Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-23 / 46. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP, 1989. FEBRUAR 23. Csúcstechnológia a Micoop-nál Nem emelik március 1-től A Jászladányi Vegyesipari Kisszövetkezet Faipari üzemében főként kiegészítő bú­torokat, valamint a BUBIV részére lapal katrészeket gyártanak. Jelenleg az egri Agria Bútorgyár megrendelésére „Béni” komódokat készítenek. A kézimühelyben (képünkön) gőzölt bükkfa előkereteket állítanak össze és furnéroznak. Fotó: HÉ a víz- és csatornadíjakat (Folytatás az 1. oldalról) fejlesztéséről szóló előter­jesztést. A környezetvédelmi és yízgazdálikodási miniszter ja­vaslatát elfogadva a kor­mány úgy határozott, hogy Magyarország csatlakozik az ózonréteget lebontó anya­gokról szóló Montreali Jegy­zőkönyvhöz. Még tartott a Miniszter- tanács szerdai ülése, ami­kor Marosán György kor­mányszóvivő és Kulcsár Kálmán igazságügy-minisz­ter tájékoztatta a hazai és a nemzetközi sajtó képvi­selőit a tanácskozáson el­hangzottakról. Bevezető nyilatkozatában Marosán György kiemelte: a Minisztertanács meghallgat­ta és jóváhagyólag tudomá­sul vette Németh Miklós miniszterelnök beszámolóját Franz Vranitzkyval. az Oszt­rák Köztársaság szövetségi kancellárjával folytatott ha­tármenti munkatalálkozójá­ról. Falufejlesztési program A kormány ezt követően tárgyalt a gazdaságilag el­maradott térségek helyzeté­ről és a fejlesztésükkel ösz- szefüggő feladatokról. Az ed­digi munkákról az Országos Tervhivatal és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság képviselői számoltak be. A Minisztertanács úgy döntött, hogy a terület- és a településfejlesztés eddigi eredményeiről szóló jelen­tést az új középtávú terv kidolgozási munkálataiba il­lesztve — új területfejlesz­tési stratégiát és programot felvázolva — 1990-ben in­dokolt az Országgyűlés elé terjeszteni. A kormány szük­ségesnek tartja, hogy az agrárpolitika megújításával összehangolva egy új falu­fejlesztési programot is fo­galmazzanak meg. A belügyminiszter tájé­koztatta a Minisztertanácsot készülő parlamenti beszámo­lójáról. Az ülésen hangsú­lyozták. hogy a menekül­te^ ügye belpolitikai éle­tünk problematikus jelensé­gévé vált. Nemzetközi vissz­hangja is számottevő. Bár a kormány politikáját illetően a közvéleményben megosz­tottság is tapasztalható. a lakosság többsége támogatia a menekültek befogadásával, beilleszkedésének segítésével kancsolatos intézkedéseket. A külüsvminiszter javaslata alanián a kormány indo­koltnak tartotta, hogy a Ma­gyar Népköztársaság csatla­kozzék a menekültek befo­gadására vonatkozó genfi egyezményhez, és az ehhez csatolt New York-i jegyző­könyvhöz. A szóvivő bejelentette: a kormány a március elsejére teivezett víz- és csatornadíj emelést nem lépteti hatály­ba. Az ülésen ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a víz ' természeti kincsünk, takaré­kos felhasználásának felté­teleit mielőbb meg kell te­remteni. A hovédelmi törvény ter­vezett módosításáról szólva Kulcsár Kálmán igazságügy­miniszter kifejtette: a kor­mány elfogadta a polgári szolgálat bevezetésével fog­lalkozó honvédelmi minisz­tériumi és igazságügyi mi­nisztériumi előterjesztést, s a törvénytervezet áprilisban te parlament elé került. A kencepció értelmében a ka­tonakötelesek a sorozáson, de legkésőbb a katonai eskü letételéig kérhetik szemé­lyesen vagy írásban a polgá­ri szolgálat engedélyezését. Kulcsár Kálmán kitért ar­ra a kérdésre is, hogy mi tör­ténik azokkal a szolgálatot megtagadó és ezért a katonai bíróságok által elítélt szemé­lyekkel, akik jelenleg bör­tönbüntetésüket, vagy fog­házbüntetésüket töltik. Jelen­leg 73 ilyen személy van a büntetésvégrehajtási intéze­tekben, s a hónap végéig szá­muk körülbelül tízzel fog csökkeni a feltételes szabad­lábra helyezések folytán. Az igazságügyminiszternek joga van arra, hogy határozatlan ideig félbeszakítsa ezeket a büntetéseket és július elsejé­vel — ha a parlament elfo­gadja a polgári szolgálatról szóló törvényt —, az elítéltek kegyelemben részesülnek, va­gyis semmilyen formában nem kell már vállalniuk to­vábbi szolgálatot. A szabad­ságvesztés büntetések fél­beszakítása március elsejé­vel történik meg. A katonai bíróság előtt folyó eljárás vádlottjaként szereplő egyé­nek eljárási kegyelemben részesülnek akkor, ha szep­tember 30-ig vállalják a ka­tonai, illetve a polgári szol­gálat valamelyikét. A hon­védelmi törvényben rögzített kedvezményeket — például azt, hogy 3 gyermek eltartó­jának nem kell bevonulnia a polgári szolgálatra is a! ■ kalmazni fogia a Honvédel­mi Minisztérium. Címer — nemzeti jelképek Az igazságügyin iniszter hozzátette, hogy a törvény- módosításban az egyetemi é? főiskolai hallgatók katonai szolgálatának teljesítéséről is rendelkeznek majd. A jö­vőben rendszerint az egyete­mi, főiskolai' tanulmányok befejezése után kezdik meg ezek a fiatalok katonai szol­gálatukat, amely a tartalékos tiszti képzéssel zárul. Az igazságügyminiszter röviden szólt a címer hasz­nálatát szabályozó miniszter- tanácsi rendelet módosításá­ról. Hangsúlyozta: célszerű­nek látszik a nemzeti jelké­pek — például a Kossuth cí­mer — használatát lehetővé tenni. A koncepciós perek felül­vizsgálata kapcsán Kulcsár Kálmán előrebocsátotta, hogy ezekkel a kérdésekkel a kor­mány felhatalmazása alapján a parlament a legközelebbi ülésén foglalkozik részlete­sen. A tájékoztató után a jelen­lévő újságírók számos ké”- dést tettek fel a szóvivő­nek, illetve az igazságügymi­niszternek. November 7-e nem munkaszüneti nap A Reuter tudósítójának kérdésére válaszolva Kul­csár Kálmán elmondta: „Az Igazságügyi Minisztérium azt javasolja, hogy a hozzá­tartozók által kívánt dá­tum legyen Nagy Imre és társai temetésének időpont­ja. A végső döntés nem az Igazságügyi Minisztérium ■kezében van” — hangzott a válasz. A miniszter a kon­cepciós perek. felülvizsgála­tával kapcsolatban emlékez­tetett arra, hogy még nem fejeződött be az a történeti jellegű kutatómunka, amely áz 1956-os események feltá­rását szolgálja. A kormány meg kívánja várni ennek a feltárómunkának a lezárá­sát, mielőtt kialakítaná ál­lásfoglalását az 1956-os ese­ményekkel összefüggő pe­rekkel kapcsolatban. A tör­ténelmi elemzést követően ezeket a periratokat is át­tekintik majd. A szovjet rádió tudósítója emlékeztetett arra a nyilat­kozatra, miszerint az Álla­mi Bér- és Munkaügyi Hi­vatal elfogadhatónak tartja az alternatív szervezetek ja­vaslatát: november 7-e ne legyen munkaszüneti ünnep. Ezzel kapcsolatban megkér­dezte: „Kikérték-e a ma­gyar munkásosztály véle­ményét erről” a döntésről? Marosán György leszögezte: a IVíiniiszteintanács valóban úgy döntött, hogy november 7-e a jövőben nem lesz munkaszüneti nappal járó ünnep. Hozzátette: ismeretei szerint a környező szocialis­ta országok többségében sem munkaszüneti nap novem­ber 7-e. Tavaszra a nagyüzemekbe és a kiskertekbe Dicsőbb a burgonyagumó, újdonság a rákóczifalvai ___Piroska hagyma T ájékoztató a várható vetömagellátásról 40 órás munkahét Áttérés saját erőből Egyezkedés a szakszervezetek és a munkáltatók között Az Országos Érdekegyezte­tő Tanács legutóbbi ülésén blyan döntés született, hogy ahol a feltételek adottak, saját erőből áttérhetnek a 40 órás munkahétre. Ez a kérdés már 1983 óta napi­renden van, akkor az épí­tőiparban, az államigazga­tásban, az igazságszolgálta­tásban és az ipar egyes te­rületein bevezették a 40 órás munkahetet. Az intézkedé­sen kívül maradtak sorra rendre jelezték, hogy náluk is kívánatos lenne a heti munkaidő 40 órára való csökkentése. A kérdés 1988- ban jutott el odáig, hogy az­zal a kormány is foglalkoz­zék. A szövetkezetek kezde­ményezésére a SZOT és a kormánf vezetőinek novem­beri találkozóján került na­pirendre s a kormány nem látta akadályát annak, hogy a vállalatok, intézmények és a szövetkezetek saját erejükből áttérjenek a 40 órás munkahétre. A szak- szervezetek képviselői ezzel az ígérettel álltak fel a tár­gyalóasztaltól, s várták az ,új munkarendről intézkedő jogszabályt. Az azonban mindeddig nem látott nap­világot,' viszont a dolgozók egyre türelmetlenebbek let­tek. így újabb fórum, az ÓÉT elé vitték az ügyet. I Medgyessy Péter minisz­terelnök-helyettes — aki egyben az ÓÉT soros elnöke volt — úgy nyilatkozott, ;hogy a munkaidő kérdését a kormányzat nem kívánja ■részletekbe menően szabá­lyozni, csak annak a kere­teit szabja majd meg. A kormány feltétele, hogy az áttérést mindenütt saját erőből valósítsák meg — azaz központi forrásból er­re nincs pénz — s a rövi- debb munkaidő nem mehet a lakossági ellátás, a szol­gáltatások rovására. A megyében az utóbbi években megvalósított ön­tözésfejlesztést is figyelembe véve az előző évinél 15 ezer tonnával több, összesen 90 ezer tonna áru termeltetésére és felvásárlására kapott idén lehetőséget a Vetőmagter­meltető és Értékesítő Válla­lattól a Szolnok és Bács-Kis- kun megyében tevékenykedő területi központ. Meglehető­sen kontrasztos és elgondol­kodtató ezzel szemben az, hogy soha nem késtek még el annyira a szerződésköté­sekkel mint most. A fentiek elsődleges oka, hogy a szaporítógazdaságok érdekképviseleti szervezete, a TESZÖV által kezdemé­nyezett és egyébként jó­szándékú árvita októbertől január elejéig késleltette a termeltetők és a termelők közötti megállapodások meg­kötését. A tavasziak szaporító­anyagából összességében a mennyiséget és a fajtavá­lasztékot illetően egyaránt kielégítő a kínálat a szántó­földi növénytermesztők szá­mára. Felkészült a területi köz­pont a vontatottan kelő őszi kalászosok egy részének ki­pusztulására is: nincs hiány tavaszi árpa- és búzavető­magból. A nagyüzemi és az utóbbi időben megnöveke­dett lakossági és kommuná­lis igényeket is ki tudják elégíteni fűfélékből. A hib­ridkukorica vetőmagellátás­ban „csak” az okoz zavart, hogy a szuperintenzív prog­ramban telepített nagy ér­tékű öntözőberendezések kellő kihasználásához szük­séges néhány fajta vetőmag- készletét központi utasításra exportálni kényszerültek a termelő üzemek. A lakossági szaporító­anyag-ellátást, azaz a kiske­reskedelmi boltokba történő szállítást már ősszel meg­kezdték a területi központ telepeiről. A vállalatnak *a megyében lévő 21 szaküzle­tekbe és a vetőmagforgalma­zással foglalkozó száznál több boltba összesen 2,3 mil­lió tasak zöldség- és virág- magvat juttatnak ki. A vál­lalatnak a magas hitelkama­tok okozta készletfinanszíro­zási gondjai miatt a petre­zselyem, a cékla és a hagy­ma, valamint többfajta vi­rág magvait a szokásosnál később, de még az optimális vetésidőben kijuttatják az üzletekbe. Újdonságnak szá­mít, hogy a Rákóczifalvai Rákóczi Tsz-szel kötött meg­állapodás értelmében hama­rosan megkezdheti a Rákó- czifalván nemesített Piroska és Tisza névre „hallgató ’ vöröshagyma, magjának ér­tékesítését. Még egy jó hír a lakos­ságnak: elegendő készlettel rendelkezik a területi köz­pont a közkedvelt Desiree, Romano és Cleopátra bur­gonya vetőgumókból. Mi több, ezekből a közeljövőben a tavalyinál kilogrammon­ként 6 forinttal olcsóbban tavaszi vásárt rendeznek a vállalat kunszentmártoni, mezőtúri és szolnoki telepe­in. A nagyüzemek év eleji pénzügyi gondjait is enyhí­teni kívánják többek között áruvásárlási hitelekkel «s azzal, hogy elsősorban ex­port céltermesztés esetén le­hetővé teszik a szaporítógaz­daságoknak, nogv az új ter­més árából fizessék ki a ta­vaszra rendelt vetőmagot. T. F. A bemutató résztvevői — Nagy János tájékoztatja a vendégeket jelfogó sokkal igényesebb gyártáskultúrát igényel, mi­nőségben és technológiában előrelépést, valamint 60—70 milliós bevételt jelent a szö­vetkezetnek. Kramer úrtól arról érdek­lődtünk, hogy egy ilyen nagy vállalat, hogyan választotta a hozzájuk képest kis szövet­kezetei és milyennek látja az együttműködés lehetőségét. — Én nagyon meg vagyok elégedve a Micoop tényke­désével, s eddigi munkájuk alapján nyugodtan mertem vállalni, hogy az új csúcs- technológiát is ugyanolyan színvonalon fogják alkalmaz­ni. — nzs — igazgató, a Micoop részéről pedig Nagy János műszaki vezető és Zajákné Korda Júlia tartott tájékoztatót és válaszolt a kérdésekre. Nagy János műszaki ve­zető elmondta, hogy eddig Magyarországon a kártyajel­fogókat nem gyártották, eb­ben az évben viszont meg­kezdik a sorozatgyártást. Ez­zel tőkés importot váltottak ki, s természetesen a hazai igényeken kívül a nyugati export is biztosított. A szö­vetkezet három nyugati cég­gel tárgyalt, a Siemens, a ITT és az ÉRNI ajánlatai kö­zül a legmegfelelőbbnek az utóbbit tartották. A kártya­(Folytatás az 1. oldalról) getlenül — különböző kül­kereskedelmi kötöttségek miatt — a szocialista piacra még nem jutottak ki. Tegnap Budapesten a SZOT szállójában közös Micoop—ÉRNI szinpóziumot rendeztek az elektronikai és híradástechnikai nagyválla­latok szakemberei részére. Az ÉRNI , nyomtatott áram­körű csatlakozóival és a leg­korszerűbb jelfogóival (re­lék) ismerkedhettek meg az érdeklődők, a Micoop pedig a relék és kapcsolók teljes választékával jelentkezett. Az ÉRNI részéről Kramer igaz­gató úr és Rampel műszaki

Next

/
Oldalképek
Tartalom