Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-25 / 72. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. MÁRCIUS 25. 5 Mit eszik a gyerek? KISZ-ről, közösségről — kötetlenül Például szójás húsgombócot Az egészségvédelmi tanács tagjai a szójával és korpával készült süteményeket kóstolják ■Megkóstolták már Önök a szójás töltött káposztát? Vagy a szójás tojáskrémet? Nem? Pedig ezek az ételek léteznek, a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat Gyer­mek- és Munkahelyi Étkez­tetési Leányvállalatának szakemberei készítik. Ezekből'és még sok más, szójával, kukoricaliszttel és rizsliszttel készült ételből tartott bemutatót és kósto­lót a leányvállalat a megyei egészségvédelmi tanács leg­utóbbi ülésén, amelyen - a gyermekétkeztetés helyzeté­ről volt szó. A leányvállalat 45 főző- és 250 tálalókonyhája több mint 31 ezer óvodás- és iskolás­gyermek étkeztetését bizto­sítja. Mint az igazgató, Si- pula József elmondta, a köz- étkeztetésben is egyre mesz- szebb kerülünk az egészsé­ges táplálkozástól. A gyere­kek szeretnének az óvodá­ban, a napköziben több húst, gyümölcsöt és süteményt kapni. Több hús nem lesz, hiszen még a kis adag bizto­sítása is elveszi majdnem a felét annak a pénznek, ame­lyet a szülők fizetnek be. Gyümölcsből megfelelő ár­politikával, olcsó áru beszer­zésével tudnak többet adni, és a süteményigényt is ki tudják elégíteni. A gyermekétkeztetésben gondot okoz az is, hogy a központilag megállapított nyersanyagnormák elfogad­hatatlanok, irreálisak. A 3— 6 éves óvodás gyermekebéd- normája például 13 forint 90 fillér, a 6—14 éveseké 18 forint, a középiskolásoké pe­dig 20 forint. Ugyanakkor egy 6 éves és egy 14 éves gyermek étvágya között óri­ási különbség van, az ét­kezésre fordítható összeg pe­dig ugyanannyi. A középis­kolások 20 forintjából is ne­héz boldogulni, hiszen a 15—18 évesek már annyit esznek, mint a felnőttek. A gverekek nemcsak az ételek mennyiségével, de a minőségével sem elégedettek. A megyei Köjál felmérése szerint zsíros és egyhangú ételekről panaszkodnak. Nem szabad azonban elfe­ledkezni az otthoni étkezés­ről sem. Hiszen a gyerekek kifogásainak égy része ép­pen az otthoni étkezés elég­telenségéből fakad. Az óvo­dások, iskolások egyhanma- da reggeli nélkül megy el hazulról. Ha uzsonnát se kap, csak délben (a kony­hák zsúfoltsága miatt sok­szor csak 13—14 órakor) jut ételihez. Reggeli nélkül ke­vésnek érzi az uzsonnát, az ebédet. Akadnak közöttük olyanok, akiknek a főzelék nem étel, félre tolják, mert otthon nem szokták meg. A gyermekétkeztetési le­ányvállalatnál most szójás ételekkel kísérleteznek, hogy az óvodások, iskolások táp­lálkozását változatosabbá, korszerűbbé, egészségesebbé tegyék. Olyan ételeket ké­szítenek — a Törökszent­miklósi Gabonaipari Válla­lat receptjeinek segítségével —, amelyek szóját, kukori­ca- és rizslisztet tartalmaz­nak. A szója fogyasztását egyébként régóta szorgal­mazzák az egészségnevelés­sel foglalkozó szakemberek. Magas fehérjetartalma mi­att húspótlónak is tartják. Az ára persze jóval olcsóbb, mint a húsé. így a szójával készült ételek (húsgombóc paradicsommártásban, töl­tött burgonya és káposzta, szójás májkrém, tojáskrém és húskrém) kevesebb pénz­be kerülnek, mintha hagyo­mányosan készítenék el. A megspórolt forintokat pedig lehet másra (az uzsonna változatosabbá tételére, több gyümölcs vásárlására) fordí­tani. Pillanatnyilag a szójás mini fonott kalácsot, brióst, hamburgert kísérletezik ki a leányvállalat dolgozói, és hamarosan bevezetik a gyer­mekétkeztetésben ezeket a korszerű, egészséges étele­ket. Kint maradt a tábla Dohányzásmentes munkahelyek Jánoshidán Az Országos Egészségvé­delmi Tanács a múlt év ele­jén egészségmegőrzési társa­dalmi programot hirdetett meg, amelyhez Jánoshida is csatlakozott. Pályázatokat hirdettek a község intézmé­nyeiben az egészséges életvi­tel érdekében. Az iskolában a tanulók életkori sajátosságait figye­lembe vevő előadássorozatot rendeztek .elsősegélynyújtó és csecsemőápolási tanfolya­mot indítottak. Úgynevezett „betegklubot” szerveztek, melyben legfontosabb fela­datnak az egészség védelmét, valamint az orvos és az egészségügyi kérdésekben tá­jékozott betegek eredményes együttműködését segítették elő. A pályázatban szeretjei­tek olyan környezetvédelmi és köztisztasági feladatok is, mint a tisztasági őrjáratok, a tiszat udvar, rendes ház. és a tiszta utca akciók. Talán az egyik legnehe­zebb vállalás a füstmentes munkahelyek megteremtése volt. A huszonkét községi munkahelyből 16 vállalko­zott a feltételek teljesítésére, ami abból állt, hogy hat hó­nap alatt az épületben nem­csak az ott dolgozók, de az oda látogatók sem dohányoz­hatnak. Elsősorban gyermek­es egészségügyi intézmények, a kevés dolgozót foglalkoz­tató munkahelyek és általá­ban a nők merték vállalni az önkéntes korlátozást. A füstmentes aikció kezde­tétől, szeptember elsejétől eltelt a hat hónap, és lénye­gében eredményes volt a próbálkozás. A tizenhat in­dulóból két munkahely, a ta­nács és az új iskola nem tu­dott megfelelni saját válla­lásának, vagyis a kollektíva nem tudta megtartani, vagy dolgozójával megtartatni fo­gadalmát. Ennek ellenére ezeken a helyeken is jelen­tősen csökkent a dohányzás, csak kijelölt dohányzóhelye­ken fújták a füstöt. A do­hányzást tiltó feliratokra hi­vatkozva pedig volt ürügy az idegenek megkérésére, megszólítására, amit azok meg is tartottak. A nikotin- hiány miatt rövidültek az értekezletek, gyorsult az ügyfélforgalom, és összessé­gében egészségesebb lett a munkahelyek levegője. Az értékelő bizottság a 14 füstmentes munkahely kö­zött 30 ezer forintot osztott szét, amit ajándékutalvá­nyokra. dekorációkra fordí­tottak. Az ősszel kihelyezett táblákat pedig már nem ve­szik le. mert a taointatos felszólítás: ..Füstmentes munkahely, kérjük a dohány­zás^ mellőzni” a tapasztalat szerint minden dohányost kedvezően befolyásolt. — Ip — Az előrehozott bérkifizetésekről Mint arról lapunkban ko­rábban beszámoltunk, már­cius végén fizetik ki az áp­rilis elején esedékes munka­béreket. Akkor ezt a hírt a Magyar Távirati Irodától kapta szerkesztőségünk, és a Magyar Nemzeti Bank még nem erősítette meg. Azóta megjelent a Magyar Köz­lönyben a 2,1989 III. 17-es MNB rendelkezés az előre­hozott munkabér-kifizeté­sekről. Szolnokon: Kedden tanácsülés A megyeszékhely városi tanácsa március 28-án, ked­den tartja soron következő ülését, amelyen többek kö­zött megtárgyalja a Szolnok Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat jelentését Szolnok város és a körzethez kap­csolt községek vízellátásá­nak helyzetéről. A napiren­di pontck között szerepel még a nagyközcsségi anten­narendszerről szóló tavaly- előtti tanácsrendelet hatá­lyon kívül helyezése, a vá­rosban megvalósuló kábelte­levíziós hálózat üzemeltető­jének kijelölése, a Társadal­mi Munkáért kitüntetések adományozásáról szóló elő­terjesztés megvitatása. Aki marad, bizonyíthat Napjaink sajtójában érdekes tanul­mányok, mélyreható elemzé­sek tömkelegé lát napvilágot a célból, hogy — araszolván az igazság felé — megpró­báljanak jelentőségéhez, ha­gyományaihoz méltón foglal­kozni egy fejlődésében, ala­kulásában megtorpant ifjú­sági szervezettel, a Kommu­nista Ifjúsági Szövetséggel. Ha az ember figyelmesen el­olvassa az utóbbi mintegy másfél esztendő publikációs termését, messzemenő kö­vetkeztetéseket vonhat le — kivált, ha saját tapaszta­latait is elegyíti az olvasot­takkal — arra névze, hogy a hivatalosan szervezett if­júsági szövetség, mint mo­nolit egység, a társadalom pluralizálódásának hatására eresztékeiben reccsent meg. Maguk a KISZ vezetői, tag­jai is állítják: az idő, a sür­gető változások iránti igény messze túlhaladta a szerve­zetet. Azt is fölismerték, hogy lépésváltásra van szük­ség, hisz’ a fejlődés nem tűri tovább a késlekedést. Változó társadalomban élünk, olyanban, amelyben szüntelenül (és néha ugrás­szerűen) módosulnak a ko­rábban stabilnak vélt érté­kek, változnak a politikai és gazdasági fogantatású kinyi­latkoztatások szaporodnak az alternatív csoportosulások, illetve pártok. Olyan a lég­kör amelyben minden két­séget kizáróan bebizonyoso­dott: a hivatalos ifjúsági mozgalom egy percig sem halogathatja tovább, hogy szembenézzen és számoljon a realitásokkal, nevezetesen' azzal, hogy egy idő óta már nem egyedüli képviselő­je a magyar ifjúságnak, pontosabban már nem- az egyetlen ifjúsági politikai szervezet. Az alternatív cso­portok létrejötte kihívás és egyúttal nagy pezsgést sej- dített. A konkurenciaelmé­let végtelenül egyszerű tör­vényei most sem hagytak kétséget afelől, hogy tudato­sítsák : nagy valószínűséggel e területen is egészséges módon átrendeződnek majd, nem is olyan soká az erővi­szonyok. (Kisebb viták lán­goltak fel arról, hogy ha például a FIDESZ nem ala­kul meg, s nem lép színre tavaly, akkor a KISZ-nek sem jutott volna eszébe meg­újulni. Ezt persze túlzás len­ne állítani és elfogadni, hi­szen a már említett KISZ-es indíttatású lépésváltást első­sorban a társadalomban je­lentkező válságtünetek siet­tették, bár a folyamatok fel- gyorsításához bizonyára ins­piráló erőt jelentett a külön­féle alternatív ifjúsági moz­galmak színre lépése). Nem vitás, a KISZ csak akkor képes versenyre kel­ni vetélytársaival, ha me­rőben új politikai platform­mal rukkol elő, olyannal, amellyel, nem csupán az MSZMP árnyékában húzó­dik meg. (Talán nem vélet­len, hogy a legutóbbi hóna­pok KISZ-taggy ülésein — megyénkben 'is — mindin­kább napirendre került egy kevésbé tisztázott, már-már „depressziót” előidéző „együttélési” probléma, tudniillik az MSZMP-vel va­ló túl szoros kapcsolat —- vagy inkább sajátos függő­ségi viszony? —, amelynek m: hamarabbi lazulását szor­galmazták a KISZ-es fiata­lok. Tették ezt abban a re­ményben, hogy igazi, mind­két fél számára előnyös partneri viszony alakuljon ki. Mert a KISZ — mint ve­zetői megfogalmazták sok helyütt — igényli az MSZMP segítségét, támogatását, ugyanakkor saját igényei szerint keresi útját, tevé­kenységének formáit. Szó­val, ■ új, világos politikai program kell. A „Szocializ­must, de másképp!" hatásos szlogenje mellett szőkébb pátriánkban feltűnt egy nem kevésbé hatásos, első hallás­ra talán még drámainak is tetsző felhívás: „Ne játsz- szuk el az utolsó esélyt!” A mondatot program követi, benne a sokakat érintő sú­lyos lakásprobléma ország- gyűlési megtárgyalásának javaslatával. Igen, már csak javaslatról lehet szó, hiszen a KISZ — a mai közismert viszonyok közepette — nem tud igazából kompetens len­ni egy ilyen nagy horderejű ügyben. Pedig a fiatalok jog­gal várnák el a szervezettől, hogy hasson oda lakásügy­iben, ám az esélyek rohamo­san csökkennek. És ez csak egyik általános gond a sok közül. Elixírt találni a bajok orvoslásához pedig szinte lehetetlen, s nehéz népszerűén politizálni, ami­kor a legnagyszerűbb elgon­dolások, tervek is kisikla- nak a gazdaság buktatóin. Ilyenkor merül fel leg­többször a kérdés: mennyire vonzó, egyáltalán vonzó-e még manapság a KISZ? Tud-e olyan programot nyújtani, amellyel képes új­ra tömegesen maga mellé ál­lítani a fiatalságot? Nem könnyen megválaszolható kérdések, annyi bizonyos! A KISZ-ből az utóbbi idők reformfuvallatának követ­keztében aggasztóan sokan léptek ki; a „megvilágoso­dás” időszakát minden bi­zonnyal nehezen heveri ki a szervezet. Akik viszont ma­radnak, bizonyíthatnak, és szó sincs arról, hogy az if­júsági mozgalom szekere nem képes kijutni a kátyú­iból. Azonban óvakodniuk kell a szervezet túlbonyolításától, hiszen ép­pen a bő létszámú appará­tus, és egyéb „felnőttes” mozgalmi elemek átvétele lassította le a KISZ vala­mikori lendületét, Én sze­mély szerint sok fiatalt meg­hallgattam arról, hogy miért vonzó, illetve nem vonzó a KISZ manapság. Sokak vé­leménye csengett össze a huszonhárom éves Bognár Csaba műszerész (Szolinfot Kft.) tömör mondatával: „Nem igaz, hogy a fiatalok nem igénylik a közösséget, végtére is az ember társas lény, de túlszervezett, átte­kinthetetlen formában, ne­hézkessé merevedve kevés­bé van rá igény. így van az én korosztályom, így va­gyunk mi fiatalok — több­ségünkben — a KISZ-szel is...” J. J. A lakosság is segített Gyógyszertárat avattak Tiszaszentimrén Tegnap délelőtt Tiszaszentim­rén Bugán Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese, a körzet országgyű­lési képviselője ünnepélyes kere­tek között adta át a község új gyógy­szertárát. A ben­sőséges ünnepsé­gen részt vettek a helyi állami és pártvezetésen «kí­vül a gyógyszer­tári központ mun­katársai is. Az impozáns, a környezetébe har­monikusan illesz­kedő épületben a 126 négyzetméte­res gyógyszertá­ron kívül egy szolgálati lakás is helyet kapott. A beruházás 6,7 mil­lió forintba ke­rült, ehhez az ál­lami alapjuttatá­son kívül a gyógy­szertári központ, a megyei ©s a tisza- szentimrei tanács járult hoz­zá. A helyi lakosság egymil­lió forintot áldozott a nemes célra, és mint. Bugán Mihály megnyitóbeszédében hangsú­lyozta: ,,a gyógyító egészség­ügy nem elhanyagolható ré­sze a beteg ember ellátása gyógyszerekkel. A humán te­rületek. köztük az egészség­ügy javítása a magasabb szakmai színvonal érdekében megkülönböztetett figyelmet érdemelnek. A közösség, a tanácsi, szakmai és ágaza‘i irányítás nemcsak tudomásul vette azt, hogy a település régi gyógyszertára életveszé­lyessé vált, hanem összefo­gással, felelős együttműkö­déssel, szebbet, korszerűbbet alkotott.” A gyógyszertári dolgozók ezután minden igényt kielé­gítően, korszerű körülmé­nyek között szolgálhatják ki a tiszaszentimrei és a két szomszéd község gyógyszert igénylő betegeit. Kapitány István, a gyógy­szertári központ igazgatója az ünnepség kapcsán el­mondta, hogy a megyében tovább folytatódik a gyógy­szertárak építése, rekonst­rukciója. Így a közeljövőben Jászberényben, később Jász- árokszálláson, Jászapátiban és Jászfényszarun építenek modern gyógyszertárat. Ti- szaderzsen május 1-jévelegy gyógyszerszobát adnak át, majd Tiszafüreden tervezik egv több szolgálati * lakással ellátott gyógyszertár építését. — ta — . Csillag Imre. a gyógyszertár vezetője szolgálja ki az első vevőt

Next

/
Oldalképek
Tartalom