Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)

1989-04-20 / 91. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. ÁPRILIS 20. Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága Grósz Károly fogadta Florian Siwickit (Folytatás az 1. oldalról) A testület foglalkozott az MSZMP káderhatáskörének módosításával. Megállapítot­ta: a módosítást a társadal­mi, a politikai életben vég­bemenő változások teszik szükségessé. A testület javasolta, hogy az MSZMP a nem párttiszt­ségek esetében mondjon le a káderhatáskör érvényesíté­sének jogi garanciáiról. A munkáltatóknak ezzel érte­lemszerűen nem lesz kötele­ző a hatáskörileg illetékes pártszerv véleményének elő­zetes kikérése. A Politikai A Politikai Bizottság ülé­séről Kimmel Emil, a párt helyettes szóvivője tájékoz­tatta az újságírókat. Ismer­tette a testület ülésén sze­replő napirendet, majd a ta­nácskozáson résztvevő szak­értők összefoglalták az elő­terjesztésekhez kapcsolódó viták tapasztalatait. A pártpolitikai kérdések­ről szólva Petrovszki István, a Központi Bizottság osz­tályvezetője hangsúlyozta, hoigy az MSZMP új szerve­zeti szabályzatának kimun­kálása során, vitaanyagként került a testület elé a párt szervezeti felépítésére vo­natkozó javaslat. Kifejtette: az MSZMP szervezeti meg­újulása szükségessé teszi, hogy a szerveződési elvek és a szervezeti felépítés is mó­dosuljon. Lényeges elemként emelte ki, hogy az előter­jesztés figyelembe veszi az MSZMP-nek a többpártrend­szer viszonyai közötti mű­ködését, és a politizálás szín­terét elsősorban a lakóhely­re teszi át. Újdonság, hogy a párt tagjai nem egy alap­szervezetnek, hanem az MSZMP-nek a tagjai: a kommunisták belépéskor szabadon « megválaszthatják alapszervezetüket. A helyi pártszervezetek maguk dönt­hetik el, hogy hol és hogyan engedélyezik alapszervezetek alakítását. Petrovszki István utalt arra, hogy nagy ellen­állásba ütközött az a gondo­lat, amely szerint az üze­mekben csökkenteni kell a pártszervezetek feladatkörét, meg kell szüntetni a terme­lő tevékenységbe való be­avatkozást. Hangsúlyozta: az MSZMP politizáló és nem a termelést irányító párt kí­ván lenni. A munkahelyek nem lehetnek politikai, párt­küzdelmek színterei. Az ott szerveződő alapszervezeteket is csak oly módon lehet el­képzelni, ha a pártpolitikai élet nem munkaidőben, nem közvetlenül a termelőhelyen folyik, hanem azon kívül, s nem zavarja a termelést. Átértékelődnek tehát a helyi szervezeteik feladatai, át­rendeződnek a megyei bi­zottságok tennivalói. Egy­szerűbbé, rugalmasabbá vá­lik a struktúra. Tóth András, az MSZMP szakértője arról számolt be, Az ellenzéki kerékasztal szerdán ülést tartott Buda­pesten, az ELTE Jogi Ka­rának épületében. A Baj- csy-Zsilinszky Endre Bará­ti Társaság, a Fiatal Demok­raták Szövetsége, a Függet­len Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szabad Demokraták Szövet­Bizottság javasolja annak megerősítését, hogy a párt testületéi a politikai szem­pontból fontos vezetői tiszt­ségek betöltését, a népkép­viselet tagjainak választását politikai eszközökkel a jövő­ben is befolyásolják; jelölte­ket állítanak, személyi ja­vaslatokat, ajánlásokat tesz­nek. A testület úgy látta, hogy a politikai pluralizmus vi­szonyai között jelentősen nő a