Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-09 / 58. szám

Ára: 4.30 Ft XL. évf. 58. sz. 1989. március 9., csütörtök Eltűnik a sokszínűség A jászság sajtótörténetét bemutató írás második, befejező részében az első vi­lágháborútól követi nyomon a szerző a helyi lapok történetét, eljutva napjain­kig, amikoris — mintegy 40 éves hall­gatás után — újraéledni látszik a jász­sági sajtó. A 4. oldalon lévő írásból meg­tudhatjuk, hogy a jászberényiek azon fá­radoznak, hogy egy önálló városi lap ki­adásának feltételeit megteremtsék. fldés („csak”) fizess ? A 4. oldalon olvashatjuk az Adós „csak” fizess című jegyzetet, amely az adóbe­vallások időszakában egy ugyancsak ki­fogásolható bürokt-atikus eljárást ma­rasztal el. A tanácsnak befizetendő adó mértékét közlik csak ugyanis az érin­tettekkel, s hogy mivégett is rótták ki rájuk a hátralékot, arról az értesítés szemérmesen hallgat — nem kis bosszú­ságot és utánjárást okozva ezzel az adó­fizető polgároknak. Az OrszággyUlés márciusi ülésszakán alkotmányvita a Parlamentben Titkos szavazással választanak üj házelnököt Szerdán délelőtt 10 órakor megkezdte munkáját az Országgyűlés márciusi ülés­szaka. Az ülésen részt vétt Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Az elnöklő Horváth Lajos elsőként a nemzetközi nőnap alkalmából köszöntöt­te a törvényhozó testület hölgytagjait. Ezután Stadinger Istvánnak, az Ország- gyűlés elnökének adta meg a szót. A ház­elnök bejelentette lemondási szándékát, s felolvasta az indokait ismertető lekö­szönő levelet ebben 63 esztendős korára, s 47 munkával töltött évére hivatkozott. A levélhez hozzáfűzte: — Aki vezető, közéleti szerepet vállal, annak számolni kell kritikával, sőt a kritikánál erősebb jelzőkkel és minősítésekkel is. Ezt ter­mészetesen tudtam, amikor elvállaltam az elnöki tisztet. Viszont ez nem jelenti azt, hogy nincs tűréshatár. En eljutottam ide. Az Országgyűlés 275 egyetértő és 26 el- lenszavazttal, 11 tartózkodás mellett tu­domásul vette Stadinger István lemondá­sát, s az Országgyűlés elnöki tisztsége alól felmentette. Horváth Lajos megköszön­te Stadinger István eddigi tevékenységét, és képviselői munkájához további sok sikert és jó egészséget kí­vánt. Ezt követően bejelentette, hogy a házszabály értelmé­ben az Országgyűlés a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának javaslatára megválasztott jelölő bizott­ság indítványa alapján tit­kos szavazással választja meg a ház elnökét. A jelölő bizottságra Hu­szár István, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára tett javaslatot. El­mondotta: a jelölő bizottság tál és -2 tartózkodással tu­domásul vette, és az orszá­gos választási elnökség ja­vaslata alapján a Zala me­gyei 7. választókerületben megüresedett képviselői helyre Ördög Ferenc, eddigi pótképviselőt egyhangúlag igazolta. ■ Az Országgyűlés a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak az 1988. december 8-án bemutatott jelentésének megtételétől az 1989. márci­us 8-án megnyitott új ülés­szak közötti időben alko­tott törvényerejű rendeleté­ről szóló jelentését egyhan­gúlag tudomásul vette. Az elnök bejelentette, hogy 2) a Minisztertanács tájé­koztató jelentése a romániai menekültek helyzetéről, a kormány tervezett további intézkedéseiről; 3) az Országgyűlés elnö­kének megválasztása; 4) a Munka