Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-13 / 37. szám

Tanácskozott a szolnoki pártértekezlet Megkérdeztük... Madaras Lászlótól, a Damjanich Múzeum alap­szervezetének küldöttétől: miért mondott le hozzászó­lási jogáról? — Én azt javasólt'am, ne zárjuk le a vitát, jusson. szóhoz minden jelentkező. Aki hozzászól, az küldött, az alapszervezetek őket megbízták, tehát elszámo­lással tartoznak. Közel har­mincán nem kaptak szót. Talán sok okos javaslattól is elestünk. Így a munka- programot sem tudom fe­lelősségteljesen elfogadni. Visszalépésem nem de­monstráció volt. Nem ér­zek erkölcsi alapot a fel­szólaláshoz, ha azt mások nem kapják meg. Egyéb­ként a párttagság régi és új fogalmáról, a tudomá­nyos kapacitás felhaszná­lási lehetőségeiről beszél­tem volna. A vita lezárása- rontott a pártértekezlet si­kerén. » * * Bálint Sándor küldöttől, az oktatási igazgatóság ta­nárától : — Az egyik hozzászóló a „demokratikus-szocializ­mus fogalmát fejtegette, végül is negatív tartalom­mal töltötte meg. Mi is a „demokratikus-szocializ­mus”? — A hozzászóló felveté­se ..időszerű, de felfogása nem korszerű. Egyébként sem lehet elvont elméleti tételekkel doppingolni, egy pártértekezlet munkáját. A kérdésre: egy jelzővel egy új, születőben lévő for­mációt nem lehet kifejezni. A „demokratikus” jelző azért kapott nagy hang­súlyt, mert gyökereiben akarjuk meghaladni az úgynevezett „sztálini” dik­tatórikus modellt. Három- dimenziós új szocializmus­képről van, szó, melynek jellemzői: szocialista jelle­gű, plurális tulajdonviszo­nyokon alapuló gazdaság; önszerveződő társadalom az „állam-társadalommal” szemben, és politikai plu­ralizmus. Ebből nem az kö­vetkezik, hogy válságban van az autentikus marxiz­mus — a sztálini dogmák viszont igemx szervezetek megjelenése — a reform iránti határozott igény ellenére — meglepe­tésszerűen és felkészületle­nül érte a társadalmat, sőt magát a reformot kikövete­lő és elindító párttagságot is. Mindez a lakosság, ben­ne a párttagság eltaizonyta- lanodósáhqz vezetett. A bizonytalanságot az is erősíti, hogy a reformot egy­re nehezebb gazdasági fel­tételek és folyamatosan rom­ló életszínvonal mellett kell megvalósítani. Az MSZMP — mint kor­mányzópárt — politikája iránti bizalom csökken, po­zíciói az országos pártérte­kezletet követően — egy rövid időszakot beszámítva — nem erősödtek. gek jobb együttműködésén alapuló, a kibontakozást szolgáló közös gondolkodás ég cselekvés: lehetőségét. Olyan programot kell kiala­kítanunk, amelyet a párt­tagság, a lakosság magáénak tekint, elfogad, támogat és megvalósításában aktívan részt vesz. Minderre a párt működésében ma egyetlen ■ fórum hivatott: a p ántérte'kezlet. A mai pártértékezilet elő­készítése, — mondotta — a helyzetelemzés és a prog­ramtervezet végleges formá­ja több mint fél éve * tartó vitasorozatlban alakult ki, ami fontos tanulságokkal! szolgált. Az első és legfonto­sabb — és ebből minden szinten le kell vonni a kö­vetkeztetéseket —, hogy reá­(Folytatás az 1. oldalról) haladhatja meg a 7 percet. Végül úgy döntöttek, hogy a második napirendet zárt ülésen tárgyalják. Ezt követően Varga Sán- dorné tett szóbeli toeaján- lást az első napirendi pont­hoz. Bevezetőül arról szólt, hogy az utóbbi időben tár­sadalmi, politikai, gazdasá­gi életünkben jelentős vál­tozásoknak vagyunk tanúi, részesei. A magyar társadal­mi, poM kai élet 1986-ban elkezdődött demokratizáló­dása jelentős átalakulást indított el a politikai intéz­ményrendszerben és a poli­tikai irányítás .mechanizmu­sában. A változások és azök gyorsasága, az alternatív Ezután többek között ar­ról szólt, hogy a párttagság (két, a vezetésiben, is aneg- nyllvániulló szélsőség között ingadozik. Az egyik a cent­rális, erős (kéz politikáját, a másiilk az anarchia határát súroló, rosszul értelmezett demokratizmust írja zászla­jára. E jelenségek megoszt­ják magát a párttagságot is aíkkor, amikor fontos teen­dőink vannak, ment a kilé­pések száma nő, a pártegy­ség szétzilál ód óbain van, a ipántnák mines rövidtávú operatív politikai program­ja, az aktuális kérdésekben pediiig egységies, a párttagsá­got orientáló álláspontja, A gazdaságirányítás ellent­mondásainak felvázolása után azt hangsúlyozta Varga Sándorné, hogy az életkörül­mények javításának, az élet­színvonal emelésének elen­gedhetetlen feltétele az or­szág és benne térségünk gazdasága jövedélemtermélő képességének javítása. Gaz­dálkodó egységeink eredmé­nyes működésének, aiz ex­portképesség növelésének el­engedhetetlen feltétele a ha­tékonyság javítása, a ter­mékszerkezet átalakítása, mely csaik a ipiaci szelekció Ikialakításával, a pénzügyi alapök biztosításával és a gazdálkodó szervezetek ér­dekeltségével valósítható meg. — A jelentkező feszültsé­gek ellenére bízom abban, — mondta — hogy a kibon­takozás már meglévő — Igaz kicsiny — eredményei­nek növeléséhez a városi pártbizottság a jövőben ha­tékony politikai munkájával, a vállalkozói szemlélet erő­sítésével hozzá tud járulná, Ebben, a csak néhány gon­dolatban körvonalazott hely­zetben, a középszintű irá­nyító párttestületek, így a városi pártbizottság legfon­tosabb feladata a tagság 'bi­zalmának visszaszerzése. Eh­hez, legalább helyileg meg kell teremtenünk a párt demokratikusabb működését biztosító, a ^társadalmi réte­lis jó döntést csak a párt­tagsággal együtt lehet hoznii. További tanulsággal szol­gálhat mindenki számára a taggyűlések hangneme és han­gulata. A vi ták hangneme — a külső, negatív körülménye­ket is figyelembe véve —■ meglepett, de nem ért felké­születlenül bennünket, hi­szen a tagkönyvcsere idősza­kában, valamint a tézisek vi­tái során is tapasztaltuk a fokozott kritikus hangvételt. Soha nem folytak ilyen ki­élezett viták térségünkben! Nem is folyhattak, hiszen most először teremtett a vá­rosi pártbizottság arra lehe­tőséget, hogy a párttagság egésze részt vegyen egy ilyen nagy horderejű, mindannyi- unk számára meghatározó program kialakításában. így a párttagság az elmúlt évti­zedek felhalmozódott problé­máit úgy élte meg, mintha azok ma keletkeztek volna. Ez is hozzá járult ahhoz, hogy a hozzászólók elsősorban or­szágos jelenségekkel, problé­mákkal foglalkoztak. Meg­döbbentő volt a többségében szélsőséges vezető- és appa­rátusellenes hangulat, még akkor is, ha ez megegyezik az általános közhangulattal. Varga Sándorné ezt köve­tően a pártértekezletet elő­készítő taggyűlések tapaszta­latait részletesebben elemez­te. Többek között megállapí­totta: a taggyűlési vitákban tekintélyes helyet foglaltak el a város közéletének a kérdé­sei. Mindenekelőtt a vezetők erkölcsi, etikai magatartása. Kétségtelen, néhány „ügy” — mondotta — jogosan bolygat­ta fel a kedélyeket, rrtíg má­sok alap nélkül, csak szóbe­széd után kerültek terítékre. Bárhogy is történtek az épít­kezések, lakásvásárlások, a támogatások odaítélése, stb. csak üdvözölni lehet a megyei pártbizottság talán még nem elkésett döntését, hogy ezeket az ügyeket meg­vizsgálja, megvizsgáltatja, és lezárja. A közéleti kérdések kap­csán szólt az alternatív szer­vezetekről is, megjegyezve, hogy velük egyértelmű az együttműködésre való törek­vésük. Igen sokan foglalkoztak az újabb szolnoki főiskola vagy főiskolai kar, a városi lap és a városi egészségügyi intéz­mény ügyével. Mindhármat támogatjuk — tette hozzá, majd a párt belső életéről a következőket fnondta: ta­pasztalataink elkeseredésre és bizakodásra egyaránt okot adtak. Elkeseredésre, mert elgondolkodtató, hogy sora­inkban mennyien vannak olyanok, akik nincsenek tisz­tában a párt működési mechanizmusával, nem isme­rik a szervezeti felépítést és szabályzatot, az apparátust összekeverik a testülettel. Ügy gondoljuk, ez nem első­sorban a mi, sokkal inkább az alapszervezetek hibája., Fokozott várakozás Azért már egyértelműen minket terhel a felelősség, hogy nem ismerik kellően a pártbizottság, a végrehajtó­bizottság munkáját és tag­jait. Bizakodással tölt el ben­nünket viszont az a nagyfo­kú érdeklődés, felelősségtel­jes együttgondolkodás, mely a pártértekezlet előkészíté­sét jellemezte. A taggyűlése­ken a párttagság 83 százalé­ka vett részt, a tagság jelen­tős része jól felkészült és a dokumentumok vitájában a résztvevők átlagosan több mint egyharmada, de volt, ahol teljes köre véleményt nyilvánított. Az is mutatja a felfokozott várakozást, aho­gyan a küldöttválasztast elő­készítették, és hogy több te­rületen valóságos harc folyt a küldötti helyekért. Mind­ez bizonyítja, hogy értelmes célokért, a párt ügyéért- a párttagság még most is akti­vizálható és mozgósítható. Varga Sándorné szóbeli be- ajánlása után a megyei párt­értekezlet elé terjesztették a mandátumvizsgáló bizottság jelentését, majd megkezdő­dött a vita. Elsőként Megy- gyes Gábor, a járműjavító küldötte kért szót. Hangsú­lyozta, hogy a pártértekezlet előre kiadott dokumentumai­ról az alapszervezetekben folytatott vita nem volt hiá­bavaló. Aláhúzta, hogy a gaz­daságban végzett pártmun­kában az elvi, politikai irá­nyításnak kell érvényt sze­rezni. A direkt módszerek már nem alkalmazhatók. Na­gyobb önállóságot kért az üzemek számára, szorgalmaz­ta a párttagság és a vezetők közötti szorosabb egységet. Szilágyi Gyula, a Tiszamenti Vegyiművek küldötte annak a véleményének adott han­got, hogy a beszámoló tartal­mában és hangnemében egy­aránt új, tükrözi a párttag­ság véleményét. Aláhúzta, hogy korábban is érzéke­nyebbnek kellett volna lenni a párttagok véleményére és képviselni azt a felsőbb szer­vek előtt. Kérte, hogy a me­gyei pártbizottság február eleji ülésének állásfoglalása szerint zárjon le közvéle­ményt foglalkoztató ügyeket, vessen véget a vezetők kö­zötti torzsalkodásnak. Szor­galmazta, legyen a pártnak rövidtávú politikai program­ja, ami mögé fel lehet sora­koztatni a párttagokat. Bu­dai Kálmán, a Zagyvarékasi Béke Tsz küdötte szerint nem a városban meglévő problé­mák miatt került sor erre a pártértekezletre. Úgy látja, hogy a megye legbonyolul­tabb részét a legrugalmasab­ban irányította a Szolnoki Városi Pártbizottság. A hi­bák gyökerét a felsőbb szer­vek irányító munkájában ta­lálja. Megyei pártértekezlet megtartását javasolta. Tar Ferenc, a Tejipari Vál­lalat küldötte szerint a párt­ban felerősödtek az egységet gyengítő folyamatok. A fo­nákságokat felfedtük — hangsúlyozta —, itt az idő, hogy programot alkossunk, ami mögé felsorakozik a tag­ság. Nézete szerint széles bá­zisról kell indulni, ezért az alternatívokkal is keresni szükséges az együttműködési lehetőségeket. Végezetül a programmal, stabil ideoló­giai koncepcióval kell ren­delkeznie, és következetesnek kell lennie azok megvalósí­tásában. A megválasztásra kerülő új városi pártbizott­ságba jelöltek között keve- selte az olyan munkásembe­rek arányát, akik jobban azonosulni tudnak az egyszerű dolgozók egzisztenciális prob­lémáival. Bereczki László, a Rákóczifalvi Rákóczi Tsz pártszervezetének küldötte arról beszélt, hogy egy párt­értekezletnek nem lehet csu­pán a személyi kédések meg­dötte, többek között a ke­reskedelemben dolgozó kom­munistáknak, az alapszerve­zetekben elhangzott vélemé­nyét tolmácsolta: — Nem fogadják el az olyan, íróasz­tal mellett, a reális helyzet ismerete nélkül született el­képzeléseket, mint például az állami tulajdonnak a magán­kézbe történő visszaadása. Ilyen kibontakozásból nem kérnek a kereskedők — szö­gezte le — és hibáztatják a kormányt a kidolgozatlan döntések. és a becsületesen dolgozni akarók körében pá­nikot keltő szélsőséges néze­tek nyilvánosságra kerülése miatt. Dedics Gábor, a KISZ Szolnok Városi Bizottságá­nak első titkára arról be­szélt, hogy a városi pártérte- kezlet vitaanyagának véle­ményezésekor a fiatalok fel­vetették: van-e egyáltalán a társadalomnak, a pártnák if­júságpolitikája a gyakorlat­ban? A városi pártbizottság^ munkájában is határozottab­ban és főleg eredményeseb­ben kell érvényesülnie az ifjúságpolitikának. Javasolta: a testület értékelje és ele­mezze az ezzel' kapcsolatos tevékenységét, munkaprog­ramjában konkrétan fogal­mazza meg a tennivalókat, és a tervezettől eltérően, 1990 helyett még ebben az évben tűzze napirendre az aktuá­lis ifjúságpolitikai kérdése­ket. Javasolta a városi párt- bizottságnak, hogy szorgal­mazza a megyei pártérte­kezlet összehívását. Bánkúti Zoltánt, a 633-as számú Ipa­ri Szakmunkásképző Intézet pártszervezetének küldöttét, mint mondotta, a beszámoló azon megállapítása késztette szólásra, amely szerint a munkáltatók és a közvéle­mény egy része elégedetlen a szakmunkásképzőkből ki­kerülők tudásával. Beszélt többek között arról, hogy milyen beiskolázási feszült­ségeket okoz, hogy csökkent a munkáltatók munkaerő igénye, emelkedett az állást keresők, a munkahellyel nem rendelkezők száma. A szak­képzésre fordított fejlesztés is kevés ebben az iskolatí­pusban, pedig ide jelentke­zik az általános iskolákban végzettek csaknem fele. Fo­kozza a problémákat, hogy gazdasági kényszerből egyre több vállalat számolja föl és alakítja át termelő üzemmé a tanműhelyeit. A tervezett szerkezetváltási, korszerűsí­tési törekvéseknek megfelel­ni tudó szakmunkások neve­lését mindez kétségessé te­szi. Az első munkahely Vágó György, a Mezőgép tószegi gyárának küldötte az első munkahely biztosításá­nak szükségességét húzta alá. Szóvátette, hogy leérté­kelődött a tisztességgel vég­zett munka becsülete, mivel anélkül lehet meggazdagod­ni. A termelővállalatoknál igen, az állami szerveknél viszont nem tapasztalt lét­számcsökkentést. Szorgal­mazta, hogy a pártbizottság tagjai többet járjanak vidék­re. Szautner János, a Sport- létesítmények Igazgatóságá­nak küldötte arról beszélt, hogy élményt, szórakozást, kikapcsolódást jelent a sport, mégis alapvető gondjaik vannak. Kevés a testnevelő, kevés a sporteszköz, az is­kolákból hiányzanak a tor­natermek. Rövid vélemény­nyilvánítási lehetőségével élt Halász Sándorné. a Má­tyás Király Üti Általános Iskola pártszervezetének kül­dötte, aki e felszólalás kap­csán azt fejtegette, hogy a sporteredmények nagy része a „megszállott” nevelőknek köszönhető. Ekkor Németh László, a Hungária Biztosító pártszervezetének küldötte annak a véleményének adott hangot, hogy a hozzászólá­sok tartalma nézete szerint nem kapcsolódik a pártérte­kezlet feladatához, ezért az elnök az ilyen felszólaláso­kat szakítsa félbe. Czakó Já­nosáé, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ párt- szervezetének küldötte hiá­(Folytatás a 4. oldalon) Az elnökségben: Szabó István, Kanyó Sándor, Varga Sán­dorné, Zsilka Sándor, Berki Ferencné, Németh László tanácstagi választásokra tör­ténő tudatos felkészülés fon­tosságát emelte ki. Geréb Já­nos nyugdíjas, a város XIII. sz. körzetéből á körzeti alap- szervezetek helyzetéről be­szélt. Érezzük a feladatokat, á kapcsolatok javításának szükségességét — mondotta —, de össztételünk, helyze­tünk miatt nem tudunk en­nek eleget tenni. Sok a fel­mentett, a beteg, kádergon­dokkal küszködünk. Erősíte­ni szükséges a körzeti alap­szervezeteket — hívta fel a figyelmet. Molnár Sándor, a Verseghy F. Gimnázium küldötte egyebek között a vi­ták okozta gondokról szólt. Óriási viták zajlanak manap­ság — mutatott rá. Szerinte vitázni kell, a vita természe­tes, de bizonyos témák „be­dobása” megoszthatja a párt­tagságot — célzott az 1956-os események új minősítésére. A társadalmi vitákban mi le­gyünk a kezdeményezők, „fogjuk ki a szelet a vitorlá­ból” — indítványozta. Befe­jezésül kérte, hogy a pártbi­zottság tagjai és tisztségvi­selői közvetlenül ismerjék az emberek gondjait, mert csak így kaphatnak munkájukhoz támogatást. Pozderka Lajos, az Áfor pártalapszervezetének kül­dötte hangsúlyozta: Ha a párt nem akarja elveszíteni vezető szerepét, és vissza akarja szerezni a néptömegek bizalmát, fel kell számolnia múltbeli hiányosságait. Vilá­gos és reális kibontakozási Józaiság, politikai érzék Szalóki István, a Nagyal­földi Kőolaj és Földgázter­melő Vállalat küldötte azt hangsúlyozta: józanságra, kritikai érzékre van szük­ség, fel kell lépni az indoko­latlan vezető-ellenességgel szemben, természetesnek kell lenni annak, hogy a több és eredményesebb munkáért magasabb jövedelem jár. Ne legyen gyanús az, aki jöve­delmét jól kamatoztatva építkezik, gyarapodik. Az életszínvonal emelését nem egyenlősdivel kell megolda­ni. Kovács István, az Állat­forgalmi és Húsipari Válla­lat küldötte az élelmiszer­ipar exportjának nehézsége­it ecsetelte. A sűrűn változó közgazdasági körülmények között nehéz eldönteni, hogy fejlesszehek. vagy visszafej­lesszenek. Kádár Zoltán, a Szolnokterv küfdötte szerint a túlzásba vitt nyilvánosság megfojtja az érdem'i vitát. Előfordul ugyanis, hogy va­lamelyik vezető által kifej­tett véleményt testületi dön­tésként könyvelnek el. Olyan törvények megalkotását tar­totta szükségesnek, melyek betartása nem sérti az eti­kát. Javasolta, hogy minden évben legyen, városi pártér­tekezlet. Figyelmeztetett ar­ra, hogy a testületi munká­ban a higgadtság legalább oldása az egyetlen célja, de fontos szerepe van abban, hogy ne a korábbiakhoz ha­sonló, hibás elvárások szerint kialakult, egyarcú vezető tes­tületek jöjjenek létre, ame­lyek legfeljebb önmagukra érvényes döntések meghoza­talára képesek. Maga és az általa irányított szövetkezet kommunistái nevében java- - solta a megyei, pártértekezlet összehívását. A közvéleményt foglalkoztató etikai kérdések kapcsán hangsúlyozta: fontos azok megnyugtató rendezése, és olyan légkör kialakítása, amelyben lehetetlenné válik a megismétlődésük, de mind­ez nem köthet le anynt ener­giát a pártban, hogy közben elfeledkezzünk a problé­mákkal terhes gazdaságról. Juhász József, a Hazafias Népfront városi bizottságá­nak titkára, aki meghívott­ként vett részt a pártértekez­let munkájában, és aki szin­tén megyei pártértekezletet javasolt, mondandója nagy részét a nyilvánosság fontos­ságának szentelte. Leszögez­te, hogy a kellő nyilvánosság hiánya eddig is nagyban gá­tolta az elkövetett hibák, az etikai és morális válság ide­jében történő felismerését. A pártmunka, a politika meg­újulásának létkérdése, a tár­sadalmi ellenőrzést is bizto­sító nyilvánosság, a rendsze­res kommunikálás erősítése a környezettel. Ezáltal javít­ható a városi pártbizottság munkájának hatékonysága is. olyan fontos, mint a forra­dalmi lendület. Bálint Ferenc, a városi ta­nács elnöke a pártértekezle­tet megelőző —* a tanács munkáját érintő — vitákban elhangzottakat idézte fel. Szólt a tanácsi önállóság megvalósításának: gondjairól, a meglévő bürokratizmus gyökereiről, a peremkerüle­tek fejlesztési elképzelései­ről, majd kiemelte: a ta­nácsokra mintegy 1700 jog­szabály vonatkozik, mégis sok a joghézag, ami megne­hezíti a munkát. A decent­ralizálás nem párosult jog­szabály módosítással. Teljes jogszabály-revízió kellene — mondotta befejezésül. Tá- róczi Tibor, a bútorgyár kül­dötte először a pártban ta­pasztalható tanácstalanság­ról, széthúzásról beszélt, majd részletesebben szólt a KISZ helyzetéről. Ügy látja, hogy az ifjúsági szervezet „mostohagyerek”, nincs va­lós befolyása a politikai vi­szonyok alakulására. Érzése szerint „lemondtunk a szer­vezetről”. Pócs Lajos KIOSZ- küldött hiányolta, hogy a do­kumentumok nem térnek ki a kisvállalkozók munkájára, nem kínálnak nekik progra­mot. Pálmai László, az Ideál Kiskereskedelmi Vállalat pártalapszervezetének kül­Két szélsőség létezik

Next

/
Oldalképek
Tartalom