Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-24 / 71. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP m 1989. MÁRCIUS 24. Szolnoki bankigazgató az eredményekről és a gondokról Kétéves a pénzintézetek reformja Az 1987. január l-,jével be­vezetett kétszintű bankrend­szer, a Magyar Nemzeti Bank és a belőle kinőtt öt kereskedelmi bank, illetve a szakosított pénzintézetek munkájának megítélése ma is vitatott téma. Létrehozásá­nak szükségességét, idősze­rűségét nem sokan kérdője­lezték meg.. A vitát és a je­lenlegi problémákat is az okozza, hogy egy gazdasági mélyponton és a bankok szá­mára hátrányt jelentő örök­séggel indultak az új pénz­intézetek, s a kezdeti idő­szakban nehéz volt megítél­ni, hogy egy-egy központi pénzintézkedés milyen ha­tással van a gazdálkodó szer­vezetekre. így fordulhatott elő például az 1987 első ne­gyedévében az a hitelválság, amely különösen a mezőgaz­daságot érintette érzékenyen. Az viszont egyértelműen az új banrendszer javára írha­tó, hogy az eddigi hatóság­ból a gazdálkodó egységek­kel partnert viszonyt kialakí­tó pénzintézetek alakultak ki. Most már mind az új ban­kok, mind az üzletfeleik a számukra kedvezőbb lehető­ségeket, feltételeket támo­gatják, illetve vehetik igény­be. Hogy ez így legyen, több mint másféléves próbaidőre volt szükség. Sokan túlzásnak tartják a bankok kamatait, de ezek szintje részben közgazdasági törvényszerűség. A befekte­tőiknek kevés, a hitelfelve­vőknek sok. Pénzemberek úgy ítélik meg, hogy mai vi­szonyaink között a 20 száza­lék alatti kamat reális, igaz a bankbetétért és a hitelért is reálkamatot kell fizetni. Á szelektív hitelpolitika mellett a hitelkamatok is be­folyásolják a gazdasági struk­túra változását, az alacsony kamatú hitelekkel csak a mostani helyzetet ' lehetne konzerválni. A pénzpolitiká­nak ezt a részét mostanában sokan hangsúlyozzák. A gaz­daságirányítási szemléletmód változásával lehetne elérni, hogy a vállalati vezetők és a bankok ne mikroszinten gon­dolkodjanak. A bankok közötti verseny, amely most már az üzemek­nek, tgz-eknek fog talán kedvezni, most kezdődik. A társasági törvény megalkotá­sával, az új vegyes érdekelt­ségű vállalatok indulásával megnő a bankok szerepe és kockázatvállalása is. A felté­telrendszer, az infrastruktú­ra fejlesztésével lehetőséget kell adni minden bank szá­mára, hogy a lakossági pén­zeket is kezelhesse. A kint levő nagy mennyiségű pénz bevonása megfelelő kamat­politika mellett, pezsdítő ha­tással lenne a gazdasági fo­lyamatokra. Szolnok megye viszonylag kedvező helyzetben van, mi­vel itt három bank működik, igy kevésbé érezhetőek a pénzpolitikán keresztül érvé­nyesített megszorító intézke­désiek. A bankok mindegyike olyan új és önálló utat ke­res, amivel biztosíthatja ma­gának a hitelképes és a be­fektetni vágyó ügyfeleket. Megtartani viszont csak úgy tudják őket, ha a feltételek mindkét félnek megfelelnek. Ezekről és a bankrendszert érintő egyéb problémáikról hallhattunk a Technika Há­zában azon az előadáson, amelyet Koleszár István, a Külkereskedelmi Bank Rt szolnoki fiókigazgatója tar­tott. — ta — A Tiszaföldvár és Vidéke Afész dobozüzeme hét éve alakult és harminc em- i bernek biztosít munkát. Forgalma évente 36 mil­lió forint. Az üzemben tetszetős kivitelű tűzött, illetve ragasztott egyedi és széria dobozokat ké­szítenek. T. Z. Vita a „végkielégítésről” Minőségi búzatermesztési programot hirdet a GITR Közös vállalattá alakul a termelési rendszer Tizenkét esztendővel' ezelőtt alakult