár civilben. Április elsején nyugállományba helyezték. Így is több mint egy évet „húzott rá”. Emberi szóval Egy parancsnoki út summázása Hajdanán a sorköteles idő előtt egy évvel vonult be. Így kiegyenlítődik a „mérleg” nyelve. Tüzértiszt lett, majd 1972 decemberében a polgári védelemhez került. Szerencsére a gázrobbanáshoz hasonló nehézségekkel nem kellett megküzdenie, de a törzsparancsnokként eltöltött évek alatt mindig szem előtt tartotta, hogy rendkívüli események bármikor bekövetkezhetnek, a testületnek mindig segítőkész állapotban, szakmailag, technikailag felkészültnek kell lennie. Amikor megmérettetésre került a sor, mindig jó „bizonyítványt” kapott — lett légyen szó a Szolnokon 1975- ben rendezett jubileumi országos polgári védelmi versenyről avagy a „Jászság ’79” fedőnevű megyei gyakorlatról, melynek jelentős része Szolnokra korlátozódott. A fontosabb események sorából említhetnénk az országos ellenőrzéssel párosult ’83-as honvédelmi bizottsági gyakorlatot is. Részese volt a polgári védelmi tervek kidolgozásának. Nem alaptalanul lett soron kívül alezredes, s több kitüntetés után méltán vehette át „zárásként” a Kiváló Szolgálatért Érdemrendet. — Szerencsés helyzetben voltam — summázza életútját. — Szolnokon is voltam katona ismertem a várost. A városi tanács apparátusa — ahová törzsparancsnokként tartoztam — hamar befogadott. A szakszolgálatok parancsnokaitól minden segítséget megkaptam. Bevált az az elvem, hogy ne parancsolgatással, hanem emberi szóval hassak másokra. Jó partnerekre leltem a megyei törzsparancsnokságon. s azoknak bizonyultak a vállalati és a szövetkezeti vezetők, törzsparancsnokok is. Mindenkor eredményt hozó- an segítettek. Nyugállományba vonuláskor bárcsak ezt mondhatná el minden vezető saját élet- útjáról. S. B. Ma a polgári védelemnek békében is jelentős feladatai vannak. Minisztertanácsi határozat a polgári védelem célját az alábbiakban foglalja össze: „a lakosság veszteségének megelőzése, illetve csökkentése, az élet- és az anyagi javak védelme, a mentés, mentesítés, fertőtlenítés ... a szervezett állami élet működési feltételeinek, a népgazdaság folyamatos termelő, szolgáltató stb tevékenységének elősegítése.” A polgári védelmi feladatok minisztertanácsi határozat szerint a következők: a lakosság és a polgári szervezetek felkészítése a védekezésre: a riasztás, tájékoztatás, kitelepítés, óvóhely létesítése, ellátás egyéni védőeszközökkel és az elsötétítés (fényálcázás) megszervezése; a létfenntartáshoz szükséges és egyéb anyagi javak megelőző védelmének, valamint a termelést, a szolgáltatást biztosító intézkedések előkészítése és tnegtétele; a támadófegyverek alkalmazását követően a felderítés, a mentés, mentesítés és a velük összefüggő halaszthatatlan feladatok végrehajtása; közreműködés az elemi csapások, az ipari és az egyéb katasztrófák megelőzésében; a következmények csökkentésében, a mentésben és a károk helyreállításában; az országos és a területi vezető szervek polgári védelmi felkészítése és a vezetésihez szükséges technikai feltételek megteremtése. A feladatok felsorolásából kitűnik, hogy a minisztertanácsi határozat a lakosság védelmét az első helyre teszi — mint legfontosabbat. 2 A polgári védelem alap- rendeltetéséből fakadó egyik legfontosabb feladat a lakosság felkészítése és ezen belül a szervezett polgári védelmi erők kiképzése, a tanulóifjúság a munkaviszonyban álló lakosság illetve az azon kívül élők felkészítése. Célunk, hogy a polgári védelem szervezett erői, a szakszolgálatok és az önvédelmi szervezetek, a gazdasági egységek dolgozói, valamint a tanácsi apparátus vezetői elmélyítsék a beosztásukkal összefüggő polgári védelmi feladatok teljesítéséhez nélkülözhetetlen szakismereteket. A munkaviszonyban álló dolgozók felkészítése terén el kívánjuk érni, hogy