Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-13 / 37. szám
KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. február W-11-ei illéséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. február 10—11-én kibővített ülést tartott amelyen a testület tagjain kívül — tanácskozási joggal — részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság tikárai és a KB osztályvezetői, valamint az Országgyűlés elnöke. A Központi Bizottság Grósz Károly főtitkár előterjesztésében — 1988. december 15-ei határozatának megfelelően — időszerű politikai kérdéseket vitatott meg. Az előterjesztés vitájában 47-en vettek részt, és 7-en írásban fogalmazták meg véleményüket. A Központi Bizottság állásfoglalásterveztet fogadott el, amelyet vitára bocsát. I. A Központi Bizottság sürgető feladatnak tartja, hogy az* MSZMP kezdeményezően lépjen fel a gazdasági-politikai és erkölcsi válság felszámolásáért. A megújulás alapfeltétele: a gazdaság törvényszerűségeit, a modern világgazdaság követelményeit érvényesítő, teljesítményelvű, vegyes tulajdonú, a fő ágazatokban a közösségi, állami tulajdon meghatározó szerepét fenntartó gazdasági rendszer kialakítása. Ennek érdekében nélkülözhetetlen a piaci viszonyok következetes fejlesztése. A gazdasági átalakítás és stabilizáció elkerülhetetlen hátrányos mellékhatásait vállalni kell. Hasonló folyamatok ez idáig sehol sem ve-* zettek eredményre átmeneti feszültségek, olykor súlyos áldozatok nélkül. A Központi Bizottság ugyanakkor elengedhetetlennek tarja, hogy a gazdasági átalakítás- járjon együtt a szociálpolitika átfogó reformjával. Az új szociálpolitika vegye figyelembe a társadalmi igazságosság, a közösségi - szolidaritás, az önsegélyezés elvét. Mindent tegyen meg az esélykülönbségek mérséklésére. Fordítson különös figyelmet a fiatalság helyzetére, valamint a nehéz körülmények között élő rétegek biztonságának megteremtésére. A demokrácia széles körű kibontakoztatása érdekében, a népszuverenitás és a jogállamiság elvéből kiindulva a Központi Bizottságnak eltökélt szándéka, hogy folytatódjék a politikai intézmény- rendszer mélyreható reformja. Meggyőződése, hogy a politikai rendszer pluralizálása — az adott hazai helyzetben — a többpártrendszer keretei között valósítható .meg. Ezzel, a történelmi tapasztalatok alapján, jobb biztosíték teremthető a kormányzati munka kontrolljára és a hatalommal való visszaélés lehetősége ellen. Mivel a társadalom nincs felkészülve a többpártrendszerre épülő politikai hatalom azonnali megvalósítására, ezért fennáll a veszélye a folyamatok destabilizálódásának, ellenőrizhetetlenné válásának. Ez az országért felelősséget érző egyetlen erőnek sem érdeke. Ezért fokozatos, folyamatos átmenetre, a politikai átalakulás kiszámítható keretek között tartására van szükség. Egyaránt veszélyes a változások kierőszakolt felgyorsítása vagy mesterséges akadályozása. A társadalom szétzilálódását csak valamennyi politikai tényező kölcsönös felelősségével, mértéktartásával lehet megelőzni. A többpártrendszerhez számos illúzió is tapad, mindenekelőtt a gazdasági, társadalmi problémák megoldását illetően. Alapvető jelentőségű: a politikai reform nem helyettesítheti, de ne is akadályozza a gazdasági feladatok megoldását, az ehhez szükséges erőteljes kormányzati és vállalati munkát. A politikai átalakításnak társulnia kell a gazdaság átfogó reformjával, hogy’ kedvező hatásaik felerősödjenek. A Központi Bizottság mindezen célok és feladatok valóra váltása érdekében megegyezésre és együttműködésre kész minden felelős politikai tényezővel. Ebben a folyamatban a párt meghatározó szerepre törekszik, ezt politikai eszközökkel kívánja érvényesíteni. Mindazokkal szemben, akik az ország de- stabilizálására, nemzetközi érdekeinek veszélyeztetésére, a békés átalakítás zavartalanságának akadályozására, a társadalom nyugalmának megbontására törekszenek, éles politikai harcot folytat. A Központi Bizottság történelmi felelősségének tudatában vallja és vállalja, hogy az átalakítás csakis a társadalmi feltételeinknek megfelelő fokozatossággal és sor(Folytatás a 2. oldalon) Megalakult a Baloldali Alternatíva Egyesülés Az alapítólevél és az alapszabály elfogadásával, valla- minit egy 25 tagú egyeztető bizottság megválasztásával szombaton a TIT természet- tudományi stúdiójában megalakult a Baloldali Alternatíva Egyesülés (BAL) társadalmi szervezet. Az elfogadott alapítólevél szellemében tevékenykedőik országos szerveződése demokratikusan és mozgalmi jelleggel kíván működni. Fellép a gazdasági, politikai,, kulturális monopóliumok és előjogok ellen, és közreműködik az esélyegyenlőségen alapuló társadalom kialakításában, az önkormányzó közösségek együttműködéséből felépülő demokratikus 'szocializmus megvalósításában. Magyar—osztrák határ menti találkozó —B—»a«É«e——jaMffwmwr^rTaawauBm Mémeth Miklós, a Minisztertanács elnöke ima Nagy- ceniken,' illetve az ausztriai Rusztban határ menti munkatalálkozón megbeszélést folytat dr. Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellárral. Reggel nyolc órától másnap hajnali háromnegyed háromig tartó pártértekezletet tartottak szombaton Szolnokon. A tanácskozást Varga Sándorné, a városi * pártbizottság első titkára nyitotta meg. Megállapította, hogy a pártértekezlet ha-, tározatképes, majd átadta a szót Kanyó Sándornak, az első levezető elnöknek, aki köszöntötte a küldötteket, a meghívottakat és külön az elnökség tagjait, köztük Szabó Istvánt, a Központi Bizottság tágját, a megyei pártbizottság első titkárát; Babota Bélát, a Központi Bizottság osztályvezető- helyettesét és Mohácsi Ottót, a megyei tanács elnökét. Tanácskozott a szolnoki pártártekezlot A párttagokkal együtt lehet csak 161 dönteni Hajnalig tartó vita — Újjáválasztott városi pártbizottság és tisztségviselők — Vb-re nem jutóit idő A szóbeli beajánlást hallgatják a városi párt értekezlet résztvevői A városi pártérteikezletnek két napirendi pontja volt, Az első beszámoló a városi pártbizottság működési területének politikai, társadalmi és gazdasági helyzetéről; a városi pártbizottság programja az országos pártérte- ikezűet programja alapján. A második: a városi pártbizottság tagjainak, tisztségviselőinek és szerveinek megvá-' taszítása. A napirendek megtárgyalása előtt a testület az ügyrendről döntött. Előtte Varga Sándorné arról tájékoztatta a küldötteket, hogy a városi párténtekezlet ügyrendjét a küldöttek javaslatai alapiján dolgozták ki. A pártértekezlet előkészítése során több pártszervezetben felvetődött, hagy egy- testületű pártbizottságot kellene létrehozni Szolnokon is. Szolnok és környékének nagyságrendjét tekintve azonban meggondolandó az ilyen döntés. A városi pártbizottsághoz 36 községi, üzemi pártbizottság és 138 közvetlenül irányított alapszervezet tartozik. A városi pártbizottság feladatát csak úgy tudja jól ellátni, hogyha ezék a pártszervezetek minél szélesebb érdekképviselethez jutnak a testületben. Az egytestületű, párt- bizottság létrehozása megkérdőjelezné a delegálási lehetőséget is. Gátolná azt a célkitűzést, hogy a városi pártbizottság tagjai minél több munkaterületet keressenek fel rendszeresen, hiszen Szolnokon és környékén közel 400 pártalapszer- vezet van. Ilyen indokok alapján Varga Sándorné azt javasolta, hogy az újjáválasztott pártbizottság saját sorlaibói végrehajtó bizottságot is válasszon, — így fogla’jon állást a városi pártértefcezlet. Ezt követően a testület megválasztotta a szavazatszedő és számlálóbizattságot, majd a javasolt ügyrend fellett megkezdődött a vita. Tizennyolcán kértek szót, pro és kontra szóltak