Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-30 / 75. szám

Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága Vita a politikai nyilvánosság fejiosztésérői és a tájékoztatási törvény alapelveiről A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1989. március 29-én ülést tartott. A tanácskozáson a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi El­lenőrző Bizottság elnöke és titkára, a me­gyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a KB osztályvezetői, valamint a központi és a pártsajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és el­fogadta: — Berecz Jánosnak, a KB titkárának elő­terjesztésében a politikai nyilvánosság fej­lesztéséről és a tájékoztatási törvény alap- elveiről, valamint a párt sajtópolitikájának elveiről és a pártsajtó fejlesztéséről szóló állásfoglalás-tervezetet; — Lukács Jánosnak, a KB titkárának előterjesztésében a politikai rendszer re­formja pártvitájának tapasztalatairól ké­szített jelentést; — Lukács János előterjesztésében a KISZ XII. kongresszusának előkészítésé­vel foglalkozó tájékoztatót. A Központi Bizottság tájékoztatást ka­pott a március 15-ei ünnepségekről, vala­mint Grósz Károlynak Mihail Gorbacsov- val, az SZKP KB főtitkárával és Jasszer Arafattal, a PFSZ vezetőjével folytatott tárgyalásáról. A testület Grósz Károly előterjesztésé­ben személyi kérdésekben is döntött. Még napirend előtt Grósz Károly tájékoztatta a Köz­ponti Bizottságot két, közel­múltban folytatott megbe­széléséről. A főtitkár március 23—24- én a Szovjetunióba látoga­tott, s a Mihail Gorbacsov- val létrejött, nagyon szívé­lyes, őszinte, elvtársi talál­kozót hasznosnak, eredmé­nyesnek ítélte, amely tovább erősítette a két párt közötti bizalmat és megértést. A tárgyalásokon is kifejező­dött: a Szovjetuniónak ér­deke, hogy Magyarország a szocializmus lehetőségeinek jobb kihasználásával, a sta­bilitás megőrzésével, a re­formok dinamikus folytatá­sával oldja meg gondjait, s a problémákra politikai esz- közöikkel keressen megol­dást. Az SZKP KB főtitkára egyetértett azzal, hogy ma a legfontosabb feladat az MáZMP megszilárdítása, egységének és ' cselekvőké­pességének megteremtése. Elmondotta: az SZKP célja az, hogy az átalakítás útját körültekintően, de határo­zottan folytassa, más alter­natívát nem látnak. A találkozón kitűnt: a két párt egyetért a nemzetközi élet fő kérdéseinek megíté­lésében; a Varsói Szerződés rendszere korszerűsítésé­nek, a belső demokratizmus erősítésének szükségességé­ben. Azonosan ítélték meg azt is, hogy a mai viszonyok között nincs realitása a sem­legességnek, de mindkét or­szág a katonai tömbök egy­idejű felszámolására törek­szik. Grósz Károly tájékoztató­jában arról is szólt, hogy a Szovjetunióban ígéretet ka­pott arra: a magyar szakem­berek kutatásaikhoz bete­kinthetnek az 1956-os ese­ményekkel kapcsolatos, ott őrzött dokumentumokba. (Folytatás a 2. oldalon) Pénteken ülést tart a megyei tanács Március 31-én, pénteken délelőtt 9 órára összehívták Szolnok megye tanácsának ülését. Napirendjén többek között beszámoló szerepel a megye tanácsi gazdasága he­tedik ötéves tervének idő­arányos végrehajtásáról, to­vábbá jelentés a megyében élő cigánylakosság élet- és munkakörülményeiről. Ugyancsak beszámoló hang­zik el a megyei tanács tele­pülésfejlesztési és környe­zetvédelmi bizottságának te­vékenységéről, kiemelten a települések rendezett fejlesz­téséről. A tanácsülésre min­den érdeklődő állampolgárt meghív és vár a megyei ta­nács, minthogy az ülés nyil­vános. A napirenden sze­replő témák írásos anyagai pedig tanulmányozhatók a megyei könyvtár olvasóter­mében. MHSZ és termelő- munka Sok ezernyi túlórával, miközben maguk sem jártak rosszul anyagilag, jelentősen segítették az MHSZ munkáját a BHG kunhegyesi gyárának dolgozói. Erről szól cik­künk a 3. oldalon ELTÉPTÉK A KÁBELT SZOLNOKON Megszűnt a távhívás, elnémultak a telexek Tapasztalhatták a szolno­kiak, hogy tegnap délután négy órától a megyeszék­hely — és környéke — azaz az 56-os körzetszámmal hív­ható települések, valamint az 57-essel hívható Jászbe­rény és környéke kiesett a távolsági telefonforgalom­ból. Ugyanez igaz a telex­összeköttetésekre is (csak a városban lehetett telefonál­ni). Ugyancsak megszakadt a megyeszékhely összekötte­tése Kunszentmárton irá­nyába. A baj oka: a Tiszaligeten, túl az ártéren fakitermelést végeznek. Hogy kik, egyelő­re nem tudjuk, hiszen mire a postásokkal együtt • a helyszínre érkeztünk, az ott dolgozók elvonultak. Mind­össze egy hatalmas gyökerű, kifordult nyárfa, s egy gon­dosan a földhányás tetejére helyezett kábeldarab jelez­te kezük, gépeik nyomát. A postások azonnal meg­állapították, hogy megsza­kadt az úgynevezett körzet­kábel (összeköttetés Kun- szentmártonnal) és a koaxi­ális kábel, amelyik a távhí­vó hálózathoz való csatlako­zást biztosítja. Lapunk nyomdába adásá­nak idején a posta nagy erő­feszítéssel igyekezett a hi­bát minél előbb elhárítani. Fotó: Tarpai Zoltán Politikai önállóság, gazdálkodási függőség Az ország helyzetének gyors változása hatott a párt gaz­dálkodására, új módszereket, megoldásokat helyezett elő­térbe. A Jászberényi Városi Pártbizottság példáján mu­tatjuk be, mi változott és minek volna célszerű változnia a hatékonyabb gazdálkodás érdekében. 3. oldal A tudomány világa Üjabb tudományos ered­ményekkel, technikai, néprajzi és egyéb érde­kességekkel jelentkezik rovatunk a 4. oldalon Eltérítettek egy MOLÉV-gépet Cső Ho Dzsung Kecskemétre látogatott Magyar—dél-koreai egyezmények Tegnap délelőtt ismeret­len fegyveresek eltérítették a Malév MAH 640-es szá­mú, Budapest—Prága— Amszterdam útvonalon köz­lekedő járatát. A gép 8 óra 31 perckor in­dult Budapestről, s miután megérkezett Prágába, két ismeretlen, lőfegyverrel fel­szerelt férfi a repülőtérről erőszakkal a gépre hatolt és azt követelte, hogy a Malév- gép vigye őket az Egyesült Államokba. Miután megtud­ták, hogy a TU 154-es típusú gép nem alkalmas tengeren­túli útra, Barcelonát jelöl­ték meg úticélként. ' A prágai magyar nagykö­vetség konzulja, Taba Lajos tárgyalt a terroristákkal, s ennek eredményeképpen a gép fedélzetéről 82 utast, köztük valamennyi nőf és gyermeket elengedtek, cse­rébe a magyar konzul szállt fel a gépre. A Malév-járat 11 óra 42 perckor indult el Barcelonába, tíz férfi utas­(Folytatás a 2. oldalon) A Koreai Köztársaság kül- ügyeinek irányítója, aki kedd óta tartózkodik hivatalos lá­togatáson Magyarországon, tegnap reggel először a Hő­sök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. Ezután a Külügyminisztéri­umban Várkonyi Péter ma­gyar külügyminiszterrel együtt aláírta a kettős adóz­tatás eltörléséről és az adóz­tatás kijátszásának megaka­dályozásáról. valamint a mű­szaki-tudományos együttmű­ködésről szóló kormányközi egyezményt és a két külügy­minisztérium közötti együtt­működési megállapodást. A két külügyminiszter kicse­rélte a kulturális, tudomá­nyos és oktatási egyezmény megerősítő okiratát. Németh Miklós miniszter- elnök délelőtt hivatalában fogadta a Koreai Köztársa­ság . külügyminiszterét, és félórás eszmecserét folytatott vele. A találkozón részt vett Várkonyi Péter. A találkozó után Cső Ho Dzsung és kísérete Kecske­métre utazott. Kecskeméten Adorján Mi­hály tanácselnök fogadta Cső Ho Dzsungot és tájékoz­tatta a város gazdasági, kul­turális életéről. A tanácshá­záról a külügyminiszter a Kodály Zoltán Zenepedagó­giai Intézetbe látogatott el. A vendéget Ittzés Mihály igeizgatóhelyettes ismertette meg az 1975-ben megnyílt' in­tézmény munkájával. amely­nek kurzusain a világ szá­mos országából érkezett ze­netanárok vettek már részt. Cső Ho Dzsung kecskeméti látogatása zárásaként a Ma­gyar Népi Iparművészeti Múzeumot kereste fel. Nehéz évet zártak az ipari szövetkezetek A szövetkezetek életében minden év márciusa a be­számolás hónapja. Ennek je­gyében tartotta tegnap az Ipari Szövetkezetek Szolnok Megyei Szövetsége elnökségi ülését, melyen többek között a szövetkezetek elmúlt évi gazdasági tevékenységéről és az idei év tervezési tapasz­talatairól tárgyaltak. Az ülésen megtudtuk, hogy a megyei szövetséghez tar­tozó, több mint tízezer dol­gozót foglalkoztató 56 tag- szövekezet nehéz gazdasági évet tudhat maga mögött. Az elmúlt évben jelentősen romlottak a gazdálkodás fel­tételei. Ezek között említhe­tő az alap- és kellékanyag ellátás akadozása, a válasz­ték csökkenése, a minőség romlása és a szabályozók ne­gatív hatásai. Mivel a kis­szövetkezetekre vonatkozó szabályok lényegesen kedve­zőbbek voltak, ezért 1988 vé­gére a kisszövetkezetek szá­ma 41-re nőtt. A romló fel­tételek ellenére nettó árbe­vételük 4,3 milliárd forint volt, ami az 1987 évinél 2,9 százalékkal magasabb. A ter­melékenység növekedése eb­ben a szektorban magasabb volt mint a megye szocialis­ta iparában, ahol ez a múlt évihez viszonyítva 2 száza­lékkal emelkedett. Exportbevételük 9,2 szá­zalékkal nőtt, ezen belül a nem rubelelszámolású ex­portbevétel a terveknek meg­felelően 7,8 százalékkal emelkedett. Belföldi értéke­sítésük a piac beszűkülése, a fizetőképes kereslet csök­kenése és a termékeik árá­nak növekedése miatt elma­radt a tervezettől. Ennek ellenére eredmé­nyes évet zártak, nyereségük, bár elmaradt az előző évitől, Elnökségi ülés a KISZŰV-nél a tervezettet meghaladta. Az iparcsoportok között jelentő­sek az eltérések, és két szö­vetkezetük veszteséges lett. Az ezévi tervezést is az óvatosság jellemzi. A múlt évben kisszövetkezeti formá­ban gazdálkodók egy részé­nél megindult a hagyomá­nyos szövetkezeti formába való visszaalakulás. részben a tagjaik megtartása, részben a gazdasági szabályozók vál­tozása miatt. Bár 1988-ban is tudták biztosítani a folyamatos ter­melés feltételeit, ez évben is fontos feladat a termelő ka­pacitások megfelelő kihasz­nálása, termékeik minőségé­nek javítása. Ezt a piaci igényeknek megfelelő ter­mékszerkezet kialakításával, a műszaki-technikai színvo­nal fejlesztésével, üzem- és munkaszervezés előtérbe he­lyezésével kívánják biztosí­tani. Uj mezőgazdasági gépek Változik a vámjogszabály Emelkedő összegek, egyszerűbb ügyintézés Űj, korszerű, könnyen ke­zelhető, egyben nagy telje­sítményű mezőgazdasági gé­pek prototípusai készültek el a győri Rekard Mezőgazda- ' sági és Szolgáltató Vállalat téti gyárában. Az egyik legígéretesebb közülük a vontatott szőlősze­dő, ez a gép most hiányzó cikk a magyar mezőgazda­ságban. Hetven ember mun­káját képes elvégezni, s min­den olyan traktorral vontat­ható amelyet a gazdaságok­ban használnak. Két első példányát az idén itthon és Ausztriában kipróbálják. A gép leválasztja a szőlősze­meket, eltávolítja a lehulló leveleket, a termést folyama­tosan továbbítja a párhuza­mosan haladó pótkocsira. A különféle apró magvak betakarítására fejlesztették ki azt a rendre arató beren­dezést, amelyet az idén már nagy sorozatban gyártanak és Ausztriába is exportálnak. A legfrissebb újdonság az a henger, amellyel a legkótöt- tebb, legrögösebb talajokat is elő lehet készíteni a vetés­re. Ez is bármilyen traktor­hoz csatlakoztatható. Egy nyolcórás műszakban körül­belül héthektárnyi területet lehet vele megművelni. Április 8-tól egységesen 45 százalékos lesz a külföldről turistaforgalomban behozott árucikkek vámtétele — ami eddig 30 százalékos volt a vásárolt és 45 százalékos az ajándékba kapott áruk ese­tén — jelentették be a Pénz­ügyminisztériumban tegnap tartott sajtótájékoztatón. Ez­zel minden korábbi ked­vezmény megszűnik. Így az is, amely szerint ha valaki magáncélra hozott be VHS videót, 128 kilobyte alatti tel­jesítményű számítógépet, il­letve annak alkatrészét, ker­ti kisgépet vagy barkácsszer- számot, és vállalta, hogy ót évig nem értékesíti azt, mindössze 15 százalék vámot fizetett ezen árucikkek után. Patkó András pénzügymi­niszter-helyettes elmondta: az új rendelkezések életbe lé­pését követően a magánfor­galomban beérkező áruk vámkiszabásának alapját — a nemzetközi követelmények­nek megfelelően — az eddi­gi belföldi értékkel szemben a külföldi érték, tehát a vé­telár képezi. Ezt pedig szám­lával kell igazolnia az állam­polgárnak. Az eddigi 10 ezer forintról 5 ezer forintra csökken a vámkedvezmény mértéke. Ez a kedvezmény azonban az 5 ezer forint egyedi értéket meghaladó vámáru vámke­zelésénél nem alkalmazható, tehát a vámalapból nem von­ható le. Fontos változás az is, hogy az együtt utazó csa­ládtagok személyenkénti kedvezményének összevoná­sára a jövőben az új jogsza­bály nem ad már lehetősé­get. Az új jogszabály bevezeté­sével egyidejűleg a vámszer­vek egyszerűbb eljárást, át­tekinthetőbb adminisztráci­ót vezetnek be. A gépjárművek vámkeze­lésére vonatkozó rendelkezé­sek nem változnak, vagyis továbbra is 10 százalék vá­mot kell fizetni a külföldről behozott új, illetve négy év­nél fiatalabb gépkocsik után, míg a négy évnél régebben gyártott személyautók után a vám mértéke ennek négysze­rese.

Next

/
Oldalképek
Tartalom