Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-11 / 60. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁRCIUS 11. 5 KISZ városi küldöttgyűlései elé Teszöv-elnököknek Kulturált termelők — Verseny az ifjúságért A KISZ több mint három évtizedes történelmének leg­jelentősebb változása előtt áll, napjainkban zajlanak azok az események, melyek eldöntik: képes-e a párt if­júsági szervezete a társada­lom kihívásaira megfelelő választ adni. Megindult a verseny az ifjúságért, s a KISZ-nek nemcsak a szervezetén kívü­li fiatalok megnyeréséért, hanem saját —nemrég még 800 ezres — tagságáért is of- fenzívába kell lendülnie. Az önmaguk sorsával és a je­lenlegi helyzettel elégedetlen fiatalok egyre nagyobb ré­sze keresi az érdemi beleszó­lás, a valódi politizálás le­hetőségét, ez az igény élteti az ifjúság spontán szerve­ződéseit, az alternatív ifjúsá­gi mozgalmakat, és a KISZ- nek is ebből a változtatni akarásból lehet és kell táp­lálkoznia. A létrejött új szerveződé­sek mássága, múltnélkülisé­ge, a korábbi nemlét hibát- lansága önmagában is nagy vonzerőt jelent. De meg kell-e tagadni ezért a KISZ harminckét évét, szégyen­kezni kell-e amiatt, hogy a KISZ integráns része volt a mára elavult politikai intéz­ményrendszernek. Meggyő­ződésem, hogy nem! Kímé­letlenül szembe kell nézni a korábbi működési mód hi­báival, le kell vonni a ta­nulságokat, hiszen ez segít­het ahhoz, hogy alapjaiban megújuljon a szervezet. De nemcsak elvetni, építkezni is lehet ebből a múltból, je­lentős politikai és szervezési tapasztalatok halmozódtak fel, vannak valódi politikai befolyással bíró KlSZ-szer- vezetek, eredmények szület­tek a szervezeti élet belső demokratizálódásában, minta értékű szerveződési és vá­lasztási technikák honosod­tak meg. Nemzedékek szá­mára adott a KISZ feledhe­tetlen közösségi élményt, po­litikusok, vezetők százai kaptak közéleti indíttatást az ifjúsági szervezetben. A KISZ politikai érzékenysége együtt nőtt a társadalmi fe­szültségekkel, már akkor megfogalmazta a változás- változtatás kényszerét, mi­kor a „felnőtt társadalom” még nem érzékelte, hogy va­lóban: Jövőnk a tét. Ezeket az értékeket nem lehet meg­tagadni, még akkor sem, ha ma inkább a szervezet moz­dulatlansága, gyenge kö­zösségteremtő ereje, elégte­len érdekérvényesítő képes­sége' és politikai bátortalan­sága áll a megítélés közép­pontjában. Megszüntetve megőrizni? — ez ma az egyetlen célra­vezető módszer a társada­lom, de a KISZ megújításá­ban is. Csupán a tagadásból jövőt építeni nem lehet — mint ahogy ifjúsági szerve­zetet sem. Ma a társadalmi modell­váltás és a válsághelyzet megoldásának időszakában különösen nagy szükség van arra, hogy az ifjúság alakí­tója legyen a társadalmi, gazdasági változásoknak. „A jövőn ránk szorul” — hang­zott el a reformpárti esté­ken — kettős értelemben is, mint a valóság szorító kény­szere és úgy is, mint az if­júság feladata. A most zajló városi kül­döttgyűlések a KISZ átszer­vezésének, tartalmi munká­ja megújításának igen fon­tos állomásai — nemcsak a szervezet tagjai számára. Az MSZMP számára is létkér­dés, hogy az ifjúság köré­ben tekintéllyel, széles befo­lyással rendelkező, a kör­nyezetre hatni tudó, a párt­tal közös politikai értékeket és célokat valló ifjúsági szervezet formálódjon. A megújuló párt új viszonyt akar kialakítani ifjúsági szervezetével, ennek tartal­mát együtt gondolkodva kell kimunkálni, erről és a ko­rábbi közvetlen pártirányí­tás okozta feszültségekről bi­zonyára sok szó esik majd ezeken a fórumokon. Köl­csönös bizalom és toleran­cia oldhatja fel az ellent­mondást, hogy a gyakorlat­ban ma még nem mindig a deklarált céloknak megfele­lően alakul a két szervedet együttműködése. Idő kell a régi reflexek, beidegződések leküzdéséhez és a szándé­kok valóra váltásához. A párton belül megindult gyökeres változás — összes ellentmondásával és befeje- zetlenségével együtt — jó alapot ad ahhoz, hogy a párt ifjúsági szervezete belső au­tonómiával rendelkező, va­lódi társadalomformáló erő­vé váljon. Reméljük, hogy a KISZ városi küldöttgyűlései hozzájárulnak ahhoz, hogy ennek belső feltételei kiér­lelődjenek, elősegítik, hogy a szervezet tagjai cselekvő­én részt vállaljanak a tár­sadalmi megújulásban. Fodor Gyula az MSZMP MB pártpolitikai osztályának vezetője Tájékoztatás első kézből Amint az már hagyomány, a Szolnok Megyei Teszöv idén is megrendezi egyhetes elnöki tanfolyamát. A ren­dezvény színhelye ezúttal is a TOT Továbbképzési és Üdülési Központja lesz, Bu­dapesten, a Normafánál. A szövetkezeti vezetők az öt nap alatt — előadások és fórumok formájában — első kézből kaphatnak tájékozta­tást, állami és politikai ve­zetőktől, az évindítás főbb kérdéseiről. A meghívó „ígé­ri” Villányi Miklós pénzügy- minisztert, Spilák Ferenc kereskedelmi miniszter-he­lyettest és Szabó István TOT-elnököt (MSZMP PB- tag), de a rangos névsor még tovább bővülhet. A ren­dezvény külön érdekességét és különös jelentőségét az adja, hogy azon talán vá­lasz nyerhető — ha nem is megoldás — mindazokra a kérdésekre, amiket mezőgaz­daságunk feszültségei sarko- sítottak ki igazán, napjaink­ra. Március 17-én pénteken, a továbbképzés utolsó napján, a budapesti helyszínen ren­dezi a Teszöv az évi soios küldöttközgyűlését is. Április 1. — április 9. Tavaszi szünet Három hét múlva kezdődik a tavaszi szünet: az általá­nos- és középiskolások ha­gyományos tavaszi pihenője az idén április 1-től 9-ig tart, tehát nem kapcsolódik a húsvéti ünnephez. A szünet előtti utolsó tanítási nap március 31-e, a szünet utáni első pedig április 10-e lesz. Mivel a jogszabály lehetősé­get ad az iskolák nevelőtes­tületeinek. hogy a téli, illet­ve a tavaszi szünet kezdő vagy befejező napjáról ma­guk döntsenek, előfordulhat, hogy egyes iskolákban ápri­lis 1-jén, szombaton — amely ezúttal április 3-a, hétfő helyett munkanap —, még lesz tanítás. Az idén egyébként a tanév június 9-éig tart. az érettsé­gi írásbeli vizsgák a közép­iskolák nappali tagozatán május 15-én kezdődnek. A közöá írásbeli érettségifel­vételi vizsgákat május 22-től tartják meg. Vállalkozás ós stabilitás Teljesítette tervét a Jászsági Áfész Vállalkozás és pénzügyi­gazdasági stabilitás: ez jel­lemezte az Egyesült Jászsági Áfész múlt évi gazdálkodá­sát. A tegnap délután tar­tott küldöttgyűlésen — me­lyen részt vett Mohácsi Ot­tó, a megyei tanács elnöke, Zelenyánszki András, a me­gyei pártbizottság titkára, Kovács Miklós, a jászberé­nyi pártbizottság első titká­ra, Szentendrei Györgyné, a KPVDSZ megyei bizottságá­nak titkára és Gazdag Sán­dor. a Mészöv titkára — eredményes évről számolha­tott be Bartus Pál az áfész elnöke. \ A szövetkezeti mozgalom­ban rejlő lehetőségekkel jól élve, ésszerűen kockáztatva, a Jászsági áfész már évekkel ezelőtt felkészült a múlt év­ben igen erőteljesen jelent­kező kedvezőtlen változások­ra. Korábbi fejlesztései meg­alapozták a várható bevétel kiesések ellensúlyozását. A mintegy kétmilliárdos nettó árbevétellel teljesítette 48 millió forintos nyereségter­vét. Legjelentősebb részt eb­ből a bolti kereskedelem vállalt, pedig a vásárlóerő csökkenésén, az árak növe­kedésén túl a kereskedők munkáját még rendszeres ás időszakos áruhiány is nehe­zítette. Kimagasló évet zárt a Skála Áruház, ahol a bú­toreladás mintegy 40 milliós többletforgalmat jelentett. Az áfész nagykereskedel­mi^ tevékenységének kitelje­sítését a volt Zöldért-tetep átvételével két éve teremtet­ték meg. raktáráruházát ala­kítottak ki., öt szocialista országgal tartott kapcsolatuk a múlt évi hazai árszínvo­nal-változás miatt kissé meg­torpant ugyan, de ez csak a forgalom eltolódását jelenti, Szakcsoportoktól, kisterme­lőktől 75 millió forint érték­ben vásároltak fel terményt és kisállatot, ez elmaradt a tavalyelőttitől, de a tőkés ex­portra . szállított termékek értéke 10 millióval nőtt. Az áfész a felvásárlás és a kör­zet ellátásának javítása ér­dekében gazdasági társasá­gokban részvénytársaságok­ban vett részt, és gesztora a jászsági zöldség-gyümölcs- termeltető és értékesítő gaz­dasági társaságnak, amely tavaly háromszáz vagon ter­ménnyel gazdagította a jász­sági boltok kínálatát. A vendéglátás bevételei­nek növelését az alkohol- mentes italok forgalmának bővülésével érték el, vala­mint az előfizetéses étkezte­tés fejlesztésével és a gyors- étkeztetés bevezetésével. Az ipari ágazat a korábbi nye­reséggel szemben a múlt év­ben veszteséget hozott, a kedvezőtlen árváltozások és karbantartási munkák mi­att. A nehézségek ellenére is eredményesen gazdálkodó 13 ezer 400 tagú szövetkezetben a tagság bizalmát jelenti á 30 milliós célrészjegy, mely­nek értékét az áfész prémi­ummal igyekszik megőrizni. Ez évben a lakossági jöve­delmek további szűkülésével a vásárlóerő csökkenésével az olcsóbb áruk iránt növek­vő igénnyel számolva állítot­ta össze tervét a szövetkezet, és a 2,1 milliárdos árbevétel mellett 40 milliós nyereség­gel számol. Elsődlegesnek tartják a lakosság alapellá­tását. ennek érdekében bő­vítik kapcsolataikat, terme­lőkkel, kereskedelmi cégek­kel. Ezt emelte ki hozzászó­lásában Mohácsi Ottó. a me- gvei tanács elnöke is. és hangsúlyozta, hogy ésszerű kockáztatással itt Jászbe­rényben az áfész nemcsak a forgalmát, dolgozói fizetésér, hanem közös vagyonát is nö­velni tudta a múlt évben. A küldöttgyűlés a múlt évi gazdálkodásról és a* ’89. évi üzletpolitikáról szóló terv elfogadása után alapszabály­módosításról döntött. Lukácsi Pál magasabb termelési kultúra A könyvhónapra megjelent újdonságokból válogatnak a megyei megnyitó résztvevői (Folytatás az 1. oldalról) 1989-ben már várhatóan kétmilliónál több példányt jelentet /meg a kiadó — nincs arányban az olvasott­ság. Az olvasásra késztetés a mezőgazdasági nagyüze­meknek is' érdeke, központi, területi üzemegységi szak­könyvtárak működtetésével bővítésével, hiszen a terme­lési kultúra színvonala csak megfelelő szakmai kultúrá­val bíró termelőkkel emel­hető. El