Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-13 / 61. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁRCIUS 13. Libero és Ubresse belét — árdrágítással Szajoli és rákóczifalvi ol­vasóink arra hívták fel a fi­gyelmünket, Hogy a rákóczi­falvi 402-es sz. ABC-ben a Libero pelenkát 299,30 fo­rintért, a Libresse intim be­tétet pedig 103,10-ért adják, holott ezek a termékek más boltban 235-, illetve 85 fo­rintba kerülnek. Közbenjárásunkra és a Megyei Kereskedelmi Fel­ügyelőség próbavásárlása, majd ellenőrző vizsgálata so­rán kiderült, hogy a Szolnok és Vidéke Áfész tájékoztató­jában helyesen szerepelt ugyan e termékek ára, a ja­nuár 13-án kiadott 1-es sz. elnöki utasításból azonban kimaradt, hogy a szállító ál­tal számlázott áron kell ér­tékesíteni. Ennek hiányában az üzlet helyettes vezetője az áfát is tartalmazó árszor­zóval számolta érte a maga­sabb árat. Az árdrágításban tehát a központi dolgozók mulasztása is közrejátszott, ezért a helyettes vezetőn kí­vül ellenük is kérték a fe­gyelmi eljárást, a felelősseg- revonást. Egymást érik a bosszantások Tíz aláírással és a szolnoki Sarló út környékén la­kók nevében ér­kezett olvasóink­tól e levél: Utcánkban két évvel ezelőtt nem túl fiatal, de ren­dezett kertes csa­ládi házak álltak, amikor egy taná­csi határozat ér­telmében az in­gatlanokat kisa­játították. A vég­rehajtás olyan sürgős volt, hogy a tulajdonosoknak 1987 karácsonya és újév időszakában kellett el­költözniük, majd az épülete­ket égy hónapon belül le­bontották. A helyük azóta is rendezetlen. Az itt lakók bosszantása a már említett időpontnál hamarabb kezdő­dött: 1986 tavaszán, amikor útalapot építettek, leterítet­ték a zúzott követ, majd le­álltak a munkával; a 4-es főút burkolatának felújítá­sakor a felmart aszfaltőrle­ményt — 2,5 kömbéteres kupacokban heteken keresz­tül az úttesten tárolták. Akadályozta az utcába ju­tást, a tűzoltóautó sem tu­dott bejönni, amikor égy családi ház itt leégett. A tűz­eset után simították el az őr­leményt — Piondván, ez lesz az útburkolat, ha a forgalom megtömöríti. Ezután követ­kezett a kisajátítás, majd a bontás. Az ezzel járó nagy forgalom nem kátyúmente­sen tömörítette a burkolatot. Káros következményei lát­hatók már annak is, hogy tavaly novemberben — 15— 20 fokos hidegben — beton­járdát építettek. Ezek után kérdezzük: ilyen sok pén­zünk van? S meddig kell még a környék lakóinak el­tűrniük, hogy a kisajátított telekre egyre csak hordják, hordják valahonnan a hul­ladékot. a bűzös szemetet? (Beküldött kép.) Hagyományérzfi emlékezés a Jászságban Jászberény, Jászárokszál- lás, Jászjákóhalma és Jász­telek általános iskoláiban több mint százhatvan úttörő, ifivezető és felnőtt segítő ar­ra szövetkezett.' hogy az 1849-es győzelmes tavaszi hadjárat eseményeiről újszer rű formában emlékezzen meg. Az elmúlt hetekben szerveződött őrsök névadói: Bem, Damjanich, Kossuth, Petőfi, a jászberényi teme­tőben nyugvó Visontai Já­nos ’48-as honvéd hadnagy, de alakult Kokárdás, Jász­kun Nemzetőrség és Vörös- sipkás nevet viselő őrs is. A hagyományőrző próba fela­datai között szerepel a sza­badságharc emlékhelyeinek felkeresése, eskütétel az em­lékműnél, maradandó emlék készítése az évfordulóra és történelmi játék más őrsök ’ tagjaival. Március végére a krónikák lapjaira kerülnek a próba teljesítésének dokumentu­mai, melyet április 3-tól la­pozgathatnak az érdeklődők a jászberényi úttörőházban. Ezen a napon valamennyi hagyományőrző őrs Jászbe­rényben találkozik a város főterén rendezett ünnepsé­gen, ahol megkapja a ’48-as honvédzászló korhű másola-' tát. (A Kokárdás őrs eskü­tételét Literáti Erzsébet örö­kítette meg.) Faragó László Jászberény Válasz a kábeltévét érintő kérdésekre Olvasóink a kábeltelevízió kiépítésével, kezelésével kapcsolatban négy kérdést juttattak el hozzánk azzal a szándékkal, hogy a rendszer gazdája adjon rá nyílt vá­laszt. Íme a kérdések, s aki válaszol: László József, a Szolnoki Ingatlankezelő Vál­lalat igazgatója: 1. A házakban lévő anten­narendszer az 1KV kezelé­sében van, de a lakók tulaj­dona. Hogyan néz ki ennek a jogi oldala? A tanácsi bérlakások an­tennarendszere nem a lakók tulajdona. A magánépüle­teknél két változata van: az egyik, amikor az antenna- rendszer a lakók tulajdona és az IKV szerződésben fog­lalt megbízás alapján üze­melteti, karbantartja; a má­sik, amikor d lakások felé menő felszálló elosztóháló­zat a lakóké, az erősítő és az addig kiépített vezetékháló­zat pedig az államé, és az IKV kezelésében van. A kö­telezettségeket és jogokat kétoldalú szerződésben hatá­rozzák meg. 2. Kik voltak a rendszer kiépítésének kezdeményezői, és kik döntötték abban, hogy milyen adók műsora kerül a hálózatba? A megyei tanács elnökhe­lyettese kezdeményezte 1983- ban — országos koncepciók alapján. Kábeltelevíziós ope­ratív bizottságot alakítottak, melynek tagjai a megye és város közművelődéssel, in­formációadással, politikai munkával és hírközlési mű­szaki tevékenységgel foglal­kozó szakemberei voltak. Konkrétan 1985-ben szüle­tett döntés a várost teljesen behálózó kábeltévé kiépité-. sérőln és operatív bizottság döntött abban, hogy milyen adók műsorát sugározzák. 3. Mi lesz azokkal, akik nem vállalják a költségeket, a rájuk eső fizetnivaló — kéretlen szolgáltatás — díja behajtható-e? A kábeltelevíziós hálózat önfenntartó rendszer, mű­ködtetéséhez, fenntartásához tanácsi vagy állami támoga­tás nem kötődik. Akkor le­het a szolgáltatásra szerző­dést kötni, ha a lakóközös­ség vállalja a lakásszámok­nak megfelelő egyszeri hoz­zájárulási díj befizetését. Tehát kéretlen szolgáltatás nem létezik. 4. Mely cégek estek ki ar­ról a versenytárgyalásról, amit a Gelka nyert meg, s volt-e ilyen tárgyalás? Nem tartottunk verseny- tárgyalást. Tájékozódtunk, hogy mely vállalatok képe­sek elkészíteni egy ilyen rendszert, és ki rendelkezik a nyugati importanyag be­szerzéséhez szükséges valu­takerettel. Megkerestük a Híradástechnikai Vállalatot, a Híradástechnikai Szövetke­zetét, valamint a Gelkát. Ez utóbbi az országban legjob­ban felszerelt és valutake­rettel rendelkező cég, s haj­landó volt belőle felhasznál­ni a szolnoki kábeltelevíziós rendszer kiépítéséhez. Az operatív bizottság ezért dön­tött kizárólagosan a Gelka mellett. Nyugdíjas pedagógusok rendezvénye A Pedagógus Szakszerve­zet szolnoki körzeti bizottsá­gának nyugdíjasai február 24-én a Rákóczifalvi Rákóczi Termelőszövetkezet vendég­otthonában — kellemes, szép környezetben találkoztak. Vidám műsorral, dallal és zenével szórakoztatták egy­mást, majd vetélkedőn újí­tották fel ismereteiket. A jó feleletet egy-egy saját ké­szítésű ajándékkal, emlék­tárggyal jutalmazták. Finom vacsorával és nagyon jó han­gulatban ért véget az össze­jövetel — írta többek között Zádor Béláné nyugdíjas pe­dagógus. Parkosítottunk, virágot, tát ültettünk Községünk új óvodájának szépítése érdekében a szülői munkaközösség társadalmi munkát szervezett március első napjaiban. A foglalkoz­tatótermek ablakaiba virág­ládákat vettünk — benne nefelejcs. Rendbe tettük a községi parkot . is, mely a március 15-i ünnepség szín­helye lesz. A parkosításban, rendcsinálásban részt vett a gamesz és a HNF községi bizottsága is. Valamennyi közreműködőnek a szülői munkaközösség nevében mondok köszönetét. !Dr. Duró Józsefné Csépa Hozzászólás cikkeinkhez Ne égessék a nádat Tűz lesz a Holt-Tisza part­ján! címmel a MOH ŐSZ Szolnok Megyei Intézőbizott­ságától kapott hírt adtak közre március elsejei szá­munkban, mely arról szólt, hogy e helyen (az ales'iszigeti holtág mindkét partján) rö­videsen égetik az elszáradt avart és nádat. Kérték, hogy a csónakokat tulajdonosaik biztonságos helyre vigyék a nádasból. Gyöngyösi Sándor szolnoki olvasónk elpanaszolta, hogy a tavalyi nádirtáskor a több éve féltve gondozott értékes fákat is megégették. Kérte, hogy a náddal együtt ne pusztítsák el ismét a fákat. Mi pedig Juhász Attilát, a Szolnoki Városi Tanács kör­nyezetvédelmi főelőadóját kerestük meg az ügyben, aki arról tájékoztatott, hogy nem járultak hozzá a nádégetés­hez. Köztudomású, hogy äz égetés káros a környezet nö­vény- és állatvilágára, a víz minőségére. A vízbe kerülő nitrogén és szerves anyag elhínárosodásához, majd a vízháztartás teljes felborulá- sáhQZ vezethet. A Középti- szavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósággal, a MOHOSZ-szal együtt meg­szervezik a nádaratást. Ad­dig is bárki, akinek szüksége van a nádra, vagy minthor- gásznak útjában áll, nyu­godtan vághatja, elhordhat- ja. Szerkesztői üzenetek É. N. Törökszentmiklósi Helyesnek tartjuk. hogy március 15-én a bérház zászlótartóiba a nemzetiszín zászlókat tűzi. Bakos László. Szolnok: Észrevételét ismertettük a Szolnok Étterem vezetőjével, aki a hasonló kellémetlen esetek elkerülése végett in­tézkedett, önöktől pedig ez­úton is elnézést kér a tör­téntekért. Hamar Anna, Szolnok: A fagyasztóláda előjegyzési nyomtatványán szerepelt — ennek egy példányát meg­kapta —, hogy az elvitelkor érvényés árat kell majd ér­te fizetnie. A pénztárnál már csak az előleg kifizetését igazolták, tehát ügyében he­lyesen jártak el. „Reménykedő ’37” jeligé­re: Szociálpolitikai kedvez­ményre akkor tarthat igényt, ha nem rendelkezik saját in­gatlannal; ha törvényesen elvált, és eladják a közös há­zat, a saját részéből pedig OTP-lakást , vásárol. Egyéb kérdéseire: a közös tulajdon tárgyait elsősorban termé­szetben kell megosztani, ha ez nem lehetséges, értékesí­tés után a vételárat kell el­osztani egymás között. Összeállította: Csankó Miklósné IA tárgyalóteremből I Sokba került az „olcsó” sonka A húsvéti sonka már, ta­valy se az olcsó áruk listá­ján bosszantotta a kispénzű e'mbereket. Már akkor is bonyolult számtani műve­let előzte meg érkezését az ■ünnepi asztalra, hiszen hús- vétkor a házbeliek mellett a locsolkodók is dicsérni akar­ták a drága pénzen vett füstölt vagy pácolt sonka és a főtt tojás jól összehan­golódó ízét. Nem fárasztotta 'magát bo­nyolult számításokkal Rideg Ferenc, aki élettársával, Nemes Istvánnéval Jászla­dén ybam Tas vezér út 17. szám alatt lakik, ö n o számolgatott, csak elhatá­rozta, hogy szerez húsvéti falatokat, mégpedig olcsón, vagyis lop. A csiklandós ízekre gondolva azzal se számolt, hogy az olcsó áru sokba kerül majd neki. A most 41 esztendős Ri­deg arról is ismert, hogy otthonosan mozog és jól el­igazodik a bíróságon. Ez ért­hető, hiszen eddig hatszor volt büntetve, és emlékezete szerint vagy négy évet töl­tött el börtönben. A bűn- cselekményt, amiért újból a vádlottak padjára került, nem sokkal azelőtt követte el, hogy egy másik jól meg­érdemelt büntetésének a le­töltése végett vonult a bör­tönbe. A húsvéti sonka története az elmúlt év április elején kezdődött. Rideg akkor árul­ta el élettársának, hogy tesz egy kört, mert valamilyen, a közelgő ünnephez méltó falatra támadt kedve. A kört-'csak jelképesen mond­ta, bár idejéből telt volna rá, hiszen szokásához híven akkor éppen nem dolgozott, ö azonban már induláskor a szemben lévő szomszédjá­hoz vezető rövidebb útra gondolt. Egyenesen odament, és egy ablak betörésével beha­tolt az éléskamrának is használt helyiségbe. Nem várta üres spejz, és ő nem távozott üres kézzel. Egy jókora (10 kilogrammos) füstölt sonkát és 6 kiló füs­tölt szalonnát vitt magával. Azután, hogy ne érje olyan vád, hogy csak a gyomrá­val törődik, egy kézi fű­résszel is kiegészítette a zsákmányt. A vádlottak padján val­lottak és tagadtak. Együtt mondták el, hogy a füstölt árut közösen fogyasztották el, a kézi fűrészt — hogy ne maradjon bűnjel — Jászai- sószentgyörgyön ismeretlen személynek eladták. Rideg külön történet elmesélésével is próbálkozott, hogy ő kul­csot kapott a Zsiga szom­szédtól, és engedélyt arra, hogy annyi finomságot hoz­zon át a spejzból, amennyit csak megkívánt A kulcsot hibáztatta, hogy az elrom­lott, ezért volt kénytelen ablakbetöréssel behatolni. A Jászberényi Városi Bí­róság dr. Gondos Imre ta­nácsa hozott ítéletet Rideg Ferenc és Nemes Istvánná ügyében. Rideg Ferencet lo­pás bűntette miatt, mint kü­lönösen visszaesőt 6 hónap börtönbüntetésre ítélte,'es 1 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Nemes Ist- vánnét orgazdaság vétsége miatt próbára bocsátotta, és elrendelte a pártfogói fel­ügyeletét. Ingatlanértékesítés — adókötelezettség Az a hiedelem terjedt el, hogy az ingatlanértékesítés minden esetben adófizetés­sel jár, .pedig erről szó sincs. Kizárólag a szerzéstől számí­tott 1-0 éven belül eladott ingatlanból származó jöve­delem után kell adót fizet­ni. Adómentes a lakástulaj­don vagy lakótelek átruhá­zásáért, lakásbérleti jogvi­szony folytatásáért kötött tartási-, élétjáradéki-, vagy öröklési szerződésből szár­mazó jövedelem. Ugyancsak adómentes a lakásbérleti jogról való lemondásért ka­pott térítés (ide értve a bér­lakásból távozó társ részé­re megítélt, a lakáshaszná­lati jog ellenértékeként fi­zetett összeg); a lakásbérle­ti jogok egymás közötti cse­réjéből származó jövedelem. A 10 éven belüli értékesítés­nél — ha az ebből származó jövedelmet újabb lakásin­gatlanba fektették, s adókö­teles jövedelem nem ma­radt, nem kell bevallani. A jövedelem meghatáro­zásánál az illetékkiszabás alapjául elfogadott forgal­mi értékek különtoözetéből kell kiindulni. Erre egy pél­da: a 6 évvel ezelőtt vásá­rolt -ingatlan forgalmi érté­ke hatszázezer volt, tavaly 1 100 000 .forintért értékesí­tették, amit az illetékhiva­tal elfogadott. Ennek meg­felelően 400 ezer forint az értékkülönbözet. Ezt az ösz- szeget csökkenteni lehet pél­dául a szerződéskor felme­rült 30 ezer forint vagyonát­ruházási illetékkel, az öt­ezer forint ügyvédi költség­gel, továbbá — ha 200 ezer forint értékemelő beruhá­zást is végeztek — ezek Együttes csszegéveli. vagyis 235 ezer forinttal. így az ingatlan-értékesítésből szár­mazó személyi jövedelem már csak 165 ezer forint lesz (A felmerült költség bármelyike csak akkor szá­molható el, ha az adózó azt .igazolni tudja). Előfordul­hat, hogy az ingatlannak a szerzés idején képviselt for-' forgalmi értéke nem állapít­ható meg. Ebben az eset­ben értékesítéskor az illeték- kiszabás alapjául szolgáló forgalmi érték 25 százalékát kell jövedelemnek tekinte­ni. Adómentesség másik lakás szerzésekor Ha az értékesítésből szer­zett jövedelmet az eladó sa­ját maga, házastársa, volt házastársa, szülője vagy gyermeke részére egy éven belül lakásvásárlásra, -bőví­tésre, illetve négy éven be­lül új lakás építésére for­dítja, nem kell személyi jö­vedelemadót fizetni. Ilyen elhatározás esetén az 1988­ban megszerzett jövedelmet ugyan be kell vallani, de a nyomtatványon közölni kell, hogy lakásszerzésre vagy építésre kívánja fordítáni. Ennek alapján az adóható­ság az adófizetési kötelezett­ségét 1, illetve 4 évre fel­függeszti, s amikor igazolja, hogy újabb lakást vásárolt vagy épített, intézkedik az adó törléséről. Jiivedelemmegosztási lehetőség Ha az értékesítésből szár­mazó jövedelmet nem la­kásszerzésre kívánják fel­használni, az adóteher el­kerülése érdekében lehető­ség van a jövedelem meg­osztására. Ha több évig tu­lajdonában volt az ingatlan, legfeljebb 3 részre megoszt­ható. Végezetül nem árt tudni, ■hogy adómentes a. haszon- élvezettel terhelt ingatlan értékesítésből szerzett jöve­delem — feltéve, hogy az értékesítéstől számított egy éven belül a korábbi tulaj­donos új ingatlanán a ko­rábbi haszonélvező ismét haszonélvezetet szerez, A szerkesztőség postájából

Next

/
Oldalképek
Tartalom