Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-23 / 46. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP] m 1989. FEBRUAR 23. A legnépszerűbb amatőr művészeti ág flz eredmények alappillére a rendszeresség Ülést tartott a KÓTA megyei szervezete Tegnap délelőtt a Kórusok Országos Tanácsa Szolnok Megyei Szervezete elnökségi ülést tartott az SZMT művelődési központjában. Elsőként Buday Péter, a KÖTA megyei szervezetének titkára számolt be a szervezet elmúlt évi tevékenységéről, illetve vázolta az idei feladatokat, rendezvényeket. Megállapította, hogy a karéneklés megyénkben a legnépszerűbb amatőr művészeti ág, amely az általános iskolás gyermekektől a nyugdíjas korú felnőttekig minden korosztályra kiterjed. Több mint másfélszáz gyermek-, illetve ifjúsági kórust és ötven felnőtt együttest tartanak nyilván. A mozgalomban résztvevő tagok létszáma tízezer körül mozog. A kórusok működésének színvonalát a kilenc országos minősítésen elért eredmények bizonyítják; „hangversenykórus” fokozatot két, „fesztivál” fokozatot három, „aranyat” nyolc, „bronzot” pedig két kórus szerzett. A népzenei együttesek 1987/88- as országos minősítésén huszonnégy népdalkor szerzett országos minősítést. Külön figyelmet érdemel az Éneklő Ifjúság mozgalom. A KÖTA tavalyi összesítése alapján kiderült, hogy az említett mozgalomban résztvevő Szolnok megyei kórusok aránya az iskolák számához viszonyítva igen kedvező az országos átlaghoz képest. A jó eredmény többek között annak köszönhető, hogy az Éneklő Ifjúság-bemutatókat minden év tavaszán megrendezik megyénkben, következésképp a rendszeresség egyik alappillére az eredményességnek. Ugyanakkor sajnálatos, hogy néhány szakmunkás- képző intézetben az erőfeszítések ellenére sem sikerült „feléleszteni” az egykor jól működő kórusokat. Megyénk kórusainak nemzetközi kapcsolatai igen jelentősek; növekszik azon kórusok száma, amelyek megfordultak már Európa számos országában. (Az idén tizennégy kórus készülődik külföldi vendégszereplésre). A sikeres' külföldi szereplésekhez nagyban hozzájárulnak a mozgalom igényes szakemberei, akik úgy vezetik énekkaraikat, hogy azok határainkon túl is megállják helyüket, s öregbítik a hazai kóruskultúra hírnevét. A tavalyi év rendezvénynaptára meglehetősen gazdag volt; tucatnyi rangos programra hívott az énekszó. A folytatás az idén sem marad el: több országos jelentőségű (sőt egy nemzetközi) kórusversenynek, találkozónak ad otthont a megye. J. J. fl laviszi kulturális sertgszemlén Fesztivál könyvnapok Űj színfolttal, a Fesztivál könyvnapokkal gazdagodik idén a Budapesti Tavaszi Fesztivál programja: a könyvkiadás és a könyvművészet most első ízben kap szervezett formában lehetőséget a részvételre a kulturális seregszemlén. A TÉKA Könyvértékesítő, Könyvtár- ellátó és Könyvkiadó Vállalat kezdeményezésére 9 kiadó 15 új munkával jelentkezik a .március 17. és 26. közötti Fesztivál könyvnapokra. A művek között könyvészeti ritkaságok, művészeti albumok, szépirodalmi és ismeretterjesztő művek, valamint útikönyvek találhatók, s a kiadványokat a tavaszi fesztivál 9 helyszínén vásárolhatják meg az érdeklődők. A könyvnapokon a Corvina Kiadó több kötettel vesz részt. Köztük lesz Az ember tragédiájának angol nyelvű kiadása. Madách Imre műve, egy fiatal angol költő, George Szirtes fordításában, Zichy Mihály illusztrációval lát napvilágot. 'Egy másik bibliofil Corvina kötet Erato címmel Zichy Mihálynak, a XIX, század jeles grafikusának legszebb erotikus rajzait adja közre, a világ szerelmi lírájának válogatottan szép darabjaitól kísérve. A Magvető Kiadó gondozásában — néhány korábbi, folyóiratban közölt részlet után — első alkalommal jelenik meg Radnóti Miklós naplója. Népszerű muzsika, sikeres tolmácsolásban Romantikus művek a Szolnoki szimfonikus zenekar koncertműsorán Héftőn este a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban az Országos Filharmónia bérleti hangversenyeinek eseményeként a Szolnoki szimfonikus zenekar koncertjét hallgathatta a város komolyzene iránt érdeklődő közönsége. A ’’hazai pályán” játszó zenekar a korábbi hangversenyek látogatottságához képest — szép számú hallgatóságot vonzott a koncertterembe. Rossini A tolvaj szarka — nyitányával kezdődött el a koncert műsora. A művet 1817-ben komponálta a zeneszerző a korszak klasszikus szonátaformája szerint építve fel azt. A nyitány Rossininál a hangulati bevezetés céljára szolgált; tematikus anyaga túlnyomó- részt az opera egyes áriáinak vagy más részeinek dallamaiból való. Az inkább technikailag, mint zeneileg nehéz nyitány a zenekár valamennyi szólamát komoly feladat elé állítja: az esetenként virtuóz hangszer- játékot megkövetelő részleteket kötelező a legnagyobb fölénnyel és könnyedséggel játszani, hogy a Rossini-ze- néből sugározzák a zeneszerző kirobbanó életöröme, életkedve, jókedvre derítve az azt hallgatókat. Ezen az estén a szerzői szándék maradéktalanul megvalósult — s habár esetenként a hegedűszólamok hangzása nem volt teljesen homogén, s á fafúvók összjátéka is hagyott némi kívánnivalót, a dinamikai árnyaltság, a hangsúlyok exponálása, s a híres-nevezetes „Rossini- crescendók” sodró lendülete mindezt feledtetni tudta. Grieg A-moll zongoraversenyét 1868-ban komponálta, 25 éves korában. E műve a zene romantikus századának leghíresebb zongorakoncertjei közül való. Az I. tételben a szólista a zongora klaviatúrájának mintegy birtokbavételével mutatkozik be: a romantika a zongorától megköveteli a nagyzenekari hangzást. A szonátaforma törvényei szerint építkező tétel témáinak hangulata hallatlan sokszínűséget mutat. A virtuóz cadenza Grieget mint zongoraművészt ismerteti meg a hallgatóval. A középső, lassú tétel két témán alapul: az egyik a vonóshangszereken megszólaló méltóságteljes dallam, — a másik szinte mozdulatlan harmóniai háttér fölött megszólaló koloratúrák sorozata. A II. tételt rövid zongora cadenza közbeékelésével követi a zárótétel, melyet egy nagyon ritmikus tánctéma vezet be, s melyben egy rövid részlet erejéig a magyar verbunkos zenére emlékeztető téma váltakozik nálánál sokkal éneklőbb és lágyabb dallamokkal. A művet záró finálé A-durban, szinte diadalzeneként zárja a hatalmas művet. A zongoraverseny szólistája Tatjana Surev légies, termetét meghazudtoló energiával és — fiatal kora dacára — virtuóz technikáról tanúskodva adta elő a zenekar kíséretével számát. A feltehetően kevés próbalehetőség okozta pontatlanságok (zárások és indítások) okoztak ugyan némi bizonytalanságérzetet a művet hallgatóban, de mindezt feledtetni tudta a differenciált hangzások megszólaltatására képes szólista s a vele minden igyekezetével együtt muzsikálni akaró zenekar. A három tétel közül a középső előadása nyújtotta a legmaradandóbb élményt ezen az estén. Weber: Andante és Rondo Ungharese című művének előadása üdítő folytatása volt az est műsorának. Az 1809-ben komponált darab meglehetősen ritkán hallható. Andante tétele variációs formában íródott s brácsaszólójának eljátszása széo feladatul szolgált az azt előadó Nagy Sándornak. A II. tétel zenei anyaga talán közelebb áll a magyar zenéhez, mint a múlt században írt néhány híresebbé vált zenemű dallamvilága, s bár a tétel időnként ifjabb Johann Strauss „magya- rosch” darabjaira emlékeztet, mégis kellemesen őrzi meg azt az emlékezet — s ez nem utolsósorban a szólista, Nagy Sándor brácsaművész átélt játékát dicséri. A koncert műsorán utolsóként Csajkovszkij 1880- ban komponált Olasz capriccio című műve hangzott el. A szerző ezt a darabot római látogatásainak emlékére írta olasz műdalok fel- használásával. Az Olasz capriccio a látszat ellenére igazán komoly feladatot ró az azt előadni szándékozó zenekarra — technikailag es zeneileg is igényes szólamainak megszólaltatását mégis szemmel látható Örömmel vállalta a produkcióban résztvevő valameny- nyi muzsikus. S bár a tarantella és a finálé kissé lassúbb volt a kívántnál, a mű előadása — az előző háromhoz hasonlóan _ nagy s ikert aratott. Báli József, az est dirigense, a negyedszázados jubileumára készülődő Szolnoki szimfonikus zenekar „saját” karnagya, ezúttal elsősorban izgalmas műsorválasztásával vívta ki a zenebarátok érdeklődését. Valamennyi műsorra tűzött művet igyekezett sajátos, egyéni felfogásban előadni. A karmester Rossini, Weber, és Csajkovszkij tolmácsolásával ezen az estén meghódította a közönséget. Szathmáry Judit A főváros és kilenc megye közös gondja . Tájékoztatás a pedagógusok túlóradíjának emelésével kapcsolatos kérdésekről A Szolnok Megyei Tanács 1989. január 13-i ülésén kérdés hangzott el a 'megye pedagógusai túlmunkadíjának a 21'1987. (XI. 21.) MM. sz. rendelet szerinti létszá- mositása fedezetének biztosításával kapcsolatban. A tanácsülés a válaszadással a művelődéi ügyekkel foglalkozó elnökheyettest bízta meg és felkérte a Szolnok Megyei Néplapot, hogy a tájékoztatást hozza nyilvánosságra. A kérdés alánján dr. Fenyvesi Józseffel, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa vezető titkárával és Cseh Sán- dornéval, a Pedagógusok Szakszervezete Megyei Bizottságának titkárával egyeztetve megvizsgáltattam az illetékes megyei szakigazgatási szerveknek az ezzel kapcsolatban megtett intézkedéseit. Ezekről a következő tájékoztatást adom: A Pénzügyminisztérium 1988. márciusában intézkedett az ágazati bérrendszerek feltételeit javító tényezők felmérésére. Az intézkedés félreérthető volt. A Szolnok Megyei Tanács pénzügyi osztálya a minimum 45 forintos bruttó óradíjak fedezetére megyei felmérés alapján 8 492 000 forintot kért. A túlórák létszámosítására — a nem egyértelmű pénzügyminisztériumi levél miatt — ugyanakkor nem igényelt fedezetet. 1988 tavaszán a művelődési osztály külön is felmérte a túlórák létszámosítását is 'tartalmazó megyei ágazati bérigényeket, amelyek a rendelet végrehajtásához kapcsolódtak. A felmérés eredményét — amely a túlórák létszámosítására 16 millió forintot tartalmazott — 1989. májusában felterjesztette a Művelődési Minisztérium közgazdasági főcsoportjának. A Pénzügyminisztérium főrevizora minőkét felmérést felülvizsgálta, és az V. 24-en kelt jegyzőkényvében a pénzügyi osztály felmérését jóváhagyta, ugyanakkor azonban a művelődési osztály felmérését is szerepeltette benne. A művelődési osztály, az 1989. évi költség- vetés előkészítése idején — tekintettel arra, hogy a Művelődési Minisztérium a májusi levelére nem reagált — az 1989. évi többlet-igénvek között szerepeltette a túlórák létszámosítására szükséges összeget is. Ismételten a Művelődési Minisztérium közgazdasági főcsoportjához és a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetőjéhez fordult azzal, hogy az igényt a Pénzügyminisztériumban • képviseljék. A megye vezetői ezt az igényt a Stark Antal művelődési államtitkárral szeptemberben folytatott tárgyaláson is megerősíették. A többletigényekre a Művelődési Minisztérium közgazdasági főcsoportja azzal válaszolt, hogy a megye „többletigényeit a megyei pénzügyi szakigazgatási szerv útján kell a Pénzügyminisztériumhoz eljuttatni.” A megyét képviselő vezetők ezért az országos köh- ségvetési egyeztetési tárgyaláson a többletbért igényelték. A Pénzügyminisztérium a túlóradíjak emelésére és a létszámosításra október 26- án kelt levelében intézkedett. Ebben Szolnok megye részére a túlóradíjak emelésére a pénzügyi osztály által igényelt 8 492 000 forintot adta meg. A túlórák létszámosítására Szolnok megyének — 9 más megyével és a fővárossal együtt — fedezetet nem biztosított. Ugyanezen levelében a Pénzügyminisztérium arra is intézkedett, hogy aki nem alkalmaz a túlórák terhére ú j pedagógust, azoktól a fennmaradó összeget az év végi elszámolás keretében el kell vonni: a létszámosításra kapott összeget túlóradíjeme- lésre és jutalmazásra felhasználni nem lehet. Sajnálatos ténv. hogv az országos elosztási lista szak- igazgatási szerveink előtt csak a Pedagógusok Szak- szervezete útján és csak év végén vált ismertté, a megyénknek küldött idézett levél ugyanis csak Szolnok megye adatát tartalmazta. A művelődési osztály évért 1989. ianuárjában ismételten igénvelte a túlórák létszá- mosításának fedezetét a Művelődési Minisztériumtól. A megyei tanács január 13-i ülését követően pedie a pénzügyi osztály is igényt jelentett be a Pénzügymi- nésztériumban a túlórák lét- számosításának fedezetére. Egyidejűleg mindkét osztály vezetője személyes tárgyalást is kezdeményezett a Művelődési, ill. a Pénzügyminisztériumban. A Pénzügyminisztériumban és a Művelődési Minisztériumban folytatott tárgyaláson azt a tájékoztatást adták; hogy azokat a megyéket, amelyek a létszámosítás címén támogatásban részesültek, a Pénzügyminisztérium elszámoltatja a kapott összeg jogszerű felhasználásáról. A támogatásnak azt a részét, amelyet ténylegesen új pedagógus állások szervezésére nem használtak fel, zárolni fogják. Megerősítették, hogy ezt az összeget túlóradíjak emelésére felhasználni nem lehetett és nem lehet. Mindkét minisztériumban közölték, hogy a pedagógusok bér- feszültségeinek enyhítésére 1989-ben országosan 1.7 milliárd forint áll rendelkezésre. E bérpolitikai intézkedés első ütemében — 1989. február 1-jéig visszamenőleges hatállyal — sor kerül a túlórában ellátott tanórák díjazásának közel bérarányos felemelésére, összesen 550 millió forint felhasználásával. A második ütemben az új oktatási év indulásakor pedig 1 milliárd 150 millió forint összegben béremelés végrehajtására kerül sor. A Művelődési Minisztérium a válaszlevelében azt írta hogy forduljanak közvetlenül a Pénzügyminisztériumhoz. Ez azonban akkor már megtörtént, s onnan azt a "álaszt kaptuk, hogy „a megye többletigényét nem áll módunkban teljesíteni”. A Pénzügyminisztérium hangsúlyozza, „hogy a Művelődési Minisztériumhoz bejelentett túlóra-lé tszámosítá- si többletigényről nem volt tudomásunk ... ”. A megyénket is érintő további bérintézkedések megalapozására a felmérések folyamatban vannak a konkrét elosztásról azonban csak e felmérések birtokában hoznak országos döntést. A megemelt túlóradíjakat előreláthatóan csak 1989 májusában vagy júniusában fizetik ki (természetesen február 1-ig visszamenőlegesen). A vizsgálat során megállapított tények alapján szükségesnek bizonyult. hogv minderről a megyei képviselőcsoport vezetőjét is tájékoztattuk és kérjük ország- gyűlési képviselőink támogatását a probléma rendeléséhez. Urmössy Ildikó megyei tanácselnök-helyettes Nemzeti Múzeum Restaurátorok műhelyében A Magyar Nemzeti Múzeum — az ország legna- gvobb múzeuma — restaurátor műhelyeiben igen sokrétű munka folyik. Az ókori és középkori fegyverek javítása, római kori üvegtárgyak helyreállítása és a Duna-kanyar középkori leleteinek összeállítása mellett számos újkori érték megóvásán is dolgoznak. Várhegyi Judit a nagymarosi leletmentés ösz- szeállításán dolgozik. Szőke Gábor fegyverres- taurátor 17. századi puskák helyreállítása közben.
