Szolnok Megyei Néplap, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-17 / 65. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP M 1989. MÁRCIUS 17. Nem mindennapos dolog a gumis szakmában, hogy egy nő gumiszerelő legyen. Jászberényben Hagyó Miklósné több mint húsz éve űzi ezt a szakmát. Eleinte férjével dolgozott együtt a tejiparnál, a Műszeripari Szövetkezetnél, majd önálló kisiparosként. Férje halála után mint nyug díjas önállóan dolgozik az Ady Endre úton lévő kis műhelyében — nzs — Talpra álltak — Talpon maradnak-e? (Folytatás az 1. oldalról) re jutó éves tejtermelés, meghaladta tavaly az 5200 litert. Az éveken át eredménytelenül működő sertéstelepen dolgozók nagydíjat nyertek a szaporulati mutatók javítására, az egy kocára jutó hús- . értékesítés növelésére és a fajlagos abrakfelhasználás csökkentésére kiírt megyei versenyben. Mindezt úgymond beruházás nélkül érték el, vezetési, munkaszervezési intézkedésekkel. Az elmúlt év végén elkönyvelt 15,5 milliót közelítő nyereségen kívül a szanálás óta eltelt két esztendőben 3,5 millióval csökkenteni tudták a hitelállományukat és visszafizettek több mint 5 millió hitelkamatot. Országos agrárgazdasági fórumok témája is volt már a közelmúltban: oly mértékben romlott az utóbbi években a mezőgazdasági üzemek jövedelempozíciója, hogy gazdaságok sokasága a tartalékok felélésére kényszerült. Kiszámolták Kuncsorbán is: a közgazdasági szabályozók hatásának tavalyi mérlege mínusz 7 millió forintot mutat a Búzakalász Tsz-ben. Ennek ellenére az országos tendenciától eltérően 4,5 millió forint nyereségtartalékot képeztek, és 6,7 millió forinttal gyarapították a szövetkezeti vagyont. A gazdálkodási mutatók a szövetkezet új elnökét igazolták, aki a korábbi évek veszteségeinek ismeretében is váltig bizonygatta: több van ebben a gazdaságban, többet „tud” a csorbái határ, a Búzakalász tagsága. Csakhogy — tette hozzá — a földnek is meg kell adni a magáét, ha nagyobb produktumot várnak tőle, és a művelőit is érdekeltté kell tenni a jobb munkában, a tartalékok feltárásában. Nos, ami a termőföldet illeti: a szántóterület egyharmadán meszezéssel javították a talaj minőségét, kétszer annyi szervestrágyát szórtak ki, mint korábban és a tavalyelőtti 649 tonnával szemben 1700 tonna műtrágya hatóanyagot juttattak ki tavaly a földekre. A tagok pedig a zsebükön érezhetik, van értelme a A tagság is jobban boldogul Csak jövedelmezőt is csak intenziven szorgalomnak, a rendnek, a fegyelemnek, hiszen 67 000 forintról 90 000-re nőtt, azaz meghaladta a megyei téesz- átlagot.az éves keresetük. A mai inflációs időben az a 13 millió forint sem lebecsülendő, amit a háztájiban termelt zöldségfélékért, az otthoni portáikon hizlalt sertésekért fizetett ki a tsz 1988-ban a tagjainak. Évtizede nem volt már igazi, azaz „borítékos” zárszámadás a Búzakalászban. Most már ismét tudtak kiegészítő részesedést fizetni a dolgozóknak. Nem volt könnyű talpra állni — hallom a szövetkezetiektől —, de talpon maradni sem lesz könnyebb. Kísért, nyomaszt még a közelmúlt öröksége: jócskán van még törlesztenivalójuk a hitelekből, meg a húsz százalékos hitelkamatokból. Merthogy egyelőre még csak ígéret a mezőgazdasági kormányzat által szorgalmazott három százalékos kamatkedvezmény. Az agrárolló két ága sem közelít egymáshoz, a takarmányárak újabb növekedése, a gépek és alkatrészek drágulása idén is, Kuncsorbán is tovább rontja a jövedelem pozíciót. Ezért is tervezhették csupán a felét 1989-ben a tavalyi nyereségnek. Mindezt a tengernyi országos gond közepette sorolta az elnök, Prókai Zoltán, mondván, hogy ezekkel bizony a csorbái szövetkezeti gazdáknak is együtt kell élniük. Hozzátette: nem tétlenül! Változtatást kívánt a termelésszerkezet. Időlegesen kiiktatták a vetéstervből az utóbbi években csekély jövedelemmel termelt cukorrépát, 830 hektáron termelnek viszont idén a KITE szuperin tenzív programjában kukoricát. Az állattenyésztés gazdaságosságát nagyban meghatározza a takarmányozási költségek alakulása. Ezért döntöttek úgy, hogy öntözött területen maguk termelik meg a drága, az abrakgyártáshoz eddig importált növényi fehérjét, a szóját. Az egyik legnagyobb veszteségforrástól, a térségben mind gyakoribb aszálytól 1989-ben már jóval kevésbé fenyegetett a Búzakalász Tsz. A napokban kezdik meg két lieneár öntözőberendezés telepítését, ezzel együtt három növeli most már a termésbiztonságot. Nem kevesebb, mint a fele lesz öntözhető a termőterületnek! A sorolt, a termelésfejlesztés érdekében tett intézkedések megnyugtatóak a talpra állás lehetőségével jól élt kuncsorbai gazdáknak: van esélyük a talpon maradásra is. T. F. Tőkés társakat kereső vállalatok (Folytatás az 1. oldalról) pacitás 35—40 százalékát fedezi, s ennek egyik legfőbb oka, hogy kontingensek csökkenése miatt fokozatosan kiszorulnak a szocialista piacról. Az Egri Finomszerelvény- gyár dolgozói körében viszont élénk visszhangot váltott ki a hír, hogy Vállalatuk szerepel az „eladó vállalatok” listáján. S mivel min den jelentősebb bér jházás- hoz is á vállalati tanács döntése szükségs, a kollektíva ettől a testülettől kérte számon az „eladás” szándékát. Az egri gyár ugyanis tavalyi 1,9 milliárdos termelési értéke mellett több mint 170 milliós,nyereséget is elért .konvertibilis exportját egyharmadával növelte, s bár a fejlesztésekhez jelentős hiteleket vettek fel, azok törlesztése ilyen eredmények mellett nem kényszeríti az egrieket vagyonuk kiárusítására. Így a vállalat vezetői külön is tájékoztatták dolgozóikat, miszerint nincs szó kiárusításról, pusztán a külföldi tőke bevonásának lehetőségét keresik. Hasonló törekvésekről számoltak be a jászberényi Lehel Hűtőgépgyárban is. Évtizedek óta üzleti kapcsolatban állnak NSZK-beli, svájci, angol, francia és skandináv cégekkel, ahová rendszeresen exportálnak, s ahonnan részegységeket, technológiákat vásárolnak. Termékeiket a Quelle áruházi lánc u fői - galmazza, s most piacaikat Izraelben és Egyiptomban kívánják bővíteni. A tőkebevonás lehetőségéről egyebek között amerikai, svájci és olasz cégekkel tárgyalnak. A tőkés társat kereső magyar vállalatok listáján szerepel a Péti Nitrogénművek is amely — bár termékeit 20 országba szállítja mintegy évi 80 millió dollárért —, hosszabb ideje gazdasági nehézségekkel küzd. Végül olyan megoldás született, hogy az adósságot részvényékre váltják át. Így rövidesen megalakulhat a Nitrogén Rt., s ezután szó lehet a külföldi tőke bevonásáról is. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár vezetői a tőkebevonás lehetőségeiről már önállóan is tárgyaltak dél-koreai, svájci és NSZK- beli cégekkel. Mindenekelőtt vegyesvállalat alakítását szorgalmazzák, Az ország egyetlen hőiégballongyártója, a pécsi Bányászati Aknamélyítő Vállalat textilüzeme. Terméke .JHecsekballon” fantázianévvel a szocialista piacok után megjelent az osztrák és az NSZK-piacon is. A hőlégballonok mellett az idei évbeú • nagy mennyiségben gyártanak siklóernyőkét is külföldi megrendelésre (MTI-fotó; Kálmándy Ferenc) Régiónál/» tanácskozás az MMIK-ban a kistelepülések művelődési lehetőségeiről „A kistelepülések közművelődési gondjait ezen a tanácskozáson természetesen nem tudjuk és nem is akarjuk megoldani. Az összejövetelt lélekébresztésre, együttgondolkodásra szánjuk”. Ezekkel a szavakkal nyitotta meg dr. Horváth Attila igazgatóhelyettes azt a kétnapos regionális tanácskozást, amely tegnap délelőtt kezdődött a Megyei Művelődési Központban „Kistelepülések művelődési lehetőségeinek fejlesztése intézményes és nem intézményes keretek között” címmel. A. tanácskozást a Magyar Népművelők Egyesülete Elnöksége, Békés és Szolnok Megyei Szervezete, a Szolnok Megyei Moziüzemi Vállalat, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bi- har és Szolnok megye művelődési központjai rendezték. A regionális tanácskozás előrejelzett vitaindító előadásainak témái már érzékeltették: az intézményes közművelődés nem tekinthet el attól a szociális, és gazdasági közegtől, amelyben tevékenykedik. A bevezető referátumok a kistelepülések településföldrajzi, településtervezési és művelődési sajátosságairól, azok történeti és jelenlegi állapotáról adtak helyzetképet. Az előadók köre is a téma megközelítésének komplex jellegét reprezentálta — hasonlóan a meghívott résztvevőkéhez, hiszen a népművelőkön kívül szép számmal vettek részt a tanácskozáson nem „szakmabeliek”: tanácsi dolgozók, az irányítás munkatársai, tömegszervezetek, gazdasági egységek képviselői. Elsőként dr. Tóth József, a MTA Regionális Kutatások Központja főigazgatóhelyettese tartotta meg vitaindító előadását a kistelepülések településföldrajzi sajátosságairól. Nagy figyelmet és érdeklődést keltő vitaindítójában először a település fogalmát tisztázta; társadalmi, gazdasági, infrastrukturális szférára osztva alkotóelemeit. — A kistelepülések minden szférája ingatag — mondta —, amelyben ezáltal rendkívül megnő az egyén szerepe. A hátrányok összegeződtek, kivonult az intézményrendszer, a gazdasági bázis. Véleménye szerint nagy károkat okozott a társközségi rendszer. Legalább ilyen károsnak nevezte a kétszintű igazgatás bevezetését. Mint mondotta: a kétszintű igazgatás azt a szintet szünteti meg, ami objektíve létezik és azt a szintet erősíti, ami mesterségesen létrehozott. A jövőbeli lehetséges teendőkről sem festett rózsás képet az előadó. Pénz nincs a gondok megoldására. Segítene, ha munkahelyek teremtődnének ezeken a településeken, ami elsősorban a magántőke bevonásával lenne megoldható. Kulcskérdés az infrastruktúra fejlesztése és az értelmiség megőrzése. Boros Lajos a megyei tanács tervosztályának vezetője a településtervezés megyei helyzetéről szólt előadásában. Ismertette a megye kistelepüléseinek jellemzőit is: a gazdasági bázisok megszűntek, az intézményrendszer megnyirbált, a népesség elöregszik, nagy az elvándorlás. Tizennyolc kistelepülés van a megyében, ott él a lakosság négy százaléka. Jövőjük sem kecsegtető — annak ellenére, hogy az utóbbi időben oldódtak a tanácsok gazdálkodási megkötöttségei. Az előrelépés útja a stagnáló költségvetési támogatás mellett szerinte az alapítványok, magánvállalkozások, szponzorálások szélesítése. A közművelődés aktuális gondjait, anomáliáit villantotta fel dr. Fodor Péter, a Művelődésügyi Minisztérium Koordinációs Titkárság vezetője — mintegy előkészítve az előadásokat követő vitát. Kérdések sorát tette fel. Például: milyen a magyar társadalom műveltségi állapota? A társadalomnak mi a véleménye a kultúráról, az értékrend skáláján hol helyezi el? Ak- tuális-e még az úgynevezett „esélyegyenlőség” fenntartása? Kifejtette: a kistelepülések önhibájukon kívül kerültek nehéz helyzetbe, és önállóan nem tudnak kilábalni belőle. Alapgond a források hiánya, a fejlesztést viszont nem lehet a lakosság öntevékenységére építeni. Az útkeresés iránya: az értékmentés, a kulturális vákum mérséklése. Előadását Eötvös József 1867-ben írt gondolatával zárta: „A népnek csak magának lehet önmagát művelnie, egyedül ott fejlődhetik ki életrevaló, önálló, maradandó és az emberi polgárias odásra való gyümölcsöző műveltség, hol a művelődés szükségességének érzete a nemzet lelkü- letében felébredvén, a polgárok minden osztályainak vállvetett közreműködése által, magából az összes nép életéből képződik ki”. A tanácskozás délután véleménycserével és vitával folytatódott. Berki Imre Budapest—New York— Washington amerikai-magyar rádiéhfd Rádióhidat szervez immár negyedik alkalommal március 19-én. vasárnap a Magyar Rádió és az Amerika Hangja magyar osztálya. Tizenhat órától a Bartók Rádió Agora című műsorában hallhatja« az érdeklődők a nyilvánosságról és a sajtóról folytatott beszélgetést. Nyílt küldöttgyűlés az ifjúság helyzetéről Jelentős változások eldöntésére ül össze a KISZ Szolnok városi küldöttgyűlése szombaton reggel 8.00 órakor az MMLK színháztermében. A tanácskozás nyilvános, minden érdeklődőt szívesen látnak a szervezők. A küldöttgyűlés nagy felelőssége eldönteni, hogy a szolnoki szövetség nézet- és érdekkülönbségei miatt elszakadjon- e a megyei szervezettől. Oi- szágos visszhangra számíthat a tervezett nyílt levél, melyben a küldöttgyűlés tiltakozik a kormány jelenlegi lakáspolitikája ellen, és sürgeti a „fű alatt” meghozott lakásrendelet országgyűlésen történő megvitatását. Újdonság, hogy akit az MMIK előtt is olvasható politikai program meggyőz az ifjúsági szövetség megújulási szándékáról, a helyszínen beléphet a szervezetbe. áldatlan helyzet, bizonytalan jövő