kormány szerepe a sze­mélyzeti munka alakításá­ban. Ajánlja ezért a kor­hogy a Politikai Bizottság el­ső olvasatban tárgyalta meg a képviseleti rendszer to­vábbfejlesztéséről, illetve a választási rendszer egyes időszerű kérdéseiről szóló előterjesztést, e kérdésekben azonban nem foglalt állást, további egyeztető tárgyalá­sokat tart szükségesnek. A testület úgy ítélte meg, hogy különböző társadalmi szer­vezetekkel, mozgalmakkal, pártokkal való együttműkö­dés eredményeként, megálla­podás révén alakulhat ki megfelelő álláspont. A to­vábbiakban elmondta: a Po­litikai Bizottság véleménye szerint a politikai rendszer továbbfejlesztésének része­ként az egy- vagy kétkama­rás parlamenti rendszer ki­alakítása egyaránt elképzel­hető, de az, ami a kétkama­rás rendszert indokolná — kiegyensúlyozó, kompenzáló, stabilizáló szerepe — az egy­kamarás forma között is ga­rantálható. Úgy vélték, nem lenne szerencsés, ha ebben a kérdésben az MSZMP ma alakítaná ki álláspontját. A választási rendszer to­vábbfejlesztésével kapcsolat­ban a testület megállapítot­ta: az,1983-ban született tör­vény mind politikai, mind jogi értelemben elavult; újat kell kidolgozni. A választá­sok időpontjáról politikai egyeztetésekre van szükség. A testület előtt szereplő alkotmányjogi kérdésekről Budzsáklia Mátyás tájékoz­tatta az újságírókat. Emlé­keztetett a KB február 20— 21-i ülésére, amely a többi között kimondta: a testület támogatja a köztársasági el­nöki intézmény létrehozá­sát, szoros összefüggésben az új berendezkedés elvei­vel, amely szerint a hatalmi ágak elválasztására van szükség. A köztársasági el­nöki tisztséget megfelelően bele kell majd illeszteni az új alkotmány konstrukciójá­ba. Az újságírók kérdéseire adott válaszokból kitűnt: a demokratikus centralizmust az MSZMP nem kívánja megőrizni, ez a fogalom' a május végéig kidolgozandó ideiglenes működési szabály­zatban sem fog szerepelni. A vita alapján elsősorban a centralizmust kell újraér­sége, valamint a Független Szakszervezetek Demokrati­kus Ligája képviselői meg­beszélésen megállapodtak az MSZMP-vel folytatandó tár­gyalásokra vonatkozó konk­rét javaslatról. A több mint háromórás tanácskozáson elfogadott nyilatkozatiban többek kö­zött kifejtik, hogy az ellen­zéki kerékasztal kellő elő­készítést követően készen mánynak az állami személy­zeti munka áttekintését. A Politikai Bizottság a káder­hatáskörök módosításával foglalkozó javaslatait a Köz­ponti Bizottság következő ülése elé terjeszti. A Politikai Bizottság meg­tekintette a földtulajdoni és földhasználati viszonyok to­vábbfejlesztésének lehetősé­geit. A Politikai Bizottság meg­tárgyalta az MSZMP szerve­zeti felépítésének és műkö­dési módjának átalakítására készített vitaanyagot. Javas­latát a Központi Bizottság májusi ülése elé terjeszti. telmezni; a testület egyér­telműen elutasította a me­rev, egy centrumból történő "ányítás gyakorlatát. A ká­derhatáskörök módosításával kapcsolatban elhangzott, hogy a Minisztertanács át­alakításakor a minisztereket már a kormány illetve az Or­szággyűlés jelöli. Az MSZMP az országgyűlési képviselők útján támogathatja a jelöl­teket ; politikai eszközeivel akar és tud befolyást gyako­rolni a különböző posztokra történő jelölésnél. Az ülésen — mint a szer­vezeti szabályzat lényeges eleme — szóba került a plat­formszabadság ügye is. El­hangzott : nincs ellentmon­dás Pozsgay Imre és Grósz Károly felfogása között a te­kintetben, hogy a reformkö­rök a párton belül horizontá­lisan szerveződhetnek és vé­leményt cserélhetnek, ugyan­akkor egy olyan szervezeti elkülönülést, amely magában hordozza egy felülről lefelé irányított pártszárny létrejöt­tét, egyik vezető sem tart el­fogadhatónak. A szakértők megerősítették: a reformkö­rök egymással folytatott pár­beszéde — így a kecskeméti reformműhely-tanácskozás is — a platformszabadság fo­galomkörébe tartozik. A cen­zúra, a frakció és a platform között a vertikális szervező­dés kérdésében húzható meg. A párttörvény tervezetével összefüggésben elmondták, hogy a tervezetet az Igazság­ügyi Minisztérium, mint jog­alkotásra jogosult állaim! szerv nyújtotta be megvita­tásra a Politikai Bizottság­hoz, amely kialakította ezzel kapcsolatos álláspontját. E törvény nem tartalmazza, hogy az anyagi kondicioná­lás taglétszám szerint történ­ne. Az állami költségvetés­ből származó támogatás 25 százaléka egyenlő arányban oszlik meg a pártok között, a fennmaradó rész pedig a választásokon való sikeres szereplés arányában. Végül a helyettes szóvivő bejelentette: Jassó Mihály, a budapesti pártbizottság első titkára tájékoztatta a Politi­kai Bizottságot: a dolgozok ezen a május 1-jén is felvo­nulnak. s a felvonulási té­ren beszéd hangzik el a szak- szervezeti mozgalom és az MSZMP részéről is. áll az MSZMP-vel érdemi, politikai tárgyalások folyta­tására. Rámutatnák, hogy az idő sürget, ezért kíván­ják tárgyalási pozíciójukat ismételten és részletesen ki­fejteni. Indítványozzák, hogy az érdemi tárgyalások előtt mind az MSZMP KB, mind az ellenzéki kerékasz­tal tegyen hivatalos nyilat­kozatot az alkotmányosság követelményének betartá­sáról. II tét: az új ifjúsági szövetség megteremtése Pénteken kezdődik a KISZ XII. kongresszusa Pénteken megkezdődik a Magyar Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség XII. kongresz- szusa, amelynek tétje: a po­litikai platform és az együtt­működési szabályzat elfoga­dásával egy új ifjúsági szö­vetség megteremtése. A KISZ XII. kongresszu­sán a küldöttek hét doku­mentumot vitatnak meg, il­letve döntenek elfogadásá­ról: a kongresszus program­téziseire, napirendjére és munkarendjére, az együtt­működés alapelveire és sza­bályzatára, valamint a hatá­rozatra vonatkozó javaslatot, továbbá a Központi Pénz­ügyi Ellenőrző Bizottság je­lentését, a KISZ 32 eszten­dejének áttekintéséről és mai helyzetéről szóló beszá­molót, illetve az MSZMP március 29-ei állásfoglalását a KISZ továbbfejlesztésének irányairól. A kongresszus munkájá­ban mintegy 400 ezer KISZ- tag képviseletében 856 kül­dött vesz részt. Az ifjúsági szövetség legfőbb döntésho­zó testületé a nyilvánosság előtt ülésezik három napon át a Budapest Sportcsarnok­iban. A KISZ történetének új korszakát megnyitó ta­nácskozás iránti érdeklődést tanúsítja, hogy eddig több mint ezren váltottak meg­figyelőként részvételi jegyet. A KISZ XII. kongresszu­sára meghívást kapott több új társadalmi szervezet és számos külföldi delegáció. Jichak Saimiir izraeli mi­niszterelnök budapesti láto­gatásáról hazaérkezve nem