meg a szolnoki .köz­pontú Gabona és Iparinövények Termelési Rendszere (első­sorban a nevében is szereplő szántóföldi kultúrák termesz­tésének koordinálására) hét megye 51 gazdaságának 57 ezer hektárnyi termőterületén. Az azóta is a Rákóczifalvi Rákóczi Tsz gesztorságával működő szervezet a tag- és partnergaz­daságok megelégedésére végezte az időközben lényegesen sokrétűbbé vált tevékenységét. Bizonyítja ezt az is, hogy je­lenleg 10 megyében 277 gazdaság több mint fél millió hek­tárral tagja a rendszernek. Ezen kívül raktárhálózata révén több mint ezer más gazdálkodó szervezettel is kereskedelmi kapcsolatban áll a GITR. A Csongrád és a Bács- Kiskun megyei után a ter­melési rendszer szolnoki al­központja is megtartotta 33 partnergazdaságának képvi­selői részvételével az idei el­ső részközgyűlését. Ezen — a GITR és megyei alközpont­ja tavalyi munkájának érté­kelésén túl — a termelési rendszerből közös vállalattá történő átalakulás előkészí­tése volt a kiemelkedő pa­pirend. A taggazdaságok az utóbbi években már érezték, hogy a gesztorsággal folyta­tott közös tevékenységük — éppen a jogi személyiség hi­ányában — korlátot szab a gazdálkodásban és főleg a közgazdasági környezetben időközben végbement válto­zásokhoz való gyors és ru­galmas alkalmazkodásnak. A szolnoki részközgyűlésen ezért — mint ahogyan a kecskeméti -és a szegedi fó­rumon is — úgy döntöttek: a GITR leválik a rendszer- szervező rákóczifalvi tsz-től és július 1-jétől közös válla­latiként folytatja tovább a munkáját. Nagy vitát váltott ki mind­három eddig megtartott résziközgyűlésen a „végkielé­gítés”. A leendő közös válla­lat társasági szerződésterve­zetében ugyanis az szere­pjelt javaslatként .hogy az új társaság a GITR technoló­giáinak, szellemi termékei­Rugalmas alkalmazkodásért Fizessenek a szövetkezetnek Exportpiacokat . keresve nek, üzlet- és kapcsolatkö­rének használatáért mind­ezek tulajdonjogának átvál­lalásáért az éves tevékeny­ség eredményéből húsz szá­zalékot öt. esztendőn át fi­zessenek a Rákóczifalvi Rá­kóczi TsZ-nek, a volt gesz­tornak. Szolnokon is megle­hetősen megoszlottak ezzel kapcsolatban a vélemények. Voltak, akik ugyanazt java­solták. mint a kecskeméti közgyűlés résztvevői: töröl­jék a javaslatot a tervezet­ből, mondván, hogy a meg­szűnő termelési rendszer és a létrejövő közös vállalat nem adós egymásnak. El­hangzott olyan javaslat is: fel kell mérni, mit ér jelen­leg a gesztorgazdaság szelle­mi vagyonrésze, és azt fi­gyelembe kell venni a közös vállalatban. A részközgyűlés végül is. elismerve a rendszerszervező annak idején vállait kezde­ményező szerepét, a több mint egy évtizeden át vál­lalt, a gesztorsággal járó fel­adatok megfelelő ellátását, úgy határozott: a közös vál­lalat három éven keresztül eredményének 5 százalékával „fizeti ki” a Rákóczi Tsz-t. Szó esétt természetesen a tanácskozáson arról is, hogy a cégtáblán kívül mi válto­zik várhatóan a társaság életében, munkájában. A tervek között figyelemre méltó az alakuló közös válla­latnak a három évre meghir­detendő minőségi búzater­mesztési programja. Az el­képzelések szerint magas sü­tőipari értékű — ezáltal a világpiacon 10—30 százalék­kal magasabb áron értékesít­hető — búzafajtákból 5000 hektárt vetnek már idén ősz­szel. Három év alatt 35 ezer hektárra szándékoznak növelni a vetésterületet és arról mintegy 150—160 ezer tonna minőségi búzát a nyu­gati országokba exportálni. A műszaki- technikai fej­lesztéssel kapcsolatos elkép­zeléseik között szerepel pél­dául a szerves trágva ható­anyagmegőrző és környezet­kímélő kezelési technológiá­jának kidolgozása, géprend­szerének kefejlesztése. A ke­reskedelmi tevékenységét az eddigi olajosmag értékesíté­sén kívül a tag- és partner­gazdaságok igényei szerint minden növényre kiterjeszti a közös vállalat. Elsősorban közvetlen exportpiacokat ke­resnek a gazdaságok részére, hogy az árrés ne vesszen el a többcsatornás értékesítés útvesztőiben, hanem marad­ion a termelőknél, növelve azok exportérdekeltségét, a gabona és ioari növények termesztésének jövedelmező­ségét. TF Minden évben kétszer, tavasszal és ősszel Martfűre „költözik” az Ideál Kereskedelmi Vállalat törökszentmiklósi Bástya bútor­boltja. Az idei első kirándulás március 21- én kezdődött és ma ér Véget. A cipőgyári művelődési központ nagytermében szek­rénysorokat, kárpitos garnitúrákat, kony­habútorokat. és kiegészítő kis bútorokat mutattak be és árultak, nem kevés siker­rel. A négy nap alatt a martfűiek több, mint félmillió forint értékű bútort vásá­roltak. (Fotó: Nagy Zsolt) Szöcskék Hamburgból Magyar táncokkal, húsvéti népszokásokkal ismerkednek n muosz állásfoglalása Távirat Romániába A Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének El­nöksége — amint a Magyar Távirati Irodát is tájékoz­tatta — örömmel értesült az MSZMP Bács-Kiskun Me­gyei Bizottságának arról az állásfoglalásáról, amely el­ismerte a megyei pártlap, a Petőfi Népe szerkesztősé­gének önállóságát, és amely- lyel elhatárolta magát a pártbizottság tisztségviselői­nek közvetlen utasításokon vagy tilalmakon alapuló be­avatkozásától. Az elnökség úgy véli: (kívánatos, hogy ez ne csak Bács-Kiskunban vál­jék elfogadott elvvé és gyakorlattá. A MUOSZ Elnöksége táv­iratot intézett a Román Új­ságíró Tanácshoz, s a ma­gyar újságíró-társadalom ne­vében kifejezi megdöbbené­sét három román újságíró — Petre Málhái, Anton -Un- cu és Mihail Greanga — le­tartóztatása miatt. A MUOSZ Elnöksége a legha­tározottabban tiltakozik a szólás- és sajtószabadság e durva megsértése ellen, s követeli az emberi jogokért, a demokráciáért küzdő há­rom újságíró azonnali sza­badon bocsájtását. A Jászsági népi együttes és a megyei néptánc — mód­szertani központ öt éve tart kapcsolatot a hamburgi Ta- uzhans Projekttel, az otta­ni Szöcskék néptáncegyüttes­sel. Azóta a kamaraegyüttes rendszeresen ellátogat Ham­burgba, ahol fellépéseken vesz részt és tanfolyamot vezet, Hamburgból pedig Jászberénybe jönnek a tán­cosok a nyári és a kimon­dottan részükre szervezett húsvéti táborokra. Idén március 19. és április 1. között huszonhat NSZK- beli fiatalt látnak vendégül Jászberényben. A program­ban magyarországi és erdé­lyi táncok tanulása, gyakor­lása, a korábban szerzett is­meretek elmélyítése szere­pel. Ezen túl a helyi hüsvé-' ti népszokásokkal is ismer­kednek a vendégek. Hagyo­mány ugyanis a népi együt­tesnél, hogy a fiúk húsvét hétfőjén ünneplőbe (népvise­letbe) öltözvén felkereked­nek és a zenekarral felke­resik az együttes lánytagja­it. Ellátogatnak most Zsárn- bokra is, ahol hagyományait, népviseletét ima is őrzi a fa­lu, ennek egyik legszínesebb példája éppen a húsvéti kör­menet. Megtekintik Holló­kőt, az élő múzeum-falut és Mátrafüreden a palóc múze­umot, a Budapesti Tavaszi Fesztivál rendezvényére a sportcsarnokbeli táncház ta­lálkozóra ás elutaznak. A néptánctábor nagysza­bású rendezvénye lesz a szombaton este 7 órakor kez­dődő ünnepi húsvéti műsor a Déryné Művelődési Köz­pontban. Ezen a Törökor­szágba készülő Barkóca gyermek tánccsoport műso­rából, a kamaraegyüttes új, kétórás összeállításának leg­javából láthatnak a jászbe­rényiek ízelítőt. Fellép a Jászsági népi együttes és bemutatkoznak a hamburgi táncosok is. Élővilág tejben-va/ban Tallin nem járok messze az igazságtól, ha azt mon­dom, hogy Szolnokon elég sovány az áruellátás. Hogy miből? Például sovány, tejes kakaóból. Ami pedig azért érthetetlen számomra, mert nem látom az okát. Hiszen tej van, kakaópor van, akkor hát miért nincs elegendő zacskós kakaó. Esetleg a zacskó az oka? No nem, ez nem lehet, hiszen akkor zacskós tej sem lenne. Bizo­nyára idő nincs a gyártásra. Vagy a rendelésre. Márpedig az egyszeri kismama sem szoptatott, ha csak gyereke és teje volt, ideje meg nem. Nos, nekem van időm, amit elsősorban a kakaóvá­sárlásból tudok ellopni, így itt az ideje szóvá tennem: baj van a kakaófronton. Sőt hadd fokozzam: a város ABC-áruházai mintha egy­fajta hiánykartellbe tömörül­nének, azaz, ha az egyikben nincs, akkor biztos, hogy a másikban sincs. Mégis akad * szabály erősítő kivétel. Egy ilyen eset tör­tént velem is a minap. Elé­gedetlenül fordultam ki az egyik boltból, s nem any- nyira a töretlen bizakodás, mint az ellátás kényszeréből fakadó kötelességtudat vitt a 'másik bolt hűtőpultjáig. Nos, itt egyszerűen szagot kellett fognom■ Egyik kedvenc olvasmá­nyomból tudom, hogy a bűz mértékegysége nem más, mint az „egy penetron”. Emi­nek érzékeléséhez — ha jól emlékszem — kimondottan görényközeiben kell tartóz­kodni. Kérem, ez a hűtőpult — a sok selejtes zacskó ki­folyt tartalmától — már a boltajtóból érezhetően is, 50 —60 penetront árasztott. Kö­zelebb araszolva úgy érez­tem, hogy itt már a jobb ér­zésű görények is befognák az orrukat, vagy saját, enyhet adó szagukat desodorlcént szipákolnák. „Viszont itt a nagy lehetőség” — gondol­tam, hiszen ilyen körülmé­nyek között már nem túl so­kan nyúlkálnak ,a kifolyt tejtermékek keverékében légpárnás járművek módjára úszkáló „kínálat” után. Én azonban a felszín alá nyúltam, mivel több kakaó­zacskó csücske, mint jéghe­gyek csúcsai árulkodtak ar­ról, hogy van itt mit keresni. Úgy hatoltam az erjedt lébe. hogy ehhez képest a Csend világából jól ismert Cousteau kflvitány mélytengeri kutatá­sai. szerény kis vállalkozás­nak minősülnének. Azért is e merész kijelentés, mert nz én „zsákmányomat” ekkor már gazdagabb „élővilág” vette körül, mint a neves francia kutatót, valahol a Csendes-óceán mélyén. Aztán következett egy zacskó tej, ami már arra is képesnek látszott hogy ma­ga hagyja el a „rejtekhe­lyét”. Ez nem volt nedves, hanem inkább ragacsos. Ilyenkor nyúl az ember ah­hoz a rendszeresített rongy­hoz, amivel letörölhetné a gusztustalanul sikamlós és szagos műanyaggöngyöleget. Igen ám, de a napnak eme szakában ez a rongy már olyan, mint egy tintával át­itatott bélyegzőpárna, azaz ha ezt használja a kedves vásárló, akkor csak ront a helyzeten, mivel ennek tar­talma is rál^enődik a zacs­kóra. Sebaj, némi oxigénadósság árán kijutottam a boltból, s jó mélyeket szívtam a friss, benzingőzös, poros szolnoki levegőből. ' Mi ebből a tanulság? Gon­dolom, nem több, mint az, hogy a tejtermék élet, erő, egészség. Legalábbis az egy- sejtűeknek és a mikroorga­nizmusoknak ott bent a bolt­ban. Ok legalább tejben- vajban fúrdenek. Igaz, ebben a lében bások is ázhatnak ki­csit. feltéve, ha vásárolnak. Panaszra pedig nem lehet ok, hiszen a legtöbb ABC legalább naponta lecseréli a „fürdő” tartalmát. Szilas Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom