Szolnok Megyei Néplap, 1989. április (40. évfolyam, 77-99. szám)

1989-04-01 / 77. szám

Ára: 4.30 Ft XL. évf. 77. sz. 1989. április 1., szombat Török kormány­átalakítás A közelgő választási harcra készül a LEMP Váratlanul gyorsan fejezte be a tegnap délután kezdő­dött tanácskozását a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága. A LEMP KB jóváhagyólag tu­domásul vette a kerekasztal mellett eddig létrejött meg­állapodásokat. Felhatalmaz­ta a Politikai Bizottságot, hogy a közelgő választási harc időszakában tegye meg a szükséges lépéseket a mai koalíció pártjaival való együttműködés érdekében. Az ülésről kiadott rövid közlemény szerint a KB jó­váhagyta a Politikai Bizott­ságnak az előző KB határo­zat végrehajtása érdekében kifejtett tevékenységét és „reményét fejezte ki, hogy a kerekasztal-tárágyalások megállapodással végződnek”. A KB másik határozata május 4—5-re összehívta a LEMP országos pártértekez­letét, amelyen a párt alap- szabályzatának megfelelően az előző, a 10. pártkongresz- szus küldöttei vesznek részt. Meghatározták a pártértekez­let előkészítésének ütemter­vét és létrehozták az előké­szítő bizottságokat is. Turgut özal török minisz­terelnök tegnap átalakította kormányát. Erre azután ke­rült sor, hogy az özal vezet­te Haza Pártja súlyos vere­séget szenvedett a múlt va­sárnapi helyhatósági válasz­tásokon: a Szociáldemokrata Néppárt és a konzervatív Igaz Üt Pártja mögött a sza­vazatoknak mindössze 22 százalékát szerezte meg. A ..volt kormány 22 tagja •közül mindössze 9 miniszter tartotta meg posztját. Három új tárcát is létrehoztak, így az új kabinet 25 tagú lett, és 16 tárcát új miniszter irá­nyít. A megyei tanács Ülésén Velük cselekedjünk, ne helyettük! ÁtteHintették a cigánylakosság helyzetét Jelentés a VII. ötéves terv időarányos végrehajtásáról Tegnap délelőtt ülést tartott Szolnok Megye Tanácsa. Az ülésen részt vett Kozák Istvánná, a Belügyminisztérium Tárcaközi Koordinációs Bizottságának titkára és Szűcs Já­nos, a megyei pártbizottság titkára. A testület több napi­rendet tárgyalt. Egyebek között megvitatta és elfogadta a megye tanácsi gazdasága VII. ötéves tervének időarányos végrehajtásáról szóló jelentést, áttekintette a településfej­lesztési és környezetvédelmi bizottság tevékenységét. A ci­gány lakosság élet- és munkakörülményeiről szóló napi­rend vitájában tizenhármán vettek részt. A tanácstagoknak és a meghívottaknak már koráb­ban kiküldött írásos doku­mentumhoz Ürmössy Ildikó elnökhelyettes fűzött rövid szóbeli kiegészítést. Szólt a jelentés előkészítő munkála­tairól, rámutatott a téma bonyolultságára, sokirányú összefüggéseire. Kiemelte: a cigány lakosság körében is végeztek közvéleménykuta­tást az anyag összeállítása során. Az írásos dokumentum megállapítja, hogy a megyé­ben a cigány népesség szá­ma 23—24 ezer. A lakóné­pességen belüli arányuk 5,4 százalék. A cigányság két­harmada községekben él. A szociális követelményeknek nem megfelelő telepek szá­ma jelenleg tizenkilenc. A telepek felszámolása anyagi okokból egyre nagyobb erő­feszítéseket kíván a helyi ta­nácsoktól. A cigány lakosság az utób­bi években nagymértékben differenciálódott. Jelentős ré­szük elszegényedett, kevesen tudnak élethelyzetükből ki­emelkedni. A hátrányok hal­mozódnak, illetve újrater­melődnek. A cigányokkal szembeni előítéletek nem csökkentek. Foglalkoztatott­sági helyzetük szorosan kap­csolódik sajátos szociális, kulturális, egészségügyi és egyéb problémáikhoz. Az ala­csony iskolázottságé szak­képzetlenek egyre nehezeb­ben találnak munkát. Másik gond. hogy a cigány dolgo­zók egy része állandó mun­ka helyett szívesebben vál­lal idényjellegű, alkalmi te­vékenységet. A foglalkozta­tási gondok enyhítésére ti­zenkét településen közhasz­nú munkahelyeket létesítet­tek. ami végső soron csak átmeneti megoldás. Az oktatás területén jó eredmények születtek. Az óvodáztatásban, az ötéves ci­gánygyermekek beíratása majdnem teljes körű. Az ál­talános iskolában azonban már korán lemaradnak. Az első osztályosok tanévveszté­sének növekedése a legsú­lyosabb gondok egyike. Az általános iskola után keve­sen tanulnak tovább, közű ■ lük többen már az első év­ben lemorzsolódnak. Az el­ső tanévet megkezdett ta­nulóknak csupán 35—40 szá­zaléka kap szakmunkásbizo­nyítványt. A cigányság egészségi ál­lapota romlott, a halandóság körükben az átlagnál lénye­gesen nagyobb. Háromszor- négyszer kevesebben érik meg a nyugdíjaskort, mint a nem cigányok. A jelentés kitér a cigány­ság állampolgári magatartá­sára is. Egy adat: tavaly az összes bűncselekményt elkö­vetők 22,2 százaléka volt ci­gány. A napirend vitája során a hozzászólók mondanivalójá­ból a megértés, a segítő szándék és tenniakarás csen­dült ki — de bírálatok is el­hangzottak. Többen hangsúlyozták az iskoláztatás jelentőségét, ki­(Folytatás a 3. oldalon) A győri Cardo Bútorgyárban a közelmúltban 50 millió forint értékű beruházást hajtottak végre, amelynek eredményeként európai viszonylatban a legmodernebb lapmegmunkáló, valamint fúrógépsorokat állítottak üzembe. A beruházás lehetővé teszi, hogy tőkés ex­portjukat megduplázzák. Az idén több mint 400 millió forint értékben terveznek bútort gyártani, amelyből a hazai piac mellett az NSZK-beli, francia, angol és amerikai meg­rendelőknek is szállítanak. Képünkön: a nagy teljesítményű, automata BIESSA fúró­gépes készülék (MTI fotó: Matusz Károly) Veszített vonzerejéből az úttörőmozgalom Az ország politikai helyzetének átalakulá­sa, a szervezetek válto­zása közepette szinte csak az úttörőmozgalom tűnt stabilan mozdulat­lannak. Pedig a változá­sok nem kerülték el, felszín alatt változások érlelődnek. 5. oldal. Társasutazás Petőfihez Nemrég lapunkban is megismerkedhettek olvasóink azzal a vállalkozással, amelynek résztvevői a Szovjetunióban megtalálni vélték Petőfi Sándor sírját, s nyárra tervezik a kihantolását. Most kiderült, hogy megbomlott az egy­ség a résztvevők között, a kölcsönös vádaskodások talán az expedíciót is veszélyeztetik. 4. oldal A BVM kunszentmártoni gyára mezőgazdasági üzemek részére is gyárt vasszerkezeteket, legutóbt tollfogadó vályút készítettek a bugaci Aranykalász MG Szakszövetkezet részére. Fotó: KÉ Elnöki Tanács II magánkereskedelemről szóló törvény módosítása Mavad Részvény­társasággá alakult Üjból részvénytársasági formát ölt az egyik legpati­násabb magyar vállalat, a Mavad. Április 1-jétől Vadgazdál­kodási és Kereskedelmi Rész­vénytársaságként folytatja munkáját. Az átalakulás fő célja az erősebb vadgazdál­kodási és értékesítési érdek- közösség megteremtése. A Ma vad Rt.-nek 398 részvé­nyese van, alaptőkéje 514 millió forint. A részvénytár­sasággá való átalakulás so­rán 105 millió forinttal bő­vült a Mavad korábbi va­gyona. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap ülést tartott. Straub F. Brúnó, az Elnö­ki Tanács elnöke tájékoztat­ta a testületet a február 22— 25. között Japánban tett lá­togatásáról, ahol részt vett az elhunyt Hirohito császár gyászszertartásán. Az Elnöki Tanács a láto­gatást és az elnök által foly­tatott több irányú megbe­szélések jelentőségét hang­súlyozva a tájékoztatást egyetértéssel tudomásul vette. A testület az Országgyű­lés által a közelmúltban ho­zott, a gazdasági társulá­sokról szóló törvénynek meg­felelően. módosította a ma­gánkereskedelemről szoló 1977. évi 15. tvr. egyes ren­delkezéseit. A testület határozott Pető- fibánya lakott területnek községgé alakításáról, to­vábbá az április 4-e alkal­mából adományozandó ki­tüntetésekről. Az Elnöki Tanács szemé­lyi kérdésekben határozott, bírákat mentett fel és vá­lasztott. majd kegyelmi ügyekben döntött. Alapokmány-tervezetéről tárgyalt a SZOT Tegnap ülést tartott a Szakszervezetek Országos Taná­csa. A testület megvitatta új alapokmányának tervezetét. Mint ismeretes, a szaktanács legutóbbi ülésén több részleté­ben felfüggesztette a szakszervezetek eddigi alapszabályát, hogy a tisztújítások során megvalósulhasson a mozgalom szervezeti, tartalmi megújítása. A szaktanács elé két vita­anyagot terjesztettek; a szakszervezetek országos tanácsko­zása által megbízott alapokmányt előkészítő bizottság terve­zetét és a SZOT elnökségének ennek alapján kidolgozott ja­vaslatát. Az írásos dokumentumok­hoz Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára fűzött szóbe­li kiegészítést. Hangsúlyozta: az új alapokmánytól nem várható, hogy önmagában, felülről megoldja a szervezet belső konfliktusait. Elvárha­tó viszont, hogy szilárd ala­pokat biztosítson a további működéshez, ahhoz, hogy egyetlen szervezet se távo­lodjon el a szövetségtől, s ne gyengítse, hanem inkább erő­sítse a mozgalom szervezeti egységét. Rámutatott, hogy az új alapokmány tervezete csupán a majdani országos szövet­ségre vonatkozó szabályokat tartalmazza. Kimondja, hogy a szakszervezetek egyetlen funkció teljesítését vállalják; a bérből és fizetésből élők érdekeinek képviseletét és a szakszervezeti tagok érde­keinek védelmét. A tervezet hitet tesz a mozgalom poli­tikai pártoktól való függet­lensége, illetve a baloldali mozgalmak legjobb hagyo­mányainak továbbvitele mel­lett. A szövetségi rendszer fel­építéséről szólva kiemelte: az országos szövetséget az országos szakmai, ágazati és rétegszervezetek, illetve or­szágos szövetségek hozhatják létre, s a jelenlegi elgondo­lások szerint tagjai is csak ezek lehetnek. Arra is felhívta a figyel­met, hogy bár az alapok­mány tervezete nem foglal­kozik a tagszervezetek struk­túrájával, a mozgalom új szervezetének felépítését mégsem lehet a véletlenre, az esetlegességre bízni, mert ez káoszt, anarchiát okozna, kockáztatná a szakszervezeti mozgalom egységét. Erre vo­natkozóan az országos ta­nácskozás döntései az irány­adóak, A SZOT titkára javasolta, hogy a Szaktanács a terve­zetet bocsássa tagsági vitá­ra, amelynek alapján majd a szakszervezetek előreho­zott, rendkívüli kongresszu­sa dönt új alapokmányának elfogadásáról. Rományi Béla, az előké­szítő bizottság tagja rámu­tatott, hogy a bizottság ál­tal készített tervezet, illetve az annak alapján kidolgozott elnökségi javaslat között né­hány pontban jelentős elté­rés van; például az egyének tagdíját és az egyes szerve­zetek szövetségi tagdíjának mértékét illetően. A bizott­ság anyagában az egyik le­hetőségként az szerepel, hogy saját tagjaik körében a tagsági díjról maguk az érintett szakszervezetek döntsenek. Az elnökség ez­zel szemben egységes tagdíj- fizetési gyakorlatot ajánl minden tagszervezet számá­ra. A vitában többen hangot adtak annak a véleményük­nek, hogy mind a két terve­zetet bocsássák tagsági vitá­ra, mások viszont amelllett szóltak, hogy csak az elnök­ség anyagát terjesszék a tag­ság elé. Ezt az álláspontot erősítette meg Kósáné Ko­vács Magda is, aki idéze az országos tanácskozás ide vo­natkozó állásfoglalását. Ez azonban nem jelenti azt — mondta —, hogy a szakértői bizottság javaslatát nem kel­lene megismertetni a tagság­gal. Élesen vetődött fel a hoz­zászólásokban a területi, me­gyei szakszervezeti szervek helye, szerepe az új szerve­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom