Szolnok Megyei Néplap, 1989. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-21 / 44. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1989. FEBRUÁR 21 3 (Folytatás a 2. oldalról) Ezután az elnöklő Grósz Károly javasolta, hogy az írásban kiküldött határozati javaslatot fogadják el. Eszerint a KB javasolja, hogy az alkotmányról rendezzenek népszavazást, a témáról a testület a viták menetében js kapjon tájékoztatást. Indítványozta továbbá, hogy a határozatot egészítsék ki azzal: a párttagság kapjon megfelelő érvanyagot a vitához, valamint hogy a Központi Bizottság által kiküldött, az alkotmány kérdésével foglalkozó munkabizottság mandátumát hosszabbítsák meg az alaptörvény végleges jóváhagyásáig. A Központi Bizottság kérje fel a párttagságot, hogy az alkotmány-koncepció társadalmi vitájában aktívan vegyen részt. A Központi Bizottság a továbbá vita alapjául egyhangúlag elfogadta az előterjesztést, illetve a főtitkárnak a határozati javaslatra vonatkozó kiegészítéseit. Ezt követően — a napirendnek megfelelően — a párt agrárpolitikájának megújításáról terjesztett elő javaslatot Iványd Pál, a Központi Bizottság titkára. — Mai napirendünk egy régebben folyó, de szándékaink és a felgyorsult világ követelményei miatt egyre intenzívebbé váló gazdasági megújulás, reformfolyamat része, s egy későbbi markáns gazdaságpolitikai fordulat megalapozásának egyik eleme — mondotta bevezetőben. Az agrárpolitika felülvizsgálatára irányuló munka az MSZMP kezdeményezésére tudományos és társadalmi fórumokon már közel egy éve folyik. A Politikai Bizottság az elmúlt hónapban megtárgyalta e politika megújítására készített javaslat-tervezetét. Az ott kialakult állásfoglalás szerint javasolja a Központi Bizottságnak, hogy most első olvasatban (tárgyalja meg a tézistervezetet, majd járuljon hozzá, hogy ezt követően szakmai, tudományos, érdekképviseleti fórumokon — és természetesen az érintett pártszervezetekben — minél szélesebb körben mondigazodás a piachoz Elsőként a mennyiségi szemléletről a minőségire való áttérést emelte ki. Mivel a hazai és a külpiacokon egyaránt kínálati pozíció alakult ki, és ezen a jövőben sem várható lényeges módosulás, ezért a mennyiségi növekedést a piac minőségi követelményeinek való megfelelés határozza meg. Abban nincs változás, hogy az élelmiszergazdaság lallapvető feladata továbbra is a belső piac kielégítése lesz. Az viszont már nagyon is figyelemre méltó változás, hogy a jövedelemalakulás, — differenciálódás hatása érzékelhető lesz az élelmiszerek belföldi keresletében is. Lényegi vátozást; jelent, hogy a „feleslegek” értékesítésének gyakorlatáról a „piaci termelés” gyakorlatára kell áttérnünk. Ilyen típusú szemléleti, szervezeti a foglalkozási balesetek száma Megújulás előtt a magyar békemozgalom hassanak véleményt a javaslatokról. A vélemények ösz- szegzése után — még ebben a félévben — újra jelentkeznénk, akkor már az állásfoglalás végleges tervezetével. Ügy gondolom, a Központi Bizottságnak most a koncepciót, a politikai célrendszert kell meghatároznia. Azt követően pedig javasoljuk, hogy a kormány dolgozzon ki egy részletes nemzeti agrárprogramot, amit célszerű lesz az Országgyűlésnek is bemutatni. A jövő sikeres agrárpolitikájának kialakításánál először is számba kell venni azokat a körülményeket, amelyek indokolttá teszik az agrárpolitika megújítását. Elsőként a nem kielégítő érdekeltséget és piaci alkalmazkodóképességet. amelyek együtt vannak jelen és egymás hatását erősítik. Sok jel mutat arra, hogy a mezőgazdaság jövedelmezősége romlott, a mezőgazdasági nagyüzemek egyre szélesebb körében az egyszerű újratermelés pénzügyi feltételei is hiányoznak, az eszközállomány elhasználódottsági foka növekszik. A második tényező az a kihívás, amelyet a tartósan kínálati helyzetben lévő bel- és külpiac, a protekcionista nemzetközi kereskedelempolitika jelent. Ismeretes továbbá, hogy a mezőgazdasági termelés sajátosságait a világon mindenütt figyelembe veszik. Ezt tettük eddig mi is, ezt fogjuk tenni lehetőségeink szerint ezután is. Azt is látni kell azonban, hogy az ország gazdasági helyzetének a legutóbbi évtizedben nyilvánvalóvá vált nyomasztó következményei alól a mező- gazdaságot, a parasztságot, de egyetlen ágazatot és réteget sem lehet mentesíteni. Nem titkolhatjuk tehát, hogy a most javasolt agrárpolitika egyrészt perspektívát, követhető programot, megújulást kínál, másrészt viszont ez a politika az élelmiszer- termelés számára is igen kemény, erőfeszítéseket követelő munkát jelent — mondotta a KB titkára, majd azokra a kérdéskörökre hívta fel a Központi Bizottság figyelmét, amelyek a javaslatban újszerűek, meghaladják agrárpolitikánk eddig követett szellemét és gyakorlatát. és érdekeltségi korszerűsítés nélkül a mai pozícióink megőrzése is kétségessé válik. A piaci kilátások tehát azt sugallják, hogy ha piacon akarunk maradni — és természetesen akarunk —, akkor jelentős és sokoldalú igazodásra, szerkezetváltásra kell felkészülni. Ügy gondolom, hogy az agrárpolitika megújítására tett javaslatainknak ez az egyik legfontosabb — ha nem a legfontosabb — üzenete. Az előadó ezután a termelői biztonság új, korszerűbb, piaci szempontokra figyelő értelmezéséről beszélt. Mint mondotta, a termelők biztonságát a jövőben leginkább a piachoz való minél szorosabb igazodásuk biztosíthatja. A termelői biztonság tehát alkalmazkodást, más fel—JEGYZETLAPOK _______________ J og és stabilitás (Folytatás az 1. oldalról) rendezés működését is felfüggesztették, mivel azok üzemeltetése nem felelt meg — legtöbbször a védőburkolatok hiánya miatt — a munkavédelmi követelményeknek. A kiadott határozatokban foglaltakat 356 esetben ellenőrizték, s végrehajtásuk elmulasztása miatt csak négy személy ellen indítottak eljárást. Ebből következtetésként az is levonható, hogy az érintettek komolyan veszik a munkavédelmi felügyelőség észrevételeit, határozatait, s tesznek is a hiányosságok megszüntetése érdekében, Ami pedig a megyei munkavédelmi felügyelőség idei munkáját illeti, az első félévben egy országos célvizsgálat keretein belül fokozott figyelemmel kísérik többek között a daruk biztonságos üzemeltetését, s vizsgálják, hogy a különböző építőipari gépek mennyire alkalmasak a biztonságos munkavégzésre. Ezen túl saját vizsgálataik során majd a fémipari forgácsoló és a faipari pépek állapotát veszik nagyító alá, s folytatják ellenőrzéseiket, elsősorban azoknál a cégeknél, ahol a foglalkozási balesetek száma az elmúlt években nem csökkent, hanem sajnálatos módon növekedett, fogású struktúrapolitikát és új gyakorlatot igényel. Ez pedig egyes ágazatokban intenzív fejlesztéssel, másokban a termelés szinten tartásával, vagy éppen a kapacitások átmeneti vagy tartás szüneteltetésével, esetleg felszámolásával is jár. A mezőgazdaság többszek- torúságának fejlesztéséről szólva rámutatott, hogy a többszektorúság eddig is jellemzője volt az ágazatnak, hiszen az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, szak- szövetkezetek és ezen társulásai mellett jelentős súlya van a háztáji- és kistermelésnek is. A jövőbeni változás lényege, hogy az esélyegyenlőtlenséget mint rendező elvet érvényesítő jogi és közgazdasági szabályozás mellett lényegesen bővülhet a kistermelés, a magángazdaságok súlya is, ha az a gazdasági versenyben hatékonynak bizonyul. Minden bizonnyal a nagybani termelés marad a jellemző a jól gépesíthető ágazatokban, így a mezőgazdaság jövőjének meghatározói változatlanul a mezőgazdasági nagyüzemek A nagyüzemi szervezeti keretek és autonómia korszerűsítése során ugyancsak meg kell haladni az eddigi lehetőségeket és gyakorlatot. A jelenlegi merev, rugalmat- ían kereteket tovább keld fejleszteni, hosy alkalmasabbak legyenek a piachoz való rugalmas igazodásra és az emberi kezdeményezőkészség, vállalkozás kibontakoztatására. Ezt az igényt olyan típusú nagyüzemi formák és keretek elégítik ki, amelyek a nagyüzemen belül önállóan gazdálkodó, vállalkozási jellegű szervezeteket működtető központtá válnak. Ahol erre igény és lehetőség van — szigorúan az önkéntesség alapján — a nagvüzemek.rugalmasan alakulhassanak át adottságaiknak jobban megfelelő, a piaci alkalmazkodást jobban szolgáló szervezeti formává: ideértve a szövetkezetek átalakulásának lehetőségét is különböző társaságokká, vagy akár ennek fordítottját is. A tulajdonviszonyoknak a népgazdaság egészében indokolt továbbfejlesztése mellett az agrárpolitika megújítása is igényli a szövetkezet- politika korszerűsítését. A szövetkezeti törvény korszerűsítése keretében lehetővé kell tenni, hogy önkormányzati hatáskörben a vagyonnövekedés egy része felett a tagok meghatározott tulajdonosi jogokat gyakorolhassanak. Ez a tagok valódi tulajdonosi érdekeltségének és kockázatának érvényesülésével segítse elő a közös gazdaságok fejlődését. Az ágazati érdekképviselet korszerűsítésének szükségességét indokolva rámutatott, hogy a mai rendszerben megoldatlan az egyes termelő ágazatok szakmai érdek- képviselete, márpedig a piaci korlátok, az alkalmazkodás követelménye a termelők részéről ezt nagyon is szükségessé tenné. Az agrár kamara, mint gazda(Folytatás az 1. oldalról) nyúltak. Legyen az eddigieknél is nyitottabb, fogja ösz- sze mindazokat a szervezeteket, közösségeket és személyeket, akikkel szoros szövetségben, önálló, független mozgalmi jellegű szerveződésként föllép a béke védelmében, a nemzeti béketörekvések érdekében. A vitában voltak, akik azonnal fölismerték a változtatás, a korszerűsítés, a nyitottság szükségességét. Voltak, akik azt mondták, nem különösképp indokolt a magyarországi békemozgalom nevének megváltoztatása. A tartalmas eszmecsere végén azonban egy akarattal maiadnak. Ugyanakkor aá esélyegyenlőség mellett nagyobb szerepet fog játszani — az esetek jelentős részében nagyüzemi integrációra támaszkodó háztáji és kistermelés, valamint a főfoglalkozású magánvállalkozás. A kistermelés és magán- gazdaságok perspektívájához azonban az is hozzátartozik, ■hogy oldódjanak a mai földtulajdon-szerzési és földhasználati kötöttségek, amelyek nem felelnek meg a piaci gazdasági modell követelményeinek, akadályoz!- zák a verseny kibontakozását. Ennek legfőbb oka az, hogy a földek csak korlátozottan forgalomképesek, a termőföldnek mint vagyonnak nincs sem forgalmi, sem nyilvántartási értéke. A földtörvény korszerűsítése során az egyéni föld- használat lehetőségeit célszerű bővíteni. Az egyéni földtulaj dón-szerzést a jelentkező igényekhez igazodóan piaci mechanizmusok útján, a földforgalmazás adminisztratív korlátainak feloldásával lehet biztosítani. sági érdekképviselet mellett, a mezőgazdasági szövetkezeti sajátosságok képviseletére, a szövetkezeti parasztság érdekvédelmére — megújuló formában — továbbra is szükség van. Az agrárpolitika megújítása kölcsönösen összefügg a politikai-gazdasági reform7 folyamattal. Csak akkor lehet sikeres, ha a társadalom és a gazdaság egészében következetesen megvalósul a reform. Ugyanakkor a politikai, gazdasági reform sem bontakozhat ki az agrárpolitika megújítása nélkül. Tervünk az, hogy egy olyan — az élelmiszergazdaság egy új, sikeres korszakának kibontakoztatását célzó —- tézis-tervezettel jelenjünk meg a társadalom széles nyilvánossága előtt, amely alkalmas alapot nyújt a széles körű társadalmi vitához és ennek tapasztalatai felhasználásával a végleges tézisek kidolgozásához, a párt agrárpolitikai koncepciójának megismertetéséhez, elfogadtatásához és az érdekeltek mozgósításához. Mindezek érdekében célszerű, ha párton belül és az érintettek széles körű bevonásával sor kerül a tézis-tervezetek vitájára — mondotta végezetül a KB titkára. Javasolta, hogy a KB járuljon ahhoz is hozzá, hogy a tézistervezetet az élelmiszergazdaság ügyeivel foglalkozó olyan szervezetek is kapják meg. mint az érdekkénvise- leti szervek, az Országgyűlés illetékes bizottságai és agrárszekciója, az MTA és a MTESZ testületéi, bizottságai. Külön is fontosnak tartotta az agrárértelmiség véleményének kikérését és megismerését, tapasztalatainak hasznosítását. A Központi Bizottság kedden reggel 8 órakor az agrárpolitika megújítására vonatkozó előterjesztés vitájával folytatja ülését. és belátással mondták ki: a javaslatokkal egyetértenek, s azok megvalósítását tevékenységükkel támogatják. A javaslatok szerint a körülbelül az év derekán megalakítható a Magyar Békeszövetség legfelsőbb szerve a szövetségi közgyűlés lesz, amely két-három évente ül össze. Országos szövetségi ülést évente többször összehívnak majd. A résztvevők összetételében kifejezésre jut a szervezet háromféle tagsági viszonya, az országos hatáskörű szervezetek, mozgalmak képviselői, a tagcsoportok küldöttei és az egyéni tagok régiónkénti küldöttei vesznek részt munkájában. Ha valaki egyszer arra adná a fejét, hogy felidézze csak a három-négy évvel ezelőtti tabukat, akkor bizonyára felkerülne egy' ilyen listára a részvény, a tőzsde vagy éppen a 100 százalékos külföldi tőkeérdekeltségű vállalat, s természetesen az a puszta gondolat is, miszerint Magyarország esetleg tagja lehet az Európai Gazdasági Közösségnek. Mert bár gazdasági merevségünket oldja a szükség, az ideológia mindezt nehezebben emésztette, illetve emészti meg sok he- helyütt talán még ma is. Pedig ha reálisan végiggondoljuk azokat a folyamatokat, amelyek a mi felszabadulás utáni gazdasági struktúránkat jellemezték, akkor látni kell, hogy a monolitikus gazdaságirányítás talaján nevelkedett technokrácia gyakorlati ténykedései pusztán abban és azért mutattak eltérést a tőkés gazdaságokban megszokottól, mert az ottanihoz képest más volt a termelőeszközök tulajdonosa, s emiatt más, gyakran működésképtelen érdekképviseleti mechanizmus alakult ki. A társadalmi érdekekből fakadó visszacsatolások nem jöttek létre, ami miatt hosz- szú-hosszú időre sok minden változatlanná vált, vagy a változás a hanyatlást jelentette. Nálunk nem egy vagy néhány tulajdonos kérte számon az eredményességet, hanem egy sokkal nagyobb közösség kérte volna számon, s ennek a beA fiúk már nem bírtak az öreggel. Napközben a műhelyben piszkálta őket, este meg a munkásszálláson, mert négyen laktak ugyanabban a szobában. Pedig a három fiú rendes, tisztességes srác volt. Mindhármat az öregek tiszteletére és szeretetére nevelték otthon, de az öreg rigolyái már ronggyá tépték az idegeiket. Ha beszélgettek, tréfálkoztak, az volt a baj. Ha meg éppen hallgattak, akkor azt morogta az öreg, hogy őt már annyira semmibe veszik, hogy egy szót sem szólnak hozzá. Ha kinyitották az ablakot, az öreg dühödten becsukta. Ha becsukták, sarkig tárta. Amikor jóféle hazai kolbásszal kínálták, befelé fordult az ágyán, de amikor legközelebb egy falatkát sem toltak az orra alá, akkor készakarva rádöntött egy kancsó vizet az ételükre. Másik szobába pedig nem mehettek, a munkásszálláson minden hely tele volt. A fiúk dühöngtek, de am:kor a többieknek panaszkodtak, azok a szemükbe röhögtek: hárman nem bírtok el egy ilyen ki- állhatatlan öregemberrel? Pista meg is írta édesanyjának, hogy mennyire tarthatatlan a helyzet. Amikor elküldte a levelet, már meg is bánta: minek szomorította ezzel a mamát, hiszen úgysem tud segíteni rajtuk. Két hét múlva aztán levelet kapott, szokatlanul hosszút, hiszen köszvényes kezű édesanyja nem szívesen írogatott. De most ezt írta: „...kisfiam, annak az embernek biztosan nagy bánata van, csak ti nem veszitek észre. Egyedül lenni nagyon nehéz, én aztán tudom, hát segítsetek rajta...” A levél hármuk között kézről kézre járt, s megszületett a haditerv! Néhány hét múlva Vince bácsi, az öreg, döbbenten hallotta a portán, hogy csomagja érkezett. Az ő nevére? Ez maga volt a csoszámoltatásnak a mozgásformáit — úgy tűnik — napjainkig nem igazán sikerült megtalálni. Mert miről is van szó tulajdonképpen? Arról, hogy különbséget kell tenni a termelőeszközök birtoklási és az azokkal való rendelkezés joga között. Nálunk, ahol a termelő eszközök birtokjog szempontjából — jellemzően — össztársadalmi tulajdonban voltak (vannak), nos, ugyanezekkel az eszközökkel szintén egy szőkébb technokrata réteg rendelkezik. A döntő láncszem az, s a dolgok itt dőlnek el, hogy kinek az érdekében hozzák mozgásba ezeket az eszközöket, s vajon az érdekérvényesítés lehetőségei adottak-e. Amikor politika és gazdaság dialektikus összefüggéseiről szólunk, látnunk kell, hogy a hatalom politikai ellenőrzöttsége indukálhatja a gazdaság- irányítás ellenőrzöttségét is. Ha tehát a politikai stabilitás közmegegyezés kérdése, akkor e közmegegyezés tárgya lehet a jövőben az is, hogy a magyar gazdaság mit, hogyan, kinek és miért termeljen. Hiszen az érdekstruktúra eddigi értelmezése helyébe, vagy azt kiegészítendő, oda kell majd érteni az egyéni, a csoport- és a társadalmi érdekek megfelelő rétegződését is, azaz azt, hogy az érdekek egyensúlya ne csak e három szint között, de a jövőben azokon belül is létrejöjjön. Szilas Péter da, hiszen évek óta egy lapot sem kapott senkitől! * A fiúk kuncogva lesték, hogyan csempészi be a szobába a csomagot, s bontja- tépi izgatottan, nyitott szekrényajbaja mögé bújva. A csomagban kolbász, almáspite, meg tepertős pogácsa volt, mellette egy rövidke levél, köszvényes kéztől származó nehézkes betűkkel, Kovács Vince úrnak: „Hallottam, hogy törődik a fiammal és a barátaival. Er" faluból valók, mind a három jó gyerek, de mégis kell, aki vigyázzon rájuk, hiszen messze kerültek a szülői háztól. Köszönöm a jóságát és tiszteltetem. Fogadja el ezt a kis jóféle hazait, és fogyassza egészséggel...” Vince bácsi csak kráko- gott, a szemét törölgette, a fejét ingatta. A fiúk már nem kuncogtak. Megijedtek: hátha rosszul sül el a tervük, hátha megbántották ezzel ezt a magának való magányos öregembert. Még maid rájön a turpisságra, és mogorvább lesz az eddigieknél is. De nem! Vince bácsi komótosan letörölgette az asztalt, kirakta a csomag tartalmát, s még egy üveg bort is előhúzott az ágya alól. Aztán szokatlan melegséggel a hangjában így szóit: — Pista! Laci! Matyi! A teremtéseteket, miért nem jöttök mór ide... Ma mind az én vendégeim vagytok, mert csomagot kaptam! Vagy tán azt hittétek az őre® Vincét már az egész világ elfelejtette? De aztán rendesen viselkedjetek, mert én felelek értetek, és nem szeretném megszomo- rítani édesanyátokat... Már mind a négyen nevettek. Öblösen, jóízűen, felszabadultan. S Vince bácsi úgy tapogatta meg hatalmas tenyerével a három fiú hátát, hogy csaknem félrecsúszott torkukon a falat. (—s—) Szükség van az érdekképviseletre A csodatevő csomag
