Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-31 / 76. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁRCIUS 31. 9 családi körben ttSSSiför * pillanatot A fotózás alapjai (2.) A képek minősége akkor tökéletes, ha a gépbe fűzött film érzékenységének megfelelő fénymennyiség — sem több. sem kevesebb — kerül a filmkockára. Ez a megvilágítás időtartamától és a beeső fény egységnyi időre jutó mennyiségétől függ. Ugyanazzal a nyílással bármekkora fénymennyiséget juttathatunk a filmre, ha az expozíciós időt Y igényünk szerint változtatjuk. Határt csak a körülmények szabnak. A leggyakrabban használt — 20—21 DIN érzékenységű — filmek csomagolásában található expozíciós sablonok nem véletlenül ajánlják napos időben a 8- as fényrekeszt és az 1/125- öd expozíciós időt. Így ugyanis a legtöbb téma megfelelően megvilágított, s a negatívon élesen kirajzolt lesz. Amit viszont ajánlatos tudni: mind a gép időskálája. mind a rekeszek változása a világon egységes szabvány szerint lehetséges a gépeken. Az egyik egy- egy értékkel való megváltoztatása a másik ugyanilyen mérvű hozzáigazítását igényli! Az időskála számai: a 30, a 60, a 125 stb. tört értékeket: 1/30. 1/60, 1/125 másodperceket jelentenek, tehát a számok növekedésével csökken a megvilágítás ideje. A fényrekész 2 2,8, 4, 5,6. 8 értékei is egyre szűkülő nyílásokat jeleznek. Ha az egyiket növeljük, a másikat ugyanolyan mértékben kell csökkenteni! (Tehát 8- as rekesszel és 1/125-ös idővel csökken a megvilágítás el, mint 5,6-os rekesszel * és 1/250-es idővel). Akkor hát mi az oka annak. hogy annyi a lehetséges változat? Az egyikre, a változó fénymennyiségre már céloztunk. Ha kevés a fény, hosszabb ideig kell megvilágítanunk a filmet, ehhez pedig a fényt beengedő nyílást. a rekeszt is érdemes tágabbra nyitni. Azt is tudni kell azonban, hogy minél szűkebb a rekesz, annál nagyobb az a két — az objek- tívünktől mérhető — távolsági érték, amelyek közt élesen látszanak a tárgyak. Ha teljes nyílással fotózunk, nagyon pontosan kell élességet állítanunk, mert elöl, hátul elmosódnak a részletek. Ez persze technikai lehetőségeket is rejt magában: egy portrénál az a jó, ha csak az arc vonásai élesek,, ezért nagy nyílással és rövid idővel kell exponálni. Tájképnél, ahol közeli és távoli részletek felismerhetősége a cél, a legszűkebb rekesznyílás és a hozzá tartozó. sokszor igen hosszú expozíciós idő alkalmas a jó felvételhez. Ennek az időnek a megválasztásában segít a külső vagy — ha van — a gépbe épített fénymérő, s ne feledkezzünk meg arról sem. hogy aszerint, hogy milyen fényviszonyokra számíthatunk, különféle érzékenységű filmek közül választhatunk a fotósorozat kezdetén. Ha mindezt tudjuk, már csak a téma megválasztásához kell jó érzék ahhoz, hogy — legalább alapfokon — hozzáértő fotósnak vallhassuk magunkat. Schöffer Jenő ÉRTI A CSÍZIÓT? Kis népi meteorológia — áprilisra Az 1611-es keresztúri kalendárium segítségével, az abban található néprajzi és természettudományos feljegyzések alapján. nézzük, mit ígér a küszöbön álló hónap. Szent György hava terem nekünk szép virágokat Az sok jó szénáért az réteket megtiltat.. Április 24.: Szent György napja. Igazi ellentmondás az időjárást illetően, mert a gyerekek így énekeltek a réten: „Süss föl nap, Szent György nap, kertünk alatt a kis bárány majd megfagy .. A gazdának meleg eső kellene erre a napra, mert az ér most a gabonának aranyat. A pásztornak ugyancsak tiszta, jó idő kéne, mert itt az idő: kihajtani, öreg szegediek is a gazdák kívánságával tartanak, úgy mondják, akkor lesz bő a termés, jó az év. ha a Szent György-napi vásárban akkora az eső, hogy még az ál- domásozók orra is besáro- sodik. (Ahhoz igaz, egy futó zápor is elég, ha orra buknak, mert erős volt az áldomás itala!) A növények viszont elsőrangú meteorológiai műszerek. A hőmérséklet, a fény, a csapadék kellő aránya adja meg fejlődésüket. Példa erre a Linné kezdeményezte fenológia, a növények fejlődésének az időjárással egyeztetett pontos megfigyelése. Évszázados hazai példát is tudunk: a Kőszegen őrzött „Szőlő jövésnek könyvé”-t, amelyben minden Szent György-napi hajtás pontos rajza mellett — tavaszi termésjóslás — látható a szüretidő eredménye. Hímzett csillagkép Van, aki a pulóverét díszíti saját csillagképével, mások vasárnap délutáni ál- ipukat a csillagképükkel kivarrt párnán alusszák, de láttuk már asztalterítőre, szett-garnitúrára is hímezve. Akinek van kedve, ideje, nemcsak keresztöltéssel, hanem más kézimunka-technikával is elkészítheti: gobelin-, suba-, kelimöltéssel. sőt, re- cehorgolássai akár faliképnek, dupla keresztszemes öltéssel még faliszőnyegnek is. Az alábbi mintát szükség szerint (a kockák arányos növelésével) felnagyíthatjuk. és különféle alakzatban elhelyezhetjük. . Leszámolható rajzainkon a III., a Kos, a március 21—április 20-a között, a IV., a Bika pedig az április 21—május 20-a között születettek állatövi jegye. Akár hiszünk benne, akár nem... Ezúttal a március 21—április 20. között születettek böngészhetik: mit üzennek a csillagok. Nos, aki ez idő tájt jött a világra, az aktív, tüzes, lobbanékony. Csupa szenvedély és temperamentum. Céljaiért nagyon tud küzdeni. Sosem pihen a babérokon, mindig újabb és újabb feladatokat tűz maga eié. Örökké tettvágy fűti. Bátor és optimista, szándékaiban naív, furfanggal képtelen túljárni mások eszén, őt viszont könnyen becsaphatják. Ezek a tulajdonságai már egészen kicsi gyermekkorban kiütköztek. így pehéz felügyelni rá. Makacssága miatt nehezen kezelhető. Tanulni nem szeret, annál inkább vonzza a kísérletiezés, a sport, az erőpróba. Gyakran kerülhet veszélyes helyzetbe harciassága miatt. MoMó: ,,A bevált jóslatokat természetüknél fogva megtartjuk, a tévedést pedig elfeledjük, mert nem lényeges, és az asztrológus tekintélyén nem esik csorba . . .” (Kepler) Előbb ugrik, aztán gondolkodik. Felnőtt fejjel sem szívesen ül íróasztal mellé. Általában valamilyen gyakorlati pályát választ. Ösztönösen jól tud bánni a szerszámokkal. Minden tekintetben igyekszik az élre törni, nehezen viseli el, ha ő fölötte állnak. Gyakran válik belőle vezető, és beosztottjai szívesen dolgoznak a keze alatt, mert sugárzik belőle a biztonság; mindig kiáll a munkatársaiért, gyakran még saját érdekeit is figyelmen kívül hagyja értük. Haragja gyorsan fellobban, de hamar el is múlik. Csak nagyon ritkán bosszúálló, inkább nagylelkűen megbocsát. Szerelme is lobogó, tüzes, kalandos. Szereti a romantikát. Házastársához hűséges, de azért nem tudja megállni a flörtöt, a játékos hódítást. Az új. az ismeretlen iránti olthatatlan vágya hajtja itt is. Legharmonikusabb kapcsolatot a Mérleggel tud kialakítani, de nagyszerűen kijön a Nyilassal és az Oroszlánnal is. Viszont a Rák és a Bak típusú emberekkel örökké ellentétben áll. Munkájában sikert sikerre halmoz, emiatt megnövekszik irigyei száma. Ha viszont látják, hogy csak legyint az intrikákra, egy idő után félreállnak. Gyermekvilág Tudod-e, hogy... Újmódi „propellerek” A Napkirály udvarában kezdődött Donkó László: Tisza-parti reggel Még pulcsiban gubbaszt a táj, köd-pulcsijában didereg, rekedten búg egy vén uszály, kelti a parti ligetet. Előbb a víg kakukk szaval, a verse szörnyen monoton: „Kakukk-kakukk!” — rikolt a dal, estig nem unja, fogadom! Am most a sármány zengett csodás dalát ia víz felett, nádirigó felel neki, — s melengeti a szívemet. A köd is lassan tovaleng, ingujjat tűr, ébjed a táj, színes zászlóval integet, viszi az éjt a vén uszály ... ... galambok a maguk közösségében igen jól tudnak védekezni? Amikor egy nagyobb galambcsapat együtt repül, körülöttük jókora légáramlás keletkezik. Ez az erős légáramlás képes arra, hogy a rájuk leselkedő ra- , gadozó madár pontos lecsapását meggátolja. Az erősebb felépítésű galambok mindig elöl repülnek, hogy a levegő szívóhatása segítse a gyengébbeket, és ne maradjanak el. * író és regénye A jelenet egy világhírű francia iró közkedvelt regényének egyik epizódját illusztrálja. A regényt már többször megfilmesítették. Ki az az író, és mi a regény címe?-ip)so) luoaeq v :seuinfl Nemcsak divatrevük kommentátorai, újabban államférfiak és tévériporterek egyaránt előszeretettel kötnek a nyakukba csokornyakkendőt. És korántsem csupán késő esti, éjszakai programok elegáns viseletéként ... A „propellerek” persze nem. napjaink felfedezettjei. Legfeljebb újra felfedeztük őket. A módiban, legalábbis a krónika egyértelműen bizonyítja ezt. nemigen van új a nap alatt... A nyakkendő története és világhódító útjának kezdete XIV. Lajos idejébe nyúlik" vissza. Persze nyilván kevesen tudják — bár hiteles - adatok feljegyzik —, hogy eredetileg nem éppen valami jópofa „öltöztető” divatkelléknek született... Az amúgy régen is divatdiktátoroknak számontartott franciák szerint a nyakkendőt a horvátok találták fel. Egyébként a nyakkendő valójában a gallérból alakult ki. A harmincéves háború hősei nagy, csipkével szegélyezett, fehér gallért hordtak, melyet fehér zsinórra kötöttek meg. A gallért aztán gondosan ápolták, fehérítették, csipkéjét óvták. Am a korabeli divat a hosz- szú, hullámos hajat is előírta, s így a gallérból tulajdonképpen alig látszott ki valami. Ezért mindinkább a zsinórt kezdték díszíteni. A rokokó divatúrfiak aztán inkább csipkezsabót viseltek, méghozzá igen díszeset- — nyakkendő helyett. Az 1700-as esztendők vége felé a divatban is‘forradalom zajlott le. Kialakult a mai férfiruházat alapja, a mai értelembe vett nyakkendő is. S ahogy már lenni szokott' a módiban, újítás is ak»dt, frissebb ötlet híján: a fehér nyakkendő helyét a fekete váltotta fel. Bár .ez -mitsem változtatott eredeti formáján, fazonján. Aztán jött és hódított a színes, mintás, immár gyá- ' rilag élőállított nyakbavaló! A századforduló táján az úgynevezett plasztron nyakkendő volt a módi. Valódi — vagy kevésbé' tehetősebb viselői — hamis kővel díszített tűvel ékesítették. Esti alkalmakra a keskeny szalaggá csökevényesedett humbugot hordták. Magyarországon ünnepi eseményekre, például a díszmagyarhoz díszesebb nyakkendő illett. A mostanában ismét előszeretettel vásárolt fazon a „propeller”, azaz a csokornyakkendő. Valaha, a két világháború közötti években, ugyancsak elsöprő sikert aratott, miként a korabeli divatújság írta: „a vidám színű pillangó, mely kiterjesztett szárnyakkal ül gazdája inggombján, mintha onnan el akarna repülni...” A nyakkendők alapanyagai az évszázadok során meglehetősen módosultak. Napjainkban a legrangosabbak természetes szálakból font vagy hurkolt alapanyagból, javarészt tiszta selyemből, gyapjúból, lenből készülnek. A csokomyak- kendők legelegánsabb ja változatlanul a bársony. A minták — az ingekhez, öltönyökhöz illően — szintén sokfélék, a csíkostól a pety- tyesig. az egyszínűtől a mintásig, seregnyi változatban. Cs. Benkö Judit
