Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-01 / 27. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. FEBRUÁR 1. 5 AtévélHHP képernyője előtt A történelem az „élet ta­nítómestere” — ezért for­dulunk hozzá szívesen, s a művészet is ezért merít elő­szeretettel belőle témát, tárgyat, mert feldolgozása bőséggel kínál tanulságokat a jelen számiára. Itt van például Rudolf trónörökös titokzatos körülmények kö­zött bekövetkezett halála, amelylből Szinetár Miklós készített tévéfiknet, s amelyről hétfő este ő maga nyilatkozott Sükösd Mihály író társaságában. S arra a kérdésre mit is vonhatunk le a történtekből a magunk számára, Szinetár körülbe­lül így adta meg a választ: ha valahol valami nincs rendben, hibádzik az egész rendje, akkor könnyen vál­hat jelentéktelen dolog is jelentőssé. A trónörökös Például ha Ferencz Jó­zsef monarchiája neim lett volna tele belső ellentmon­dásokkal, feszültségekkel, megoldásra váró problé­mákkal, bizonyára a trón­örökös halálának körülmé­nyeit sem kellett volna ta­kargatni mindenáron. S mert valami nem volt rend­ben sem az udvarban, sem az udvaron kívül, és mert ellenőrizhető ismeretek nem álltak rendelkezésre, így egymás után születtek legendák, ostoba kitalálá­sok, felelőtlen találgatások, esetleg színes mesék. Így van ez hasonló helyzetben máshol is, máskor is, mond­tatni törvényszerűen. Ami Rudolf ömgyilkossá- ;át illeti, bizony máig sem lerült teljesen fény a titok- a, még ma is különféle 'áltozatok élnek a trónörö- :ös tragikus haláláról. Érthető tehát, hogy a Te- 3vízió is szembenézett a érdéssel, kíváncsian, s kö- ös szellemi és anyagi ösz- zefogással — a mienken ívül az ORF és a Bayeric- er Rundfunk vett részt enne — elkészítette a ma- a 1988-as változatát, azaz iyan oknyomozásba fogott fellelhető ismeretek vilá­gban, amelynek eredrné- yeképp elfogadható ma- /arázatot kívánt adni a iáig tisztázatlan körülmé- yű öngyilkosságra. Nem udolf tragédiájáról szól ez film, nem a trónörökös rámájáról, hanem a tragé- ia 'bekövetkezésének kö- ilményeit járja körbe, ern a trónörökös leikébe áz bele, hogy feltárja bel- > vívódásait, ellentmondá- >s magatartásának belső ígóit — ez lehetett volna ,azi dráma! — csupán azt z utat térképezi fel, ame- ret a trónörökös gyermek- órától 'halála pillanatáig legtett. Természetesen kként válogatva az esemé- yek, a történések között, ogy érvei meggyőzőek le- yenek a tragikus cseleke- et megértéséhez. Ügyesen, ár nem túl eredeti módon gy amerikai újságíró és gy kíváncsi magyar, bizo- yos Lukács úr kettősére ízza a nyomozást, ők kere- ik fel mindazokat, akik öntő szerepet játszottak a labsburg herceg életében, azokat, akik valami köze- it tudhattak a trónörökös iselt dolgairól. - Akiről köz­útiért volt egyébként, hogy önnyen lobbant a vére, lem volt válogatós a szere- amibeh. A film egy-egy je- enetéből megismerhettük ilágfelfogását, „másként ;ondolikodását”, nyitottsá­gát minden újra, főképp a lyugat.i demokráciára, to­pábbá felvilágosult filozó- 'iáját, aminek természetes cövetkezménye, hogy meg­veti az egyház és mélysége­ién gyűlöli; duzzad benne i nemzeti öntudat, ugyan­akkor érzékeny, túlérzé- ceny romantikus lélek, rá­adásul testében pusztító be­tegséget hordoz. Lelke leg­mélyén súlyos sértettség, amit az apai neveltetés szi­gorú regulái hagytak ben­ne. Mindez együtt vajon nem lehet-e elegendő, vélik a film alkotói, hogy egy gyengébb pillanatában Ru­dolf magára süsse fegyve­rét. S ugyanezt tegye a szép­séges és bájos Mary Vetse- ra aki ifjonti rajongással követte őt, szerelmét (ro­mantikus divat az efféle cselekedet) az elysiumi me­zőkre, a másvilágra. Mindezt színes históriai olvasmányként, szórakozta­tó módon ismerhettük meg oknyomozó riport kereteibe ágyazva. Jó értelemben vett televíziós bestseller A trón­örökös ; amit megismerhe­tünk általa, tanulságos, aho­gyan fogyaszthatjuk: köny- nyű és kellemes. Szórakoz­tató történelem. Megbízha­tó művészi színvonalon mégha olykor lassúdabb csörgedezéssel is ritmusá­ban. De fess színészi játék­kal, pompás kiállítással, magabiztos rendezésben. A címszerepben Hirtling Ist­ván ad formát a dacos, lá­zadó, ugyanakkor csélcsap hercegnek, Kováts Adél szépségével tűnik ki, Há­mori Ildikó Vetsera bárónő szerepében pedig külön is felhívja magára a figyel­met, mert ennék a bárónő­nek nemcsak szerepe, drá­mája is van! Feltétlenül meg kell említeni Márk Iván operatőri munkáját, mert A trónörökös szépen fotografált film, igazi va­sárnap esti televíziós mu­latság. Kié a szín hói? Másféle „titok után” nyo­mozott csütörtök este egy ívitaműsor asztaltársasága, meghívott tanácsi vezetők és gyakorló színházi szak­emberek keresték a választ a Kié a színház? igen fon­tos kérdésére. Könnyen rá- vághatnánk válaszul: a né­zőé, kié lehetne másé! Csak­hogy miként lehet valóban a nézőé? S ebben mennyi és főleg mii lehet vagy legyen a szerepe a színházat fel­ügyelő hatóságoknak és mennyi az adott művészi műhelyeké. Ez volt a kérdés a Mészáros Tamás dirigálta Nézőpontban. Izgalmasan indult a dis­kurzus, néhány kellemetlen kérdéssel, amit Vámos Lászlóhoz intézett Mészáros Tamás — nem minden tele­víziós vitáira jellemző ez —, és a félfűtött hangulatban szenvedélyes vélemények hangzottak el a művészi munka függetlenségének, a színházi műhelyek önálló­ságának védelmére — a hi­vatallal szemben. Hallatta hangját színházunk direk­tora is, Schwajda György, művészet és politika vi­szonylatában fejtette ki vé­leményét, hangsúlyozván, hogy a napi politikai érde­keknek és a művészi szán­dékoknak nem feltétlenül kell egybeesniük, hisz a művészet olykor morális értelemben értékelheti, sőt meg is ítélheti akár magát a politikát is. Kerényi Im­re még tovább ment az ön­állóság, a művészi autonó­mia hangoztatásában, s a teljes szabadságot követelte, elvetve minden kívülről történő beleszólást. A vita végülis annak leszögezésé- vel zárult, hogy a fenntar­tásért felelős tanácsok csu­pán segítik a színházi fel­tételek kedvező kialakítá­sát, de a színház maga vi­szi bőrét a vásárra, ahol a néző dönt végülis „az árak­ról”. Ez nagymértékben megnöveli a művészeti mű­helyek felelősségét — fo­galmazódott meg a tartal­mas vitában. Valkó Mihály Megújhodott Mandarin A Magyar Állami Opera­ház 205 tagú együttese igen jelentős külföldi vendég- szereplésre készül: február 27-én, 28-án és március 1- jén a londoni Covent Gair- denben lép fel. Az első két estén a következő műveket adják elő a patinás hírű operaszínpadon: Bartók Bé­la A kékszakállú herceg vá­ra; Bartók—Seregi: A fából faragott királyfi és Bartók— Seregi: A csodálatos man­darin. Az utóbbi egyfelvo- násos Seregi László új ko­reográfiájával készült, s Budapestet megelőzve, ott lesz a premierje. Március 1-jén megismétlik A kék­szakállú herceg várának előadásáit, amelyet Dohná- nyi Ernő Változatok egy gyermekdalra című táncjá­téka követ, szintén Seregi koreográfiájával, s ugyan­ezen az estén újból műso­ron lesz még A csodálatos mandarin. A társulat feb­ruár 25-én indul Londonba, ahonnan március 2-án ér­kezik vissza. Bartók alkotásaiból más eseményeket is előkészíte­nek dalszínházunkban. A kékszakállú herceg