Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-20 / 67. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. MÁRCIUS 20. Egy esztendő és egy átszervezés után Karcag elvált Szolnoktól Termetőszö vetkezeti m ozga/ombót Téeszek politikai pártja? „Új” Tigáz-kirondeltség Javaslat a megyei Teszöv küldöttgyűlésen Éppen egy esztendeje kapott Gulyás Ernő megbízatást a Tigáz Szolnok Megyei Kirendeltségének vezetésére. Vele azonban nemcsak ennek ürügyén beszélgettünk. Kirendeltségvezetőként a rövid egy év alatt is megélt egy átszervezést: az üzemigazgatóságon ugyanis a feladatokat megosztották, ma már a megyében — Szolnokon és Karcagon — két kirendeltség dolgozik. — A múlt év legtöbb munkát adó teendője valószínűleg a „szétválás", a karcagi kirendeltség működési feltételeinek a megteremtése volt. Mi indokolta az átszervezést, és hogyan osztották meg a feladatokat? — Egyetlen központból, távolról irányítani egy ekkora terület gázszolgáltatáshoz kapcsolódó munkáját nehezen lehetett. Csak egy példát említek: központi, szolnoki üzemeinkből jártak ki a szakemberek a Kunság legtávolabbi részébe is hálózatellenőrzésre vagy a nyomásszabályozók karbantartására. Ez rengeteg utazási költséget emésztett fel. A karcagi kirendeltség megalakulása óta január elsejétől viszont a hálózatellenőrzési feladatokat az ottani szakemberek végzik, a múlt év októbere óta szolnoki vezetők irányításával ők dolgoznak a nyomásszabályozó állomások karbantartásán is. Az utóbbi tevékenységi körben az év végéig 40 szabályozóállomás karbantartása» már a karcagiakra vár. — Hogyan változott az új szolnoki üzemegység hatásköre az átszervezéssel? — A régi karcagi üzemhez eredetileg tartozó 9 település mellé az ottani ki- rendeltség kapta meg Túr- kevét és Mezőtúrt, rövidesen hozzájuk „csatolják” Fegyverneket és Törökszentmiklósi is. Ezekkel az előbb említett változásokkal némileg növekszik a szolnoki üzemegység kapacitása, ám erre nagyon nagy szükségünk is van. Eddig csupán egy ember jutott a vegyipari és kommunális üzemekre. Ügy tervezzük, hogy az üzemigazgatóság a vállalat pénzügyi helyzetét leginkább befolyásoló munkának az elvégzésére a jövőben létrehozunk egy öttagú csoportot. — Hány dolgozója van az új szolnoki kirendeltségnek? — A megyei „csapat” százötven három tagjából százhúsz maradt nálunk. Tíz település tartozik hozzánk a régi 21-ből; csak ezt a számot nézve azonban csalóka képet papunk, hiszen Szolnok megye 40 753 gázfogyasztójából 31 856 még mindig a mi munkánkra számít, a 696 kilométeres elosztóhálózatból pedig 402 kilométer maradt nálunk. — Változik-e a kirendeltség szervezete? — Martfűn, Üjszászon és Jászberényben új körzetsfcerelőségi központokat alakítunk, az elosztóvezetékek karbantartására viszont Szolnokon egy központi részleget alakítunk. — Egy esztendő után hogy tartja, érdemes volt a kirendeltségvezetői beosztást elvállalni? — Húsz éve vagyok Tigá- zos, 1974 óta szolgáltatási területen dolgozom, kinevezésem előtt a megyei ki- rendeltség hálózati üzemének voltam a vezetője. Nem mondhatom tehát, hogy ismeretlen területre tévedtem, amikor elfogadtam ezt a megbízatást. Azonban biztos, hogy sokkal bonyolultabb munka ez. mint gondoltam. Az átszervezéssel viszont — bízom benne — ésszerűbb beosztással, tehát minden teendőnek elegendő időt szánva tudok dolgozni. Ezt segiti, hogy tavaly rátermett vezetőkkel új csoportokat alakítottunk a szolnoki kirendeltségen. Javult az elmúlt évben a felszereltségünk is, korszerű, NDK gyártmányú hálózatellenőrző műszerekkel és egy Puli műszeres kocsival dolgozhatunk a hibaelhárítást gyorsító műanyaghegesztő műszereket is kaptunk. Időszerű is volt leterheltségünk csökkentése, hisz minden szabad erőre szükségünk lesz például az igen korrodálódott szolnoki gázhálózat rekonstrukciójának előkészítésére. V. Sz. J. flz elsők között voltunk a világon A tejipar nem adja fel Mit tesz a megyei vállalat a gazdaságosabb termelésért? Az elmúlt években a tejipar jelentősen növelte forgalmát, másképp fogalmazva: több tejet és tejterméket fogyasztottunk. Ebben a tejiparon kívül jelentős szerepet játszott az is, hogy — a felvilágosító munka hatására egészségesebben táplálkoztunk. Több mint 200 kilogrammot ettünk — ittunk meg fejenként ebből a termékcsaládból, és ezzel a világ élvonalához tartozónak mondhattuk magunkat. Sajnos már csak múlt időben igaz ez a kijelentés. Az ártámogatások megszüntetése nemcsak nekünk, vásárlóknak, de a tejipari vállalatoknak sem kedvezett. Kovács Imrét, a Szolnoki Tejipari Vállalat főmérnökét kérdeztem: — Mi változott a termelésükben az áremelések után? — Valóban súlyosan érintette vállalatunkat az ártámogatás megvonása miatt bekövetkezett fogyasztás- csökkenés. Az alapanyagra, vagyis a tejre számolva 15 százalékkal visszaesett a forgalmunk az előző évhez viszonyítva. Ez fogyasztásban^ az 1984—85-ös szintnek felel meg. Az áremelésekből befolyt összeg teljes egészében az államkasszába kerül, így a keresletcsökkenésből adódó veszteségeinket magunknak kell „ledolgoznunk”. Most, két hónappal az áremelések után látjuk, hogy az olcsóbb termékeinknél kisebb a visz- szaesés, de például a vajnál ez 40 százalékos. A termelést csökkentenünk kellett, így a kapacitásunk egy része kihasználatlan. Ugyanakkor több tejet vásárolunk fel. Megnőtt a termelési kedv, amiben nagy szerepe van a felvásárlási ár legutóbbi 35 százalékos emelésének és a kistermelők számára kedvező adózási feltételeknek. A tröszti elképzelések szerint, mint eddig is, a hazai szükségleten felüli tejet igyekszünk feldolgozott formában exportálni. Tavaly vállalatunk 80 vagon Hajdú sajtot adott el a közel-keleti országokban. — A két éve elkezdett rekonstrukció, illetve a féltar- fós tej gyártásának megkezdése mennyit segít most? — A rekonstrukciót pénz hiányában még nem tudtuk befejezni, de a főbb elképzeléseket megvalósítottuk. Kedvező hatása később fog érződni. Azzal, hogy féltartós tejet most már Szolnokon is gyártunk, több tejet tudunk feldolgozni. Eddig a körzetünkben felvásárolt 140 millió liter tejből a Budapesti Visszaesett a forgalom Befejezetlen rekonstrukció Rózsavaj és társai Gyors, pontos szállítással Tejipari Vállalathoz szállítottunk 46 milliót, de ez most már csak 31 millió lesz. Erre a termékre, különösen a melegebb időben, nagy igény van. A jászberényi hasonló gyártósorral együtt elsősorban a megyei keresletet fogjuk kielégíteni és csak a fölös mennyiséget szállítjuk a megyehatáron túlra. Ez a termékünk gazdaságosabban állítható elő az eddigieknél, reméljük megfelelő nyereséget hoz a vállalatunknak. — Felmérték-e a vásárlói igények változását, illetve hogyan igyekeznek azt befolyásolni? — Ilyen felmérést nem végeztünk, viszont a kereskedelem óvatos rendelései jól jelzik a változást. A tejipar 200 féle terméket gyárt, a szolnoki a hét üzemével együtt 30-at. Az igények az olcsóbb és a kisebb kiszerelésűek iránt nőttek, viszont a vajfo- gyasztás-általános csökkenése ellenére a vajkrémek iránti kereslet nőtt. A tejipar az egyik olyan vállalatcsoport, amelyik kínálati piacot teremtett és bevételét ennek javításával, bővítésével igyekszik növelni. 1988-ban már bevezettünk néhány új terméket, mint például a Rózsavaj, amely az egyébként szokványos 80 százalék helyett csak 63 százalék zsírt tartalamaz, és íze a nagymamáink készítette vajéra emlékeztet. Aztán a különböző ízesítésű piknik és szendvics túrókrémek, és ezek habosított változatai újdonságnak számítanak. Készülünk a sültekhez ajánlott fűszervaj és egy, az új tejvonalon gyártható féltartós karamellás tej és tejszín készítésére. A közeljövőben bevezetjük a joghurt, valamint vajkrém gyártását, ez utóbbitól egy lakosra vetítve Budapest után Szolnokon fogy a legtöbb az országban. Bővítjük a kisebb kiszerelésű termékek skáláját, az 1,5 százalékos zsírtartalmú, pillanatnyilag legolcsóbb tejből félliteres kiszerelésű is kapható lesz, és a 25 százalékos zsír- tartalmú Kunság tejfölből is lesz 3 deciliteresnél kisebb csomagolású. — A vállalaton belül tudnak-e javítani a gazdálkodásukon? — Már régebben elkezdtünk ezen a feladaton dolgozni, bővítettük gépkocsiparkunkat, így pontosan, gyorsan tudunk szállítani. Üzemeink között átrendezzük a különböző termékek gyártását, hogy a termelés gazdaságosabb legyen. Létszámleépítéssel, fizetésemeléssel próbáljuk a nagyarányú fluktuációt megakadályozni, a hatékonyságot növelni. Végsősoron minden mostani intézkedésünk a gazdálkodásunk javítására irányul. Nyereség® akarunk eléírni, hogy fejlesztéseinket megvalósíthassuk. és ezzel a vásárlók igényeihez jobban igazodva, magasabb színvonalú termékekkel újra a világ élvonalához közelítsük tej- és a tejtermékek hazai fogyasztását. ' Törő András A termelőszövetkezeti mozgalomnak meg kellene fontolnia a párttá alakulás gondolatát — mondta a vitában Poden Gyula, a TOT főtitkár-helyettese. A felvetés a Szolnok Megyei Teszöv múlt pénteki küldött-közgyűlésén hangzott el, ahol — a megyei agrár- helyzet értékelése mellett — természetesen országos kérdésekről, a mezőgazdaság jövőjéről is szó esett. Nem véletlenül, hiszen gazdaságunkkal együtt ez az ágazat is nehéz, sorsfordító esztendők előtt áll. A TOT (Termelőszövetkezetek Országos Tanács) főtitkár-helyettesének kijelentése az említett fórumon nem keltett már különösebben nagy feltűnést. A párttá válás gondolata ugyanis már korábban, Bozó Imre kisújszállási tsz-elnök felszólalásában megfogalmazódott. sőt a küldött-közgyűlést megelőző egyhetes elnöki továbbképzés vitáiban is sűrűn visszaköszönt, gondolkodásra, átgondolásra késztetve a termelőszövetkezeti vezetőket. Az elhangzott véleményekből kitűnt, hogy az úi helyzetben nemcsak a nagyüzemek gazdasági érdekeinek képviseletét kell (ene) immár felvállalnia az érdekvédelmi szervnek, hanem a politikait is. A törvényalkotás egyre lendületesebb folyamában sorra készülnek azok a nagy jelentőségű jogszabályok, amelyek ezt az ágazatot is alánjaiban érintik. A tsz- törvény, a földtörvény, a tulajdonosi átalakulást szabályozó joganyag és mások. Ezek hangja, szelleme olyan, hogy abból már nem a nagyüzemi forma egyértelmű abszolutizálása tűnik ki, amint az volt eddig. Tény az is, hogy a sorra szerveződő pártok. amelyek az agrárszféra Dolitikai erővonalait próbálják manapság átrendezni, programjaikban nemigen gondolnak a nagyüzemi Da- rasztságra. Inkább új földosztásról s az egyéni gazdálkodásról szólnak, amit a termelőszövetkezetekben ma sokan a téeszek automatikus szétrobbantásának kísérleteként értékelnek. Valószínűleg ez az új, kissé ellentmondásos helyzet, s ez az értékelés szülte az úi típusú politikai érdekvédelem gondolatát. Nem javítja a mezőgazdaságban dolgozók hangulatát az sem, hogy tovább folytatódott tavaly az ágazat immár esztendők óta tartó leépülése. A küldött-közgyűlésen természetesen e kérdésről is sűrűn szó esett. Arról, hogy a mesterségesen alacsony szinten tartott fel- vásárlási árak és a csillagos egekig szökő termelési költségek (anyag, energia, gépek, tápanyagok és kemikáliák, hitelkamatok stb.) között tátongó, mind mélyebb szakadék miatt a termelőszövetkezetek jelentős részénél már a szűkített újratermelésről sem lehet szó. nemhogy a termelőeszközök fejlesztéséről. (A teljesség kedvéért hozzá kell persze tennünk: Szolnok megye még ilyen feltételek mellett is azon kevesek közé tartozik, amelyek ’87-hez képest előre léptek tavaly.) Szükség van-e ilyen helyzetben Teszövre (a téeszek területi szövetségére), s ha igen, milyenre? A kérdés válaszlehetőségei gyakorta visszaköszöntek a múlt heti fórumon megfogalmazott gondolatokban. Nemcsak a már említett politikai érdekérvényesítő szerep igénye, hanem új, hatékony gazdasági érdekvédelemé is. A módszerekről persze még folyik a vita. A megyei Teszöv az utóbbi fél esztendőben — már az új módszerek jegyében — aktív érdekegyeztető csatákat vállalt magára a felvásárlási szerződések módosítása érdekében. Most még kevesebb konkrét, kézzel fogható sikerrel mert helyenként hiányzott a téeszek egységes fellépése, de az eszközök és módszerek letisztulása után az ilyenfajta tevékenység követendő lehet. Ehhez persze az is kell. hogy egy-egy közös fellépés előtt a szövetkezetek pontosan tisztázzák érdekeiket s valóban egységes legyen álláspontjuk az ártárgyalások során. A szövetkezeti vezetők ma még maguk is többen vitatják e módszer helyességét, talán mert hisznek a józan ész szavában. Hogy az idő őket igazolja-e majd vagy a radikális fellépést sürgetőket, azt ma még legfeljebb csak találgatni lehet, ám a szaporodó jelek egyre inkább az utóbbi esélyét erősítik. Az esztendő végén téesz- kongresszus várható. A mezőgazdaságban kialakult gazdasági és politikai helyzet mindenesetre nem tűri, hogy a TOT vezetői késlekedjenek. halogassák e fórum összehívását. A késedelem ugyanis, e felgyorsult folyamatok közepette egyenlő a presztízsvesztéssel és a pozíciók romlásával. Versenyhelyzetben — márpedig ennek egyre erősödik az esélye — ezt egyetlen mozgalom. egyetlen gazdasági (és politikai?) szféra sem engedheti meg magának. U M. L. A szeptember végétől május elejéig tartó időszakban közel kétezer dolgozó találja meg a nyugalmat és a gyógyulást a boglárlellei Giuseppe de Vittorio SZOT- üdülőben. Tizenkilenc ágazati szakszervezettől érkeznek a beutaltak ide, ahol szakorvosok és ápolók foglalkoznak a fogyókúrás és a mozgásszervi betegekkel. Az állandó orvosi felügyelet mellett kulturális programok, kirándulások is segítik a kikapcsolódást. (MTI-fotó: Kálmándy Ferenc) A Néplap megkérdezte: Hol tart a Keskeny János úti csatornaépítés? A városi tanács beruházásában készülő kommunális szennyvízelvezető csatorna a Széchenyi városrész, a Keskeny János út és a Szántó körút térségének ilyen jellegű problémáit hosszú időre megoldja. Az építés első üteme a napokban fejeződik be. Deák Károlyt, a megyei Víz- és Csatornamű Vállalat beruházási osztályvezetőjét kérdeztük: hol tartanak? Negyedik alkalommal Országos mihroszámitó- gépes találkozó Pénteken kezdődött és holnap fejeződik be a BNV 25. pavilonjában a IV. országos mikroszámítógépes találkozó. A rendezvényen állandó programok, kiállítások várják az érdeklődőket, de emellett a legkülönfélébb témájú előadások is elhangzanak. A találkozónak Szolnok megyei vonatkozású eseménye is van, ugyanis ma 11 órától az úgynevezett szakmai nap programjaként Nagy Lajos, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ munkatársa előadást tart a közművelődés és a számítástechnika kapcsolatáról. — Az építés első ütemében az Ady Endre úti városi főgyűjtőtől a Kassai útig kellett eljutnunk. Ezt teljesítettük, sőt valamivel tovább is jutottunk. A későbbi ütemben érjük el a Széchenyi lakótelep előtt lévő szennyvízátemelőt. — A már elkészült szakaszon mikor állítják helyre az utat? — Ezen a részen, levonulásunk után, a többin meg csak később kerül sor, mert a Tigáz gázvezeték-rekonstrukciót végez. Ha ők befejezik a munkát, az utat szakaszonként helyreállítjuk. — A második ütemben meddig jutnak el és mikorra? — A tervek és a pénzügyi ütemezés szerint a Keskeny János út — Szántó körút kereszteződésen ez év augusztusáig kell túljutnunk. — Mire számítsanak a Széchenyi lakótelepen élők, hogyan változik majd a közlekedés? — Hogy a téves információkat elkerüljük, pontos választ erre a kérdésre március 28-a után tudunk adni. Ekkor lesz ugyanis az a megbeszélés. amelyen a beruházókon és kivitelezőkön kívül az ebben érdekelt vállalatok képviselői is jelen lesznek. Itt többek között pontosítjuk azt is: merre és menynyi ideig legyen forgalomelterelés, hogy ez minél kevesebb gondot okozzon a város lakosságának. — la —