Törvényköny­véről szóló 1967. évi II. tör­vény módosításával foglal­kozó törvényjavaslat; ' 5) a sztrájkról szóló tör­vényjavaslat; 6) a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény módosításáról szóló törvény- javaslat tárgyalása; 7) az 1995-re tervezett Bu­dapest—Bécs Világkiállítás Az alkotmány szabályozási elveit vitatja meg a Tisztelt Ház elnökét ő maga ajánlja, ezen kívül minden megyei képvi­selőcsoport jelöl egy tagot a bizottságba, s hogy a testü­let méginkább reprezentálja az ’ Országgyűlés összeté­telét, az országos listán meg­választott képviselők kö­zül négyet bevonnak a je­lölő bizottságba. Az Országgyűlés a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának javaslatát egy­hangúlag elfogadta, azzal, hogy a bizottság még az ülésszak első napján mun­kához lát. A bizottság el­nöke Gyuricza László (Veszprém m., 5. vk.). 1 Ezután Horváth Lajos megemlékezett Miskó Ist­vánról, Bács-Kiskun megye 6. számú választókerületé­nek képviselőjéről, aki feb­ruár^ 1-jén — mint mondot­ta: tragikus körülmények között — elhunyt. Az Or­szággyűlés tagjai felállással adóztak képviselőtársuk em­lékének. A levezető elnök bejelen­tette, hogy Űjvári Sándor (Zala m., 7. vk.), Apró An­tal (Csongrád m., 1. vk.), Gajdos Ferenc (Budapest, 43. vk.), Cservenka Ferenc- né (Pest m., 4. vk.), Molnár Frigyes (Bács-Kiskun m., 3. vk.), és Losonczi Pál (orszá­gos lista) benyújtotta le­mondását képviselői mandá­tumáról. Az Országgyűlés a lemon­dásokat 336 igenlő szavazat­az elmúlt ülésszakon nem tárgyalt interpellációkon és kérdéseken túl további 19 képviselő nyújtott be inter­pellációt és kilenc képvise­lő kérdést. (Lestár Lászlódé dr. Varga Mária (Budapest, 51. vk.), az ülésen bejelen­tette eláll az interpelláció­tól). Ezt követően az ülésszak tárgysorozatára tett javasla­tot ismertette Horváth La­jos: 1) Magyarország alkotmá­nya szabályozási elveinek tárgyalása; Szentágothai János akadé­mikus, az MTA tudományos tanácsadója javasolta, hogy a zsúfolt program ellenére tűzzék napirendre a bős- nagymarosi vízierőmű kér­dését. Kifogásolta, hogy a képviselők még mindig nem láttak tételes, a kiadásokat visszamenőleg összegző, s a kihatásokat is bemutató költségvetést. Takács Imréné (Csongrád megye, 4. vk.), a Szegedi Textilművek MSZMP-bizott- ságának titkára kérte, hogy szavazzanak arról: megvi­tassák-e a sztrájktörvényt. Tapasztalatai szerint ugyan­is a jogszabálytervezetet ép­pen azokkal — például a nagyüzemi munkássággal — nem tárgyalták meg, akik­előkészítésének helyzetéről szóló tájékoztató; 1 8) az Országgyűlés 1989. évi várható programja; 9) személyi változások az Országgyűlés egyes bizottsá­gaiban; 10) interpellációk és kér­dések tárgyalása. A tárgysorozat megállapí­tásával kapcsolatban Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), indítványozta, hogy vegyék le a napirendről a Munka Törvénykönyvé módosításá­ról és a sztrájktörvényről szóló törvényjavaslatokat. nek érdekében be szeretnék vezetni. Ezután szót kért Németh Miklós, A miniszterelnök a sztrájkjoggal és a Munka Törvénykönyvével kapcso­latban csatlakozott Horváth Lajos alelnök javaslatához: hallgassák meg a képvise­lők Halmos Csaba államtit­kárt, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökét, aki a kormány nevében be­terjeszti a javaslatot. A szó­beli kiegészítésből