kell persze jutnunk mielőbb odáig, hogy „meg­érje” szakmailag művel­tebbnek lenni, azaz anyagi­lag is jobban el kell ismer­ni végre azokat, akik a leg­újabb információk ismereté­ben jobban, hozzáértőbben végzik munkájukat. A 32. mezőgazdasági könyvhónapra — tudták meg a jelenlévők Gallyas Csabá­tól — tíz kiadó ötven szak- könyvújdonságot jelentetett meg. Ennek fele — ötszáz- negyvenezer példány 93' millió forint értékben — a Mezőgazdasági Kiadó gon­dozásában készült el. Töfo­Országszerte befejeződtek a termelőszövetkezeti zár­számadások; teljes körű elemzés még nem áll ren­delkezésre, a gazdálkodás főbb adatait azonban már nyilvánosságra hozták. Ezek szerint valóban a magyar mezőgazdaság második leg­jobb éve volt a tavalyi, úgy, ahogyan azt a MÉM már az' elmúlt év őszén, az előzetes számítások alapján, prognosztizálta — erről tá­jékoztatta az újságírókat Le- hoczki Mihály, a TOT fő­titkárhelyettese tegnap a ta­nács székhágában. Az előadó kitért arra: a mezőgazdaságot manapság sokan „eltemetik”, kétségbe vonják teljesítményeit, és azt jósolják, hogy fokozato­san elveszti majd az ország életében, a gazdaságban ki­emelt szerepét. A tavalyi teljesítmények azonban* azt mutatják, hogy a hús- és a gabonatermelésben, a gyü­mölcs- és zöldségtermesztés­ben jó színvonalú a teljesít­mény és mindent egybevet­ve is sikerült előbbre lépni a termelésben, még az aszály ellenére is. Amennyiben mindaz igaz lenne, ami ma­napság az agrártermeléssel kapcsolatban egyes körök­ben elhangzik, a mezőgaz­daság nem hozta volna eze­ket az eredményeket. Egye­bek között az elmúlt húsz év legjobb exportteljesítmé­nye realizálódott tavaly, és sikerült túlteljesíteni min­den eddigi dollárelszámolású kivitelt. Az azonban tény, hogy más ágazatok is élve­zik az agrárkivitel „hoza­mát”, ami természetes dolog, azt azonban már kérdésként teszik fel az agrártermelők: a sokak által hangoztatott — úgymond — ráfizetéses mezőgazdasági termelésből bek között az a Sikeres gaz­dálkodás szárazságban cí­mű könyv, amelynek szer­zője Gyárfás József, a szá­zadfordulótól a hatvanas évekig itevékenykedő Kos- suth-díjas mezőgazdasági kísérletügyi főigazgató. Az ő emlékének szentelték a rendezők a könyvhónap me­gyei megnyitóját. Az agrár­történeti értéknek számító, a ma gazdálkodóinak szá­mára is érdekes olvasmány- iként, hasznos ismeretekkel szolgáló Gyárfás-könyv az 1922. évi első és az 1925-ös második kiadás utáni, az öt­venes évekre tervezett, de meg nem született harmadik megjelenést pótolja. A szer­ző növénytermesztési isme­retének összegzését, — a rendelkezésre álló hagyaték alapján kiegészítve — Nyí­ri László, a DATE karcagi ■kutatóintézetének igazgató­ja Gyárfás József egykor; tanítványa szerkesztette és rendezte sajtó alá. ö ismer­tette a szerző munkásságát és ismét megjelent könyvét a megyei megnyitó ünnepség résztvevőivel. származó áru helyett ugyan mit lehetne a jelenlegi ha­zai gazdasági kínálatból nagy tételben és folyamatosan el­helyezni a külföldi piaco­kon. A főtitkárhelyettes kitért a KGST-kapcsolatok kérdé­sére is. Szerinte a szocialis­ta országokban az agrárter­melés nehézségeit főként az okozza, hogy nincsen meg­felelő ára - a terményeknek, és ez az oka annak is. hogy Zavarok mutatkoznak a KGST-n belüli kereskedelmi munkában. Az árkérdésben minél előbb ki kell alakíta­ni a reális és helyes állás­pontot — mondotta. Kétségtelen viszont — mondotta a főtitkárhelyettes —, hogy a tsz-ek számára, a jövedelmezőség szempontjá­ból korántsem volt. ennyire egyértelműen kedvező az elmúlt év; éppen ellenkező­leg, az elmúlt tíz év legrosz- .szabb szezonja volt a ta­valyi. Az elvonások immár szinte büntető jellegűek, és ez is hozzájárult az egy éven belüli 2 milliárd forintos nyereségcsökkenéshez és a veszteségek gyarapodásához. Tavaly a termelőszövetkezeti tagok bérezésében sem mu­tatkozott semmiféle javulás más ágazatokhoz képest; holott a leszakadás már ko­rábban elérte az évi 12 ezer forintot, és ezt az érdekvé­delem számos esetben szóvá tette A februárban megtartott rendkívüli tsz-konferencia fejleményeiről elmondotta: számos olyan kérdésben fog­lalt állást a tanácskozás, amely alapvetően érinti a tsz-ek idei gazdálkodását és egyúttal további fejlődését is. A határozatot az illetékes politikai és kormányzati szervekhez elküldték. A MÉM főosztályvezetője, Koleszár István is tartott tá­jékoztatót. Arról beszélt, mi­re számíthat — a sajtó által a tárca szerint túlságosan is válságosnak minősített időszakában, — az új agrár- politikai kérdések alapján a magyar mezőgazdaság. Ki­tettek magukért a rendezők: a városi Csokonai könyvtár például elkészítette az alka­lomra a Gyárfás József fél­ezernél több publikációját felsoroló szakbibliográfiát. A helyőrségi klubban az író életét, munkásságát bemu­tató kiállítás nyílt a családi hagyaték felhasználásával a Karcag és Vidéke Áfész a •könyvhónapra megjelent új­donságokat árusította a helyszínen, és termékbemu­tatót rendezett vetőmagok­ból, növényvédőszerekből, kisgépekből. Ézenkívül a vá­rosi filateristák mezőgazda- sági és természeti témájú bé­lyegkiállítása is a 32. me­zőgazdasági könyvhónap Karcagon megtartott megyei megnyitóját színesítette. T. F. Moszkvai napok Budapesten Megújul az MSZBT is ülést tartott az Ügyvezető elnökség A Magyar—Szovjet Baráti Társaság ügyvezető elnöksé­ge Apró Antal elnökletével tegnapi ülésén megvitatta a barátsági mozgalom működé­si elveinek módosításáról szóló vitaanyagot. Állást foglalt abban, hogy az MSZBT a magyar társada­lom különböző csoportjai­nak, korosztályainak és akti­vistáinak tevékenységével részt vállal a nemzet előtt álló feladatok megoldásából. A tömegmozgalom cselek­vési teret kíván biztosítani mindazoknak, akik a sokol­dalú magyar—szovjet kap­csolatok erősítéséért fáradoz­nak. A tervezet szerint a mozgalom alapját továbbra is az önkéntes elhatározással szerveződött tagcsoportok al­kották. a jövőben azonban — a Szovjetunióval együttmű­ködésre kész — magyar ál­lampolgárok egyéni, pártoló illetve tiszteletbeli tagként is ténykedhetnek a mozga­lomban. A továbbiakban a testület tájékoztatót hallgatott meg az április 3—8. között meg­rendezendő Moszkvai napok Budapesten című rendez­vénysorozat előkészületeiről. Az MSZBT ügyvezető el­nöksége felhívással fordult tagcsoportjaihoz és aktivis­táihoz, hogy jeles nemzeti ünnepünkön, március 15-én csatlakozzanak a Hazafias Népfront február 18-án köz­zétett kiáltványához, annak szelleméhez hűen vegyenek részt az ünnepségeken. JA termés — rossz jSvedelmezöség Végei értek a termelőszövetkezeti zárszámadások

Next

/
Oldalképek
Tartalom