az egyites- tületű pártbizottságról, vitáztak a delegálási jog szélesítéséről, a városi pártbizottság létszámáról. Talán a kelleténél is több szót vesztegettek erre. Nem véletlenül jegyezte meg az egyik felszólaló: „a formáról vitatkozunk és nem a tartalomról”. Varga Sándorné összefoglalója után megválasztották a jelölőbizottságot, a szerkesztőbizottságot, a felszólalások sorrendjét eldöntő munkacsoportot, a mandátumvizsgáló bizottságot és a jegyzőkönyv ihitélesítőket. Döntötték arról, hogy titkos szavazással választják meg a városi pártbizottság élső titkárát és titkárait. Elfogadták azt a javaslatot, hogy a következő pártkongresszusig terjedő időszakban a városi pártbizottság vizsgálja feliül a delegálás intézményét, és az egytestületű városi párt- bizottság létrehozásának lehetőségét. A városi pártbizottságba delegáltakat megerősítették jogállásukban. Döntöttek abban is, hogy a fegyelmi bizottság elnökét és tagjait a várasd párténtekezlet válassza meg. Huszonhárom ellenszavazattal és 13 tartózkodással úgy foglalt állást a városi párténtekezlet, 'hogy az újjáválasztott városi pártbizottság első ülésén végrehajtó bizottságot válasszon. Tizenhárom ellenszavazattal és 7 tartózkodással azt a javaslatot fogadta el a pártértekezlet, hogy a városi pártbizottság létszáma 63 legyen. Megállapodtak abban is,'hogy a felszólalások időtartama nem (Folytatás a 3. oldalon) Jászberényben, a Szabadság úton 27 lakás épül, alul üzletek és a Hungária Biztositó kap helyet. A lakásokat májusban, az üzleteket szeptemberben adja át a kivitelező, a Szolnok Megyei ÁÉV. — nzs — Iz El-Fatab küldöttségének látogatása A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására február 8—10 között látogatást tett hazánkban az El-Fatah palesztin szervezet küldöttsége Hajeh Abdel Hamid KB-tag vezetésével. A Ribánszki Róbert országos titkár vezette tárgyaló küldöttséggel áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, különös tekintettel a közel-keleti térség problémáira és megállapodtak a két szervezet közötti kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. A küldöttséget fogadta Huszár István, a HNF OT főtitkára és Kó- tai Géza, az MSZMP KB nemzetközi pártkapcsolatok osztályának vezetője. A küldöttség szombaton elutazott Budapestről. Rendkívüli ülést tartott a KISZ KB Rendkívüli ülést tartott vasárnap a KISZ Központi Bizottsága. A testületet — mindvégig zárt ajtók mögött — Nagy Imre első titkár tájékoztatta az MSZMP Központi Bizottságának kétnapos üléséről, majd a KISZ KB döntött a KISZ központi hetilapjának, a Magyar Ifjúságnak a sorsáról, megvitatta az ifjúsági szövetség újjászervezésével kapcsolatos eddigi tapasztalatokat és a további teendőket. A KISZ Központi Bizottsága üdvözölte az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalásait, és kifejezte reményét, hogy azok hozzájárulnak a politikai és gazdasági válságból kivezető út megtalálásához. A vitáról szólva elmondták. hogy gyökeresen eltérő nézetek csaptak össze arról: a megváltozott társadalmi környezetben helyes-e az országos KISZ-értekezleten megfogalmazott célrendszer; milyen válaszokat kell adnia a KISZ-nek az utóbbi időben felerősödő társadalmipolitikai kihívásokra, amelyek nemegyszer az ifjúsági szövetség múltbeli és mai működését érintik. Ütköztek a vélemények abban is, hogy a szervezetnek teljes egészében, vagy csak egyes elemeiben kell-e elhatárolnia magát a saját múltjától. Ugyancsak vitatott kérdés volt és nagyon eltérő álláspontokat hozott felszínre a KISZ viszonya a változóban levő MSZMP-hez. A hozzászólók foglalkoztak a plurális ifjúsági politikai intézményrendszerbe való átmenettel, a többcentrumú működés elő- fetételeinek kérdéseivel, valamint azzal, hogy a jelen időszakban milyen programra van szüksége a KISZ- nek.