kiderül majd, hogy a kormány mó­dosította álláspontját, ami az írásos dokumentumokban természetesen még nem sze­repelhet. A bős-nagymarosi beru­(Folytatás a 2. oldalon) Kormányfői javaslat Szeged déli határában, több évi munkával tiszai medencés kikötőt építettek, amelyet 40 méter széles csatorna köt össze a folyóval. Az új létesítmény már üzemel: a 460 méter hosszú és 130 méter széles medencében „teleltették” az uszályokat, a fürdö- és csónakházakat. A tervek szerint a medencés kikötőnél megteremtik a vízi szállítás ki- és berakodási feltételeit is. (MTI fotó: Tóth Béla) Zeolit, kovaföld Hasznosításukat tudósok javasolják Szolnok megyei szakemberek a csoportban Bécsben Befejeződött a külügyminiszteri találkozó A szerdai délutáni ülésen elhangzott görög felszólalás az utolsó volt azok közül, amelyekben a helsinki folya­mat mind a 35 országának magas rangú képviselői ki­fejtették álláspontjukat a csütörtökön kezdődő két bé­csi tárgyalássorozat céljai­ról. A háromnapos külügy­miniszteri találkozó befeje­zésül a vendéglátó ország, Ausztria alkancellárja és külügyminisztere, Alois Mock mondott zárszót. A politikai enyhülést ka­tonai enyhülésnek kell kí­sérnie ■— mondotta, és rámu­tatott: biztonságpolitikai és gazdasági okok egyaránt megkövetelik, hogy Európá­ban a lehető legalacsonyabb fegyverzeti szinten stabil ka­tonai egyensúly jöjjön létre. Hazánk új értékes ásvá­nyi anyagai, a természetes zeolitok és kovaföld tartal­mú szilikátok széles körű népgazdasági hasznosítására készített tanulmányt, javas­latot egy tudósokból, gya­korlati szakemberekből álló munkacsoport. Ennek tagjai a veszprémi vegyipari, a gö­döllői és a debreceni agrár- tudományi, a miskolci ne­hézipari műszaki egyetem ,az Országos Frederic Joliot Cu­rie Sugárbiológiai és Sugár­egészségügyi Kutató Intézet, a Szolnok Megyei Tanács, a szolnoki AGROMEN Agrár­menedzseri Közös Vállalat szakértői. Közösen kimun­kált javaslataikban megfo­galmazták, hogy miután ha­zánk . közismerten szegény klasszikus ipari nyersanyag­ban nagy jelentőségű a kü­lönleges ásványi ányagok -a természetes zeolitok, kova­föld tartalmú szilikátok fel­tárása. Megállapításaik szerint Magyarországon a természe­tes zeolitok mennyisége meg­haladja a 110 millió tonnát. A kovaföld tartalmú szili- kátokból a Tokaji-hegység körülbelül ötvenmillió ton­nát rejt magában. Az ás­vány kristályszerkezete, hasznosanyag-koncentráci- ója Európában egyedülálló. A magyar kutatók a zeoli- toknak és a szilikát tartal­mú kovaföldnek olyan új tulajdonságait fedezték fel, amelyeknek a gyakorlati -al­kalmazása nagymértékben hozzájárulhat az ipar szer­kezeti átalakításához, ex­portképességének javításá­hoz, a mezőgazdaság kör­nyezetkímélő tápanyag-után­pótlásához. a lakosság kör­nyezeti és egészségi bizton­ságának fokozásához, új fo­gyasztási cikkekkel való el­látásához. Sugárbiológiai és gyógyászati jelentősége is igen számottevő lehet, ezt igazolják az eddigi sikeres kísérletek. Az idei télen folytatta a hullámvédelmi mű helyreállítását az abádszalóki partszaka­szon a KOTIVIZIG. A strand mellett, mintegy 600 méteres távon töltötték fel a kö­vezés és a töltés közötti területet, amely így a védelmi funkcióján túl alkalmas lesz nyári napozásra, pihenésre is. Fotó- TKL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom