Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-28 / 73. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁRCIUS 28. 5 A hét filmjeiből Az új földesúr „Az egésznek az eszméjét egy nevezetes ötlet adta. Én láttam egy este Haynau tábornagyot magyar ruhában, széles szalagé, darutollas túri süveggel a fején, a legkizá- rólagosabb magyar urak társaságában megjelenni. Még élnek többen, akik hallották tőle ezen erős mondást:,Wir Ungarn lassen unsere Rechte nicht confiscieren!’ (Mi magyarok nem hagyjuk jogainkat elkonfiskálni). A nyugalmazott tábornagy már akkor magyarországi ' föld- birtokos volt... ” Akit idézünk: Jókai Mór, a századvégi magyar próza mestere, száznál is több regény ma is népszerű alkotója, akiről beszél, az a ’4P-as forradalom hóhéra, osztrák tábornok, akit az író Az új földesúr című regényében Ankersehmidt lovagnak nevez. Az 1863-ban megjelent Jó- kai-regény az író egyik legrejtélyesebb műve. Miért ír a magyar szabadságharc tevékeny résztvevője Haynau- ról, a bresciai hiénáról, az aradi tizenhármak, Batthyány Lajos és még százak, ezrek gyilkosáról? Van, amire válaszol a regény, de sok kérdést csak éppen föltesz, az olvasóra bízza a feleletet. Ne feledjük, Az új földesúr az 1867-es kiegyezés előtt jelent meg, s így az időpont sokmindent magyaráz! A filmet Jókai regénye alapján Lányi András írta, s az „alapján” szinte csak a szokás-mondásos „kályha”, amelytől az író-rendező elindult. Aki Jókai regényének képi megjelenítését várja a filmtől, nagyot csalódik. Lányi András arról beszél filmjében, amit a regényíró jobbnak látott elhallgatni. Ankersehmidt lovag beköltözik egy magyar szabadsághős birtokára, mintagazdaságot alakít ki, halastavat varázsol a puszta közepére... Paradicsomi állapotok! De úgy tűnik, mintha minden festett díszletek előtt történne! Ez a mondanivaló az 1850-es évek színpadán egyszerűen hazugság! Sajnos, nem az első ilyen színpad ez a magyar történelemben, nem is az utolsó. A történet idézőjelbe rakása tulajdonképpen felszólítás, tessék asszociálni. Ezt pedig a szabad elme mindig megteszi, amikor teheti, hátha még ambicionálják is erre. Fogódzó ehhez a film elején látható korabeli híradó. De kérem, Ankersehmidt lovag korában még nem volt mozi, kiáltana fel a néző, ha azonnal észre nem venné a filmhíradókat kísérői lelkes szöveget, amely egy száz évvel későbbi kor sajátossága volt. Lányi András filmje hely- lyel-közzel olyan abszurd, amely a magyar valóság idézéséből építkezik. Hát nem elég abszurd Haynaut az ország felvirágzását képviselő magyar hazafiként elfogadni? És ha ez — tételezzük fel — nem elég abszurd, akkor miért lenne az, ha mások is Ankerschmidt-té válnak a kiegyezést szorgalmazó időkre? A kacskaringók a magyar történelem meghatározó betűi lehetnek. Lányi András gondolatmenete viszont nagyon logikus, képi megfogalmazása tiszta, hiszen mifelénk olykor olyanok az áttű- nések, hogy alig lehet észrevenni. Ahogy Lányi filmjében. Az amnézia is lehet égyfajta magyar betegség, azzal a kiváltással, hogy az emlékezetkiesést az emlékek súlya is meghatározhatja. A rendező szándékát, úgy véljük, három színész valósította meg maradéktalanul, mindenekelőtt az Anker- schmidt lovagot célzatos gúnnyal életre keltő Sinko- vits Imre, Vajda László a jellemszínész és Hegedűs D. Géza a bujdosó szerepében. Lehet fintorogni Lányi András filmjén, művinek, erőszakosnak tartani a gondolattársításait csak egyet lenne vétek elkövetni: nem odafigyelni arra, amit mond. — ti — Túrkevén Finta Sándor Baráti Kör alakult Finta Sándor Túrkeve szülötte, az Egyesült Államokban elhunyt világjiírű szobrászművész, a szegényparaszti sorból szánmazó- Finta család tehetséges fia hagyatékának, munkásságá- inak ápolására, életútjának az új nemzedékkel való széles körű megismertetésére baráti kör alakult a nagykun. településen. Az 1951- ben alakult néprajzi és helytörténeti múzeum 1962- ben az egyetemes magyar nemzeti kultúrkincs részeként szinte felbecsülhetetlen értékű művészi hagyatékkal gyarapodott: Finta Sándor végakaratának megfelelően, özvegye Fintá- né IJántor Kata az amerikai szervezetek, valamint a magyar művelődési kormányzat segítségével Túrkevére juttatta férje sokoldalú, finoman formált értékes szobrait, plakettjeit, érmeit, rajzait, vázlatait, leveleit, könyveit és folyóiratait. A temérdek művészi alkotás, emlék befogadására és a testvér, Finta Gergely, művésznevén Zádory Oszkár Párizsból hazaküldött szobrainak méltó elhelyezésére a Szolnok Megyei Tanács támogatásával, a múzeumhoz csatlakozóan szép kiállítócsarnok épült. A művészien elrendezett kiállítás 1967. április 3-án nyílt meg a nagyközönség előtt és a múzeum ekkor vette fel a Finta nevet. A baráti kör, amelynek tagjai között természetsze-" rűleg a Túrkevén élő Finta- leszármazottak is megtalálhatók, nagy gonddal ápolják a város jeles szülötteinek emlékét. A muzeológusok jóvoltából tudományosan feldolgozott és rendszerezett gazdag hagyatékot igyekeznek közkinccsé, mindenki számára ismertté, hozzáférhetővé tenni. Nevezetes épületeink nyomában A Tisza Szálló és Gyógyfürdő Ha a múltkoriban azt írtuk a Szolnoki Galériáról, hogy szinte elválaszthatatlan a megyeszékhely Tisza- parti panorámájától, akkor ugyanez a megállapítás feltétlenül érvényes a Tisza Szállóra is. Annak ellenére, hogy jóval később, 1928. április 14-én adták át. A Hegedűs Ármin által tervezett épület annak idején egy tízholdas úgynevezett ver- sailles-i stílusú park közepén állt. Szüksége volt Szolnoknak a szállodára, hiszen a századforduló táján vajmi kevés szállodai ágy állt a vendégek rendelkezésére. Megépítése tehát — amely a Pej/er-kölcsön igénybevételével történt — elsősorban idegenforgalmi célokat szolgált. A neobarokk stílusú épület legjellemzőbb része a már szinte jelképpé avanzsált torony és a fürdőhöz vezető, oszlopsorral szegélyezett folyosó, amelyet kívülről „virág- és indamotívumok közé helyezett allegorikus műalkotásokkal díszítettek” (Szabó László és Szabó István). Működésének kezdete nem volt szerencsés, hiszen éppen akkortájt robbant ki a gazdasági világválság. Nagy Lajos, az író 1932-ben eképp fakadt ki: „És a múltban sem volt kórházakra pénz, holott néhány év előtt hatalmas — és ma üresen álló — szállodát építettek étteremmel, külön termekkel, pazarul . ..” Megtudjuk azt is tőle, hogy a szálloda kereken 1 millió pengőbe került. Ügy képzelték el a városi vezetők, hogy a szállodát az első Szolnokon talált termálvízre építik. Pávai Vájná Ferenc geológust kérték fel a termálkút fúrására. A neves szakember 950 méter mélységben 56 fokos vízre bukkant. A szállodához tartozó étteremben és kávéházban (Weszther István bérelte) szinte minden nap reggelig tartó dáridókra gyűltek ösz- sze a város és a környék urai, földbirtokosai. Ez volt hosszú időn keresztül a város legfőbb szórakozóhelyé; a legelőkelőbb rendezvényeket, bálokat is itt tartották. Esténként dzsesszegyüttes és cigánybanda váltotta egymást. A reprezentatív szállodában ma mintegy 30 szoba várja a vendégeket, étterme 250 személyes, a kerthelyiségben pedig egyszerre 600 vendég foglalhat helyet. J. J. (Fotó: T. Z.) A televízió IV-es stúdiójában megkezdődött Hervé: Lili című operettjének elektronikus rögzítése. A tévés technika ezúttal különleges lehetőséget biztosít Seregi László rendezőnek. (MTI fotó: Hámor Szabolcs) Megemlékezések Gyógyszerészi kamara létesül Bartók Béla születésnapján Bartók Béla születésének 108. évfordulója alkalmából szombaton megkoszorúzták a zeneszerző síremlékét ‘ a Farkasréti temetőben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola és a Művelődési Minisztérium képviselői.' Ugyancsak a zeneszerző születésnapja alkalmából osztották ki szombaton a Zeneművészeti Főiskolán a Bartók Béla—Pásztory Dit- ta-díjakaf. A kuratórium döntése alapján idén Petro- vics Emil és Lendvai Ka- milló zeneszerzők, Kovács Dénes hegedűművész, a Végh vonósnégyes, valamint a Szegedi Nemzeti Színház operatársulata részesült a rangos zenei elismerésben. A szerveződő Magyar Gyógyszerészi Kamara szakmai érdekvédelmet akar nyújtani tagjainak, s el kívánja érni' hogy a gyógyszerészetet és a gyógyszerészeket érintő jogszabályok meghozatalába beleszólása legyen. A közeljövőben elkészül az alapszabály tervezet, a kamara alakuló közgyűlését ősszel tartja. SZÓL A RÁDIÓ Hallotta? A Hazafias Népfront felhívása A Szigligeti Színház felújításáért A Hazafias Népfront Szolnok Megyei Elnöksége felhívással fordult a megye valamennyi művészetet pártoló lakosához, kollektívákhoz, közösségekhez, hogy nyújtsanak erkölcsi, anyagi támogatást a Thália szolnoki otthona, a Szigligeti Színház rekonstrukciójához. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a múlt évben hozott határozatot a hét évtizedes, korszerűtlen épület rekonstrukciójáról, és ehheZ- pénizügyi támogatást is megszavazott. A felhívás utal arra, hogy az ország több vidéki városa többek között Szeged, Győr, Veszprém színházát is társadalmi ösz- szefogással újították fel. A magas színvonalú előadásairól, folytonosan megújuló művészi munkájáról ismert színház támogatására már a népfront felhívása előtt is szép számmal jelentkeztek vállalkozók. A Tisza-menti Vegyiművek, a megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, a Tisza Bútoripari Vállalat szolnoki gyára, az áfész, a Tejipari Vállalat és több kollektíva, szocialista brigád ajánlott fel önkéntes munkát és pénzt. Az eddigi szándékok azt tükrözik, hogy a Nemzeti Színház felépítésére irányuló korábbi kezdeményezés csődje nem tette pesszimistává a lokál- patrióta szolnoki színházkedvelőket. A felajánlott összeget a 837—940 számú számlára (OTP Beloiannisz úti körzeti fiókja, Szolnok 5000) 3702 hivatkozási számra lehet befizetni. Posta- utalvány az OTP fiókjaiban igényelhető. A Magunkat ajánljuk szombat délutáni műsorában új, egyórás blokk debütált nagyszombaton. A Bányai Gábor szerkesztésében ezentúl háromhetenként jelentkező „Hallotta?” nem akar semmi újat, s mégis, már bemutatkozásakor is új, érdekes volt. A műsor szerkesztője azt írta az RTV-újság- ban: „Ez a régi-új műsor róluk szól, az elmerülő, de inkább hétköznapján hős békákról. (Előbb a bevezetőben a kultúra napszámosait nevezte békáknak.) — Az ő tetteikről. Pletykák, információk, beszélgetések követik egymást: és közben rábeszélünk, meg lebeszélünk, ajánljuk és elborzasztunk, viccelünk, vagy meghatódunk. Az érdekel bennünket, ami a kultúra készítőit és fogyasztóit egyaránt izgatja. Követjük a napi ízlést — hogy ki- mosolyogtassuk az ízléstelenségeit. Élkötelezett műsor lesz: csak nem személyek, hanem elvek és értékek iránt. Gyors műsor lesz, mindenről röviden, frissen akar szólni. Tartalma az utolsó pillanatban alakul. Mert még hiszünk abban: bár nehéz, azért érdemes a kultúráról beszélni ma nálunk.” Érthető, frogy ilyen bevezető-beharangozás után az ember az ünnepi készülődések között sem feledkezik meg a Hallotáról. Különben is, a szombat délutáni kétórás kezdés kitűnő idő. Hallgathatja a beiglivel bíbelődő . háziasszony, és magával viheti palántázására kiskertjébe a hobbis. (Ezért lesz örök előnye a rádiónak a tévével szemben: csak a fülre, gondolkodásra, résztvevő érzésekre van hozzá szükség. A tévé már gonoszabb: á szemet is igénybe veszi, s rendszerint ölhetett kezekkel, vagy csak nagyon kevés dologgal lehet mellette üldögélni. ..) Nos, a most szombati műsorban először a színházi világ nagymestere, Csiszár Imre beszélt. Arról, hogy előreláthatólag egy hónap múlva már a Nemzeti Színház igazgatója lesz, de addig is, már gondja van és lehet a szerződésekre. És megmondta kereken: feleannyi színészt szerződtet a következő évadra a Nemzetihez, mint a mostani létszám. Se a színésznek, se a színháznak nincs szüksége vattaemberekre, olyan gárdára, amelynek fele színpadra se lép évadról-évadra, csak van, csak ott van státusban. És nem szólalt meg a második, nekünk szolnokiaknak nagyon ismerős színigazgató! Tudjuk már újságokból, hogy Székely Gábor fölmentését kérte a Katona József Színház igazgatói tisztségéből. Mi az oka? — akarta kérdezni a Hallotta riportere, de csak azt válaszolhatta rá: Székely Gábor nem fogadta el a feléje nyújtott mikrofont, s ugyanígy elzárkózott a nyilatkozástól Zsámbéki Gábor, a művészeti vezető is. Így békében él tovább a pesti pletyka, mintha a két neves színházi szakember békétlensége okozta volna Székely lelépését... Huszár Sándor Erdélyből áttelepült író azt mondta el: ahogyan otthon, itthon is őket akarja szolgálni, a kisebbséget. .. Ünnepi üzletről is hallottunk a Hallottunkban. Budapesti egyetemisták „dolgoztak” március 15-én, az utcán. Kokárdát árultak, nem is kis haszonnal. S egy-egy téma között felüdülésként:, örkény-egypercesek. — Kitűnő egy óra volt! (SJ)
