Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-13 / 37. szám
Tanácskozott a szolnoki pártértekezlet Megkérdeztük... Madaras Lászlótól, a Damjanich Múzeum alapszervezetének küldöttétől: miért mondott le hozzászólási jogáról? — Én azt javasólt'am, ne zárjuk le a vitát, jusson. szóhoz minden jelentkező. Aki hozzászól, az küldött, az alapszervezetek őket megbízták, tehát elszámolással tartoznak. Közel harmincán nem kaptak szót. Talán sok okos javaslattól is elestünk. Így a munka- programot sem tudom felelősségteljesen elfogadni. Visszalépésem nem demonstráció volt. Nem érzek erkölcsi alapot a felszólaláshoz, ha azt mások nem kapják meg. Egyébként a párttagság régi és új fogalmáról, a tudományos kapacitás felhasználási lehetőségeiről beszéltem volna. A vita lezárása- rontott a pártértekezlet sikerén. » * * Bálint Sándor küldöttől, az oktatási igazgatóság tanárától : — Az egyik hozzászóló a „demokratikus-szocializmus fogalmát fejtegette, végül is negatív tartalommal töltötte meg. Mi is a „demokratikus-szocializmus”? — A hozzászóló felvetése ..időszerű, de felfogása nem korszerű. Egyébként sem lehet elvont elméleti tételekkel doppingolni, egy pártértekezlet munkáját. A kérdésre: egy jelzővel egy új, születőben lévő formációt nem lehet kifejezni. A „demokratikus” jelző azért kapott nagy hangsúlyt, mert gyökereiben akarjuk meghaladni az úgynevezett „sztálini” diktatórikus modellt. Három- dimenziós új szocializmusképről van, szó, melynek jellemzői: szocialista jellegű, plurális tulajdonviszonyokon alapuló gazdaság; önszerveződő társadalom az „állam-társadalommal” szemben, és politikai pluralizmus. Ebből nem az következik, hogy válságban van az autentikus marxizmus — a sztálini dogmák viszont igemx szervezetek megjelenése — a reform iránti határozott igény ellenére — meglepetésszerűen és felkészületlenül érte a társadalmat, sőt magát a reformot kikövetelő és elindító párttagságot is. Mindez a lakosság, benne a párttagság eltaizonyta- lanodósáhqz vezetett. A bizonytalanságot az is erősíti, hogy a reformot egyre nehezebb gazdasági feltételek és folyamatosan romló életszínvonal mellett kell megvalósítani. Az MSZMP — mint kormányzópárt — politikája iránti bizalom csökken, pozíciói az országos pártértekezletet követően — egy rövid időszakot beszámítva — nem erősödtek. gek jobb együttműködésén alapuló, a kibontakozást szolgáló közös gondolkodás ég cselekvés: lehetőségét. Olyan programot kell kialakítanunk, amelyet a párttagság, a lakosság magáénak tekint, elfogad, támogat és megvalósításában aktívan részt vesz. Minderre a párt működésében ma egyetlen ■ fórum hivatott: a p ántérte'kezlet. A mai pártértékezilet előkészítése, — mondotta — a helyzetelemzés és a programtervezet végleges formája több mint fél éve * tartó vitasorozatlban alakult ki, ami fontos tanulságokkal! szolgált. Az első és legfontosabb — és ebből minden szinten le kell vonni a következtetéseket —, hogy reá(Folytatás az 1. oldalról) haladhatja meg a 7 percet. Végül úgy döntöttek, hogy a második napirendet zárt ülésen tárgyalják. Ezt követően Varga Sán- dorné tett szóbeli toeaján- lást az első napirendi ponthoz. Bevezetőül arról szólt, hogy az utóbbi időben társadalmi, politikai, gazdasági életünkben jelentős változásoknak vagyunk tanúi, részesei. A magyar társadalmi, poM kai élet 1986-ban elkezdődött demokratizálódása jelentős átalakulást indított el a politikai intézményrendszerben és a politikai irányítás .mechanizmusában. A változások és azök gyorsasága, az alternatív Ezután többek között arról szólt, hogy a párttagság (két, a vezetésiben, is aneg- nyllvániulló szélsőség között ingadozik. Az egyik a centrális, erős (kéz politikáját, a másiilk az anarchia határát súroló, rosszul értelmezett demokratizmust írja zászlajára. E jelenségek