sok lelkesedéssel nyilatkozott arról a bejelentésről, hogy Magyarország kész közvetí­teni a közel-keleti válság megoldásában. „Nem hi­szem hogy (a magyarok) kü­lönösebben hozzájárulhatná­nak ehhez az ügyhöz” — mondta a kormányfő néhány órával hazatérése után az izraeli hadsereg rádiójának adott nyilatkozatában. Né­zetét azzal indokolta, hogy Magyarország „egy olyan tömbnek alkotja részét, amely kívül esik a tárgya­lásokon”. Samir arról számolt be, hogy utazását magyar rész­Grúziában a helyzet foko­zatosan normalizálódik, de a feszültség fenntartásában nagy szerepet játszanak az április 9-én történt tragikus eseményekkel kapcsolatos híresztelések. Napvilágot lá­tott egy olyan hír, amely szerint a tömegtüntetés fel­oszlatására nemcsak könny­gázt, hanem idegbénító gázt is bevetettek volna. Erről vi­ta folyik a közvéleményen túl a sajtóban is, a kérdés felmerült Gremitszkih kül­ügyi szóvivő szerdai sajtó- konferenciáján is. A Pravda szerdai száma az üggyel kapcsolatban idézi Jurij Kuznyecov altáborna­gyot, a Kaukázuson-túli te­rület katonai főparancsno­kát, aki kizárta a vegyifegy­verek alkalmazását, hiszen azok nem szerepelnek a fegyveres erők rendelkezésé­re álló eszközök között. I. Menagarisvili grúzegész­Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára szerdán fogadta Fló­rian Siwicki hadseregtábor­nokot, a LEMP Politikai Bizottságának tagját, a Len­gyel Népköztársaság nemzet- védelmi miniszterét, aki át­adta a lengyel vezetés, és személy szerint Wojciech Ja­ruzelski üdvözletét. Siwicki hangsúlyozta, hogy Lengyelországban őszinte ro- konszenv övezi azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az MSZMP tesz a stabilitás megőrzése, a szocializmus Az új kereskedelmi tör­vény alapelveiről, a Keres­kedelmi Minisztérium át­szervezésével, valamint a piaci verseny szerepéről tár­gyalt szerdán az Országgyű­lés kereskedelmi bizottsága. Beck Tamás kereskedelmi miniszter bevezetőjében el­mondta, hogy a tárca vezeté­se a kereskedelmi törvény- tervezetnek azt a változatát tartja a jobbiknak, amely­nek értelmében a törvény nemcsak a szűkén vett ke­reskedelmi tevékenységet, hanem a forgalmi folyamat összességét szabályozná. A kereskedelem alap­vető gondjait a piacgazdál­kodás hiányára vezette visz- sza. A gyártók számára — mint mondotta — nem adot­tak a szükséges feltételek, alig ösztönzi őket valami a kereskedelem színvonalasabb kiszolgálására. ről kezdeményezték a kétol­dalú kapcsolatok, a közel- keleti helyzet és egyéb kér­dések áttekintésére. A mi­niszterelnök szóvivője mind­ehhez hozzátette: Samir leg­főbb célja Budapesten az volt, hogy Magyarországon keresztül tájékoztassa Moszkvát a térség legutóbbi fejleményeiről, nevezetesen a megszállt területeken ter­vezett választásokról. A budapesti villámlátoga­tás egyébként még mindig a tárgyalások keresztüzében áll Izraelben. A jeruzsále- mi rádió szerint „a rejté­lyek” között a hírügynöksé­gek külön is kiemelik, hogy a látogatás tervét előzetesen nem hozták nyilvánosságra. ségügyi miniszter az esettel kapcsolatban ismertette, hogy a tragikus események nyo­mán többen mérgezési tü­netekkel fordultak orvoshoz. A laboratóriumi vizsgálatok még tartanak, ebben moszk­vai és leningrádi szakembe­rek is részt vesznek. Szerdai sajtótájékoztatóján Gremitszkih szóvivő az ideg­bénító gáz esetleges beveze­tésére vonatkozó kérdésekre válaszolva elmondta: „erről a százszázalékos igazságot elmondani még nehéz, a helyzet nehezen áttekinthető volt, elhangzottak bizonyos parancsok, amelyek, úgy­mond, nem eléggé okos em­berektől származtak”. A vizsgálat folyik a könnygáz­ról, más gázfajtákat nem al­kalmazhattak, hiszen azok harci gázok, amelyek beveté­séről nem lehet szó — szö­gezte le határozottan Gre­mitszkih. védelme és megszilárdítása érdekében. Grósz Károly nagyra érté­kelte a magyar—lengyel kap­csolatok fejlődését. A LEMP vezetésének, a lengyel kom­munistáknak sikereket kí­vánt a közelgő választáso­kon. A megbeszélésen részt vett Kárpáti Ferenc vezérezredes, a KB tagja, honvédelmi mi­niszter. Jelen volt Tadeusz Czechowicz, a Lengyel Nép- köztársaság magyarországi nagykövete. A miniszter tájékoztatta a bizottság tagjait a Kereske­delmi Minisztérium szerve­zeti változásairól és új mű­ködési elveiről. A tárca irá­nyításának korszerűsítése befejeződött. Az új — a korábbiaknál lényegesen ki­sebb létszámú — szervezet alapvető feladata, hogy el­vi irányító munkát végezzen, az operatív teendőket pedig bízza a szakhivatalokra. A bizottság megvitatta, mennyiben van lehetőség a piaci verseny kibontakozásá­ra a kereskedelemben. Spi- lák Ferenc kereskedelmi mi­niszterhelyettes szóbeli kie­gészítést fűzött az előter­jesztéshez; ebben alapvető­en azt hangsúlyozta, hogy az igazi verseny kibontakozása csakis a kínálat javulása kapcsán képzelhető el. Walesa Olaszországban Lech Walesa, az ismét tör­vényesen működő lengyel Szolidaritás vezetője szer­dán Rómába érkezett az olasz szakszervezetek meg­hívására. Ma fogadja őt II. János Pál pápa a Vatikán­ban. Megbeszéléseket foly­tat továbbá olasz vezető po­litikusokkal, kormányzati illetékesekkel és a gazdasá­gi-üzleti élet vezetőivel. Walesa köszönetét mon­dott áz olasz szakszerveze­teknek és a demokratikus erőknek, amelyek végig tá­mogatták a Szolidaritást a betiltás éveiben. Kijelentet­te: a pápa áldását akarja kérni a lengyelországi refor­mok nehéz, de végre meg­kezdett útjára. Walesa látogatásával egy- időben jelentették be olasz részről, hogy Francesco Cos- siga köztársasági elnök má­jus 10-én hivatalos látoga­tást tesz Varsóban, első nyu­gati államfőként a kormány­zat és a Szolidaritás történe- ténelmi jelentőségű megál­lapodása nyomán. Diáktüntetések Pekingben Pekingben a Tienanmen téren lévő hősök emlékmű­vénél már harmadik napja tartanak a tüntetések diá­kok, fiatalok, munkások és a Peking környékén élő pa­rasztok részvételével. A tö­megek politikai reformokat, gyülekezési jogot és sajtó- szabadságot követeltek, és sürgették a múlt héten el­hunyt volt pártfőtitkár, Hu Jao-pang tevékenységének újraértékelését. A hírügy­nökségek a résztvevők szá­mát 15 és 40 ezer közöttire becsülik. A téren a rendi e felügyelő, katonai dzsippe- ken járöröző rendőrök nem léptek közbe. Tanácskozott az ellenzéki kerekasztal it magyarországi útrál Jichak Samir nyilatkozott Könnygáz vagy ideggáz? Ellentmondó híresztelések a tbiliszi tüntetésről Országgyűlési bizottsági ülésen Új kereskedelmi törvényről tárgyaltak Pártszóvivöi tájékoztató

Next

/
Oldalképek
Tartalom