Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-11 / 36. szám

12 ' :| H á Z u n k tál |g| 1989. FEBRUÁR 11. Nem azért élünk, hogy együnk Fehérjéből a kevesebb is elég Ha az egykor élt mayák élelmiszerkultúráját vizsgáljuk, a hüvelyesek a kukoricával együtt kielégíthetik az ember fehérjeszükségletét. Ök csak ritkán, nagy ünnepeken fo­gyasztottak húst, tejet pedig egyáltalán nem ittak. Ha a Hi­malája elzárt völgyében élő hunzák táplálkozását nézzük, étkezésükben a fehérje aránya mindössze 10 százaléknyi, az is elsősorban növényekből, mert a kis termőfelület miatt nincs lehetőség állattenyésztésre. A 30 ezer lakosú ország­részben azok a betegségek, amelyek nálunk fő halálokként léteznek, teljesen ismeretlenek. Egy ellenpélda: az eszkimók kizárólag természetes kö­rülmények között élő állatok húsával táplálkoznak, mégis, szívkoronaérrendszerük elzsírosodása folytán, már 30 éves korukban elveszítik vitalitásukat, és nagyon korán meghal­nak. Ha kevesebb húst fogyasztanának, és étkezéseiket friss zöldséggel, gyümölccsel, barna — teljes őrlésű gabonából készült — kenyérrel egészítenék ki, mindezt megelőzhetnék. Bár a gazdasági körülmé­nyek, vagyis a gyakori ár­rendezések is kényszeríthet- nek, az egészségünk érdeke is megkívánja, hogy megvál­toztassuk táplálkozási szo­kásainkat. Az a szabály, amely zserint a J0 kg-os át­lag testsúly embernek ele­gendő napi 50 g fehérje —a sokak által fogyasztott 100 g vagy még ennél is több he­lyett —, sajnos még nem vált általános táplálkozási szabállyá. Nagyon egészsé­ges, és kiváló munkaenergi­át biztosít a napi mindössze 35 g fehérje is, sőt: a csak növényi eledel fogyasztása is jó eredményt nyújthat, mert igen jó biológiai értékű fe­hérjéket- ad némelyike (bur­gonya, szója, rizs, stb.), még­pedig jobbat, mint a húsban, tejben és tejtermékekben lé­vő fehérjék. Egyáltalán nincs szükség tehát a napi 80—200 g fehérje fogyasztá­sára, és ellenkezik a termé­szetes körülmények között élő népek étkezési szokásai­nak tudományos megfigye­léséből levont tapasztalatok­kal. Helytelen tehát annak bizonygatása, hogy ez meg­felel a szervezetünknek. A táplálkozási okokra vissza­vezethető betegségeink egy­értelműen alátámasztják ezt. Egy másik szempontot is figyelembe kell venni: a hús minőségének egyre érezhe­tőbb romlását. A mestersé­gesen és gyorsított eljárás­sal hizlalt állatok húsa mind rosszabb minőségű, hiszen ezek az állatok nem mozog­nak, takarmányaikba öszt- rogén hormont és antibioti­kumokat is kevernek. Né­hány évtizedes az a szokás, hogy az emberek naponta fogyasztanak húst, és ez tet­te szükségessé az intenzív jószághizlalást, a hús és to­jás ipari jellegű termelését, amj a minőség jelentős rom­lását eredményezte. A mai kor emberét az ál­lati eredetű élelmiszerek sokkal inkább veszélyezte­tik, mint a növényiek, jól­lehet azokat is kezelik gyom­irtó szerekkel és más vegyi anyagokkal. Egy szarvas- marha átlag 20 kg fehérjét fogyaszt el ahhoz, hogy hú­sából 1 kg fehérjét nyer­jünk, így a növényre jutta­tott vegyszer a húsban is megtalálható, és a takar­mány adalékaival már ko­moly rizikót jelent fogyasz­tása. Az ember, abban az igyekezetében, hogy nafey mennyiségű, viszonylag ol­csón előállítható fehérjefor­ráshoz jusson, a másik vég­letbe esett: saját egészségét veszélyezteti. Némelyek azt mondják, nem eléggé ismeretesek a túlzott fehérjefogyasztás kö­vetkezményei. Pedig sokat ismerünk már. Ezek főleg rejtett következmények, és sokkal több van belőlük, mint ami most felsorolható. 