Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-31 / 76. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁRCIUS 31. 9 családi körben ttSSSiför * pillanatot A fotózás alapjai (2.) A képek minősége akkor tökéletes, ha a gépbe fűzött film érzékenységének megfe­lelő fénymennyiség — sem több. sem kevesebb — kerül a filmkockára. Ez a meg­világítás időtartamától és a beeső fény egységnyi időre jutó mennyiségétől függ. Ugyanazzal a nyílással bár­mekkora fénymennyiséget juttathatunk a filmre, ha az expozíciós időt Y igényünk szerint változtatjuk. Határt csak a körülmények szab­nak. A leggyakrabban hasz­nált — 20—21 DIN érzé­kenységű — filmek csoma­golásában található expozí­ciós sablonok nem véletlenül ajánlják napos időben a 8- as fényrekeszt és az 1/125- öd expozíciós időt. Így ugyanis a legtöbb téma meg­felelően megvilágított, s a negatívon élesen kirajzolt lesz. Amit viszont ajánlatos tudni: mind a gép időskálá­ja. mind a rekeszek válto­zása a világon egységes szabvány szerint lehetséges a gépeken. Az egyik egy- egy értékkel való megvál­toztatása a másik ugyan­ilyen mérvű hozzáigazítását igényli! Az időskála számai: a 30, a 60, a 125 stb. tört értékeket: 1/30. 1/60, 1/125 másodperceket jelentenek, tehát a számok növekedésé­vel csökken a megvilágítás ideje. A fényrekész 2 2,8, 4, 5,6. 8 értékei is egyre szű­külő nyílásokat jeleznek. Ha az egyiket növeljük, a mási­kat ugyanolyan mértékben kell csökkenteni! (Tehát 8- as rekesszel és 1/125-ös idő­vel csökken a megvilágítás el, mint 5,6-os rekesszel * és 1/250-es idővel). Akkor hát mi az oka an­nak. hogy annyi a lehetséges változat? Az egyikre, a vál­tozó fénymennyiségre már céloztunk. Ha kevés a fény, hosszabb ideig kell megvilá­gítanunk a filmet, ehhez pe­dig a fényt beengedő nyí­lást. a rekeszt is érdemes tágabbra nyitni. Azt is tud­ni kell azonban, hogy minél szűkebb a rekesz, annál na­gyobb az a két — az objek- tívünktől mérhető — távol­sági érték, amelyek közt élesen látszanak a tárgyak. Ha teljes nyílással fotózunk, nagyon pontosan kell élessé­get állítanunk, mert elöl, hátul elmosódnak a részle­tek. Ez persze technikai le­hetőségeket is rejt magá­ban: egy portrénál az a jó, ha csak az arc vonásai éle­sek,, ezért nagy nyílással és rövid idővel kell exponálni. Tájképnél, ahol közeli és tá­voli részletek felismerhetősé­ge a cél, a legszűkebb re­kesznyílás és a hozzá tarto­zó. sokszor igen hosszú ex­pozíciós idő alkalmas a jó felvételhez. Ennek az időnek a megvá­lasztásában segít a külső vagy — ha van — a gépbe épített fénymérő, s ne feled­kezzünk meg arról sem. hogy aszerint, hogy milyen fény­viszonyokra számíthatunk, különféle érzékenységű fil­mek közül választhatunk a fotósorozat kezdetén. Ha mindezt tudjuk, már csak a téma megválasztásához kell jó érzék ahhoz, hogy — leg­alább alapfokon — hozzáér­tő fotósnak vallhassuk ma­gunkat. Schöffer Jenő ÉRTI A CSÍZIÓT? Kis népi meteorológia — áprilisra Az 1611-es keresztúri ka­lendárium segítségével, az abban található néprajzi és természettudományos fel­jegyzések alapján. nézzük, mit ígér a küszöbön álló hó­nap. Szent György hava terem nekünk szép virágokat Az sok jó szénáért az réte­ket megtiltat.. Április 24.: Szent György napja. Igazi ellentmondás az időjárást illetően, mert a gyerekek így énekeltek a ré­ten: „Süss föl nap, Szent György nap, kertünk alatt a kis bárány majd megfagy .. A gazdának meleg eső kel­lene erre a napra, mert az ér most a gabonának ara­nyat. A pásztornak ugyan­csak tiszta, jó idő kéne, mert itt az idő: kihajtani, öreg szegediek is a gazdák kívánságával tartanak, úgy mondják, akkor lesz bő a termés, jó az év. ha a Szent György-napi vásárban akko­ra az eső, hogy még az ál- domásozók orra is besáro- sodik. (Ahhoz igaz, egy futó zápor is elég, ha orra buk­nak, mert erős volt az áldo­más itala!) A növények viszont első­rangú meteorológiai műsze­rek. A hőmérséklet, a fény, a csapadék kellő aránya ad­ja meg fejlődésüket. Példa erre a Linné kezdeményezte fenológia, a növények fejlő­désének az időjárással egyez­tetett pontos megfigyelése. Évszázados hazai példát is tudunk: a Kőszegen őrzött „Szőlő jövésnek könyvé”-t, amelyben minden Szent György-napi hajtás pontos rajza mellett — tavaszi ter­mésjóslás — látható a szü­retidő eredménye. Hímzett csillagkép Van, aki a pulóverét dí­szíti saját csillagképével, mások vasárnap délutáni ál- ipukat a csillagképükkel ki­varrt párnán alusszák, de láttuk már asztalterítőre, szett-garnitúrára is hímezve. Akinek van kedve, ideje, nemcsak keresztöltéssel, ha­nem más kézimunka-techni­kával is elkészítheti: gobelin-, suba-, kelimöltéssel. sőt, re- cehorgolássai akár falikép­nek, dupla keresztszemes öltéssel még faliszőnyegnek is. Az alábbi mintát szük­ség szerint (a kockák ará­nyos növelésével) felnagyít­hatjuk. és különféle alak­zatban elhelyezhetjük. . Leszámolható rajzainkon a III., a Kos, a március 21—ápri­lis 20-a között, a IV., a Bika pedig az április 21—május 20-a között születettek állatövi jegye. Akár hiszünk benne, akár nem... Ezúttal a március 21—áp­rilis 20. között születettek böngészhetik: mit üzennek a csillagok. Nos, aki ez idő tájt jött a világra, az aktív, tüzes, lobbanékony. Csupa szenvedély és temperamen­tum. Céljaiért nagyon tud küzdeni. Sosem pihen a ba­bérokon, mindig újabb és újabb feladatokat tűz maga eié. Örökké tettvágy fűti. Bátor és optimista, szándé­kaiban naív, furfanggal kép­telen túljárni mások eszén, őt viszont könnyen becsap­hatják. Ezek a tulajdonságai már egészen kicsi gyermekkor­ban kiütköztek. így pehéz felügyelni rá. Makacssága miatt nehezen kezelhető. Ta­nulni nem szeret, annál in­kább vonzza a kísérletiezés, a sport, az erőpróba. Gyak­ran kerülhet veszélyes hely­zetbe harciassága miatt. MoMó: ,,A bevált jóslato­kat természetüknél fogva megtartjuk, a tévedést pedig elfeledjük, mert nem lénye­ges, és az asztrológus te­kintélyén nem esik csor­ba . . .” (Kepler) Előbb ugrik, aztán gondol­kodik. Felnőtt fejjel sem szíve­sen ül íróasztal mellé. Ál­talában valamilyen gyakor­lati pályát választ. Ösztönö­sen jól tud bánni a szer­számokkal. Minden tekintet­ben igyekszik az élre törni, nehezen viseli el, ha ő fö­lötte állnak. Gyakran válik belőle vezető, és beosztott­jai szívesen dolgoznak a ke­ze alatt, mert sugárzik belő­le a biztonság; mindig kiáll a munkatársaiért, gyakran még saját érdekeit is figyel­men kívül hagyja értük. Haragja gyorsan fellobban, de hamar el is múlik. Csak nagyon ritkán bosszúálló, in­kább nagylelkűen megbocsát. Szerelme is lobogó, tüzes, kalandos. Szereti a roman­tikát. Házastársához hűsé­ges, de azért nem tudja megállni a flörtöt, a játékos hódítást. Az új. az ismeret­len iránti olthatatlan vágya hajtja itt is. Legharmonikusabb kap­csolatot a Mérleggel tud ki­alakítani, de nagyszerűen kijön a Nyilassal és az Oroszlánnal is. Viszont a Rák és a Bak típusú embe­rekkel örökké ellentétben áll. Munkájában sikert sikerre halmoz, emiatt megnövek­szik irigyei száma. Ha vi­szont látják, hogy csak le­gyint az intrikákra, egy idő után félreállnak. Gyermekvilág Tudod-e, hogy... Újmódi „propellerek” A Napkirály udvarában kezdődött Donkó László: Tisza-parti reggel Még pulcsiban gubbaszt a táj, köd-pulcsijában didereg, rekedten búg egy vén uszály, kelti a parti ligetet. Előbb a víg kakukk szaval, a verse szörnyen monoton: „Kakukk-kakukk!” — rikolt a dal, estig nem unja, fogadom! Am most a sármány zengett csodás dalát ia víz felett, nádirigó felel neki, — s melengeti a szívemet. A köd is lassan tovaleng, ingujjat tűr, ébjed a táj, színes zászlóval integet, viszi az éjt a vén uszály ... ... galambok a maguk kö­zösségében igen jól tudnak védekezni? Amikor egy na­gyobb galambcsapat együtt repül, körülöttük jókora lég­áramlás keletkezik. Ez az erős légáramlás képes arra, hogy a rájuk leselkedő ra- , gadozó madár pontos lecsa­pását meggátolja. Az erő­sebb felépítésű galambok mindig elöl repülnek, hogy a levegő szívóhatása segítse a gyengébbeket, és ne ma­radjanak el. * író és regénye A jelenet egy világhírű francia iró közkedvelt regényének egyik epizódját illusztrál­ja. A regényt már többször megfilmesítették. Ki az az író, és mi a regény címe?-ip)so) luoaeq v :seuinfl Nemcsak divatrevük kom­mentátorai, újabban állam­férfiak és tévériporterek egyaránt előszeretettel köt­nek a nyakukba csokornyak­kendőt. És korántsem csu­pán késő esti, éjszakai prog­ramok elegáns viseleté­ként ... A „propellerek” persze nem. napjaink felfedezettjei. Legfeljebb újra felfedeztük őket. A módiban, legalábbis a krónika egyértelműen bi­zonyítja ezt. nemigen van új a nap alatt... A nyakkendő története és világhódító útjának kezdete XIV. Lajos idejébe nyúlik" vissza. Persze nyilván keve­sen tudják — bár hiteles - adatok feljegyzik —, hogy eredetileg nem éppen vala­mi jópofa „öltöztető” divat­kelléknek született... Az amúgy régen is divatdiktá­toroknak számontartott franciák szerint a nyakken­dőt a horvátok találták fel. Egyébként a nyakkendő valójában a gallérból ala­kult ki. A harmincéves há­ború hősei nagy, csipkével szegélyezett, fehér gallért hordtak, melyet fehér zsi­nórra kötöttek meg. A gal­lért aztán gondosan ápolták, fehérítették, csipkéjét óvták. Am a korabeli divat a hosz- szú, hullámos hajat is előír­ta, s így a gallérból tulaj­donképpen alig látszott ki valami. Ezért mindinkább a zsinórt kezdték díszíteni. A rokokó divatúrfiak aztán in­kább csipkezsabót viseltek, méghozzá igen díszeset- — nyakkendő helyett. Az 1700-as esztendők vége felé a divatban is‘forrada­lom zajlott le. Kialakult a mai férfiruházat alapja, a mai értelembe vett nyak­kendő is. S ahogy már len­ni szokott' a módiban, újítás is ak»dt, frissebb ötlet hí­ján: a fehér nyakkendő he­lyét a fekete váltotta fel. Bár .ez -mitsem változtatott eredeti formáján, fazonján. Aztán jött és hódított a színes, mintás, immár gyá- ' rilag élőállított nyakbavaló! A századforduló táján az úgynevezett plasztron nyak­kendő volt a módi. Valódi — vagy kevésbé' tehetősebb viselői — hamis kővel díszí­tett tűvel ékesítették. Esti alkalmakra a keskeny sza­laggá csökevényesedett hum­bugot hordták. Magyarorszá­gon ünnepi eseményekre, például a díszmagyarhoz dí­szesebb nyakkendő illett. A mostanában ismét elő­szeretettel vásárolt fazon a „propeller”, azaz a csokor­nyakkendő. Valaha, a két vi­lágháború közötti években, ugyancsak elsöprő sikert aratott, miként a korabeli divatújság írta: „a vidám színű pillangó, mely kiter­jesztett szárnyakkal ül gaz­dája inggombján, mintha onnan el akarna repülni...” A nyakkendők alapanya­gai az évszázadok során meglehetősen módosultak. Napjainkban a legrangosab­bak természetes szálakból font vagy hurkolt alap­anyagból, javarészt tiszta selyemből, gyapjúból, lenből készülnek. A csokomyak- kendők legelegánsabb ja vál­tozatlanul a bársony. A minták — az ingekhez, öl­tönyökhöz illően — szintén sokfélék, a csíkostól a pety- tyesig. az egyszínűtől a min­tásig, seregnyi változatban. Cs. Benkö Judit

Next

/
Oldalképek
Tartalom