Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)
1989-04-02 / 78. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP m 1989ÁPRILIS 2. 3 Közös felelősségünk a politika formálása Beszélgetés Szabó Istvánnal, a Központi Bizottság tagjával, a megyei pártbizottság első titkárával Közismert, júniusban megyénkben is pártértekezletet tartanak. Lapunk rovatvezetője, Simon Béla azzal a céllal kereste fel Szabó Istvánt, a Központi Bizottság tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, hogy a pártélet kiemelkedő eseményének céljairól, előkészületeiről, a társadalmi-politikai élet új jelenségeiről, a pártszervek hozzájuk való viszonyulásáról beszélgessen vele. Alappillér a demokrácia — Milyen célokat tűz ki maga elé a júniusban megtartandó megyei pártértekezlet? — Az utóbbi hónapok során felgyorsult a társadalom és a közélet átalakulásának folyamata. Ehhez a pártnak is alkalmazkodnia kell. Ebből adódóan felerősödött az igény a pártmunka belső megújítására. a pártmozgalom átalakulására, az új politikai, társadalmi követelményekhez, folyamatokhoz való igazodásra. Mindezek markánsan tükröződtek vissza a megyei pártbizottság által kiadott „Nyílt levél”-re adott alapszervezeti válaszokból is, amelyek összességükben a megyei pártértekezlet ösz- szehívása mellett foglaltak állást. Az első pillanattól kezdve következetesen érvényesítettük azt az elvet, amely szerint a pártértekezlettel kapcsolatos valameny- nyi döntésben a demokráciának kell érvényesülnie. Hangsúlyozni szeretném: ez olyan alappillér, amelyre egész pártmozgalmunkat ráépíthetjük. Pártbizottságunk mindent el fog követni azért, hogy a megyei pártértekezlet a megye párttagságának olyan sikeres politikai vállalkozása legyen, amely a cselekvő társadalmi szerepvállaláshoz nélkülözhetetlen feladatok megoldását vállalhatja fel. A pártértekezlet fontos feladatai közé sorolom például azt, hogy gyorsítsuk fel a megkezdett megújulási folyamatot, segítsük elő az aktív politizálás feltételeinek megteremtését a többpártrendszer körülményei között kialakuló versenyhelyzetben. Szeretnénk megnyerni azokat a pártalapszervezeteEgy szűk félév távlatából visszatekintve — az önigazolás szándéka nélkül — csupán a tényekre alapozva elmondható, hogy a testület a megye politikai és társadalmi viszonyainak helyzetértékelését követően helyes irányokat, célokat határozott meg politikai programjában. Ilyennek tekinthetők: a pártmunka belső megújítása, demokratizálódása, kapcsolatrendszerünk átalakítása, a párttagság bevonása a döntések kialakításába — hogy csak néhányat említsek. Így én azt az álláspontot vallom, hogy jelenleg nem elsősorban a program módosításán van a hangsúly, hanem sokkal inkább a kiegészítésén. Ennek illusztrálására példaként említem, hogy az akkori ismeretszintnek megfelelően elvként fogalmaztuk meg, hogy a tömegszervezetekkel — mozgalmakkal a partneri viszony alapján alakítjuk együttműködésünket. Ezt a programból nem kell törölni. viszont ki kell egészíteni a fogalomkört a szerveződő pártokhoz, alternatív szervezetekhez való viszonyulásunkkal. Másik példaként azt említeném, hogy markánsabban ifjúságpártivá kell tenni programunkat. Meg kell teremtenünk annak feltételeit, hogy a fiatalok érdemi alakítói legyenek a párt politikájának, aktív közreműködői reformfolyamatok megvalósításának. A programnak tükröznie kell a fiatalok számára fontos társadalmi, politikai kérdéseket, ezért már a pártértekezlet előkészítésének időszakában számítunk aktív részvételükre. A munkahely mellett a területen is — Mit jelent az a megyei pártéletben, hogy a politizálás a munkahelyekről — hangsúlyait tekintve — átterelődik a lakókörzetekbe? Milyen új munkamódszereket, stílust, magatartást követel mindez a kommunistáktól? — Felismertük, hogy a társadalom demokratizálódási folyamatai, az emberek folyamatában, ahhoz szervesen illeszkedően szükséges megoldani. Ez a folyamat megköveteli az MSZMP-től, hogy a munkahelyi alap- szervezetekben folyó munka mellett kapjon fontos szerepet a lakóterületen végzett politikai tevékenységünk. Ehhez kérjük párttagjaink fokozottabb bekapcsolódását lakóhelyük politikai életébe, aktívan igénye a közéletben való részvételre kiszélesíti a társadalmi szervek, szervezetek, szerveződések politikai szerepét. Azt valljuk, hogy a lakóterületi politikai munka fejlesztését a pártmozgalmi munka megújításának működő, lakókörzetre orientált struktúra kialakításába. Tudatosan törekszünk arra, hogy a párt politikai jelenléte erősödjék, minőségileg magasabb szintre emelkedjen a lakóterületen. Becsüljük hagyományainkat bad túlértékelni. Figyelembe kell venni, hogy megyénk gazdasági potenciálja fiatal, ez egy elmaradott agrármegye volt, a mai ipari potenciál területi elosztása egyenlőtlen, a gazdasági potenciál másrésze pedig csak korlátozottan jött létre. A mai adottságaink közül kettőt emelnék ki azok közül, amelyek feltehetően elő fogják segíteni a megye fejlődését. Először az önkormányzati szervek, az önigazgatás folyamatos előtérbe kerülését. Ez erősíti a településekhez való kötődést. A települések és a gazdasági szervezetek egymásra utaltsága nyilvánvalóvá válik. Másodszor a munka szere- tete, annak nem mai felismerése, hogy ez a megélhetés forrása. Minden jel azt mutatja, hogy a megyénkben élők az átlagosnál többet dolgoznak, és valószínűleg ez a mentalitás a forrása 'annak, hogy közvéleményünk egészét az átlagosnál nagyobb türelem és higgadtság jellemzi. A programban szereplő számos törekvés, így például a tulajdonreform, a terhek igazságos megosztása, a bérreform ezzel a mentalitással rokon. A tulajdonreform a vállalkozások elterjedését is magával hozhatja, ezáltal elősegítve a megye népességmegtartó erejének javulását, lakosainak gazdagodását, emberi, szakmai képességeinek kibontakozását. A megyei pártbizottságnak ezeket a hagyományokat ismerve és tisztelve kell olyan politikai ösztönzést adnia az előttünk álló feladatok megoldásához, hogy azzal végső soron közös boldogulásunkat szolgáljuk. Most az a dolgunk és felelősségünk, hogy tőlünk telhetőén mindent megtegyünk azért, hogy az emberek érezzék: becsüljük munkájukat, becsüljük azt a hagyományvilágot, amelyben élnek és amelyet magukénak éreznek, s ennek megfelelően alulról építkezve integráljuk a megyei érdekbe mindazt, amely számunkra a ma nyugalma és a jövő biztonsága érdekében fontos. Korrekt együttműködésre törekszünk — Milyen kapcsolat építhető ki eredménnyel a megyében működő alternatív szervezetekkel, a velük való viszony milyen területekre terjedhet ki? — Már október 7-ei politikai munkaprogramunkban is megfogalmaztuk — s azóta gyakorlatunkat ennek megfelelően alakítjuk —, hogy a megyei pártbizottság együttműködni szándékozik minden olyan reálisan gondolkodó, tisztességes szándékú, nemzeti felemelkedésünket szolgálni kívánó szervezettel, mozgalommal, egyesülettel, egyénnel, aki konstruktívan és tartósan kész küzdeni, áldozatokat vállalni össznemzeti célkitűzéseink érdekében. Ebben a szellemben kezdeményeztünk február 16-án párbeszédet a Magyar Demokrata Fórum megyei szervezetének képviselőivel, márciusban pedig a Münnich Ferenc Társaság megyei tagcsoportjával. Egymás álláspontjának tiszteletben tartása alapján más szervezetekkel is készek vagyunk az építő párbeszédre, természetesen amennyiben ők is igénylik ezt. A nézetek közelítését, a korrekt együttműködést ma elsősorban a kibontakozás és a nemzeti közmegegyezés értelmezésében és előmozdításában, a környezet óvásában, a hátrányos helyzetű emberek és települések további segítésének lehetőségei kérdésében tartom lehetségesnek, illetve fontosnak. Ügy gondolom, ezt a megyei pártértekezlet is megerősíti majd. A szerveződő pártokkal — ismereteim szerint megyénkben eddig a Független Kisgazda Párt jelentette be hivatalosan működését — a kölcsönös korrektség, a politikai tisztesség és az alkotmányosság alapján kívánunk együttműködni. Színre lépésüket a jelenlegi társadalmi folyamatok szükségszerű realitásának tekintjük. A velük kialakítandó politikai kapcsolatok konkrét formáit — véleményem szerint — az új pártok programja, együttműködési készsége határozza majd meg itt a megyében is. Mi nyitottak vagyunk e téren is. Erősödjenek a refermot támogató erők — A Központi Bizottság meghirdette program milyen megyei sajátosságok erősítésével gazdagítható, illetve szabható a megye arculatára, akár bizonyos hagyományokat is szem előtt tartva, tekintettel a Jászság és a Nagykunság utóbbi időben kissé háttérbe szorult hagyományaira is? — Nagyon fontosnak . tartom, hogy a Központi Bizottság „A jövőnkért — Mit akar az MSZMP?” — címmel a nyilvánosság elé tárt rövid távú programjának lényegét jól értsük, és megvalósítása során építsünk azokra a gazdasági és kulturális sajátosságokra, hagyományokra és valós értékekre, amelyek a megye egyes tájegységeit jellemzik. Tisztában vagyunk azzal, hogy mások az emberek életviszonyai, közösségi hagyományai, szokásai és kulturális gyökerei a Jászságban és megint mások a Kunságban. De ez a két nagy hagyományvilág együttesen alkotja azt az emberi és társadalmi értékrendet, amely meghatározza megyénk arculatát, s amelyre, mint markáns megyei sajátosságokra bízvást építhetünk a Központi Bizottság megújulásunkat szolgáló programjának végrehajtásában. A korábbi politikai gyakorlat egyik hibája éppen az volt, hogy egybemosta a megye különböző tájegységeinek eltérő, ám önmagában igen értékes hagyományait, s. ezzel indokolatlanul egyszínűvé tette a politikai munkát is. Én azt vallom, hogy minden emberhez, közösséghez más út vezet, hogy eljussunk a megértésig és az egy irányba ható közös cselekvésig. Ha csak a megye kulturális arculatát tekintjük, abból is kitűnik, hogy mennyire színes a paletta. És ha ez nem így lenne, szegényebbek lennénk. Gondoljunk csak a jászok szorgalmára, településszere- tetére, helytörténeti hagyományaik önszerveződő ápolására, vagy a kunok vasakarattal teremtett dolgos világára, fazekas-, szűcs- és pásztorhagyományaira. És még hosszasan sorolhatnám azokat a megóvott és tovább gazdagított értékeket, amelyekre mai viszonyaink közepette is joggal építhetünk. A kérdés némi módosításra is szorul. A Központi Bizottság által meghirdetett program megvalósítása megyénkben nemcsak a sajátosságok erősítését, hanem több meglévő sajátosság gyengítését is feltételezi. Magukat a hagyományokat — legalábbis gazdaságpolitikai szempontból — nem sza— Milyen változást hozhat a megyei pártértekezlet megyénk pártéletében, s ön személy szerint mit vár tőle? — A magunk részéről a reformfolyamatok, a pártmozgalom megújulási folyamata fontos állomásának, eseményének tekintjük a megyei pártértekezlet ösz- szehívását. Nem egy szakasz lezárásának, hanem a megyénkben is elindított politikai hangsúlyváltás jeles eseményének. A magam részéről — gondolom sokakkal együtt — mindenekelőtt azt várom, hogy a pártértekezlet hozzájárul ahhoz, hogy megyénkben pártunk demokratikus pártmozgalomként erősödjön meg, ennek a lényegi jegyeit hordozza magán további működésében. Olyan megyei pártplat- form-szerű szerveződés, gondolkodásmód kialakítására törekszünk, melynek működtetése folyamatossá tehető. Szerepe van benne a városok, a megye térségeiből érkezett párttisztségviselőknek. küldötteknek. A megyei pártértekezlet a megye párttagságának politikai „vállalkozása” legyen. Tükröződjék belőle a párttagság véleménye, felelőssége és döntései, a politika- formálás közös felelőssége. A pártvezetés és a tagság közötti bizalom megerősítésének a fóruma legyen. Azt várom továbbá személy szerint is, hogy a reformfolyamatok erősödjenek, szilárduljanak meg a megyében, a reformot támogató erők összefogására kerüljön sor, meghatározó befolyásuk erősödjön a megye pártmozgalmában. A pártértekezlet foglaljon állást és a személyi feltételek, kiválasztódás megteremtésével adjon „arcot” a reformfolyamatok végigvi- teléhez. Teremtse meg a felkészültség, a politikai tapasztalat és az etikum egységét a vezetésben és a testületi munkában. A többpártrendszer, a politikai versenyhelyzet feltételei és a párttagságunk sürgető igénye is, valamint politikai és erkölcsi szükségszerűség, hogy ez a pozitív kiválasztódási folyamat végbe menjen. Ezt szem előtt tartva alávetem magam a megye párttagsága által való megmérettetésnek. — Köszönöm a beszélgetést. ket és párttagokat is, akik nem tartották indokoltnak a megyei pártértekezlet összehívását, hogy maguk is járuljanak hozzá ahhoz, hogy a megye pártmozgalmának e fontos fóruma elérje a célját. A megyei pártértekezlet legfontosabb feladatát pedig abban látom, hogy kidolgozza az előbb említett cél elérését szolgáló rövidtávú programot, amely egyben már magában hordozza egy hosszabb távú program csíráit is. Ennek előkészítésében, kialakításában minden eddiginél fokozottabban kívánunk támaszkodni a megye pártmozgalmára. Eddig is nagyon sok hasznos felvetéssel, véleménnyel segítették a pártalapszerve- zetek ezt a munkát, s rá a jövőben is számítunk. A kialakítandó program a megye valamennyi kommunistájának programja kell, hogy legyen. Ez feltételezi a párttagság akarat-érvényesítését annak kialakításában is. Az alapszervezetek részéről eddig beérkezett javaslatok megfelelő kiindulópontot adnak egy — a pártmozgalom időszerű tennivalóira épülő — tézistervezet összeállítására, amely széleskörű megvitatás során formálódva jó alapja lehet a megyei pártértekezleten elfogadásra kerülő politikai programnak. Most az a legfontosabb, hogy egy vitára alkalmas anyag kerüljön minél előbb a pártszervezetek elé; olyan, amely lehetővé teszi a már kialakult és egyre hatékonyabban működő eszmecsere folytatását a megye párttagjainak, alapszervezeteinek tevékeny közreműködésével. Javasolnak az alapszervezetek kétharmadát az alsóbb szintű pártszervek választják meg. A személyi kérdések megoldásának előkészítésével megválasztásra kerülő 19 tagú bizottságba tizenhat párttagot szintén az alsóbb szintű pártszervek — saját elhatározásuk alapján — delegálnak. Alapvető célunk az, hogy az előkészítés minden fontos fóruma a megye párttagsága által ellenőrizve, megfelelő nyilvánosságot kapva folyjon. A közvetlen megyei irányítás alá tartozó városi, városi jogú, nagyközségi pártbizottságok saját elhatározásuk szerint élnek a küldöttválasztási. delegálási jogukkal. Természetesen ezzel a lehetőséggel jelentős politikai felelősség is hárul rájuk, de megítélésem szerint ennek maradéktalanul meg tudnak majd felelni. — Mennyiben szükséges módosítani és főleg miben a megyei pártbizottság által már elfogadott politikai feladattervet? — Mint ismeretes, a megyei pártbizottság 1988. október 7-én elfogadott politikai programja és feladatterve egy alakuló politikai közélet viszonyai között született, egy fejlődési folyamat jelentős állomásaként értékelhető. Ilyenformán az akkor megfogalmazott döntések nem végérvényesen lezártak, hiszen a felgyorsult társadalmi folyamatok által feltett kérdésekre választ kell találnunk. — Milyen feladatok hárulnak a pártbizottságokra a pártértekezlet előkészítésének időszakában? — Igen fontos időszaknak tartom az elkövetkezendő heteket, hónapokat. Ez idő alatt kell felmérni a stratégiailag és taktikailag fontos kérdéseket, és tisztázni ezzel kapcsolatos közös álláspontunkat. Ezt csakis csapatmunkában lehet végezni, amelyben döntő szerep jut a különböző szintű pártbizottságoknak, kommunista közösségeknek. Csak a legfontosabbakat említve: a megyei pártbizottságnak ki kell alakítani azt a szervezési módszert, keretet, amely a legteljesebben biztosítja az alsóbb pártszervek akaratának érvényesülését. Mivel a pártértekezlet összehívásáról az alapszervezetek döntöttek, ezért biztosítani kell, hogy a résztvevők körének kialakításában, az ott folyó munkában, a meghozott döntésekben is a megye párttagságának véleménye, akarata legyen a döntő. Ehhez ki kell alakítani a megfelelő módszereket, ügyrendi menetrendet. Az előkészítés időszakában is fokozott figyelmet fordítunk a KB által kezdeményezett pártviták során hozzánk eljutott alapszervezeti javaslatok következetes érvényesítésére. Elgondolásunk szerint a szavazati jogú résztvevők 82 százalékát és a tanácskozási jogú meghívottak közel