1. Az állat leölésének pilla­natában megszakadó anyag­cserefolyamat miatt olyan salakanyagok maradnak vissza a húsban, amelyek — a zsírral együtt — szerveze­tünkben a különböző rák- és tüdőbetegségeket okoz­hatják. Az úgynevezett las­sú vírus ok még tartós főzés, sülés után is életképesek maradnak1. , 2. A hússal való táplálkozás a reumatikus megbetegedé­sek egyik fő okozója. A nyu­gati klinikai tapasztalatok már régóta arra mutatnak, hogy a reumatikus betegek étrendjéből ki kell iktatni az állati eredetű fehérjét, vagyis radikálisan csökken­teni kell a húsfogyasztást. 3. A túlzott fehérje-, főleg húsfogyasztás miatt koráb­ban kezdődik a pubertás. Különösen 1950 óta, amikor áttértek a csecsemők fehér­jében, cukorban és konyha­sóban dús táplálékkal való etetésére, sok utóhatást fi­gyeltek meg: veseelváltozá­sokat, hízásra való hajla­mosságot és koraérést. 4. Üjabban nagyon elterjedt betegség az osteoporosis (a csontok csontszövettartal­mának csökkenése, az úgy­nevezett csontritkulás). Dr. Márkus József professzor a fehérje magas foszfortartal­mára vezeti vissza az okot, mert a megemésztéshez szükséges két rész kalciu­mot a csontból vonja ki a szervezetünk. 5. A sok fehérje éppen úgy hat, mint a túlzott sómeny- nyiség. Egyes tudósok sze­rint ez az oka, hogy mind nehezebben viseljük el a fertőzéseket. 6. A sok állati eredetű fe­hérje fokozza étvágyunkat és más élelmiszerigényün­ket, ami miatt egyben drá­gábbá is válik étkezésünk. És így sorolhatnánk to- _ vább. Komolyan el kell gon­dolkoznunk a táplálkozás- módról. A csecsemő fehér­jeszükségletét az 4.5 száza- ilék fehérjetartalmú anyatej fedezi; Ez a mennyiség nem­csak a sejtek újjáépítéséhez elegendő, hanem a növeke­dést is szolgálja. A felnőt­tek kockázat nélkül csök­kenthetik az állati eredetű fehérjék fogyasztását. Még többet érünk el, ha az orvo­sok és táplálkozási szakem­berek is támogatják szoká­saink megváltoztatását, mert nem azért élünk, hogv együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk. Erre minél előbb rá kell jönnünk, ha meg akarjuk őrizni vagy vissza akarjuk szerezni az egészségünket. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban működő Életreform klubban elhangzott elő­adások alapján lejegyez­te: Czakó László klub­vezető. A gyapjúfonalból, pamutszél- ból vagy fényes lurexszálból saját kezűleg összecsavart zsi­nór csinos és olcsó díszítőesz- köz. amelyet — napjaink di­vatjában — akár homlokpánt­ként, akár derekunkon viselve övként, vagy szalag helyett megkötésre használhatunk. A gyors és ügyes munkához a fo­nalon kívül szükséges még ce­ruza, olló és ajtó- vagy ablak­kilincs. Menete: A fonalat négyszer olyan hosszúra vágjuk, mint a kész pántot. A felezéshez ösz- szecsomózzuk, a kilincsre akasztjuk, és a ceruzával — az ábra szerint — forgatni kezd­jük. Egy ollót a közepébe akasztunk: a ceruzát a hurok­ból kihúzzuk, és ezt a végét a kilincsre akasztjuk. Az olló sú­lya miatt a zsinór gymás körül egyenletesen összetekeredik. Bányai Katalin Jó tudni... Levéldugvánnyal szapo­ríthatok a begónia-fajok, a sansaveria, a fökföldi Ibo­lya, a streptocarpus, stíb. A dugványok ímetszetlaipjain kallusz képződik, egy sejt­szövet, mely a seb lezárását szolgálja, és alkalmas víz­felvételre. Ezen a sebszöve­ten keresztül jelentősen csökken a hervadás lehető­sége, és megakadályozza a rothadás kórokozójának be­hatolását. (Nagy hatással van a gyökeresedésre a ta­laj- és légnedvesség, ezért keverjünk a szaporítókö­zegbe homokot és tőzeget, így a nedvességet jobban tartja.) összeállította: Rónai Erzsébet Három az igazság Recept-ötletek Hús helyett A burgonya szerény, de rendkívül szolgálatkész 'közikatonája a magyar konyhának. Aránylag ol­csó, mindenütt és minden­kor kapható, jól tárolható, és még ilyenkor télidőben is tartalmaz C-vitamint. önmagában is kitűnő, de hús pótlására kifejezetten alkalmas. Érdemes többféle formáiban kipróbálni. Zöld burgonyaropogós Hozzávalók: 50 deka bur­gonya, 3 tojás, 2 evőkanál búzadara, só, reszelt szere­csendió, 1—1 csokor zöld­petrezselyem és metélő­hagyma, 1 szál zetllerzöld; a bundázáshoz liszt, tojás, zsemlemorzsa; a sütéshez ibőven olaj. Áttörjük a főtt, leszűrt, meghámozott burgonyát és összegyúrjuk a tojásokkal, a búzadarával meg a fűsze­rekkel1. Finomra vágva dol­gozzuk bele a petrezsely­met, a metélőhagymát és a zellerzöldet. Kis rudakat formálunk belőle, ps lisztbe, felvert tojásba, zsemlemor­zsába forgatva, bő forró olajlban kirántjuk. Sárgarépás burgonyapuffancs Hozzávalók: 30 deka bur­gonya, 2 szál sárgarépa, 1 kis fej vöröshagyma, 2 evő­kanál liszt, 2 tojássárga, só, őrölt bors; a sütéshez bőven olaj. A megtisztított burgonyát és sárgarépát káposztare- szelőn leres zel j ük, öss zeke - verjük a liszttel, a tojás- sárgákkal, sóval meg őrölt iborssal. Evőkanállal forró olajba szaggatjuk és ropo­gósra sütjük. VÍZSZINTES: 1. Destouches francia vígjátékíró (1680—1754) aforizmája (zárt betűk: O, N, A, G, K). 5. Aquinói Szent Ta­más, olasz hittudós, író és költő (1224—1274) bölcsessége (zárt be­tűk: A, S, G, M, Z). 12. Ló­szerszám — kissé régiesen. 14. A fűszeres jelzője is lehet. 15. Félgömb! 16. Modern római városrész. 17.. Árnyak és Bertha Bulcsú kötetének címe. 19. ...Tin Tin; kutyasztár volt. 20. Pálmafa, rajta terem a bételdió. 22. Finom nedű. 24. Lőpor része! 26. Rockopera Pe­ron feleségéről. 27. Beethoven III szimfóniájának mellékneve. 28.’ Vízitündér. 29. Az Eltűnt idő nyomában című regény fő­hőse. 30. Idegen sorszámrövi- dités. 31. Élelmiszerkiskereske- deími vállalat rövidítése. 33. Szovjet illuzionista. 34. Morze­jelek. 36. Lágy hangnem. 39. Csicsóék között található! \0. Térd németül (knie). 42. Régi súly. 43. összekevert len! 45. Azonos betűk. 46. Finom sajt. 49. Valami felé, fciTöl. 50. Több­ször becézett Imre. 51. Libát hizlalni. 53. Római pénz volt. 54. Empire ... Building; New York-i felhőkarcoló. 56. Mérta­ni test. 58. Német névelő. 60. Van benne kockázat. 62. A kö­zelmúlt kínai politikusa volt. 61. Szovjet repülőgéptípus. 65. Az első emberek tömege. 66. Kurjant. FÜGGŐLEGES: 1. La Fontaine (1621—1695) megállapítása (zárt betűk: R, M, N, G, G. N). 2. Görög betű. 3. Magyarázó rajz. 4. Vanádium és oxigén. 6. Ket­tőzve: filmsztár személyneve (Gábor . . . .) 7. Jászvásár ro­mán neve. 8. NDK-beli politi­kus, hosszú ideig miniszterel­nök (Ottó. 1894—1964). 9. Ponto­san olyan nagy. 10. Kettőzve: édesség volt. 11. Kis Agnes. 13. Olimpiai bajnok japán úszónö. 18. Az 1045-ös lázadás vezére. 19! Lett forradalmi költő és drámaíró (Janis, 1865—1929). 21. Jelfogó. 23. Zsigmond király ellen lázadó XIV. századi ma­gyar főúr (István). 25. Argen­tin politikus volt. 29. A Bala­ton vizét szabályozza. 32. Koz­metikai márka. 33. Üzemi taka­rék. 35. Testedzés. 37. Belga I. osztályú labdarúgócsapat. 38. Rakpart németül (kai). 41. Női név. 44. Ez' férfinév. 47. A ját­szótársunk, mondd, . . . -e len­ni? (tévéműsor volt). 48. Ügy­véd, vagyonát jótékony célokra hagyományozta (Szilárd. 1799— 1888). 52. A kettős billentyűze- tü zongora feltalálója (Emánu- el, 1863—1931). 55. 1989. 57. Az a távolabbi. 59. Folyó a Baltikum­ban. 61. Após. 63. Könnyűfém, rövid nevén. 65. Személyes név­más és névelő. 67. A-va párja. ZABÓ GYULA Beküldendő: a vízszintes 1.. 5. és a függőleges 1. sz. sorok megfejtése — február 17-ig. A szégény ember dala című, január 28-i rejtvényünk helyes megfejtése: Szegény vagyok ^n, szólrül lakom én. / A házam­nak nincs teteie. elhordta a szél Könyvutalvánvt nyertek: Adám Józsefné JászaDáti. Ovn- re Áene«; Szandaszőlős és Hai- dú László Karcag. (Az utalvá- nvokat postán küldjük el.) Aggódó kismamáknak ajánljuk Teratológiai telefontájékoztató: 632-229 Hívható minden munkanapon 8—16 óráig Születendő gyermekeink egészségének védelmében indult két évvel ezelőtt a teratológiai tanácsadó tele­fonszolgálat. (Üzemeltetését a Magyar Posta biztosítja.) A terhesség alatt az anyát ért 'külső környezeti hatá­sok (pl. gyógyszer, fertőzés- veszély, sugárzás, káros szenvedélyek, vegyszer) eset­leg magzati ártalmásságá- ról tájékozódhatnak az ér­deklődök: leendő szülők, aggódó kismamák, orvosok, egészségügyi szakemberek. A „teratológia” (kevéssé ismert idegen szó, erre meg­felelő magyar kifejezés még nincs; teras — csodaszörny, logos — tudomány) a' ter­hesség alatt, a magzat fej­lődése során, külső eredetű ártalmak hatására létrejövő testi — tehát nem öröklődő — veleszületett rendellenes­ségekkel foglalkozó tudo­mányág. Ez a szolgáltatás élő tele­fonvonalon kíván könnyen elérhető segítséget adni az aggódó kismamáknak, csa­ládtagoknak: egyértelmű, eligazító és megnyugtató válasszal a közvéleményben még tisztázatlan kérdések­re, a tévhitek, felesleges ag­godalmaik eloszlatásával. Közvetlen, kötetlen formá­ban beszélgethetünk azok­kal az asszonyokkal, akik az ország bármely részéről el­érhetnek bennünket, így utazási költséget, időt és fá­radtságot megtakarítva. A feltett kérdésekre a ha­zai és a nemzetközi tapasz- • tálatokból leszűrt ismeret- anyag alapján tájékozta­tunk. A leggyakoribb kér­désekre már előzetesen egyeztetett választ adunk. A konzultációt igénylő kérdé­sek megválaszolásához 'időt kérünk, s akkor újra kell tárcsázni a megadott szá­mot. A szakterületünkön kívüli orvosi, egészségügyi kérdéseknél a kismamát a megfelelő szakrendelésre irányítjuk. Az esetleges fél­reértések utólagos tisztázá­sa érdekében a teratológiai kérdésekről statisztikai cé­lú nyilvántartást vezetünk, amely természetesen diszk­rét, ezért a kérdezők érde­kében reméljük és várjuk a bizalmat, az őszinteséget. Minél több, gyermekét vá­ró nőnek szeretnénk segíte­ni abban, hogy szorongások és félelmek helyett ezt a ki­lenc hónapot valóban „ál­dott” állapotban, örömteli várakozással éljék 'meg. MOST OLCSÓBBAN KAPHATÓ: Szabványon kivüli pecsenyekacsa 53 Ft/kg. helyett 45 Ft/kg. Libaaprólék Liba bőrösháj Liba testháj Liba bélháj 36 Ft/kg. helyett 29 Ft/kg. 32 Ft/kg. helyett 26 Ft/kg. 38 Ft/kg. helyett 28 Ft/kg. 25 Ft/kg. helyett 17 Ft/kg. Keresse a kecskeméti baromfi termékeket árusító üzletekben! Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat. Csavart zsinór

Next

/
Oldalképek
Tartalom