Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-06 / 55. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP m 1989. MÁRCIUS 6. IA szerkesztőség postájából Radics Béla rákóczífalvi olvasónk szóvá tette, hogy a . mozgáskorlátozottak ügveit a Szolnoki Városi' Tanú-’S székházában az udvari szárny III. emeletén intézik, és ide kell menniük az idős embereknek, kisgyerekesek­nek is az egészségügyi, szo­ciálpolitikai dolgaikkal. Kö­zülük sokan olyan állapot­ban vannak, hogy képtele­nek a magas emeletekre gyalogolni. Mivel nem min­den ügyet lehet levélben vagy telefonon megoldani, lehetőséget kellene teremte­ni a személyes ügyintézésre. Olvasónkkal egyetértünk és azon csodálkozunk, hogy ez a szerencsétlen h?iyz°t nem az osztály dolgozóinak jutott eszébe. Dr. Urbán Má­riát, az egészségügyi oszíá'Y vezetőjét kérdeztük meg az ügyben. Mint mondta, a ki­fogás jogos, e tisztségébe lé­pésekor maga is szóvá tette és kezdeményezésével már keresik a változtatás lehető­ségét. A földszintre költözés azonban nem megy máról holnapra, ezért a lakosság megértését, szíves türelmét kéri, valamint azt. hogy in­téznivalóikkal addig is az ügyfélszolgálati irodához forduljanak, ahol segítségük­re lesznek: adott esetben az előadót hívják le hozzájuk a harmadik emeletről. Közéletiség Egyik résztvevője voltam a HNF Szolnok Megyei Bizott­sága által Szervezett Tehet­séges fiatalok felkészítése közéleti tevékenysége elne­vezésű ' tanfolyamnak, me­lyen húszon- és harminc­évesek vettünk részt. Olya­nok is, akik a közéleti sze­replést eddig nemhogy meg­tanulni, gyakorolni sem tud­ták — annak okán, hogy a KISZ-böl kiöregedve párt­építési statisztika miatt nem lehetnek párttagok, esetleg nem is akartak <. azok lenni. A tanfolyamon nem csak ta­nultuk, gyakoroltuk is a megszólalást, az egymásra figyelést, a nyílt, korrekt kérdésfeltevést, a képmag­nóra vett közéleti beszédet Munkájukkal emelkedjenek ki Egyre több szó esik ma­napság arról, hogy a cigány­ság elmaradott rétegét fel kell emelni az átlagemberek sorába, s ennek érdekében társadalmi összefogásra, pénzre van szükség. Nem va­gyok egyedül, akinek az a véleménye, hogy nézzük meg: közülük kik maradtak hátrányos helyzetben? Eb­ben az országban mindenki­nek joga volt a munkához, a normális élethez, é6 aki nem restellt dolgozni, keresetét megbecsülte, ki tudott emel­kedni — akár magyarról, akár cigányról legyen szó. Azoknál látom a bajt. akik­nél mindig is hiányzott a munkaszeretet, az akarat, a jobbra törekvés. A becsületesen dolgozók jövedelem- és egyéb adót fi­zetnek az államkasszába, fl tanyasi ember gondja Termelőszövet­kezetből mentem nyugdíjba, s. mint tanyasi embernek, az életünkhöz, megélhetésünk­höz szükséges a jószágtartás. A szolnoki Ugaron lakom felnőtt csa­ládommal együtt, és évtizedek óta a Zagyva qátoldalát kaszálóként bérel­jük a vízügyi igaz­gatóságtól. Vala­mikor a gátakon lévő so­rompót lezárták és a gát­őrök, rendőrök ellenőrizték, büntették az itt közlekedő­ket. Most senki nem törődik vele, mint ahogy azzal sem, hogy van-e engedélyük a horgászoknak. Pár héttel ez­előtt, a nagy sárban egy Tra­bant gépkocsi jött be a föld­úton, keresztül a fiam ta­nyáján — összevágva az ud­vart és a gátoldalt —. majd nálam kötött ki. Figyelmez­tettem a benne ülőket, hogy a gátoldal kaszáló, mi fize­tünk érte és ne járjanak itt Erre a két erős, körülbelül 30—40 év közötti férfi szidni kezdett és megveréssS. fe­nyegetett. Meg is tett?1c vol­na, ha a feleségem nem jön a védelmemre és nem engedi el a kutyát. Korábban a lo­vasiskolásokkal volt problé­mánk, mert a lovakat nem a dűlőúton (Mézesen), hanem a gátoldalban vagy a gát te­tején jártatták naponta. Hát ilyen gondokkal küszködik a tanyasi ember. Éppen ezért szeretném tudni, hogy kik és mikor közlekedhetnek jár­művel a gát oldalán és tete­jén? (E helyen tilos jármű­vel rongálni a gátat és ösz- szetaposni a kaszálót. A szerk.) Célszerűnek tarta­nám, ha a gátszakaszon ví- kendezésre, pecázásra kije­lölnének egy részt, ahol za­vartalanul és kulturált kö­rülmények között — elsősor­ban a Széchenyi lakótele­piekre gondolok — pihen­hetnének az emberek. id. Kántor Menyhért Szolnok, Ugar Különböző fórumokon szól­tam évekkel ezelőtt azért, hogy Jászágó és Jászárok- szállás között hosszabbítsák meg a diákjáratokat, azaz Pusztamonostor és Jászárok- szállás között is legyen rend­szeres buszjárat. (Mindössze 5 kilométerről van szó.) Fa­lugyűlésen is felvetettem már a községek e jogos igé nyét. tavaly pedig a képvi­selőnkhöz fordultam segít­ségért, de a helyzet válto­zatlan. A járatok indításával le­hetővé tennék, hogy a pusz­tamonostori és a jászíénysza­rui diákok a jászárokszállá­si gimnáziumba járhassanak. A Jászberényi Lehel Vezér Gimnázium vonzáskörzete olyan nagy, hogy a kitűnő gyerekek között válogathat­nak, ugyanakkor a jászárok­szállási gimnázium beiskolá­zási gondokkal küszködik, mert Heves megyéből. is fo­gadni tudja a diákokat. A pusztamonostori szülők­nek eddig is nagy gondot je­lentett gyermekeik középis­kolába járatása, 1990-ben rosszabbodik az esélyük (1976-ban .született a legtöbb gyerek), ekkorra várható a demográfiai csúcs a középis­kolákban. Diákjárat indítá­sával tegyék lehetővé, hogy a jó képességű pusztamonosto­ri gyerekek is eljuthassanak a középiskolába. Ehhez kér­jük az illetékesek segítségét. Moravcsik Béláné községi népfronttitkár Pusztamonostor követő őszinte kritika ki- nyilvánítását és fogadását. Nagyszerű előadókat hall­gattunk mindvégig. Emléke­zetes marad: dr. Páldy János retorikai előadása, Cserve- nyák Emilnek a HNF-ről tartott színes tájékoztatója. Túri Sándor őszinte KISZ-es helyzetfeltárása. Sajnáltuk, hogy a kerekasztal-beszélge- tésre, melyre meghívták az MSZMP-, a KISZ-, az MDF-, a Független Kisgazdapárt képviselőit, egyedül az MSZMP-től nem jött el sen­ki. Kár, hiszen a jelenlévők közül még többen nem dön­töttünk: melyik szervezethez, párthoz csatlakozzunk. Csirke József Szolnok Válaszoltak — intézkedtek Mossák az utat, elhordják a sarat Lapunk február 20-ai szá­mában Sárosak az utak cím­mel közöltük Sándor János szolnoki olvasónk levelét, melyre Molnár Gyula, a Kommunális Üzem igazgató­ja válaszolt: Az elsárosodás a januártól február közepé­ig tartó kedvezőtlen időjárás következménye, de jelentő­sen hozzájárult, hogy a vá­rosban folyó építési terüle­tekről, a földutakról felhord­ták a sarat. Januárban a főbb tömegközílekedési útvo­nalakon, az útszegélyek mentén összegyűjtöttük a sarat és elszállítottuk, ami azonban csak részmegoldás volt. Az időjárás javulásával folyamatosan gondoskodunk az utak tisztán tartásáról, az útmosási és burkolatseprési feladatok elvégzéséről. hogy az ország gondjainak egy részét ebből az összeg­ből megoldják, de azok, akik sohase szerették megfogni a munka végét, semmivel sem járulnak hozzá az országéní- tés'nez. Ennek ellené’ t ré­szesülnek a megtermeli ja­vakból, szociális : ámogatást kapnak, s még a lakáshoz jutásukat is segítik, mer; ők hátrányos helyzetűek. Mind­ez felháborodást vá!t ki a dolgos emberekből és az a véleményem, hogy minden­ki saját munkája után bol­doguljon. Ha nem hajlandó becsületesen dolgozni és be­osztani a keresetét, megér­demli a sorsát. Szociális se­géllyel és egyéb támogatás­sal nem lehet megoldani ezt a régóta fennálló problémát. Zsigrj József Jászalsószentgyörgy Hozzászólás cikkünkhöz Hiba csúszott a KSH-jelentésbe Még nem alakult ki ver­seny a lakásépítési piacon címmel január 20-ai szá­munkban a második 15 éves lakásépítési program orszá­gos helyzetéről közöltünk in­formációt. (MTI-tői átvett anyag.) E cikkben — a KSH- jelentés alapján — többek között szerepelt az is, hogy a helyi tanácsok tavaly 2 mil­liárd forintot fordíthattak az állami lakásépítések támo­gatására, ami 400 millió fo­rinttal haladta meg az előző évit. A támogatás jelentősé­gét azonban csökkenti az a helyenként tapasztalható gyakorlat, hogy olyanok is részesülnek kedvezményes hitelben, akik jövedelmük alapján erre nem jogosultík. ..Ilyen eseteket tárt fel a sta­tisztikai felmérés pé'dául Csongrád, Szolnok és Tolna megyében”. Ez utóbbi meg­állapítással kapcsolatban a KSH beruházási és építőipa­ri statisztikai főosztályveze­tője, Dudás János levelében arról tájékoztatta dr. Bozsó Pétert, a Szolnok Megyei Ta­nács vb-titkárát, hogy a ki­adványukban — a példaszerű felsorolásnál —• Szolnok me­gye tévesen szerepel. Az in­formációk egy részéhez tele­fonon jutottak hozzá, a saj­nálatos hiba erre vezethető vissza — írta többek között és megértését kérte. Szerkesztői üzenetek Ponyokainé Baráth Etelka, Törökszentmiklósi ügyében megkerestük a levelében érintetteket. Telefonigénylé­sét számon tartják — tehát nem kallódott el —, de saj­nos kábelérpár hiánya miatt egyelőre nem tudják bevezet­ni a vonalat. Amíg a Petőfi-, a Bethlen út sarkától és a Vö­rös H. úton nincs lehetőség a kábel bővítésére, az állo­más bekapcsolására várniuk kell. (A Szolnok Megyei Távközlési Üzemtől levélben részletes tájékoztatást liap.) Zöldi Pálné, Tiszaroff: pa­naszát a Kisújszállási Gel- ka vezetője kivizsgálta, és arról tájékoztatott, hogy a régi tv-készülékét alkatrész- hiány miatt nem tudta a szerelő megjavítani, a másik készülékét időközben meg­csinálták. Tanácsi bérlakás jeligére: A lakáselosztás és lakásgaz­dálkodásról szóló tanácsren­delet szerint az ötszörös la­káshasználati díj jár, de csak annak, aki bérlakását tisz­tán, rendbe hozott á"ipo‘- ban adja le a házkezelő szervnek. A lakáshasználati díj késedelmes fizetése ese­tén 8 százalékos kamat illeti meg attól az időpont ól szá­mítva, amikor a lakását a bérlő kifogástalan állapot­ban leadta. Sajnáljuk, hogy nevét és címét nem írta meg. ennek hiányában nem tu­dunk konkrétan segíteni. összeállította: Csankó Miklósné IA tárgyalóteremből I Megöltek egy 90 éves asszonyt Tavaly augusztusban az akkor 20 éves Rafael János, a tizenhetedik évébe lépett Rafael Róbert jászberényi, valamint Rafael Béla 24 éves tarnaörsi lakos látszó­lag békésen poharazgatott a jászberényi Pannónia ven­déglőben. Rafael János ak­kor' is szökésben volt, hi­szen már meg kellett volna kezdenie a börtönbünteté­sét, a tizenéves Róbert pe­dig a javítóintézetből lógott el. — Alig akad lóvénk, de van egy ötletem! — sustor- gott János nála pár évvel fiatalabb társának. Az „öt­let” nem volt más, mint az, hogy a Túzok utcában ma­gányosan él egy kilencven­éves néni, akitől állítólag még százezer forintot is el lehetne hozni. Hogy az el- hozás szó valójában mit is jelentett, azt bizonyítja: a két éjszakai rabló ezt köve­tően gumikesztyűt húzott, egy ceruzaelemes zseblám­pát is magához vett. Rafael Béla nem mert bemenni, azért őt kint hagyták az ut­cán, figyelni a környéket. Képtelenül csendes volt a vidék, hiszen az óra az éj­félt is elütötte már, amikor ők ketten a léckerítésen át beugrottak az udvarra. Az ajtót a magukkal hozott ál­kulccsal nem bírták kinyit­ni, ezért a kámraablakon jutottak be, miután a szú­nyoghálót lefeszítették. In­nen a konyha volt az út­irány. Az ajtónyitásra az anyóka felébredt, majd fel­kelt. Lépni már alig tudott párat, mivel Rafael Róbert a villanylámpával rávilágí­tott a megrémült asszonyra, aki kiabálni kezdett. Erre Rafael János befogta a szá­ját, miközben fiatalabb társa elment valamilyen tárgyért, amivel elhallgat­tathatják a tulajdonost. Egy villanyvasalóval tért vissza, és ezzel ütött többször a szerencsétlen asszony fejé­re. A második ütés után a néni a földre zuhant, de ők még ezután sem kegyelmez­tek neki, és addig verték a védekezni képtelen áldoza­tot, amíg a vasaló el nem tört. Ügy tűnik, még ez sem volt elég, mert az idősebb páros lábbal ráugrott, rá­térdelt a hátára, majd a ha­sára és megtaposta. ■ Ennyi brutalitást már nem bírt ki az áldozat, és elhall­gatott, amely után az arany­nak látszó gyűrűt lehúzták az uüáról. Kutattak pénz után is, de az asztalon lévő retikülben csak két ötszá­zast és három százast talál­tak. Ennyi volt a százezer­nek hitt pénz, azért öltek meg elvetemült módon egy magányos asszonyt. Emberi mivoltukból kivetkőzöttsé- gükre jellemző, hogy a bon­colás az asszony testén 24 külső és 14 súlyos, belső sé­rülést, sorozatos bordatö­rést, veserongálást állapított meg. A pénzt az éjszakai rablógyilkosok megfelezték, a gyűrűt pedig az utcán ólálkodó harmadik társuk kapta, akinek azt hazudták, nem történt különösebb baj és csak azért késtek eny- nyit, mert a sértett feléb­redt, és dulakodott velük, amiért adtak neki pár po­font. Ügyüket első fokon a Szolnok Megyei Bíróság, dr. Nikula Valéria tanácsa tár­gyalta. Itt Rafael Jánost társtettesként, nyereség- vágyból, különös kegyetlen­séggel elkövetett emberölés bűntette és lopás bűntette miatt mint többszörös visz- szaesőt 15 évi f egyházra ítélték. A vádlott feltételes szabadságra nem bocsátha­tó. Társának, Rafael Ró- bertnek a büntetése pedig 13 év szabadságvesztés. A harmadrendű vádlott, Rafa­el Béla, aki az utcán ólálko­dott, társtettesként, nagyobb értékre elkövetett lopás bűntettének kísérlete miatt 10 hónap börtönbüntetést és háromezer forint pénzbün­tetést kapott. A büntetés végrehajtását 3 év próba­időre felfüggesztették. Az ítélet az első két vádlott esetében nem jogerős. D. Sz. M. Jogi tanácsadó Az életjáradéki Az életjáradéki szerződés alapján az egyik fél megha­tározott összeg vagy ter­mény időszakonkénti szol­gáltatására köteles. A másik fél a megállapodástól füg­gően — rendszerint halála esetére — bizonyos tulaj­dont vagy hagyatékot juttat annak, aki vele életjáradéki szerződést kötött. Idős emberek számára, akik még el tudják látni nw&L. C&ftML NŐKNEK­márciusié* CMC eovNAno.' CzOÍA/MOAj XlMiGDMéA/AWSL ^ JÁU/A/K TftWZZJ /J0iaPÓT,GWMT'iL\ 4*KAO&RjD*L. fAUtS&nfitaav VOOTT-PK-Oá __ CSB&MÖBW K/aMU/A/K W-FT-mL OxZQteSA TWFzi apo&r magukat, de alacsony nyug­díjuk miatt jövedelemki­egészítésre szorulnak, ez nagyszerű megoldás. Ezért akinek saját háza, saját tu­lajdonú lakása vagy nyara­lója van, bízvást választ­hatja a plusz pénz szerzésé­nek ezt a módját. De jó tud­ni, hogy tanácsi bérlakásra életjáradéki szerződést nem lehet kötni. A bérlakásra kötött szerződés esetén együtt kell laknia a gondo­zónak és a gondozást (tar­tást) élvezőnek, tehát mind­járt az indulásnál nem le­het olyan kikötést tenni, hogy a gondoskodó havonta bizonyos pénzösszeget fizet, és nem lakik a jogosulttal egy lakásban. Ezt csak a sa­ját tulajdonú ingatlan ter­hére lehet megtenni. Más kérdés, hogy ha az eltartott és eltartó nem fér meg békésen egymással, és köztük az eltartás termé­szetbeni formája lehetetlen­né válik, akkor maga a bí­róság változtatja át a tartá­si szerződést életjáradéki szerződéssé. Az életjáradéki szerződést is be kell nyújta­ni jóváhagyás végett a lakó­hely szerint illetékes tanács igazgatási szervéhez. Ha a szerződés ellenszol­gáltatásaként az életjáradé­kot élvező ingatlanának át­szállását jelölték meg, csa­tolni kell a szerződéshez az eltartó tulajdonszerzési kor­látozás alóli mentességét, vagy az erre szóló felmen­tést tanúsító határozatot is. Dr, K, É, Diákjáratokat kellene indítani Mozgáskorlátozottak a III. emeleten

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom