Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-22 / 45. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP, m 1989. FEBRUAR 22. Szegény szociálpolitika — erőtlen egészségügy Szakmai eszmecsere a megyeszékhelyen (Folytatás a 2. oldalról) terjesztését. A határozat szerint az országos pártértekezletből adódó feladatok meghatározására hivatott helyi és megyei tanácskozások megrendezésének határideje április 30-a. A Központi Bizottság az elfogadott napirend szerinti negyedik pont, az „Egyéb kérdések” megtárgyalásával fejezte be munkáját. Erről Kimmel Emil. a párt helyettes szóvivője adott tájékoztatást. Elmondotta, hogy a testület foglalkozott a párttagfelvétel és a tagdíjfizetés egyes kérdéseinek módosításával. Eszerint a szervezeti szabályzat a következőképpen módosul: a tagfelvételről a taggyűlés határoz, a tagság kelte a taggyűlési határozat időpontjától számít. Ennek értelmében természetesen az újonnan felvett párttagok a tagsági díjat a felvétel időpontjától fizetik. Még tartott a Központi Bizottság ülése, amikor a napirendi pontok előadói nemzetközi sajtókonferencián találkoztak az újságírókkal. Elsőként Fejti György, a Központi Bizottság titkára szólt arról, hogy több mint egy éves előkészítő munka után fontos szakaszához érkezett az alkotmányozás. Elkészült az új alkotmány szabályozási alapkoncepciója, amelyet a KB a további munka alapjának elfogadott, s ajánlja a parlament március 8-án kezdődő ülésén is megtárgyalni. Hozzátette: most az első olvasatban vitatják meg a mintegy száz oldalas dokumentumot, amely a napokban teljes terjedelmében nyilvánosságot kap. A Központi Bizottságnak az a szándéka ugyanis, hogy az új alkotmány minden állampolgár és az állampolgárok minden csoportjának véleményét figyelembe véve formálódjon. Tárgyilagos értékelés A KB titkára ezután szóba hozta az alaptörvény néhány koncepcionális kérdését, elsőként azt az elképzelést, hogy az új alkotmány tükrözze a magyar történelemnek, a magyar állam szervezetének és alkotmányjogának kontinuitását, építsen a több mint ezer éves magyar államiságra, adja ennek az alkotmány preambulumában korrekt, tárgyilagos értékelését, szóljon arról, honnan indult a magyar nép. hol tart jelenleg, s merre készül, mik a céljai. E tekintetben alapkérdés, hogy az új alkotmány Magyarországot minden kétséget kizáróan szabad, demokratikus és szocialista államként definiálja. Fejti György hangsúlyozta, hogy az alaptörvény tervezetének elkészítésében egyszerre építettek a magyar alkotmányfejlődés tradícióira, s a nemzetközi alkotmányjog minden progresz- szívnek tekintett, s maradandónak bizonyuló értékére. Kifejezte azt a meggyőződését, fiogy az új alaptörvény áttörést jelent az emberi és állampolgári jogok értelmezésében. Fejti György végül kijelentette: — Nagy munka van mögöttünk, de még nagyobb áll előttünk, hiszen a hétfői vita egy szakaszt lézárt, ugyanakkor kezdeményezett egy — most már a szakma, B jogtudomány keretei közül egyre inkább a politika és az állampolgárok napi vitája tárgyát képező — munkafázist. Nehéz lenne prognózist adni, hiszen az alkotmány akkor van kész, ha nagyobbrészt közmegegyezés van mögötte. A Központi Bizottság azonban egy éven belül egy kodifikált szöveget szeretne a parlament elé terjeszteni, s elfogadása esetén a következő év elején népszavazásra bocsátani. Iványi Pál kiemelte: az agrárpolitikai koncepció az első olyan gazdaságpolitikai A helyettes szóvivő bejelentette: az elmúlt negyven év tapasztalatainak áttekintése részeként a Központi Bizottság kezdeményezi a kormánynál egy történészekből, jogászokból álló bizottság létrehozását, azoknak a peranyagoknak az áttekintésére. amelyekről valószínűsíthető, hogy koncepciós elemeket tartalmaznak. Végül. Kimmel Emil a testület előtt szereplő személyi kérdésekről szólva bejelentette: Klenovics Imrét és Losonczi Pált — saját kérésükre — felmentették központi bizottsági tagságuk alól. A Központi Bizottság tudomásul vette Stadinger István bejelentését arról, hogy a parlamenttől kérni fogja az Országgyűlés elnökének tisztségéből való felmentését. A Központi Bizottság ezzel befejezte kétnapos munkáját. Az ülésről közlemény jelenik meg. típusú elképzelés, amivel a májusi pártértekezlet óta — programként — az MSZMP a nyilvánosság elé lép. A KB titkára leszögezte: módszierét illetően is változás történik a korábbiakhoz képest, ugyanis a KB két menetben tárgyalja e kérdéskört. Az első olvasatban megvitatott tézistervezettel kapcsolatosan úgy döntött, hogy — az elhangzottakat figyelembe véve — társadalmi vitára bocsátja. Várhatóan április végén a KB ismét visszatér a tézistervezetre, majd véglegesíti az agrárgazdaság hosszú távú fejlesztési elképzeléseit. Kimmel Emil. a párt helyettes szóvivője röviden ismertette a városi és megyei pártértekezletek, illetve pártbizottsági ülések tapasztalatait összegző jelentés feletti vitában elhangzottakat. Hangsúlyozta: megfelelő feltételek nélkül nem várható öntevékenység, önállóság a helyj pártszervektől. Ezekről a feltételekről szólva kiemelte: a párt irányító szerveinek meg kell határozniuk álláspontjukat a távlati célokat illetően; megfelelő garanciákkal gondoskodni kell arról, hogy a párttagság szabadon, korlátozásoktól mentesen fejthesse ki véleményét. A tanácskozáson megfogalmazódott — mutatott rá Kimmel Emil —, hogy a politikaformáláshoz nem elég a kritika és a tagadás, fontosabb az értelmes rend kialakítása. Felvetődött annak szükségessége is, hogy a párt gyorsítsa meg működési szabályainak kimunkálását. A hozzászólók hangot adtak annak az elemi igénynek, miszerint erkölcsileg tiszta, feddhetetlen vezetőkre van szükség a pártszervezetekben. Konkrét javaslatként hangzott el az ülésen: a párttagság attól az időponttól legyen érvényes, amikor a taggyűlés döntött a jelölt felvételéről. Szocialista szellemiségű alkotmány Ezt követően az újságírók tették fel kérdéseiket. Ezekre válaszolva Fejti György elmondotta: az alkotmánya népé lesz, az alaptörvénynek a nép akaratát kell megtestesítenie. Egyetlen társadalmi vagy politikai szervezet sem sajátíthatja ki a jogot, hogy a nép nevében beszéljen, amikor az alkotmány koncepciójával kapcsolatban nyilatkozik. A kommunisták a társadalom szocialista fejlődési iránya mellett foglalnak állást. Tehát nem egy dogma, hanem alapértékek mellett, s ezeknek egyrészét már tartalmazza az alkotmánykoncepció. A Központi Bizottság titkára úgy vélekedett: az új társadalmi szervezetek, az alakulóban levő pártok is elfogadhatják a társadalmi tulajdon meghatározó szerepét. azt, hogv a gazdálkodás eredményéből az esélykülönbségek mérséklése mellett részesedjenek az állampolgárok, és a hatalom széles körű kontrollját demokratikus intézmények lássák el. A kommunisták számára ez jelenti a szocializmust. Ezt a fogalmat nem jelzős szerkezetként kívánják látni az alaptörvényben, hanem azt szorgalmazzák, hogy az alkotmány szellemisége legyen szocialista. Február 10—11-ei ülésén a Központi Bizottság úgy foglalt állást, hogy a politikai intézményrendszer reformját, a hatalom gyakorlásának új módját a többpártrendszer keretei közt célszerű megvalósítani. Következésképpen az alkotmány sem állíthat akadályt a többpártrendszer -kialakítása elé. A párttörvény életbe lépését követően a bejegyzett pártok legálisan működhetnek, illetve részt vehetnek a választásokon — hangoztatta Fejti György. Fejti György egy másik kérdésre válaszolva elmondotta: a párt a Hazafias Népfronttal és a benne képviselt társadalmi szervezetekkel, nemzetiségi szövetségekkel, egyházakkal közösen kezdeményezte, hogy március 15-ét a lehető legszélesebb nemzeti alapon ünnepeljük meg. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egyes alternatív szervezetek ezt elutasították. „Bízom abban — folytatta —, hogy ebbeif az ügyben nem ez a végső szó. Mi továbbra is kezdeményezünk, de semmilyen nyomást nem fogunk gyakorolni; a gyülekezési jog törvényes keretei között bármely szervezet szuverén joga lesz, hogy megemlékezését megtartsa”. A KB titkára személyes véleményét kifejtve hozzáfűzte: éveken át — nem is alaptalanul — a hatalom arroganciáját emlegették március 15-e megün- néplésével kapcsolatban. Erről ma már nem lehet beszélni, s annál inkább kór volna, ha egy másik arrogancia lépne a helyébe. Különösen nem lelkesedik a tévé úgymond jelképes elfoglalásának ötletéért. „Szerzői a tűzzel játszanak. Az illetékes szervek mérlegelik majd az erre adandó választ, én mindenesetre bízom valamennyi érdekelt józan mértéktartásában” — hangoztatta. Soron lévő tennivalók Beszámolt a pártnak arról a kezdeményezéséről is, hogy az illetékes kormányzati, igazságügyi szervek történészekből, jogászokból álló bizottságot hozzanak létre, amely az 1945 decemberétől 1962-ig. terjedő időszak — feltételezhetően koncepciós elemeket tartalmazó — pereit tekintené át, és kialakítaná elképzeléseit arról, mi legyen a további eljárási rend ezekben az ügyekben. Ezzel igen nehéz munka kezdődik el. amelynek során prekoncepció nélkül kívánják áttekinteni a tisztázandó kérdések teljes körét — mutatott rá Fejti György, hangsúlyozva e szándék politikai jelentőségét. * A Központi Bizottság titkára — az alkotmányozást a politikai reformfolyamat egészébe illesztve — szólt a következő időszak soron lévő, fontos lépéseiről. Eszerint a közeljövőben indokolt létrehozni az alkotmánybíróság intézményét, hogy az még megelőzze a párttörvény ez évre tervezett megalkotását. Ugyancsak még az idén célszerűnek látszik az Ország- gyűlés elé terjeszteni a tanácsi és képviselőválasztások Szabályozásának koncepcióját. A továbbiakban — ha a törvényhozó testület ezzel egyetért — az új alkotmány elfogadása előtt a jelenleg hatályba lévő módosításával létre lehetne hozni a köztársasági elnöki intézményt, s ezután kerülhet sor a hely- hatósági, az elnök-, illetve a képviselőválasztásokra. Az előadás tömör volt és rendkívül őszinte. Medve László, a Szociális és Egészségügyi Minisztérium államtitkára nem kertelt sokat, már előadása elején kimondta: meglehetősen bizonytalan jövőképek között készíti a tárca közép- és hosszú távú koncepcióit, a szociálpolitika és az egészségügy reformját. Zaklatott körülmények között, egymás iránt is fogyó türelmetlenség közepette dolgoznak a szakemberek, készítik elemzéseiket, sorolják javaslataikat, hogyan lehetne jobban gondoskodó a magyar szociálpolitika, s egészséget őrző-javító a magyar egészségügy. Mindezt alulról jövő javaslatokkal, elképzelésekkel szeretnék gazdagítani, ezért március végéig a fővárosiban és minden megyeközpontban tanácskozásra kérik a szociálpolitika, az egészségügy munkatársait, ismertetik velük az első elképzeléseket s véleményeket, tanácsokat kérnek a majdani reformanyaghoz. Ennek, egy megyei beszélgetésnek voltunk tanúi tegnap a megyei tanácsháza nagytermében. Gondterhelt 'hallgatóság ült a padsorokban, s nekik nem kellett különösebben bizonygatni a már föntebb említett bizonytalan jövőképet, zaklatott körülményeket, amelyben élünk, s amely különös súllyal nehezedik a magyar költségvetés két (édes) mostohagyermekére, a művelődésre és az egészségügyre. iPedig tudjuk jól, gazdasági reform elképzelhetetlen humán, „rekonstrukció” nélkül. És eldobni sincs szándékunk semmit, ami jó volt az elmúlt évtizedekben a (magyar szociálpolitikában és egészségügyben. De végre tenni, cselekedni kell, s nemcsak mondogatni példá(F oly tatás az 1. oldalról) ként Kéri Józsefnek, a pénzügyi, terv- és munkaügyi osztály vezetőjének előterjesztése után a tanácstagok — rövid vitát követően — elfogadták a város ez évi költségvetését. A város intézményeinek működésére, fejlesztésére 1989-ben 1 milliárd 513 millió 812 ezer forintot fordít. Ennek az óriási summának több mint jkétharmada — 1 milliárd 67 millió 399 ezer forint — a meglévő intézményhálózat üzemeltetéséhez szükséges. Mindez tehát összesen kizárólag a szűkös megélhetést célozza, nem vállalkozhat a város jelentősebb fejlesztésekre. A korábban megkezdett beruházások folytatása is komoly anyagi terhet jelent. Üj beruházás mindössze egy indul az idén, a Munkásőr úti temető ravatalozója. Várhatóan 40 millió forintba kerül. A megye, a város közösen vállalkozott a beruházás költségeinek előteremtésére, ám számítanak az egyház és a lakosság hozzájárulására is. Folytatódik a Varga Katalin Gimnázium valamint — jelentős vállalati támogatással — az Újvárosi Általános Iskola bővítése, a Keskeny János úti szennyvízgyűjtő csatorna építése, a szanda- szőlősi szennyvíz-csatornamű társulati beruházása. Ugyancsak tovább folyik a városi felszíni vízmű beruházása, a város szennyvíz-főgyűjtő csatornájának építése a Vörös Hadsereg úton. Továbbhaladnak a 4-es számú fő közlekedési útvo- | nal városközpontot elkerülő ul, hogy „szociális védőháló” óvja mielőbb az állampolgárt. A két nagy fejezetben tárgyalt téma, a szociálpolitikai és az egészségügyi reformjavaslatokat kötötte egy-egy csokorba. Már született egy Útkeresés és szociális biztonság című füzet, tudósok, gyakorlati szakemberek munkája, s dolgoznak főbizottságok és albizottságok az egészségügyi reform vitaanyagán is. Nagy szükség van mindkettőre, hiszen a kormány által 1985-ben elfogadott bosszú távú szociálpolitikai koncepció és középtávú program változtatásokat sürget. Nem is lehet másképp, hisz csak 1985 óta akkorát változott a gazdaság, amely az egész társadalomra hatott, s intézkedéseket sürget. Mindenki tudja, aki a piacról él (és . ki nem él onnan manapság), hogy az új társadalmi közmegegyezés — amely mind- annyiunk hőn óhajtott vágya —, legkritikusabb pontja éppen a szociálpolitika lesz, vagy már ma is az. 1950-ben a Népjóléti Minisztérium megszüntetésével azt gondolták ebben az országban, hoev már ezután szűnőben a szegénység, nem lesznek beilleszkedési zavarokkal küzdő csoportok, örökéva- lóságig megmarad a teljes foglalkoztatottság éppúgy, mint a stabil árrendszer! És hol vagyunk ettől most, 1989 februárjában! Már kénytelenek vagyunk kimondani, hogy az utóbbi években sokat emlegetett szociális védőháló máig se jött létre, s így nem tudta megakadályozni a szegénység újratermelődését. Mesz- sze elszakadt az a realitásoktól, aki azt hiszi, hogy az elkövetkező négy-öt évben a társadalmi juttatások reálértéke növekszik, sőt... szakaszával kapcsolatos munkálatok. Befejeződik a kisgyepi szenny- és belvízelvezető rendszer, elkészül az Alcsi és Pletykafalu bel- és szennyvízelvezető csatornájának terve, megkezdődik a csatornamű-társulat szervezése. A tanácsülésen megállapították a városi tanács elnökének és helyetteseinek idei munkabérét és jutalmazásuk összegét. A tanácstagok némi vita után — Czibulká- né dr. Németh Emília városi tanácstag, volt általános elnökhelyettes javaslatára — úgy döntöttek, hogy nem hozzák nyilvánosságra a tisztségviselők munkabérét. Ugyanakkor kevesellték a városi tanács elnökének és helyetteseinek juttatását, ezért kezdeményezték, hogy a megyei tanács elnökével közösen a következő tanácsülésen térjenek vissza e témára. Tették mindezt azért, mert nézetük szerint nem helyes, hogy a város első köztisztviselőjének — illetőleg helyetteseinek — juttatása jóval alulmúlja egyes — közepes méretű, közepesen gazdálkodó — vállalatok vezetőinek bevételeit. A műszaki osztály vezetőjének előterjesztése alapján módosították a város általános rendezési tervét. A Munkásőr úton, a Füzér utcában, a Gyökér utcában és a Sashalmi úton feloldották az építkezési tilalmat, valamint véderdő helyett 28 hektárral bővítették az al- csiszigeti üdülőterületet. (A terv mostani módosításáról részletes felvilágosítással szolgálnak a műszaki osztályon. Maga az előterjesztés elolvasható a város könyvtáraiban). Ezért a szociálpolitikában ima döntő és legfontosabb faladat a rászorult emberek megsegítése, a létbiztonság ■kiterjesztése. Az egészségügyben még dilemma: maradjanak a ma meglévő rendszerek kisebb módosításokkal, változtatásokkal vagy átrendezést dolgozzanak ki a meglévő szolgáltatások között, Ez utóbbihoz tartozna a nyugdíjrendszer változtatása, bizonyos állami szolgáltatások csökkentése, az egészségügyi fejkvóta bevezetése stb. A hallgatóság soraiból csupán néhányan kértek szót. Ök is inkább kérdezitek, vagy szomorúan bírálták az egészségügy legújabb „rendelkezését”, a gyógyszerár- emelést a körülötte kialakult ügyetlen és sok tekintetben érthetetlen adminisztrációkat. Ezt különben maga az államtitkár is elismerte. Igen, a minisztérium is hibázott, s az egyszerűsítés máris folyamatban van. Szegény szociálpolitika és erőtlen egészségügy! Talán a kiragadás hibás, de ez utóbbival most együtt és egyszerre vétkes a szooiál- •poLitika és az egészségügy. És épp ezért jól belegondolva az ember nemcsak re- -fonmot sürget mindkettőben, hanem alapos helyzetismere- -tet, elemzést és minden eddiginél jobban átgondolt cselekedetet. Mert ugye azit senki se gondolja 1989 februárjában, hogy pénz is van hozzá, hacsak felényi is, mint amikor a hetvenes évek derekán •integráltunk, állami mamut-monopóliumokká fejlesztettünk mindent, amit csak lehetett az egészségügyben is. A csoda tudja, ennek mi szerepe van mostani helyzetünkben?... Határozat született az Ác- him Üti Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola létesítéséről. A következő tanévtől mintegy 700 tanulót oktatnak a volt általános iskolában 18 szakmára. A szolnoki Városi Népi Ellenőrzési Bizottság működésének tavalyi tapasztalatai és idei ellenőrzési tervének elfogadása után Bálint Ferenc tanácselnök tájékoztatta a tanácstagokat fontos közéleti kérdésekről. Elmondta, hogy 'bejelentés érkezett a városi tanácshoz a Független Kisgazda-Földmunkás- és Polgári Párt helyi szervezetének megalakulásáról. Ezután ismertette azt a vizsgálatot, amelyet a megyei tanács végzett a Tabánról. Amint azt már lapunkban megírtuk, a megyei tanács véleménye szerint semmiféle jogszabálysértés nem történt, ezért intézkedéseket nem tartanak szükségesnek. Az utóbbi hónapokban a közéletben megvitatandók rangjára emelkedett Szolnokon az állami tulajdonú lakások értékesítése. A városi tanács elnöke részletes helyzetképet adott. Megemlítette, hogy erről az ügyészség már vizsgálatot folytatott. Megállapítás: törvénysértés nem történt. Javasolta ugyanakkor az ügyészség, hogy tanácsrendeletben szabályozzák a városban az állami lakások értékesítésének módját. Egyébként — ahogy azt már megírtuk — mind a Tabánról, mind a szolnoki állami lakások értékesítéséről vizsgálatot indít a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a megyei pártbizottság február 3-i döntése alapján. Nemzetközi sajtókonferencia Sóskúti Júlia Szűkösen elegendő az idei költségvetés Szolnokon
