Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-30 / 75. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP m 1989. MÁRCIUS 30. II Kőtelki Ady Tsz vasipari üzemében Csataszögön a Kőtelki Ady Tsz vasipari üzemében a tavalyi árbevétel közel 80 mil­lió forint volt. Ennek egy része olyan gépalkatrészek, kisgépek gyártásából szárma­zott, melyet jelenleg is készítenek és az Agrokeren keresztül értékesítenek. Felvé­telünk a forgácsolóműhelyben készült, ahol szemestermény-darálő kapcsolótár­csáját esztergálják. (Fotó: K. E.) MHSZ és termelőmunka Politikai önállóság — gazdálkodási függőség A párt költségvetése felülről lefelé építkeaik „A pártgazdálkodásban évtizedekig az volt a gyakorlat, hogy a ■ rendelkezésre álló pénzösszeget elköltöttük. Gazdál­kodás a szó igazi értelmében nem volt, bár takarékosságra törekedtünk” — fogalmazta meg Nagy János, a Jászberényi Városi Pártbizottság titkára és Verne Ferenc, a pártbizott­ság pártgazdasági ügyekkel foglalkozó munkatársa azon a beszélgetésen, amelyen a városi pártbizottság gazdálkodá­sáról érdeklődtünk. Köztudomású, hogy az Or­szággyűlés egyik legutóbbi ülésén a képviselők olyan határozatot hoztak, amely értelmében alaposan meg­nyirbálták a társadalmi és a tömegszervezeteknek nyúj­tott pénzügyi támogatást. Közérthetően fogalmazva mindez azt jelenti, hogy sok­kal kevesebb állami támoga­tás, jóval szerényebb össze­gű forint érkezik. Mit lehet mindezék után tenni? Lehetne szidni szívte­lenségükért a honatyákat, de felesleges, hiszen fehéren-fe- ketén kiderült, hogy az ily módon elvont millióknak ezernyi fontos he­lye akad. A má­sik lehetőség bo­nyolultabb, ' és olyasféle követ­keztetést hordoz magában: ha már így alakultak a körülmények, si­ránkozás helyett célravezetőbbek a tettek. És tettek is több helyen, így a BHG kun- hegyesi gyárában, ahol a Münnich Ferenc Honvédel­mi Klub úgyneve­zett MHSZ-mun- kát vállalt. Mind­ez bizony túlórát jelentett, plusz feladatot, de meg­érte, mert a gyár dolgozói az elmúlt évben 38 ezer 500 ilyen munkaórát tel­jesítettek. Kaptak érte több mint három millió forintot, amelyből, bérként kifizettek közel kétmilliót, de jutott eb­ből a szép summából más­hová is. A megyei MHSZ- szervezetet 577 ezer, az or­szágos központot 187 ezer fo­rinttal támogatták, sőt a klub kasszájában is maradt tisztán 832 ezer forint. Tudom, mindebből követ­kezik a kérdés: mit jelent tulajdonképpen ez az MHSZ- munka, a több mint har­mincnyolcezer óra? Szóval ez alatt az irdatlan mennyi­ségű idő alatt mit végezteka dolgozók? Egyszerű a válasz: ugyanazt, mint főmunkaidő­ben. azaz telefonközpontokat szereltek. Miután ezt a tevé­kenységet a klub 1985 óta végzi, azóta tiszta bevétel­ként 4,3 milliót könyvelhet­tek el. De nem járt rosszul a megyei MHSZ se mert 1,1 milliót kapott, míg az orszá­gos központnak 1,7 milliót küldtek a kunhegyesiek Igaz, valószínűleg, a dolgo­zóknak is megérte, hiszen több mint nyolcmillió fórint pluszt vihettek haza négy év során. Ami az otthon maradt ösz- szeget illeti, abból kialakí­tottak egy mutatás MHSZ- klubszobát, amelyet be is rendeztek. Vettek mikro- buszt. csónakmotort, fény­másolót, sportszereket, mele­gítőket, számítógépeket, ver­senyeken indultak, a helybe­li '"általános iskolásoknak meg a nagyobb diákoknak honvédelmi szaktábort, szak­köröket szerveztek, sőt még az orvosi rendelő műszerel­látását is hetvenezer forint­tal támogatták. Ami a létszámot illeti, a gyári honvédelmi klubnak tavaly 154 tagja volt, akik három közösségben: a lö­vész- és tömegsport-, tarta­lékos, valamint rádiós szak­osztályban tevékenykedtek, Olyannyira eredményesen, hogy tavaly is elnyerték az MHSZ főtitkárának Élenjáró klub címét. Nem utolsósor­ban kiemelkedő gazdálkodá­si mutatóikért: azért, hogy nem csak önnönmagukat tar­tották el, hanem több száz­ezres befizetéseik révén te­mérdek, náluk sokkal szegé­nyebb honvédelmi klubot is támogattak. Hogy a sikereket nem adták ingyen, árra egyetlen példa: 1988-ban csak a tömegsportszakosz­tály szervezésében huszonki­lenc rendezvényt tartottak, amelyeken közel kétezer ver­senyző indult. Néhány szót érdemelnek a rádiósaik is. akik tavaly augusztus 13—?7 között kétszázötven kilomé­tert csorogtak a Felső-Tiszá- tól a szőke folyón egészen Abádszalókig, miközben számtalan rádiós kapcsola­tot teremtettek a fél világ­gal. Ide illik az is, hogy ez a hat megszállott ember ki­vétel nélkül saját szabadsá­gát áldozta fel az útért. Ha valaki mindezek után azt gondolná: elégedettek az eredményeikkel, alaposan téved. Ugyanis növelni sze­retnék a rádiósok számát, több yersenyen indulni, és az elmúlt évinél eredménye­sebben szerepelni, a fiatalok között népszerűsíteni a hon­védelmi kupa lövészver­senyt, és az összetett honvé­delmi versenyt. Olyan gyári tömegsport napokat rendez­ni, amelyek a környező tele­pülések lakóit is vonzzák. Mindezeken kívül sátrakat, szörföket akarnak vásárolni, sőt egy telket is Abádszaló- kon, ha már a vízi sport, a túrázás egyre népszerűbb a klubtagok között. Nem is be­szélve arról, hogy élni kell azal a lehetőséggel, hogy a tározó paradicsoma mind­össze 14 kilométerre fekszik a gyártól. És hogy mi módon teremtik meg az óhajokhoz szükséges forintokat? Ter­mészetesen MHSZ-munká- val, amelyből az idén is több mint tízezer órát terveznek. Ez meg is lesz, ha az adó, a jövedelemelvonás közbe nem szól. DSZM A pártmunka nyilvánossá­ga folytán a pártgazdálko­dásról is sok mindent meg­tudtunk az utóbbi időben. A közvélemény előtt már nem titok, hogy a pártnak nin­csenek mesés vagyonai, az apparátusban dolgozók sem tartoznak a túlfizetettek ka­tegóriájába. A pártszékhá- zak eszközellátottsága sze­rény — hasonlóan a beren­dezésekhez. A jászberényiek elmond­ták: a pénz egyszerű elköl­tését felváltó gazdálkodói szemlélet kialakulása'két do­logra vezethető vissza. Az egyik nyilvánvalóan gazda­sági kényszerűség. A másik: a pártmunka nyilvánossága, nyitottsága, a közérdek elő­térbe állítása a gazdálkodás területén is másfajta néző­pontot kíván. Régi gyakorlat a Jászberé­nyi Városi Pártbizottság működési területén, hogy a pártszékházakat ideiglenesen vagy tartósan közcélokra bo- csájtják. A székházak igény szerint helyet adtak a tö­megszervezetek, -mozgalmak, gazdálkodó egységek, intéz­mények különböző rendezvé­nyeinek. Ez több éve így van. A változás annyi, hogy míg korábban ingyen adták át a terméket, most kény­szerűségből bérleti díjat kér­nek — éppen csak annyit, amennyi kifutja a villany, a fűtés költségeit. A tartós használatra is bőven van példa. Pusztamonostoron év­tizedek óta az úttörők hasz­nálják a pártbizottság egy termét. Jánoshidán hasonló a helyzet, az iskola bérel egy helyiséget. Jászberényben az egyik területi .székház ki­használatlan pincéjét kisga- léria céljára adta bérbe a Szombati lapszámunkban rövid hír jelent meg arról, hogy Szolnokon megalakult az MSZMP Reform Köre. Célkitűzését is ismertettük röviden. A név után ítélve joggal gondoltam, hogy a városi pártbizottságnak te­vékeny része lehet a kör lét­rehozásában, ezért bővebb infornjáeiókért Káplár Jó­zsefhez, a városi pártbi­zottság illetékes titkárá­hoz fordultam. aki elő­ször egy tegnap érkezett, há­romsoros levelet mutatott, melyben ez állt: „Ezennel bejelentjük, hogy a platformszabadság jegyé­ben MSZMP Reform Kört alakítottunk 1989. március 24-én, a Néplapban közzétett céllal. A Reform Kör meg­bízásából: Budai Kálmán. Az Élelmezésipari Dolgo­zók Szakszervezete Komá­rom megyei titkársága a szakszervezeti jogsegélyszol­gálat tervezett megszünteté­se ellen tiltakozó levelet jut­tatott el az ÉDOSZ-hoz, a Szakszervezetek Országos Tanácsához, az Igazságügyi Minisztériumhoz. A levélben többek között ez áll: Az ÉDOSZ Komárom me­gyei titkársága tíz évvel ez­előtt szervezte meg a szak- szervezeti jogsegélyszolgála­tot hét alapszervezeténél, függetlenített szakemberrel. városi pártbizottság. Ugyan­csak ebben az épületben egy termet teljes napi üzem­ben, nyelvi tagozatos közép- iskolások használnak. Jászte­leken a gamesz Jászjákó- halmán a körzeti megbízott elhelyezését oldották meg a pártszékh ázban. A pártházak egyes ter­meinek bérbeadása természe­tesen nem hoz nagy bevéte­leket — nem is ez az elsőd­leges szempont, hanem a közérdek szolgálata, a helyi igények kielégítése. Gazdál­kodásnak tehát ez aligha nevezhető. De milyen lehe­tőségek vannak még? A párbszékházak további bér­beadása nem járható ’ út. A tartalékok kimerültek, újabb épületrészeket már nem tud­nak tartós használatra átad­ni. És gondolni kell arra is, hogy a lakóterületi politikai munka erősítése terem igé­nyekkel járhat, talán még bérleti szerződéseket is kénytelenek lesznek felbon­tani. Gépkocsi bérbeadása sem lehetséges — a pártbi­zottság egyetlen hivatali gép­kocsival rendelkezik. Esetleg bérsokszorosítás? Gépeik el­avultak. a saját szükségletet is alig tudják kielégíteni. Az ilyen szolgáltatáshoz egyéb­ként sem lennének meg a személyi feltételek. Ha gazdálkodás, akkor vál­lalkozás! A két fogalom ma szorosan összetartozik. De van-e lehetősége egy városi pártbizottságnak arra, hogy vállalkozzon, vagy egy vál­lalkozásnak részese legyen? Pillanatnyilag nincs. A po­litikai önállóság mellett a gazdálkodási függőség meg­maradt. A párt. költségvetési rendszere felülről lefelé építkezik, vagyis- a városi — Ennek a levélnek alap­ján kerestük meg Budai Kál­mánt. a zagyvarékasi ter­melőszövetkezet elnökét — tájékoztatott Káplár József —, és érdeklődtünk mi is a részletekről. Budai Kálmán elmondta, hogy a Reform Körhöz a megye és a megye- székhely párttagjai közül bárki csatlakozhat. Jelenleg tizennyolc kezdeményező tag­ja van a körnek. A csatla­kozáshoz aláírás sem kell. Azt tervezik, hogy vitafóru­mokat tartanak, s az azo­kon megjelenők automatiku­san a kör tagjának számíta­nak. Ezekkel a rendezvé­nyekkel gyorsítani akarják a párt Központi Bizottsága ál­tal elhatározott reformfolya­matokat. Az MSZMP meg­újulását kívánják elérni. Szellemi áramlatnak vall­Ezzel 3100 dolgozónak. 900 jogfenntartó nyugdíjasnak, illetve gyesen levő kisma­mának nyújtott jogi segítsé­get. Vállalatvezetőink mind erkölcsileg, mind anyagilag támogatták a szolgálatot. Az ugyanis hathatósan segítette a dolgozók sokféle problé­májának a megoldását. Az eredményeket figyelem­be véve arra a következte­tésre jutottunk, fiogv a bér­ből és . fizetésből élők sze­mélyi szolgáltatása mellett további lényeges eredmény volt a munkaügyi döntőbi­pártbizottság a megyétől kapja a költségvetési össze­get, amit aztán lebontanak a községekre — különösebb egyeztetés nélkül, hiszen ahogy a beszélgetőpartnerek fogalmaztak: az „egyeztetés­nek nincs gyakorlati értel­me”. A központi elosztásnak kétségtelenül megvannak az előnyei, bár a merev korlá­tok egyre inkább kiütköznek. Például emiatt ma még nem valósítható meg a „kisebb, de jobban fizetett appará­tussal” elv, mert a bérgaz­dálkodás a megyénél van. Ha valamilyen úton bevétel­hez jut a városi pártbizottság, az összeget rögtön elvonják, központosítják — tehát nincs közvetlen anyagi érdekelt­ségük, az ösztönzés ilyen módon csak közvetett. „Politikai önállóság — gazdálkodási függőség.” Többször szóba került ez az ellentmondás a beszélgetés során. Hogyan lehetne rajta változtatni ? E kérdésben még sok tanácstalanság van. Az egyik válasz szerint: nem felülről lefelé, hanem alul­ról felfelé lenne célszerű a költségvetésnek építkeznie — természetesen nem az irreá­lis vágyak alapján. Több jo-' gosítványt kellene kapniuk, nagyobb önállóságot a gaz­dálkodásban is — hangzott el. Az ösztönzőrendszer is módosításra szorulna. Vállal­kozásba — például laDala- pításba — nincs lehetőség társulni, ehhez nem állnak rendelkezésre költségvetésá források. A Jászberényi Városi Párt- bizottság ezévi költségvetési összege egyébként 2 millió 420 ezer forint, — 7,1 száza­lékkal kevesebb, mint tavaly volt. Az összeg — a pártbi­zottság illetékesei szerint — „mértéktartással, takarékos­sággal szűkösen elégnek ígérkezik, nem akadályozza a politikai munkát.” ják magukat, de gyakorlati­lag is munkálkodni akarnak céljaikért. A vitákban a pártegységet kívánják erősí­teni. Működésüket a plat­formszabadság elve alapján szervezik. Szervezetük laza és nyitott. Abban bíznak, hogy a reformfolyamatok előrehaladásával feladataik fokozatosan megszűnnek, te­hát nem „tartós” szervezetet akarnak. Abban állapodtunk meg, hogy kapcsolatunkat fenntartjuk. A városi pártbizottságon a Reform Kör megalakulá­sához nem fűztek kommen­tárt. Az újságírónak sincs szándékában ezt tenni, hi­szen ilyenkor a „majd meg­látjuk” a vezérlő elv: min­den szervezetet a tettei mi­nősítenek. zottságok ügyei számának jelentős mérvű csökkenése, és szintén számottevőnek bi­zonyult a munkaidő-megta­karító hatása. Véleményünk szerint ma még beláthatat­lan költség- és időigényt eredményezhet az ingyenes jogtanácsadás, ügyintézés, el­járás helyett az ügyvédi szol­gáltatás igénybevétele. Szak- szervezeti bizottságaink ne­vében ezért tiltakozunk a szakszervezeti jogsegélyszol­gálat tervezett megszüntetése ellen. A felvétel amatőr, a lelkesedés profi. Képünkön tömegsportnap, tá­madnak a BHG-s lányok Körön kívül — körön belül? S. B. Maradjon meg a jogsegélyszolgálat! Vita a sxaksaerveaetben Például Kunhegyesen Berki Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom