Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-22 / 45. szám

SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ára: 4.30 Ft. PLAP A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XL. évf. 45. sz. 1989. február 22, szerda Tegnap befejezte munkáját a Központi Bizottság ülése Elfogadták az új agrárpolitika téziseit Jelentős a pártértekezletek tapasztalatairól Nemzetközi sajtókon ferenoia Kedden reggel a KB szék­házéban — Berecz János el­nökletével — a párt agrár- politikai tézistervezetének vitájával folytatta munká­ját az MSZMP Központi Bi­zottsága. A felszólalók valamennyi­en nagy jelentőségűnek ítél­ték, hogy a mezőgazdaság helyzete, az ágazat koncep­többen olyan tényezőkre hív­ták fel a figyelmet, amelyek az előterjesztésben vélemé­nyük szerint nem kaptak kellő hangsúlyt. Váncsa Je­nő kiemelte, hogy a magyar- országi reformfolyamat ép­pen a mezőgazdaságban tud­ta a legnagyobb mértékben kifejteni hatását, hiszen itt tért át a kormányzat első­tott, hogy hazánk, legalább is ami a mezőgazdaságot il­leti, kiállja az összehason­lítás próbáját a világ fej­lett országaival. Az ágazat önmagához képest is rend­kívül sokat fejlődött, nem túlzás azt mondani — ahogy Juscsák György fogalmazott •— a parasztság , arculata megváltozott, munkájában Az agrárpolitikai tézisek feletti vitával folytatta munkáját február 21-én az MSZMP Központi Bizottsága. (MTI Telefotó) ciója a testület ülésének na­pirendjére került. Többen is hangsúlyozták, hogy a három évtizeddel ezelőtt meghirde­tett agrárpolitika jelentős eredményeket hozott, mégis szükség van az új koncep­ció kialakítására. Olyannak ítélték az előterjesztést, amely alapjaiban alkalmas új tézisek megfogalmazására, de voltak, akik úgy véleked­tek: a benne foglalt célrend­szert még konkrétabbá, mar­kánsabbá kell formálni. Hangsúllyal szólt erről Csá­ki Csaba is. A testület elé tárt hely­zetértékelést, a különböző el­gondolásokat — tágabban: a magyar mezőgazdaság múlt­ját és jelenét — értékelve ként a közvetett irányításra, jellemző volt a termelők más ágazatokéhoz képest szabadabb mozgástere. Nem kevésbé lényeges, hogy a mezőgazdaság a szocialista Magyarországon a kezdetek­től fogva vegyes tulajdonú .ágazat volt. Berend T. Iván történelmi értékű pozitívum­nak mondotta, hogy az ön­igazgatás egyedül ebbén az ágaztban valósult meg ha­zánkban. Mezőgazdaságunk az elmúlt évtizedekben sta­bilizáló szerepet töltött be a népgazdaságban, most azt kell elérnünk, hogy e sze­repét a jövőben is megtart­hassa —* fogalmazott Ro- mány Pál. Számos felszólaló rámuta­megjelent a legfejlettebb technika. Mezőgazdaságunk nyitottá vált a világ korsze­rű módszereinek befogadá­sára, s ennek is köszönhető, hogy a legigényesebb pia­cokon is versenyképesek ter­mékeink. Most olyan időszakban kell helytállni, amikor va­lóságos „szubvenció-háború” folyik a világban. Az OECD-országok 1980-tól mostanáig megkétszerezték mezőgazdasági támogatásai­kat, s például 1987-ben az Egyesült Államokban Iowa állam farmerei több támo­gatást kaptak, mint egész Afrika a Világbanktól. Beck (Folytatás a 2. oldalon) Szegény szociálpolitika — erőtlen egészségügy Szakmai eszmecsere a megyeszékhelyen Egészségügyi aktívát rendezett tegnap dél­előtt a Szolnok Megyei Tanács egészség- ügyi és szociálpolitikai osztálya Szolnokon. Az aktíva előadója Medve László, szociá­lis- és egészségügyi minisztériumi államtit­kár volt. A népes hallgatóság tájékoztatót hallgatott meg a szociálpolitika és az egészségügy reformjának elképzeléseiről. Medve László államtitkár előadása után heten tettek fel kérdéseket, illetve mond­ták el gondolataikat, javaslataikat a re­formhoz. Az egészségügyi aktíván ott volt és felszólalt Fábián Péter, az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának titkára is. (Képünkön az aktíva résztvevői, s az el­hangzottakról a 3. oldalon olvashatnak bővebben.) Döntött a városi tanács Szűkösen elegendő - az idei költségvetés Szolnokon A következő tanévtől önálló intézmény az Áchim Úti Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola Interpellációkkal kezdő­dött a városi tanács tegnapi ülése Szolnokon. Szalai Imre, a 41-es számú választókerü­let tanácstagja a Széchenyi városrész és környéke — a Bartók Béla, a Fényes Adolf, utcák, a dr. Münnich Ferenc körút vidéke — tanácstagi körzeteinek határmódosítá­sára tett javaslatot. Elfo­gadta a nemleges választ, hi­szen a választási ciklus ha­marosan lejár, s az új vá­lasztások előkészítéseként megkezdődik az új tanács­tagi körzetek kialakítása is a városban, amelynek so­rán természetesen figyelem­be veszik észrevételét. írásban interpellált Tóth István, a 67-es választókerü­let tanácstagja, aki a NEFAG szandaszőlősi, Kiss János utcai telepének köz­lekedési viszonyait kifogá­solta. A tanács műszaki osz­tálya intézkedéseket fogana­tosított, így Tóth István a választ elfogadta. Budai Béla, a 39-es vá­lasztókerület tanácstagja a Szolnoki Városi Télé vízióval, a városi kábeltelevíziós há­lózattal kapcsolatos tisztá­zatlanságokat tette szóvá. Lakatos Lászlótól, a Szolno­ki Ingatlankezelő vállalat műszaki igazgató helyette­sétől kapott választ. Meg­tudhatta. hogy a városi te­levízió kábelrendszerének kiépítése eddig 12,5 millió forintba került. A Vízügyi Székházban — illetve annak tetején — a fejállomást és az antennarendszert telepí­tett Budapesti Gelka 50 millió 500 ezer forintot kér az antennarendszerért, a fej­állomásért és a városi tele­vízió kábelhálózatának ge­rincvezetékeiért. Az IKV a késedelmes szerelés miatt kötbérigényt támaszt a Bu­dapesti Gelkával szemben. A lakosságot érzékenyen érinti a várhatóan 2500 fo­rintos rácsatlakozási díj, amit havonként 75 forintos — tervezett — üzemeltetési díj követ. A rácsatlakozás természetesen senkinek nem lesz kötelező, hanem önkén­tes. A mostanáig bekötött hat-hat és fél ezer lakás rá­csatlakozásával számolva és a város vállalatainak 25,7 milliós támogatásával ele­gendő lesz a pénz a városi televíziós rendszerre. A Szolnok Városi Televí­zió intézményéről — amely­nek fenntartója a városi ta­nács — ezúttal nem esett szó. A tegnapi tanácsülés leg­fontosabb napirendi pontja­(Folytatás a 3. oldalon) Alap a kalappiac Kevesebb nyári, női és férfikalapra kapott megren­delést erre az évre a jászfé#yszarui Béke Tsz kalap­üzeme. Az gazdasági szerkezetváltás nem megy zökkenő- mentesen. A nyitottsághoz, naprakészséghez hozzátar­tozna az is, hogy különböző alapanyag-ellátási gondok ne zavarják a termelést. Ma már szinte egyedi kalapo­kat kíván a piac, ehhez gyorsan kell alkalmazkodni. Divatos, kis szériában gyártott, minőségi kalapra lesz szükség a jövőben. A szövetkezet erre törekszik. Éves bevételük 22 millió forint és ötven jászfényszarui asz- szonynak biztosítanak munkát. A csehszlovákoknak préselt nyári kalapokat szállítanak ' Nyári női kalapokat Készül a gyapjúkalap varrnak, díszítenek szovjet exportra Fotó: Tarpai Z. Két- és többoldalú konzultációk előkészítése 1989. február 21. — az MSZMP Központi Bizottsága által megbízott munkacso­port szerdán megkezdi tár­gyalásait a különböző politi­kai, társadalmi szervezetek­kel. Elsőként az MSZMP és a Hazafias Népfront képvi­selői találkoznak. A Magyar Szocialista Munkáspárt tár­gyaló csoportját Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Ha­zafias Népfront delegációját Huszár István, a HNF Or­szágos Tanácsának főtitkára vezeti. Az MSZMP hasonló meg­beszéléseket tervez más tár­sadalmi szervezetek és moz­galmak képviselőivel. Az elő­készítő találkozók célja a legmagasabb szintű két- és többoldalú konzultációk megalapozása, amelyekről a sajtó folyamatosan tájékoz­tatni fogja a közvéleményt. Váltás Jászfényszarmmfzökkenőkkel

Next

/
Oldalképek
Tartalom