mind szélesebb körben ismerjék meg a tömegpusztító fegyverek hatása elleni védelmet, a mentés, a mentesítés formáit és módszereit, a. békeidőben katasztrófák esetén teendőiket. A tanulóifjúságot (általános és középiskolában) a honvédelmi nevelés keretében az egyetemet, főiskolát végzett férfiakat a tartalékos tiszti kiképzés során készítjük fel a polgári védelemre. A katonai szolgálatot nem teljesítő férfiak, illetve az egyetemet, főiskolát végzett nők polgári védelmi felkészítő rendszerének kialakítása a közeljövő feladata. Továbbra is követelmény, hogy a felsőfokú végzettség megszerzésével alkalmasak legyenek munkakörükkel kapcsolatos pv., parancsnoki feladatok ellátására. A munkaviszonyban nem álló lakosság felkészítésének, illetve tájékoztatásának alapvető módszere a propaganda. A ma embere az elemi csapások, az ipari, közlekedési és egyéb katasztrófák árnyékában él és dolgozik. E veszélyeket sokan (vezetők és nem vezetők) figyelmen kívül hagyják, nem tekintik a felkészítés fontos részének. Ezt igazolják az utóbbi évék természeti és ipari katasztrófái során elszenvedett nagy veszteségek (az indiai gázszivárgás, a kínai, a mexikói és a salvadori földrengés, a dél-amerikai földcsuszamlás, a megszámlálhatatlan ipari robbanás és tűz, stob.). A magyar polgári védelem felkészítési terveiben régóta fő feladat a béke idején várható elemi csapások és más rendkívüli helyzetek megelőzésével, felszámolásával kapcsolatos tennivalók oktatása. A veszélyes és potenciálisan veszélyes üzemek katas ztrófael- hárítási tervei elkészültek. Ennek ellenére vannak még vezetők, akik csak a háborús felkészítést tartják szem előtt. Így fordulhat elő, hogy a békés napok során a lakosságot veszélyeztető eseményekre a vezetők nem képesek reagálni vagy a sóik bizonytalanság miatt késnek az intézkedések. Világszerte keveset foglalkoznak a veszélyes anyagok szállításával, pedig egyre nagyobb méretű a belföldi és a tranzit fuvarozás. Ugyanakkor egyre nagyobb hatásúak azok a mérgező anyagok, amelyeket közúton, vasúton és vízen továbbítanak rendeltetési helyére, ezen utak zöme érinti a városokat és falvakat vagy áthalad rajtuk. Nem kizárt a vasúti szerelvények kisiklása, a gépkocsik ütközése, a veszélyes anyagok robbanása. A mezőgazdaságban is sok veszélyes anyagot, mérget használnak. A polgári védelem békefeladatai a régiek sokszorosára növekedtek. A veszélyes anyagok tömege és azok emberközelsége is arra int bennünket, hogy javítani kell a békés napok veszélyei elhárítására és felszámolására való felkészülést és a kiképzések során egyre többet kell ezekkel foglalkoznunk. A felsorolt feladatokat a lakosság és a polgári szervek, szervezetek hajtják végre. A békeidő katasztrófái elhárításában a fegyveres erők és testületek is közreműködnek, de a háború kitörését követően az ő feladatuk a fegyveres küzdelem megvívása, így a számukra másodlagos jellegű védelmi rendszabályok ellátásában csak esetenként vonhatók be. A párt, állami, gazdasági, társadalmi szervek vezetőinek kell a népgazdaságot felkészíteniük a védelemre és a háborús termelésre; érvényesíteniük a légitámadások, a nukleáris és egyéb csapások hatásait csökkentő megelőző védelmi rendszabályokat az állami és a gazdasági élet valamennyi területén; megszervezni a lakosság élet- és vagyonvédelme mellett a nemzeti vagyon védelmét is az egyéni és a kollektív védelem módszereivel (óvóhelyépítés, kitelepítés, egyéni védőeszköz-ellátás stb.,); a támadófegyverek alkalmazását követően megszervezni és irányítani a mentést, mentesítést és a halaszthatatlanul szükséges egyéb feladatok teljesítését. Ez a sok és jelentős feladat a polgárok megsegítését szolgálja. Tehát a polgári védelem a segítségnyújtás legmagasabb formája, amelyet az állam szervez meg békeidőben, abból a célból, hogy elemi csapások, ipari és más katasztrófák, illetve háború idején óvja, védje az ország lakosságát és az anyagi javakat; segítséget nyújtson a párt, az állami, a gazdasági és a társadalmi szervezeteknek és hozzájáruljon az állami élet folyamatosságának a biztosításához. A polgári védelem országos, területi és helyi irányítása — az államigazgatás és a gazdaságirányítás korszerűsítésével összhangban — a jogszabályok által biztosított jog- és hatáskörök által valósul meg. A minisztériumok (országos hatáskörű szervek), a tanácsok és a gazdasági szervezetek pártós kormányhatározatokban foglaltaknak megfelelően — alapvetően rendeltetésszerű tevékenységük részeként, illetve azzal összhangban — látják el a reájuk háruló polgári védelmi feladatúkat. Hazánkban a polgári védelem országos parancsinoka a honvédelmi miniszter, polgári védelmi jogköre kiterjed valamennyi oolgári védelmi szervre, függetlenül attól, hogy milyen felügyeleti, illetve szervezeti alárendeltségben működik. A polgári védelem országos szervezésével és irányításával kapcsolatos tevékenységet a Magyar Néphadsereg vezérkara, a honvédelmi miniszter rendelkezéseinek megfelelően koordinálja. A Hátországi és Polgári Védelmi Parancsnokság a jogszabályok és a honvédelmi miniszter rendelkezései alapján — az MNVK követelményeinek érvényesítésével — szervezi, irányítja és ellenőrzi a polgári védelemmel kapcsolatos szaktevékenységet, továbbá ellátja a hatáskörébe utalt polgári védelmi igazgatási feladatokat. A miniszterek a jogszabályok alapján irányítják az államigazgatás ágaiban és az alájuk rendelt szerveknél a polgári védelemmel kapcsolatos tevékenységet. A tanácselnökök működési területükön a polgári védelem államigazgatási vezetői és e jogkörükben — a fővárosi és a megyei honvédelmi bizottságok elvi irányításával — szervezik és vezetik a polgári védelmet. Ellenőrzési és hatósági jogkörük — illetékességi területükön kiterjed valameny- nyi polgári szervre; felelősek területükön a polgári védelmi feladatok teljesítéséért. A tanácselnök közvetlen irányításával polgári védelmi parancsnokság működik, amely törzsből, továbbá a tanácselnök által kijelölt tanácsi szakigazgatási vezetőkből áll. A polgári védelmi . törzs államiigazgatási szerv, amely területi, illetőleg helyi szinten tervezi, szervezi, irányítja, koordinálja és ellenőrzi a lakosság és a polgári szervek támadófegyverek hatásai elleni, valamint az elemi csapások, ipari és egyéb katasztrófák v elleni védelmét. A vállalat, intézmény, hivatal, szövetkezet stb., vezetője (vezérigazgató, igazgató, hivatalvezető, elnök stb.), a jogszabályok alapján a tanácselnök intézkedésére (határozatára) szervezi és irányítja az üzemre háruló polgári védelmi feladatok végrehajtását, ellátja a polgári védelmi kötelezettséggel összefüggő hatósági jogkört. Sztanek Endre ezredes mentőeszközökként felhasználható munkavédelmi eszközök területét tekintjük at. A légzésvédő eszközök egyik fajtája a gázálarc és a keretálarc. Ezek a szennyezett, mérgező levegőt a szűrőbetéten átáramoltatva, ember i „fogyasztásra'’ alkalmassá teszik, egyúttal megvédik az arcot és a szemeket is ezektől a káros anyagoktól. A közismert keretálarcon kívül ismeretes az úgynevezett sisakálarc is, amely összekötő tömlővel csatlakozik a szűrőbetéthez. Üjabban „Medi Panoráma-álarc” néven egy méretnagyságú, de minden fejméretnek megfelelő, korszerű légzésvédő eszközzel gyarapodott a munka- védelmi eszközök tára. A légzésvédő eszközök könnyített változatai az úgynevezett resipirátorok, melyek főként az egészségre ártalmas poroktól, a levegőben levő szennyeződésektől és baktériumoktól védenek. A korszerűbb respirátorok közül ismerünk olyan típusokat is, amelyek beépített vagy külső szűrőkkel vanfl polgári védelem feladatai az új körülmények között Polgári uédelem