várát március '23-án Békés And­rás új rendezésében mutat­ják be. Az országban kevés helyen működik diáksportkörön belül tájékozódási futó szakcsoport. Egyike ezek közül jászapáti Mészáros Lőrinc Gimnázium és Vasútépítő Gépészeti Szakközépiskola. Közel ötven a taglétszám, akik között általános iskolá­sok is vannak. Tavaly harminchét verse­nyen vettek részt az ország különböző pontjain. Igen jól szerepelnek a versenye­ken, az elmúlt évben megnyerték a me­gyei csapatbajnokságot és a vidékbajnok­Ságban harmadikok lettek. Egy aranyjel­vényesük, kilenc ezüst és 21 bronz minő­sítő versenyzőjük van. Sajnos mint ezt a csoport vezetője Kissné Kis Mária elmond­ta, kevés a pénzük. Sok esetben maguknak kell az étkezést, utazást, szállást téríteni. Márciusban újabb erőpróbára készülnek, mert az évadnyitó Csobáncon lesz 12-én. Addig pedig még sokat kell forgatni a térképeket, iránytűt. (Fotó: Tarpai Zoltán) Előny a nyelvvizsga és a szaktanfolyam Az idén számos változtatást vezettek be a felsőfokú oktatási intézmények felvételi rendjébe, amelyekről a nemrégiben megjelent tájékoztatóból értesülhettünk. Az új jogszabályok önállóságot adnak az egyetemeknek, főisko­láknak a tantárgyi alkalmassági vizsgák összetételét, köve­telményrendszerét illetően. E változtatásokat azonban a tantárgyak esetében két, az alkalmassági valamint a gya­korlati vizsga tekintetében legalább egy évvel az alkalma­zás előtt közzé kell tenni. A Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Főiskola Szol­noki Tagozata az anyaintéz­ménynél, valamint a közgaz­dasági felsőoktatási intézmé­nyekkel hozott közös határo­zat alapján az illetékes mi­nisztériumok engedélyével az idén szeptembertől kísérleti felvételit vezet be az esti il­letve levelező tagozaton. Azok a jelentkezők, akik öt éve vagy annál régebben szakirányú munkaterületen dolgoznak a korábiaktól el­térő felvételi vizsgát tesznek. Hogy mit jelent az eltérő? Az egyik felvételi tárgy, a matematika vizsgán a jelent­kezőktől azokat az ismerete­ket kérik számon, amelyek a szakirányú továbbtanulás­hoz szükségesek, tehát vala­mivel szűkebb tananyagot, mint amit a középiskolákban tanítanak. A második felvé­teli tárgyból történő vizsga alól felmentést kapnak azok, akiknek legalább középfokú idegen nyelvvizsgájuk van, vagy valamilyen felsőfokú szaktanfolyami végzettséget szereztek. Ilyen kedvezményt jelent például a felsőfokú el­lenőri, idegenforgalmi, áru­forgalmi, szállítási, munka­ügyi, belkereskedelmi, költ­ségvetési stb. szaktanfolyam. A szolnoki tagozaton az ősszel egy nyolchónapos in­tenzív előkészítő tanfolya­mot is indítottak. Az ezen részt vevők ha minimálisan, 75 százalékosan teljesítették a követelményeket, mente­sülnek a felvételi vizsga alól. Azok a hallgatók, akik 44 fölött, de 75 százalék alatti arányban tettek eleget a kö­vetelményeknek, szóbeli vizsgát tehetnek. Az esti és a levelező tagozaton nincs úgy­nevezett keretszám, akik megfeleltek, azokat fogadja az intézmény. Az esti és levelező tagozat­ra való „bejutás” úgy tűnik könnyebb lesz az idén. Leg­alábbis látszólag. A valóság­ban ugyanis, eleget téve a követelményeknek, képzet­tebb, felkészültebb hallgatók kezdhetik meg tanulmányai­kat a főiskolán. Változások lesznek az idén a nappali tagozaton is. Hu­szonöt-harminccal nő az úgynevezett keretszám. Így a szolnoki főiskolán 3 keres­kedelmi és két Vendéglátó­Felvételi változások a szolnoki főiskolán ipari csoportot indítanak. A jelentkezőknek minimum 40 pontot kell „hozniuk” a kö­zépiskolából, és legalább harmincat kell elérniük a felvételi vizsgán. Ez azonban még nem biztos, hogy ele­gendő a sikeres felvételhez, az elérhető pontszámot még ezután határozzák meg. Várhatóan 1990-től vagy 1991-től újabb változásokat vezetnek be a felvételi rend­szerben. Többek között pá­lyaalkalmassági vizsgát ter­veznek, a közép- vagy felső­fokú nyelvvizsga pluszponto­kat jelent, az országos tanul­mányi versenyek első, máso­dik helyezettjei felvételi nél­kül tanulhatnak tovább. A harmadik, negyedik, ötödik és hatodik helyezett pedig mentesül a vizsga alól a má­sodik felvételi tárgyból. Ugyancsak a tervek között szerepel, hogy a levelezőre pályázó 1—2 éve érettségi­zettek alsó pontszáma nem lehet kevesebb a nappali ta­gozaténál. Mindezek azon­ban egyelőre csak elképzelé­sek, a most jelentkezőkre ér­telemszerűen csak az idei változtatások vonatkoznak. A szolnoki tagozat természe­tesen készséggel ad felvilá­gosítást az érdeklődők kér­déseire. A pályázóknak egyébként március 1-ig kell elküldeni­ük felvételi lapjukat a kivá­lasztott felsőoktatási intéz­ménybe. Kenderesen tervezik, hogy... Vállalkozások a művelődési házban A lakosság kulturális igé­nyeinek ellátásában, a köz- művelődési feladatok végre­hajtásával jelentős Kendere­sen a Móricz Zsigmond Mű­velődési Ház szerepe. Tevé­kenységének tárgyi feltételei az elmúlt két évben jelentő­sen javultak. Csak néhány példát erre: külső tatarozás, a fűtés korszerűsítése, belső festés, a nagyterem parkettá­zása, pinceklub kialakítása, színes tv, számítógép, fotó­eszközök vásárlása. A tanácsi intézmény a rendelkezésére álló anyagi erőforrások és a jelentkező igények közötti feszültségek levezetésére keresi a megol­dás lehetőségeit, ezt céloz­zák kezdeményezései, új vál­lalkozásai. Tavaly október­től fényképészeti szolgálta­tást nyújt, decembertől edé­nyeket kölcsönöz lakodal­makra, rendezvényekre. Erre az évre tervezik szeszmentes büfé üzemeltetését, és fagy- laltozó kialakítását. Mindezekkel igyekeznek ellentételezni a gazdálkodó szervektől elmaradt támoga­tás összegét (a November 7. Tsz-től 30, a Kunszövtől 6, az áfésztól 10 ezer forint volt ez az összeg a korábbi évek­ben). A tárgyi feltételeik javítá­sát a nagyközségi tanács sa­ját erejéből oldotta meg a nehéz gazdasági helyzet elle­nére. R műegyetemen Porleválasztást kísérletek Az ipar számos területén egyre több gondot fordíta­nak a szűréstechnikai kuta­tásokra. A Budapesti Műsza­ki Egyetem Járműgépészeti Intézet munkatársai most egy ipari porleválasztó be­rendezésen végeznek soro- zatvizsgálatokat. A kísérlet folyamán zeolitot és bentoli- tot — púderszerű anyagokat — szűrnek a laboratórium­ban felépített berendezés se­gítségével. A munka egy­aránt szolgálja a tudományos célokat és közvetlen üzemi felhasználás .révén a népgaz­dasági érdekeket, Elkészült az orgona Rupoert István orgonamüvész lakásán Nem mindennapi munkára vállalko­zott Albert Miklós győri orgonaépítő mester, amikor Ruppert István fő­iskolai tanár, orgo­naművész megbí­zását elvállalta: a művész lakásának egyik szobájába kellett orgonát épí­tenie. A hét regisz­teres, két manuálos, 510 sípból álló hang­szer — amelynek leghosszabb sípja három méter hosszú — már elkészült, most az utolsó mű­veletet, a hangolást végzi az építőmes­ter. Az országban talán egyedülálló hangszerben sem importból szárma­zó, sem a kereske­delemben kapható termék nincs, ugyan­is a hangszer ké­szítője minden al­katrészt saját kezű­leg készített el. Ké­pünkön Albert. Mik­lós az orgona egyik sípját hangolja. (MTI fotó: Matusz Károly)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom