Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-14 / 62. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁRCIUS 14. Ülést tartott a megyei pártbizottság A pártviták tapasztalatai A munkahelyi és a lakó- területi pártalapszerveze- tek szerepéről, tevékenysé­géről és feladatairól, a párt választási rendjéről, vala­mint a politikai rendszer re­formjáról írásban beterjesz­tett jelentéshez Szűcs János, a megyei pártbizottság tit­kára fűzött szóbeli kiegészí­tést. A megyei pártviták ta­pasztalatainak összegzése során elmondta. hogy a párttagok a munkahelyi, la­kóterületi pártalapszerve- zetek szerepéről, feladatai­ról szóló vitaanyagot szán­dékában, törekvésében új­szerűnek minősítették, azon­ban az a várakozásokat nem elégítette ki. Hiányolták, hogy nem vázolt fel a jelen­legi társadalmi, gazdasági politikai körülmények kö­zött is jól alkalmazható, ér­telmezhető, az alapszerVe- zetek helyi pozícióit javító, erősítő új lehetőségeket. A feldolgozás során szóvá tet­ték: az anyag nem tisztázza, hogy az alapszervezetek vi­taanyagban megjelölt fel­adatai milyen politikai cé­lok, feladatok végrehajtásá­hoz rendelődnek, milyen konkrét politikai program végrehajtását szolgálják. A párttagság általános érték­ítélete, politikai tapasztala­ta sok ponton találkozott a vitaanyag helyzetértékelé­A továbbiakban arról szólt, hogy a vitában részt vevők nagyobb része az alapszervezetek általános feladataival csak érintőle­gesen foglalkozott. A hozzá­szólók többsége szóvá tette viszont, ahhoz, hogy ne csak végrehajtó szerepet töltse­nek be az alapszervezetek, a jövőben is igénylik a helyi és országos politikai dönté­sek kialakításában való köz­reműködést. Megerősítették, hogy a pártalapszervezetek fokozottabb részvétele a politika kialakításában egyik alapvető feltétele an­nak, hogy a párt ügyintéző pártból politizáló párttá vál­jék. A pártmunka mozgalmi jellegének erősítése érdeké­ben szükségesnek tartják a pártmunka nyitottságának, nyilvánosságának fokozá­sát, a tagság jelenleginél gyorsabb tájékoztatását. Az­zal kell számolnunk, hogy a párt tagjai ma nem fogad­ják el, hogy egy kérdésben a vezetőtestületek tagjaitól különböző nézetek, vélemé­nyek hangzanak el. A viták­ból az érződött, hogy a párt­tagság jelentős hányada a jelenlegi bonyolult politikai, gazdasági helyzetet így kép­telen követni és abban el­igazodni. Hangsúlyozta, hogy a ta­pasztalatok azt jelzik: a A lakóterületi alapszerve­zetek a vitaanyagban főként azt kifogásolták, hogy a do­kumentum aránytalanul sok — lehetőségeiket meghaladó — elvárást fogalmaz meg számukra. Például: az ellá­tási, szolgáltatási feltételek javításának szorgalmazá­sát, az ezzel összefüggő gon­dok jelzését, az ifjúság köz­életi nevelését, a közműve­lődés és sportmozgalom ösz­tönzését. stb. A párt választási rendjé­ről folytatott viták tapasz­talatainak összegzésekor a megyei pártbizottság titkára elmondta, hogy a rendezvé­nyek döntő többségén álta­lános egyetértés volt abban, hogy a választási rend szer­ves része az MSZMP Szer­vezeti Szabályzatának mó­dosítása, változtatása kizá­rólag csak a kongresszus jo­ga lehet. A módosítással sével. Ugyanakkor kritikai vélemények fogalmazódtak meg, például arról, hogy az anyag nem elég tagolt, ár­nyalt, nem minősíti a kü­lönböző településtípusokon (község, város) a lakóterü­leti politikai munka hely­zetét, sajátosságait. Több te­rületen felvetődött, hogy az MSZMP csupán formai vál­toztatásokkal politizáló párttá válik-e? Sokan megfogalmazták: a párttagság a jelenlegi hely­zetben a párt legsürgetőbb, legfontosabb feladatának egy reális és mozgósító program kidolgozását tartja. Hangsúlyozták, hogy ennek végrehajtása érdekében kell a politizálás keretét, jellegét és tartalmát kiala­kítani. Mielőbb tisztázni kell azt is, hogy milyen tár­sadalmi, gazdasági körül­mények között működik a párt. Az is többségi véle­mény volt, hogy a megúju­lási szándék mindaddig ta- lajtalan marad, míg a párt­tagság bizalmát — az ideo­lógiában, a politikában és a vezetésben — helyre nem állítjuk, míg a párthoz való kötődés alapvető kérdései nem egyértelműen tisztázot­tak. A hozzászólóknak csak elenyésző része foglalkozott érdemben a párt választási rendjével. párttagok többsége felis­merte, hogy a jelenlegi po­litikai helyzet, a többpárt­rendszer, az alternatív szer­vezetek léte. fellep^gi nem tűri meg a „széWfélődő” pártot. Kész felvállalni azt a munkát, amit a vitaanyag szelleme jelez, azonban több előrelátást és alaposabb fel­készítést vár a vezetéstől annak érdekében, hogy ne önmagára hagyatkozva, ha­nem felkészített, kommu­nista közösségként kiállva, egyszerű és meggyőző érv­anyag birtokában tudja el­fogadtatni a párt politiká­ját, megvédeni a pártot az esetleges támadásoktól. A munkahelyi pártszerve­zetek sajátos feladatairól szólva — többek között — azt fejtegette, hogy a terme­lő jellegű alapszervezetek­nél hangsúlyozták: hiba vol­na, ha a párt teljesen „ki­vonulna” a munkahelyről, a gazdaságból, mert ezáltal kivívott politikai szerepét, egyesek szerint önmagát számolná fel. A többpárt­rendszer bevezetésének elő­térbe kerülésével a munka­helyi alapszervezetek is be­látták, ha a különböző pár­tok, egyesületek, alternatív szerveződések a lakóterüle­ten tevékenykednek, a párt­tagoknak is ott kell lenniük, véleményüket, álláspontju­kat ott is kifejteni. szemben alapvető igény a demokratikus jogok széle­sítése, a kommunista közös­ségek akaratnyilvánítási le­hetőségének biztosítása. A politikai rendszer re­formjáról folytatott pártvi­tákról szólva hangsúlyozta: a megyei pártközvélemény immár sokadszorra is meg­fogalmazta azt az észrevéte­lét, hogy az idő rövidsége miatt nem volt lehetősége sem a téma megkívánta elő­zetes, alapos felkészülésre, sem az elmélyült értékelés­re. A vitaanyagot — éppen az idő rövidsége miatt — az összegzésig a párttagoknak csak kisebb hányada ismer­te, dolgozta fel. Ismételten hangot kaptak a pártviták lebonyolításának módjával kapcsolatos — az előzőek­ben már ismertetett — alap­szervezeti igények, kritikák, jövőbeni elvárások is. Befejezésül azokkal a fel­adatokkal foglalkozott Szűcs János, melyekben a megyei pártbizottságnak is vannak további tennivalói — többek között a többpártrendszer viszonyai között folytatan­dó politikai munka módsze­reinek és szervezeti kérdé­seinek kialakításával. A napirend vitájában elő­ször Tabák Lajos nyugdíjas kért szót. A munkahelyi pártalapszervezetekből az adott körzetben lakók átje­lentkezését szorgalmazta a területi alapszervezetekhez, s egy népszerű országos po­litikai napilap szükségessé­gét hangsúlyozta. Szabó Borbála, a Tisza Cipőgyár művezetője azt javasolta: csak ott gyorsítsák fel a párttagok átjelentkezését az üzemekből a körzeti párt- szervezetekbe. ahol az szük­séges. Sándor István, a KSH megyei igazgatója az írás­beli dokumentumokhoz fű­zött pontosító megjegyzése­ket. Horváth Attila, a Me­gyei Művelődési és Ifjúsági Központ igazgatóhelyettese a területi pártmunka gya­korlati módszereinek kidol­gozását sürgette. Simon Jó­zsef, a Füszért igazgatóhe­lyettese taggyűlések- látoga­tásán szerzett tapasztalatait ismertette. Többek között azt, hogy erősíteni szüksé­ges a lakóterületi pártmun­ka színvonalát, és a szívhez, az észhez, a zsebhez egy­aránt igazodó programot kell kidolgozni. A párt te­kintélyének növelése szem­pontjából nélkülözhetetlen­nek tartotta, hogy minden párttag mindenekelőtt saját feladatait lássa el mintasze­rűen. Végezetül azt javasol­ta, hogy a párton belül a személyeskedést, a torzsal­kodást tegyék félre konszo­lidáltabb időkre. Ferenczy József, az oktatási igazgató­ság vezetője — többek kö­zött — az önképzés fontos­ságát hangsúlyozta. Fodor Gyula, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője hangsúf lyozta: azt kell a figyelem középpontjába állítani, hogy miként politizáljanak a körzeti pártszervezetek. Varga Kálmán, a Török­szentmiklósi Finommecha­nikai Vállalat osztályvezető­je azt fejtegette, hogy nem a nagy stratégiák kidolgozá­sának idejét éljük. Ügyes, gyors, praktikus intézkedé­sekre van szükség. Szűcs János zárszava után a megyei pártbizottság egy­hangúlag jóváhagyta az írásban beterjesztett doku­mentumokat és az azokhoz fűzött szóbeli kiegészítést. Felmentések, kinevezések A harmadik napirend ke­retében a megyei pártbizott­ság Szűcs János előterjesz­tésében megvitatta és elfo­gadta az 1988. évi kádercse­re tervének végrehajtásáról szóló jelentést, és az 1989. évi kádercserék főbb elvei­re, a káderutánpótlás és képzési terv kiegészítésére vonatkozó javaslatot. A testület megállapította: az elmúlt évben bonyolul­tabbá vált a káderpolitikai elvek, káderhatáskörök ér­vényesítése. Egyre gyakrab­ban kerültek felszínre az al­ternatív megoldásokat kö­vetelő vélemények. Növekvő szerepet játszott gazdasági és intézményi területen a pályázati rendszer. Ez min­den bizonnyal tartós folya­mat lesz, és fel kell készül­ni a többpártrendszer kere­tein belül várhatóan megje­lenő pártok közötti egyezte­tésre is. Az 1989. évben végrehaj­tásra tervezett kádercserék alapvető célja, hogy a párt hatáskörébe tartozó funk­ciókba a párt iránt elköte­lezett személyek kerülje­nek. Vezetői stílusukban meghatározó legyen a de­mokratizmus, a közösségben végzett munka, az egységes kollektíva kialakítása. Szé­lesíteni szükséges a káder­A megyei pártbizottság új osztályvezetői Dr. Rabold Gábor utánpótlás bázisát, kialakí­tandó egy „káderbank” is. A testület végezetül sze­mélyi kérdésekben döntött. Szűcs Jánost, a megyei pártbizottság titkárát saját kérése alapján, nyugállo­mányba vonulása miatt, ed­dig végzett munkája elisme­rése mellett április 30-tól felmentette titkári funkció­jából, megyei párt-végre­hajtóbizottsági, megyei pártbizottsági tagságából, a pártbizottság mellett műkö­dő pártpolitikai munkabi­zottság vezetői tisztsége és tagsága alól. Fábián Pétert, a megyei pártbizottság titkárát saját kérése alapján, eddig vég­zett munkája elismerése mellett március 31-től fel­mentette titkári beosztásá­ból, a pártbizottság mellett működő társadalom- és mű­velődéspolitikai munkabi­zottság vezetői tisztsége alól. A megyei pártbizottsági és munkabizottsági tagságát meghagyta. Felmentette megyei párt­végrehajtóbizottsági és pártbizottsági tagsága alól Varga Sándornét — saját kérésére. A testület a továbbiakban új osztályvezetőket nevezett ki. A megyei pártbizottság gazdaság- és szociálpolitikai osztályának vezetője Bóka János, a társadalom- és mű­velődéspolitikai osztályé Wenhardt Károly, titkárság- vezető dr. Rábold Gábor lett. A megyei pártbizottság fe­gyelmi eljárást rendelt el Zsovák László ellen, aki munkásőr megyei parancs­nokként szolgálati fegye­lemsértést követett el. S. B,—B. I.—N. Zs, Ne csak végrehajtó szerepet Lehetőségeiket meghaladóan Szovjet-kínai határtárgyalás Tegnap befejeződött Moszk­vában a szovjet—kínai határ­tárgyalások újabb ülésszaka. Ezúttal a közös határ nyuga­ti szakaszával foglalkozó ve­gyes munkacsoport tanácsko­zott; ennek a munkacsoport­nak ez volt az első üléssza­ka. A háromhetes megbeszé­léssorozat tárgyszerű légkör­ben, építő szellemben zajlott le. A felek megállapodtak, hogy március végén Peking- ben folytatják közös munká­jukat. Tegnap találkozott a szov­jet—kínai munkacsoport tag­jaival Igor Rogacsov szovjet külügyminiszter-helyettes, a szovjet kormányküldöttség vezetője a szovjet—kínai ha­tártárgyalásokon. Afganisztán—Dzsáláláhád Tizenkétezer rakéta a városra Kézitusák után a nehéz- fegyverek vették át a fősze­repet a Dzsátlálábád körül egy hete tartó heves harcok­ban. Kabuli közlés szerint az afgán kormánycsapatok — főleg a légierő és rakéták se­gítségével — többszáz állá­sukból vetették ki a fontos várost ostromló lázadókat, akik viszont 12 ezer rakétát lőttek ki Dzsálálábádra. A fegyveres ellenzék köreiben azt mondták, hogy a küzde­lem hevessége tegnap vala­melyest csökkent és a kor­mánycsapatok helikopterek­kel utánpótlást juttattak az ostromlottaknak. Egy kabuli szóvivő szerint a kormányerők az elmúlt 24 órában 5 katonát vesztettek, míg 276 mudzsahidot megöl­tek, csaknem ugyanannyit megsebesítettek, hét személyt — köztük egy pakisztáni ta­nácsadót — pedig foglyul ej­tettek. Osztrák tartományi választások, ellenzéki sikerrel Az osztrák kormánykoalí­ció mindkét pártja, a Szocia­lista Párt (SPÖ) és a Nép­párt) (ÖVP) számára egy­aránt tanulságos, figyelmez­tető, bár korántsem megle­pő eredményekkel végződtek a vasárnapi helyi választá­sok, amelyek során Karintiá, Salzburg és Tirol .tartomány lakossága — az osztrák vá­lasztópolgárok egyötöde — újjáalakította 36 tagú tarto­mányi gyűléseit. E három helyi parlament­ben a 108 képviselői hely közül a két nagy párt eddig együtt 97-et birtokolt, s va­sárnap ez a szám 81-re csök­kent. Az SPÖ 42 mandátu­mából .négyet, az ÖVP pedig a választások legfőbb kár­vallottjaként) 55-ből tizen­kettőt veszített el. A kor­mánypártok e tizenhat man­dátumából tizenegyet legerő­sebb országos parlamenti el­lenlábasuk, a Szabadságpárt (FPÖ) nyert el (megdupláz­va képviselőinek eddigi szá­mát a három tartományban), a kisebb ellenzéki pártok köréből pedig Tirolban a Zöldek három és Salzburg­ban a Polgárlista nevű cso­port hívei két mandátummal most először jutottak az adott helyeken szövetségi gyűlési képviselethez. BÉCS Marosán György kor­mányszóvivő rövid munka­látogatást tett Bécsben Her­ibert Neumayernek, az oszt­rák kormány sajtóhivatala vezetőjének meghívására. Vendéglátójával eszmecse­rét folytatott a két kormány tájékoztatási szervei kö­zötti kapcsolatok kérdései­ről, ezen bélül a tájékozta­táspolitikái együttműködés lehetőségeiről. MOSZKVA A Karabah-hegyvidék központjában hétfőn ismét megkezdődött a munka. Mint ismeretes, a múlt hét második felében a város üzemeiben a dolgozók sztrájkba léptek, mert ke- veselték az autonóm terü­letnek adott eddigi önálló­ságot. KABUL Bahrein hétfőn hivatalo­san elismerte az afgán szun­nita ellenzék pakisztáni szö­vetsége által létrehozott el­lenkormányt. A hetek cso­portja által felállított „át­meneti kormányt” eddig Szudán és Szaúd-Arábia is­merte el. PEKING Vu Hszüe-csien, a Kínai Kommunista Párt KB PB tagja miniszterelnök-he­lyettes hétfőn találkozott és megbeszélést tartott Ho Darnmal, a Koreai Munka­párt KB PB tagjával, aki hétfőn érkezett Pekingbe hi­vatalos, baráti látogatásra. OTTAWA Sátrat vert és éhség- sztrájkba kezdett az ottawai román nagykövetség épüle­te előtt egy román szárma­zású férfi. Azt követeli, hogy a bukaresti hatóságok engedélyezzék otthon ma­radt felesége és 14 éves lá­nya kivándorlását Kanadá­ba. AZ ELSŐ MAGYAR FÜGGETLEN ÉS KÖZÉLETI FOLYÓIRAT Főszerkesztő: VÉGIT ANTAL Megjelenik: 1989. március 15-én. A tanárok és tanítók, a művelt munkások, az orvosok, mérnökök és az értelmes parasztemberek, az egyetemisták és a középiskolások, az igé­nyes magyar olvasó közönség lapja. A "népben-nemzetben való gondol­kozás" (Veres Péter), a "minőség és a belátás" (Németh László) igé­nyével szerkesztett folyóirat. KERESSE AZ ÚJSÁGÁRÚSOKNÁL! Szerkeszti a szerkesztőbizottság: (Csukás István, Gyurkovics Tibor, Hernádi Gyula, Lázás Ervin, Szakonyi Károly, Végh Antal) Minden hónap 15-én. Ára: 48 ,-Ft. Wentiardt Károly Bóka János

Next

/
Oldalképek
Tartalom