megosztják magát a párttagságot is aíkkor, amikor fontos teendőink vannak, ment a kilépések száma nő, a pártegység szétzilál ód óbain van, a ipántnák mines rövidtávú operatív politikai programja, az aktuális kérdésekben pediiig egységies, a párttagságot orientáló álláspontja, A gazdaságirányítás ellentmondásainak felvázolása után azt hangsúlyozta Varga Sándorné, hogy az életkörülmények javításának, az életszínvonal emelésének elengedhetetlen feltétele az ország és benne térségünk gazdasága jövedélemtermélő képességének javítása. Gazdálkodó egységeink eredményes működésének, aiz exportképesség növelésének elengedhetetlen feltétele a hatékonyság javítása, a termékszerkezet átalakítása, mely csaik a ipiaci szelekció Ikialakításával, a pénzügyi alapök biztosításával és a gazdálkodó szervezetek érdekeltségével valósítható meg. — A jelentkező feszültségek ellenére bízom abban, — mondta — hogy a kibontakozás már meglévő — Igaz kicsiny — eredményeinek növeléséhez a városi pártbizottság a jövőben hatékony politikai munkájával, a vállalkozói szemlélet erősítésével hozzá tud járulná, Ebben, a csak néhány gondolatban körvonalazott helyzetben, a középszintű irányító párttestületek, így a városi pártbizottság legfontosabb feladata a tagság 'bizalmának visszaszerzése. Ehhez, legalább helyileg meg kell teremtenünk a párt demokratikusabb működését biztosító, a ^társadalmi rételis jó döntést csak a párttagsággal együtt lehet hoznii. További tanulsággal szolgálhat mindenki számára a taggyűlések hangneme és hangulata. A vi ták hangneme — a külső, negatív körülményeket is figyelembe véve —■ meglepett, de nem ért felkészületlenül bennünket, hiszen a tagkönyvcsere időszakában, valamint a tézisek vitái során is tapasztaltuk a fokozott kritikus hangvételt. Soha nem folytak ilyen kiélezett viták térségünkben! Nem is folyhattak, hiszen most először teremtett a városi pártbizottság arra lehetőséget, hogy a párttagság egésze részt vegyen egy ilyen nagy horderejű, mindannyi- unk számára meghatározó program kialakításában. így a párttagság az elmúlt évtizedek felhalmozódott problémáit úgy élte meg, mintha azok ma keletkeztek volna. Ez is hozzá járult ahhoz, hogy a hozzászólók elsősorban országos jelenségekkel, problémákkal foglalkoztak. Megdöbbentő volt a többségében szélsőséges vezető- és apparátusellenes hangulat, még akkor is, ha ez megegyezik az általános közhangulattal. Varga Sándorné ezt követően a pártértekezletet előkészítő taggyűlések tapasztalatait részletesebben elemezte. Többek között megállapította: a taggyűlési vitákban tekintélyes helyet foglaltak el a város közéletének a kérdései. Mindenekelőtt a vezetők erkölcsi, etikai magatartása. Kétségtelen, néhány „ügy” — mondotta — jogosan bolygatta fel a kedélyeket, rrtíg mások alap nélkül, csak szóbeszéd után kerültek terítékre. Bárhogy is történtek az építkezések, lakásvásárlások, a támogatások odaítélése, stb. csak üdvözölni lehet a megyei pártbizottság talán még nem elkésett döntését, hogy ezeket az ügyeket megvizsgálja, megvizsgáltatja, és lezárja. A közéleti kérdések kapcsán szólt az alternatív szervezetekről is, megjegyezve, hogy velük egyértelmű az együttműködésre való törekvésük. Igen sokan foglalkoztak az újabb szolnoki főiskola vagy főiskolai kar, a városi lap és a városi egészségügyi intézmény ügyével. Mindhármat támogatjuk — tette hozzá, majd a párt belső életéről a következőket fnondta: tapasztalataink elkeseredésre és bizakodásra egyaránt okot adtak. Elkeseredésre, mert elgondolkodtató, hogy sorainkban mennyien vannak olyanok, akik nincsenek tisztában a párt működési mechanizmusával, nem ismerik a szervezeti felépítést és szabályzatot, az apparátust összekeverik a testülettel. Ügy gondoljuk, ez nem elsősorban a mi, sokkal inkább az alapszervezetek hibája., Fokozott várakozás Azért már egyértelműen minket terhel a felelősség, hogy nem ismerik kellően a pártbizottság, a végrehajtóbizottság munkáját és tagjait. Bizakodással tölt el bennünket viszont az a nagyfokú érdeklődés, felelősségteljes együttgondolkodás, mely a pártértekezlet előkészítését jellemezte. A taggyűléseken a párttagság 83 százaléka vett részt, a tagság jelentős része jól felkészült és a dokumentumok vitájában a résztvevők átlagosan több mint egyharmada, de volt, ahol teljes köre véleményt nyilvánított. Az is mutatja a felfokozott várakozást, ahogyan a küldöttválasztast előkészítették, és hogy több területen valóságos harc folyt a küldötti helyekért. Mindez bizonyítja, hogy értelmes célokért, a párt ügyéért- a párttagság még most is aktivizálható és mozgósítható. Varga Sándorné szóbeli be- ajánlása után a megyei pártértekezlet elé terjesztették a mandátumvizsgáló bizottság jelentését, majd megkezdődött a vita. Elsőként Megy- gyes Gábor, a járműjavító küldötte kért szót. Hangsúlyozta, hogy a pártértekezlet előre kiadott dokumentumairól az alapszervezetekben folytatott vita nem volt hiábavaló. Aláhúzta, hogy a gazdaságban végzett pártmunkában az elvi, politikai irányításnak kell érvényt szerezni. A direkt módszerek már nem alkalmazhatók. Nagyobb önállóságot kért az üzemek számára, szorgalmazta a párttagság és a vezetők közötti szorosabb egységet. Szilágyi Gyula, a Tiszamenti Vegyiművek küldötte annak a véleményének adott hangot, hogy a beszámoló tartalmában és hangnemében egyaránt új, tükrözi a párttagság véleményét. Aláhúzta, hogy korábban is érzékenyebbnek kellett volna lenni a párttagok véleményére és képviselni azt a felsőbb szervek előtt. Kérte, hogy a megyei pártbizottság február eleji ülésének állásfoglalása szerint zárjon le közvéleményt foglalkoztató ügyeket, vessen véget a vezetők közötti torzsalkodásnak. Szorgalmazta, legyen a pártnak rövidtávú politikai programja, ami mögé fel lehet sorakoztatni a párttagokat. Budai Kálmán, a Zagyvarékasi Béke Tsz küdötte szerint nem a városban meglévő problémák miatt került sor erre a pártértekezletre. Úgy látja, hogy a megye legbonyolultabb részét a legrugalmasabban irányította a Szolnoki Városi Pártbizottság. A hibák gyökerét a felsőbb szervek irányító munkájában találja. Megyei pártértekezlet megtartását javasolta. Tar Ferenc, a Tejipari Vállalat küldötte szerint a pártban felerősödtek az egységet gyengítő folyamatok. A fonákságokat felfedtük — hangsúlyozta —, itt az idő, hogy programot alkossunk, ami mögé felsorakozik a tagság. Nézete szerint széles bázisról kell indulni, ezért az alternatívokkal is keresni szükséges az együttműködési lehetőségeket. Végezetül a programmal, stabil ideológiai koncepcióval kell rendelkeznie, és következetesnek kell lennie azok megvalósításában. A megválasztásra kerülő új városi pártbizottságba jelöltek között keve- selte az olyan munkásemberek arányát, akik jobban azonosulni tudnak az egyszerű dolgozók egzisztenciális problémáival. Bereczki László, a Rákóczifalvi Rákóczi Tsz pártszervezetének küldötte arról beszélt, hogy egy pártértekezletnek nem lehet csupán a személyi kédések megdötte, többek között a kereskedelemben dolgozó kommunistáknak, az alapszervezetekben elhangzott véleményét tolmácsolta: — Nem fogadják el az olyan, íróasztal mellett, a reális helyzet ismerete nélkül született elképzeléseket, mint például az állami tulajdonnak a magánkézbe történő visszaadása. Ilyen kibontakozásból nem kérnek a kereskedők — szögezte le — és hibáztatják a kormányt a kidolgozatlan döntések. és a becsületesen dolgozni akarók körében pánikot keltő szélsőséges nézetek nyilvánosságra kerülése miatt. Dedics Gábor, a KISZ Szolnok Városi Bizottságának első titkára arról beszélt, hogy a városi pártérte- kezlet vitaanyagának véleményezésekor a fiatalok felvetették: van-e egyáltalán a társadalomnak, a pártnák ifjúságpolitikája a gyakorlatban? A városi pártbizottság^ munkájában is határozottabban és főleg eredményesebben kell érvényesülnie az ifjúságpolitikának. Javasolta: a testület értékelje és elemezze az ezzel' kapcsolatos tevékenységét, munkaprogramjában konkrétan fogalmazza meg a tennivalókat, és a tervezettől eltérően, 1990 helyett még ebben az évben tűzze napirendre az aktuális ifjúságpolitikai kérdéseket. Javasolta a városi párt- bizottságnak, hogy szorgalmazza a megyei pártértekezlet összehívását. Bánkúti Zoltánt, a 633-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézet pártszervezetének küldöttét, mint mondotta, a beszámoló azon megállapítása késztette szólásra, amely szerint a munkáltatók és a közvélemény egy része elégedetlen a szakmunkásképzőkből kikerülők tudásával. Beszélt többek között arról, hogy milyen beiskolázási feszültségeket okoz, hogy csökkent a munkáltatók munkaerő igénye, emelkedett az állást keresők, a munkahellyel nem rendelkezők száma. A szakképzésre fordított fejlesztés is kevés ebben az iskolatípusban, pedig ide jelentkezik az általános iskolákban végzettek csaknem fele. Fokozza a problémákat, hogy gazdasági kényszerből egyre több vállalat számolja föl és alakítja át termelő üzemmé a tanműhelyeit. A tervezett szerkezetváltási, korszerűsítési törekvéseknek megfelelni tudó szakmunkások nevelését mindez kétségessé teszi. Az első munkahely Vágó György, a Mezőgép tószegi gyárának küldötte az első munkahely biztosításának szükségességét húzta alá. Szóvátette, hogy leértékelődött a tisztességgel végzett munka becsülete, mivel anélkül lehet meggazdagodni. A termelővállalatoknál igen, az állami szerveknél viszont nem tapasztalt létszámcsökkentést. Szorgalmazta, hogy a pártbizottság tagjai többet járjanak vidékre. Szautner János, a Sport- létesítmények Igazgatóságának küldötte arról beszélt, hogy élményt, szórakozást, kikapcsolódást jelent a sport, mégis alapvető gondjaik vannak. Kevés a testnevelő, kevés a sporteszköz, az iskolákból hiányzanak a tornatermek. Rövid véleménynyilvánítási lehetőségével élt Halász Sándorné. a Mátyás Király Üti Általános Iskola pártszervezetének küldötte, aki e felszólalás kapcsán azt fejtegette, hogy a sporteredmények nagy része a „megszállott” nevelőknek köszönhető. Ekkor Németh László, a Hungária Biztosító pártszervezetének küldötte annak a véleményének adott hangot, hogy a hozzászólások tartalma nézete szerint nem kapcsolódik a pártértekezlet feladatához, ezért az elnök az ilyen felszólalásokat szakítsa félbe. Czakó Jánosáé, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ párt- szervezetének küldötte hiá(Folytatás a 4. oldalon) Az elnökségben: Szabó István, Kanyó Sándor, Varga Sándorné, Zsilka Sándor, Berki Ferencné, Németh László tanácstagi választásokra történő tudatos felkészülés fontosságát emelte ki. Geréb János nyugdíjas, a város XIII. sz. körzetéből á körzeti alap- szervezetek helyzetéről beszélt. Érezzük a feladatokat, á kapcsolatok javításának szükségességét — mondotta —, de össztételünk, helyzetünk miatt nem tudunk ennek eleget tenni. Sok a felmentett, a beteg, kádergondokkal küszködünk. Erősíteni szükséges a körzeti alapszervezeteket — hívta fel a figyelmet. Molnár Sándor, a Verseghy F. Gimnázium küldötte egyebek között a viták okozta gondokról szólt. Óriási viták zajlanak manapság — mutatott rá. Szerinte vitázni kell, a vita természetes, de bizonyos témák „bedobása” megoszthatja a párttagságot — célzott az 1956-os események új minősítésére. A társadalmi vitákban mi legyünk a kezdeményezők, „fogjuk ki a szelet a vitorlából” — indítványozta. Befejezésül kérte, hogy a pártbizottság tagjai és tisztségviselői közvetlenül ismerjék az emberek gondjait, mert csak így kaphatnak munkájukhoz támogatást. Pozderka Lajos, az Áfor pártalapszervezetének küldötte hangsúlyozta: Ha a párt nem akarja elveszíteni vezető szerepét, és vissza akarja szerezni a néptömegek bizalmát, fel kell számolnia múltbeli hiányosságait. Világos és reális kibontakozási Józaiság, politikai érzék Szalóki István, a Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat küldötte azt hangsúlyozta: józanságra, kritikai érzékre van szükség, fel kell lépni az indokolatlan vezető-ellenességgel szemben, természetesnek kell lenni annak, hogy a több és eredményesebb munkáért magasabb jövedelem jár. Ne legyen gyanús az, aki jövedelmét jól kamatoztatva építkezik, gyarapodik. Az életszínvonal emelését nem egyenlősdivel kell megoldani. Kovács István, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat küldötte az élelmiszeripar exportjának nehézségeit ecsetelte. A sűrűn változó közgazdasági körülmények között nehéz eldönteni, hogy fejlesszehek. vagy visszafejlesszenek. Kádár Zoltán, a Szolnokterv küfdötte szerint a túlzásba vitt nyilvánosság megfojtja az érdem'i vitát. Előfordul ugyanis, hogy valamelyik vezető által kifejtett véleményt testületi döntésként könyvelnek el. Olyan törvények megalkotását tartotta szükségesnek, melyek betartása nem sérti az etikát. Javasolta, hogy minden évben legyen, városi pártértekezlet. Figyelmeztetett arra, hogy a testületi munkában a higgadtság legalább oldása az egyetlen célja, de fontos szerepe van abban, hogy ne a korábbiakhoz hasonló, hibás elvárások szerint kialakult, egyarcú vezető testületek jöjjenek létre, amelyek legfeljebb önmagukra érvényes döntések meghozatalára képesek. Maga és az általa irányított szövetkezet kommunistái nevében java- - solta a megyei, pártértekezlet összehívását. A közvéleményt foglalkoztató etikai kérdések kapcsán hangsúlyozta: fontos azok megnyugtató rendezése, és olyan légkör kialakítása, amelyben lehetetlenné válik a megismétlődésük, de mindez nem köthet le anynt energiát a pártban, hogy közben elfeledkezzünk a problémákkal terhes gazdaságról. Juhász József, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára, aki meghívottként vett részt a pártértekezlet munkájában, és aki szintén megyei pártértekezletet javasolt, mondandója nagy részét a nyilvánosság fontosságának szentelte. Leszögezte, hogy a kellő nyilvánosság hiánya eddig is nagyban gátolta az elkövetett hibák, az etikai és morális válság idejében történő felismerését. A pártmunka, a politika megújulásának létkérdése, a társadalmi ellenőrzést is biztosító nyilvánosság, a rendszeres kommunikálás erősítése a környezettel. Ezáltal javítható a városi pártbizottság munkájának hatékonysága is. olyan fontos, mint a forradalmi lendület. Bálint Ferenc, a városi tanács elnöke a pártértekezletet megelőző —* a tanács munkáját érintő — vitákban elhangzottakat idézte fel. Szólt a tanácsi önállóság megvalósításának: gondjairól, a meglévő bürokratizmus gyökereiről, a peremkerületek fejlesztési elképzeléseiről, majd kiemelte: a tanácsokra mintegy 1700 jogszabály vonatkozik, mégis sok a joghézag, ami megnehezíti a munkát. A decentralizálás nem párosult jogszabály módosítással. Teljes jogszabály-revízió kellene — mondotta befejezésül. Tá- róczi Tibor, a bútorgyár küldötte először a pártban tapasztalható tanácstalanságról, széthúzásról beszélt, majd részletesebben szólt a KISZ helyzetéről. Ügy látja, hogy az ifjúsági szervezet „mostohagyerek”, nincs valós befolyása a politikai viszonyok alakulására. Érzése szerint „lemondtunk a szervezetről”. Pócs Lajos KIOSZ- küldött hiányolta, hogy a dokumentumok nem térnek ki a kisvállalkozók munkájára, nem kínálnak nekik programot. Pálmai László, az Ideál Kiskereskedelmi Vállalat pártalapszervezetének külKét szélsőség létezik
